Észak-Magyarország, 1968. április (24. évfolyam, 78-100. szám)

1968-04-04 / 80. szám

KSZAKMAl.t AKl)!tó/AO Csütörtök, 1968. április ( fl hétköznapok sorsfordulói A S „haza szoigá!a!áért érdcaárcm“ új luiaiilQROsel Kállai Gyula beszéde Ül ést tartott a* SZMF elnöksége Tegnap, április 3-án, szerdán délelőtt ülést tartott a Szak- szervezetek Borsod megyei Ta­nácsának elnöksége. A napi­renden szereplő témák közül részletesen megtárgyalták az 1968. január elsején bevezetett fogyasztói árintézkedések me­gyei tapasztalatait, melynek Gelb Miklós, a KPVDSZ me­gyei bizottságának titkára volt az előadója. A kulturális bi­zottság vezetője a szakszerve­zeti politikai tömegoktatás első félévi tapasztalatairól szá­molt be, majd az elnökség egyéb ügyeket tárgyalt Ároktő is szolidáris A kulturális hónap során a Hazafias Népfront megyei bi­zottságának szervezésében vietnami szolidaritási nagy­gyűlést tartottak Ároktőn ked­den, április 2-án, amelyen dr. Reiz László, a Mezócsáti járási Tanács vb-elnökhelyettese tar­tott beszédet. A szolidaritási nagygyűlésen megjelent Le­van Loc, a VDK budapesti nagykövetségének kulturális és sajtóattaséja, Nguyen Huan és Chu Lam, a nagykövetség munkatársai. A művelődési házat zsúfolásig megtöltötték a részvevők. A szolidaritási nagygyűlésen felhívás szüle­tett: a járás minden úttörő­szervezete és KISZ-bizottsága egy-egy tranzisztoros rádióra való Összeggel járuljon hozzá a KISZ KB tranzisztoros akció­jának sikeréhez! A mezőcsáti járásban egyre inkább visszhangra talál a KISZ KB kezdeményezése. A körzeti földművesszövetkezet választott társadalmi vezetői is csatlakoztak e felhíváshoz: 10 ezer forintot ajánlottak fel a vietnami nép hős harcának segítésére. nélkül, hogy kisebbítenénk a nagy, a tör­ténelmi jelzővel illetett és a történe­lem által is számon tartott évfordulók, a nemzedékek életét jobbra, vagy balra térí­tő nagy sorsfordulók jelen tőségét, érdemes pil­lantást vetnünk a hétköznapok sorsfordulóira és sorsfordító tényezőire is. Nemcsak azért, mert az ünnepi számvetés alkalmat kínál ki- nek-kinek személyes sorsa áttekintésére, ha­nem azért is, mert az egyes ember számon tartja életének kisebb, de személyére nézve jelentős évfordulóit' sorsfordulóit. A két nagy „objektív cölöp”, a születés és a halál között — minden ember életében történik olyan ese­mény, amelyre ünnepelve, vagy tanulságait idézve, szívesen gondol vissza, vagy kényte­len visszaemlékezni, szinte élete végéig. Kü­lönösen az események évfordulóin. Itt vannak például az iskolai találkozók sze­rintem szép és hasznos hagyományai, ahol öt, tíz, húsz év múltán, negyed-, sőt fél évszázad múltán is félelevenednek az egykori diákévek szép emlékei, ártatlan csínytevéseí, .kedves epizódjai. És mégelevenedik az egykori kis kollektíva tagjainak , személyes sorsa is, je­lezvén, hogy az illető miként hasznosította az alma mater Intelmeit, jól, vagy rosszul vá­lasztotta-e meg életpályáját, szakmáját, hiva­tását, helyét a társadalomban. Igen, a pálya- választás és a munkahely-választás is jelen­tős sorsforduló és sorsfordító tényező az egyén életében. Ha jól választott — sorsa jó irányt vett. Ha nem — a következményeit viselnie kell. Ettől függően emlékszik vissza később is rá, ünnepelve, vagy éppen kellemetlen tanul­ságain elmélkedve, s viselve a következmények ódiumát. Igaz, a pálya- és munkahely-választás start- feltételeibe „belejátszanak” a nagy sorsfordu­lók is, amelyek eleve meghatározzák egy-egy társadalmi osztály és réteg sorsát, mintegy le­hetőséget, keretet, v feltételt szabva az egyén számára. Aligha kétséges, hogy például a mi életünk legnagyobb sorsfordulója — 1945. áp­rilis 4. — nagy általánosságban eleve, meg­határozta a munkásosztály, a parasztság, az értelmiség sorsának későbbi alakulását. Ellen­kező előjellel a. volt kizsákmányoló osztályo­két is. De hogy a lehetőségek keretein belül az egyének sorsa miként alakult, abban jelen­tős szerepet játszott az egyén döntése, képes­sége, szorgalma, jelleme — társadalmi, poli­tikai magatartása is. Jórészt ettől függ, hogy az ünnepi számvetésem ki miként idézheti fel most az elmúlt 23 esztendő emlékeit, tanulsá­gait Nem tartozik az ünnepi évfordulók sorába, de az egyén életének, sorsának alakulásában jelentős szerepet játszik a házasságkötés is. Véletlenek és szubjektív érzelmek is közre­játszanak benne, de attól függően, hogy he­lyesen, s kellő felelősségérzettel választja meg ki-ki saját élete párját — áldják, vagy átkoz­zák később, az egyébként mindenki életében ünnepélyes pillanatot. Mart a házasságkötés bizony nagy sorsforduló lehet az egyén éle­tében. Későbbi boldogságok, vagy egyéni és családi tragédiák elindítója. Utóbbit a válá­sok számának alakulása és gyakran keserű következményei jelzik. Jelzik egyúttal az egyén fokozottabb felelősségérzetéinek szüksé­gességét is. .Figyelmet érdemelnek a sohasem szükség- szerű, de rendszerint, kellemetlen, sőt az egyén és közvetlen környezete — családja — száma­ra tragikus, nagyon is hétköznapi sorsfordu­lók. Azok, amelyek a társadalom előlegezett Bizalmának és az egyén becsületének elkótya­vetyéléséből származnak. Sajnos, aránylag sok ember, sok család sorsa siklik ki, vesz néha tragikus fordulatot a különböző bűncselekmé­nyek elkövetése miatt. Lopás, csalás, sikkasz­tás.; a társadalmi tulajdon hűtlen, vagy,, ha­nyag kezelése, felelőtlen, garázda magatartás és ki tudja, hányfajta bűncselekmény miatt kerülnek néha emberek börtönbe. Ezekben í sorsfordulókban elsősorban a jellembeli gyen­geségek, a személyes felelőtlenségek „tapint­hatók ki”, de felmerül a társadalom felelős­ségé is. A törvényes előírások betartatása, a feszesebb ellenőrzés, az idejében történő fi­gyelmeztetés, és olykor a közöny megszünteté­se is többet tehetne azért, hogy kevesebb fern­her életében adódhasson ilyen szomorú sors­forduló. T:jlán furcsán hangzik, de az utóbbi évek­ben bizonyos értelemben az. anyagi jólét nö­vekedéséből is erednek kellemetlen, néha .tra­gikus sorsfordulók. A forgalomban levő gép­kocsik és motorkerékpárok számának roha­mos szaporodására és ezzel összefüggésben a tragikus kimenetelű balesetek számának Ijesz­tő növekedésére gondolunk. Ezek nagy része itta-vigból eredő gyorshajtás, értelmetlen vir- tuskodás és randalírozás miatt következik be. De hát miért, nem ébred fel néha idejében az alvó lelkiismeret, hogy kevesebb kellemetlen, vagy tragikus sorsforduló származzék az ilyen, egyébként teljesen elhárítható okok miatt Persze, az életben nemcsak kellemetlen sorsfordulók vannak. Ezeket csupán Intelmei, tanulságai miatt említjük. Szerencsére töme- gespbben találkozunk az egyének életében olyan örömteli eseményekkel, amelyek jobbra, fordítják, % biztonságossá teszik életüket társadalmi helyzetüket, amelyek megszépítik családjuk, munkahelyi közösségük életét ic. Egy .újabb szakma elsajátítása például felnőtt fejjel,- vagy egy diploma megszerzése sokkal több ölömet nyújt a kellemetlen sorsfordulók­nál, Jobb érzést, vagy ha úgy tetszik, jobb sorsot biztosabb jövőt és egzisztenciát nyújt a mindennap végzett, becsületes, szorgalmas munka, a felelősségteljes helytállás a hétköz­napok. mindegyikén. Ebből — és csakis ebböí — Eredően jobb érzés tudomásul venni a fi­zetésemelésről szóló értesítést, a prémiumot, vagy a hűségpénzt tartalmazó borítékot, a törzsgárda-jelvényt, a kitüntetésről szóló ok-, levelet mint bármely más kellemetlen sors­fordulót jelentő idézést vagy bírói ítéletet Az sem mindegy, kire milyen szemmel tekinthet­nek embertársai a legszűkebb környezetében és azon túl is. Ha jól belegondolunk, a* egyes ember számára valójában minden nap sorsfor­duló lehet. És — végső soron, bármeny­nyire is a nagy, a történelmi jelentőségű sors­fordulók, az adott történelmi, és társadalmi viszonyok határozzák meg lehetőségeit a tár­sadalomban — az egyén kellő tudatossággal sokat tehet sorsának jobbraíordításáért Csépányi Lajos 1 1' lí Mii ntetéseh Hl 18 A az ön készülék E g ¥ téiré-szerelő naplóiéból A Népköztársaság Elnöki Tanácsa hazánk felszabadulá­sának 23. évfordulója alkal­mából eredményes- munkájuk elismeréséül kitüntetéseket adományozott. A munkaérdemrend arany fokozatát 10ü-an, a vörös csil­lag érdemrendet pedig 8-an kapták meg, A. munkaérdem­rend ezüst fokozatát' 603-an, bronz fokozatát 880-an kapták meg, a fegyveres testületek 81 tagját pedig kiváló szolgálat­ért érdemrenddel tüntette ki az Elnöki Tanács. Hazánk felszabadulasának 23. évfordulója alkalmából mű­vészeti díjakat adtak át szer­dán a Fészek-klubban. Az ün­nepségen ott volt Ilku Pál, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak, póttagja, művelődésügyi miniszter, Aczél György, az MSZMP Központi Bizottságá­nak titkára és Óvári Miklós, a KB osztályvezetője. Ott v-olt művészeti életünk számos is­mert személyisége. < Az ez évi „József Attila”, ..Jászai Mari”, „Balázs Béla”, „Erkel Ferenc”, „Liszt Ferenc” és „Munkácsy Mihály” díjaso­kat Orbán László, a művelődés- ügyi miniszter első1 helyettese üdvözölte, majd átadta a meg­tisztelő kitüntetéseket. A LEMP V. kongresszusa előtt o — No, nénike, most tessék figyelni — mondtam. Mint egy varázsló hókusz-pókuszoltanx, és megjelent a kép. A néni fo­gatlan szája kinyílt. Ügy kaca­gott, mint egy gyerek, tapsolt örömében ... Aztán elkomorult a néni: — Mondja meg, mivel tarto­zom ... — gombolta a bőrbuk­száját. — Fizessenek a gazdagok, néni! — mondtam. Majd kifi­zettetem mással. Lehet, hogy éppen a nénike kisfiával, vagy egy hasonló drága gyermekkel. E ngem ennyit még nem áldattak az istennel. Ha netán mégis lenne túl­világ, a néni nekem ott ki­imádkozott egy proscéniumpá- holyt öt minőségi angyallal. De jólesett éreznem, hogy ezúttal egy kis társadalmi Igazságta­lanságot egyenlítettem ki. — Akkor legalább még egy csésze teát fogadjon el. . . No, ne féljen, nem szólok senki­nek. A néniké az ajtóból szólí­tott vissza: — Jaj, kedveském .. í Adja meg a címét, meg a nevét. Ma­gát már úgy megszoktam, hogy nem is akarok' mással dolgoz­tatni. Ha valami baj lenne, csak magát hívom. Leírtam egy papírszeletkére egyik kollégám címét. Neki sem árthat néha egy kis, is­tennek tetsző cselekedet...’ ősz Feren« (Folytatjuk*} A márciusi események nyo­mán és a LEMP közelgő V kongresszusának előkészítésé­vel kapcsolatban folytatott kampány során a LEMP Köz­ponti Bizottsága címére to­vábbra is az egész országból érkeznek levelek, táviratok, hátán?/*iák, amelyeknek kül- Üői teljes támogatásukról biz­tosítják a pártot, a LEMP po­litikáját. Hasonlóképpen továbbra is tömegesen kérik felvételüket a pártba munkások, parasztok, értelmiségiek — köztük sok fi­atal — akik ezzel is kifejezésre juttatják teljes egyetértésüket a LEMP politikájával,' : ! 3. S ‘ zomorú hely ::: Egyszo­bás udvari lakás, örök » félhomály. A bútorok »legalább százévesek, csak a >szú tartja őket össze. A lakás [tulajdonosa öreg, kopott néni­kké, alig lehet fiatalabb búto­rainál. Amikor megtudta, ki »vagyok, idegesen topogni kez­dett.:. > — Isten áldja, kedveském.;; [Már nagyon vártam. Este Ori­gón űrhajó lesz .;: Tudja, azt ► nagyon szeretem ..; En már [úgysem érem rneg, hogy ilyen ► dolgok legyenek .;, [ — Hol a beteg? ► — Beteg ... Ilyen fiatal és ► máris beteg... , — Hol a televízió? ► — Szedjen piramidont.. 1 [Meg igyon sok herbateát,... ► A félhomályban megkeres­nem a tévét. Pokróccal bugyo- ►lálta be gondos gazdája. A [pokróc alól egy múzeumi ször­nyeteg bújt elő. Az első Ori- [on ... [ — Előbb tudni szefetném, [mibe kerül. [ Csak bele kell lesni a gép­ibe, és egy politechnikás äs [megállapíthatja, hogy itt teljes ►generál kellene, *r — Mikor vette a gépet a né­ni? — A kisfiámtól kaptam, ök újat vásároltak, ezt pedig ne­kem adták, pedig az állami ócskásnál 3 ezer forintot is kaphattak volna érte ... — Ezt a fia mondta a néni­nek? — A fiam... ö tudja . 1 Nagy ember lett. Még titkár­nője is van, és hozzám is ko­csival szokott jönni. Szép fiú— Hasonlít magára — mutat a néni egy falon függő képre, melyen egy fehér ruhás fiúcs­ka látható, kezében gyertya, s az égre emeli tekintetét. — A javítást a fia fizeti? Nem terhelem vele .. 1 két gyereke van... Sok kell nekik. — Jószerével az összes csö­vet ki kell cserélni, a képcső sem húzza sokáig ... — Azért én száz forintot is rászánok, csak estére megle­gyen. — Majd összehozzuk olcsón — mondtam, és nekiestem a gépnek. A néni szóval tartott: — Nagyon szeretem a Tv- híradót is.. Az ember már nem tud kimozdulni innen, néha hetek is eltelnek, míg valaki rámnyitja az ajtót. Tudni kell, mi van a világban. Maguk annyi felé járnak, mit monda­nak, lesz háború? ■— Nem lesz, néni! — Az a fő, meg az egészség. Tudja, én mindig imádkozom a békéért, hogy sikerüljön. Jaj, már a harmadik csövet dobja ki... — Muszáj.;; — De azért a rosszakat is itt hagyja ... Hátha kell még va­lamire ... Nem kerül, sokba? Számolja már olcsón, kedves­kém ... Nem leszek hálátlan — motyogta a närtlke és egy tízest tett elém, — Tegye el, néni.;: Jobb helyen van az magánál... — Jaj, de aranyos lelken­dezett. — Akkor, fő?.ök magá­nak egy kis finom herbateát... — Köszönöm ... izé... Tet­szik tudni, nekünk nem szabad semmit sem elfogadnunk ... — Tőlem ne féljen. Nyugod­tan megihatja, én nem szólok senkihek. Mit tehettem. Megfőzte a te­át, es meg kellett ingom. Leg- aláhb két konyak ómba kerül, hogy elverjem-az izéi. i nácskozására. A felszabadulási ! évforduló alkalmából rende­zett gy ülésen bejelentették, I hogy a szocialista munkaver­senyben elért, eredményeik alapján elnyerték a kiváló főépítésvezetőség címet. Bensőséges ünnepség zajlót' le április 2-án este Kazinc­barcikán, a PVC-gyár étter­mében. Itt került sor ugyani,' a 31. sz. Állami Építőipari Vállalat 18. sz. főépítésvezető- iégének ünnepi termelési ta­Kiváló főépítésvezetőség j demérem kitüntetésben. Dr. Valkó György körzeti orvos I arany fokozatot, dr. Bíró György, a Miskolc járási Ta­nács vb-titkára pedig ezüst fokozatot kapott. A kitünteté­seket dr. Papp Lajos, a me­gyei tanács vb-elnöke és dr. Fekete László, a Miskolci vá­rosi Tanács vb-elnöke nyúj­totta át tegnap, április 3-án. Hazánk felszabadulásának 23. évfordulója alkalmából kitüntetéseket nyújtottak ál azoknak, akik legtöbbet tel­tek. az állampolgárok és ál­lami szervek honvédelmi kö­telezettségének teljesítése ér­dekében. Megyénkből ketten részesültek a forradalmi mun­kás-paraszt kormány által ala­pított, a haza szolgálatáért ér­| badulásánák 23. évfordulója ! alkalmából szerdán beszédet I mondott a Magyar Rádióban I és a televízióban. Kállai Gyula, a Magyar Szó cialista Munkáspárt Politika Bizottságának tagja, az ország gyűlés elnöke hazánk íelsza­A Magyar Népköztársaság belügyminisztere soron kívül előléptette: Tóth Tibor rendőr őrnagyot rendőr alezredessé, Korozs András rendőr száza­dost rendőr őrnaggyá Marczi József rendőr hadna­gyot rendőr főhadnaggyá. A haza szolgálatáért érdem­érem arany 'fokozatával hat, ezüst fokozatával négy, bronz fokozatával öt belügyi dolgo­zót tüntettek ki. A szolgálati érdemérmet lei - lene, a közbiztonsági érem arany fokozatát tíz, ezüst fo­kozatát nyolc, bronz fokozatát kilenc, belügyi dolgozó kapta meg. többet, a legjobbat adjuk ha­zánk belső rendjének, bizton­ságának további megszilárdí­tásáért. Pártunk és kormá­nyunk vezetésével a jövőben is újabb erőfeszítéseket te­szünk, hogy leküzdhessük még meglevő nehézségeinket, és munkánk során további sike­reket érjünk el. Az ünnepi beszéd után ki­tüntetések átadására került sor. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa felszabadulá­sunk 23. évfordulóján a kiváló szolgálatért érdemrenddel tün­tette ki Kapalló Gyula rend­őr őrnagyot, az encsi járási kapitányság vezetőjét, ered­ményes munkájának elismeré­séül. Hazánk felszabadulásának 23. évfordulója alkalmából szerdán, április 3-án reggel emlékezetes ünnepségre került sor a Borsod megyei Rendőr­főkapitányságon. Beszédében dr. Koleszár István rendőr al­ezredes, megyei rendőrfőkapi- tány elsőként a hála, a tisz­telet hangján szólt azokról a szovjet hősökről, akik vérüket adták a hitleri fasizmus elleni nagy háborúban hazánk fel- szabadulásáért is, a magyar dolgozó nép boldogabb jövőjé­ért ■ is. — Mi, belügyi dolgozók, kö­telességünknek. tartjuk — mondotta többek között dr. Koleszár István rendőrfőkapi­tány —, hogy képességeink és lehetőségeink szerint a leg­Emlékezetes ünnepséget tartottak a megyei rendőr-főkapitányságon Belügyi dolgozók hiíünlelése, elólépéeíése

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents