Észak-Magyarország, 1968. április (24. évfolyam, 78-100. szám)

1968-04-21 / 93. szám

6 ESZAKMAGYARORSZAG Vasárnap. Aprflts ti­Itt szüléiéit Lenin Kilencvennyolc éve, 1870. április 22-én szüleien V-, [. Lenin Aki csak egyszex- is megfor­dult Uljanovszkban (a íoi-ra- dalom előtt Szimbirszknek hívták), a maga élményeiből megérti az izgalmat, amely ebben a városban elfogja. A csaknem négyszáz éves város krónikája számos nevezetes eseményt és híres nevet őriz. nyok és egy könyv. Az európai népek, élete. Minden szoba a régi otthonosságot és meleget őrzi. Félig olvasott könyvek, kinyitott kották. A lakóház-múzeum egyik szobájában Antonyina Tómul tudományos főmunkatárs régi fényképeket mutat a látoga­a régi Fenn Vologya sZobács- kája, Marija Alekszandrovna zongorája, llja Nyikolajevics Nyekraszov kötete, a zöld ud­var, ahol Vologya Mityával és Manyasával futkározott — és az utca is olyan, mint a het­venes években volt. A térrel szemben, ahol, a neves történész, Karamzin bronz emlékműve áll, fehér, egyemeletes épület magaso­dik. Itt volt a humán fiúgim- názium, amelyet aranyérem­mel végzett el Vologya Ulja­nov. Ma az 1. szánni Lenin Középiskola székel az épület­ben. A díszterem melleit az osz­tálymúzeumba lépünk. Három sorban kétszemélyes padok, tanári katedra, osztály tábla. Az ablak felőli utolsó pádon kis tábla: „Itt ült Vlagyimir Iljics Uljanov. VII. osztályos tanu­ló’’. Az iskola felsőbb osztá­lyainak tanulóiból — komszo- molistákból, úttörőkből — lét­rehozták az osztálymúzeum ta­nácsát. A tanács tagjai széles körű levelezést folytatnak az ország más városainak gyer­mekeivel és külföldi gyei'ekek- kel is, vezetik az iskola króni­káját, gondoskodnak róla, hogy az osztálymúzeum új ki­állítási tárgyakkal bővüljön. A történészek tovább foly- Lcnin könyvei a múzeumban. tátják a kutatásokat Uljanov életéről. így nemrég kinyo­A régi Szimbirszk látta Sztye- toknak. Itt van az utca, ahol mozták a házat, ahol V. I. Le- pan Razin szabadcsapatait és t a gimnazista Vologya Uljanov nin született. Eddig azt tar- a bilincsekbe vei-t Pugacsovot. ‘ élt, ahol pajkosan futott a tották, hogy ez a ház a régi Járt itt Puskin is. Szimbirszk- Szvijaga folyócskához, ahol az Sztreleckaja utcában (ma ben született Goncsarov (eb- amerikai négerek felszabadító- Uljanov utca) állt, ahol ma a ben a városban írta Oblomov jának szerepét választotta ma- megyei gyermekkönyvtár ka- a Szakadék című regényeit), és az orosz kultúra sok más, neves képviselője, haladó gon­dolkodású férfiak, forradalmi harcosok. De Szimbirszknek örök dicsőséget az adott, hogy itt született Lenin. Uljanovszkban mindig ta­lálkozhatunk az ország külön­böző sarkaiból érkezett embe­rekkel és külföldi vendégek­kel. A volt Moszkva utcában áll az a hétablakos faház. ahol Üljanovék 1878-tól 1837-ig lak­tak. N. K. Krupszkaja kifeje­zésével élve, a ház „sajátos történelmi dokumentum” és az Uljanov család mindennapi életéről beszél. Fennállása óta 4 millió ember kereste fel V. I. Lenin lakóház-múzeumát, a vendégkönyvben sok ezer * az aláiTás. ... Az emberek meghatva lépik át a ház küszöbét. Sza­lon, llja Nyikolajevics puritán dolgozószobája, ebédlő, ahol az egész család összegyűlt, gyer­mekszoba, . a dajka szobája ... Fenn Vologya Uljanov igény­telen szobácskája. Az ablak­nál asztal, - két Thonet-szék, jobbra föld gömb. balra a kes­keny ágy. Az asztalon ellenőr­ző könyvecske e gimnázium negyedik és ötödik osztályának érdemjegyeivel, dicsérő okmá­Fegyelem és emberség — Tisztviselő nem barátkoz­hatott az altiszttel, az altiszt a segédtiszttel, a segédtiszt a szolgával — kezdte a beszélge­tést egy „öreg vasutas” isme­rősöm. Régen volt ez, akkor még fiatal ember voltam. Ak­koriban kerültem a vasúthoz, ennek.már több. mint 30 esz­tendeje Forgalmista voltam, altiszt. Itt kezdődött a baj. Az állomáson dolgozott egy idős ember. a. hatvanadik évet ta­posta már Állomásszolga volt, fiai felnőtt emberek. Az öreg a maga emberségéből taníttat­ta őket, egyikből orvos lett, a másikból tanító De ö maga mindig egyszerű ember volt, fizikai munkával kcrcslc ke­nyerét. Pappnak hívták, Papp Józsefnek.. Akkoriban szigorú szabályok rögzítették a meg­szólítás módját. Az altisztnek kijárt az úr megszólítás, de a segédtisztet és a szolgát csak a családnevén szólították. Azt mondták neki: Papp menjen ide, hozza el ezt, vagy azt... Hát én megmondom őszin­tén, restelltem így szólni egy idős emberhez így azután — mivel a szabályzatot nem lehe­tett felrúgni — mindig hozzá­tettem: bácsi. Papp bácsi, hoz­za el ezt vagy azt, mondtam. Egyszer ellenőrzés volt az ál­lomáson. Az ellenőr beírta a jegyzőkönyvbe: az állomáson családias a légkör. Ez pedig nagy hiba volt akkoriban. Majdnem baj lett belőle... Olyan ez a történet, mintha kilépett volna egy régi időről szóló könyv lapjairól. Pedig igaz történet. A vasút mindig híres volt fegyelméről. S régen a „rang” kasztot is jelentett, amelynek szabályait írásban is rögzítették. S a híres vasúti fegyelem határt szabott az em­berséges bánásmódnak is. A másik történet napjaink­ban játszódott le. Az egyik ál­lomáson nyugdíjba ment egy rakodómunkás. Sok-sok éven keresztül hordta a feladói! áru­kat, míg végül letelt az ideje. Mielőtt véglegesen elköszönt volna munkatársaitól, szeretett volna kis „búcsúlakomát” ren­dezni. Meghívta hát. mindazo­kat, akikkel együtt dolgozott, s meghívta főnökét is. Magá­hoz. S a búcsúestén meg is je­lent mindenki, főnöke is. Tar­tozott ezzel az embernek, Tisz­teletadás volt egy munkában éltoitöti életnek. A négerek „ma Amerika dü­hös gyermekei, ez a düh nem velük született. Reagálás az ér­zésre, hogy az igazi megoldás 1 reménytelenül távol van azok- | nak következetlensége, ellen- I állása, és kishitűsége miatt, | akik halaimon vannak”. — Így I ír a Memphisben meggyilkolt í Martin Luther King abban a Hová visz utunk? című köny­vében, amelynek részleteit ép­pen a tragikus halál pillanatá­ban ismertette a Neue Zürcher Zeitung című svájci lap. A bé­csi Die Presse című lapban ..Amerika néger Lincolnja” címmel búcsúztatták a néger vezetőt. „Gandhi és az erőszak­mentesség eszméje — ez a két fogalom, vezette Kinget egész életében” — írta a Presse. — „Az erőszakmentesség apostola fajtája mártírja lelt, Amerika, néger Lincolnja”. Az erőszakmentesség aposto­lát az erőszak ölte meg, az, amely ellen egész életében har­colt. Reméljük, ez tanulság Amerika fehér lakossága szá­mára. De miről is írt könyvében King? I960 júniusában kezdődik a történet, amikor egy atalantai ülésen elnökölve King meg­rendültén /hallja, hogy „James Meredithet lelőtték”. A Missis­sippin át magános békemenete során megsebesített polgárjogi harcosról szerencsére hamar kiderült, hogy nem halt meg, csak megsebesült. King és ve­zérkara „úgy döntött, hogy Meredith menetét folytatni kell. Végül is, érveltünk, Me­redith a félelem elleni kiáltás­ként kezdte meg magános me­netelését. Vajon a menet félbe­szakítása nem fokozná csak to­vább az elnyomott, kiközösített mississippi négerek félelmeit?” — írja King. Hiszen „Mississip­piben a polgárjogi harcosok le- gyilkolása mindig kedvelt idő­töltés”. Mielőtt Meredith menetelé­sének folytatására indultak, meglátogatták a kórházban a megsebesítettet, majd tovább­mentek volna, amikor megje­lent Stokely Carmichael diák. Ennek az embernek csatlako­zása indította el azután útjára az amerikai négermozgalom új jelszavát, azt a jelszót, amely nem egyezett teljesen King bé­kés, erőszalementés álláspont­jával. De adjuk át a szót Kingnék. Amint tovább meneteltek, egyre nyilvánvalóbb lett, hogy a négerek nagy része már a radikálisabb követelések híve. Ez azután Greenwood városá­ban bizonyosodott be végleg, ahol is Stokely Carmichael diákszervezete otthon van. „Este az egyik parkban tartott hatalmas tömeggyülésen Sto­kely lépett a szónoki emel­vénye. Miután alaposan fél­korbácsolta. hallgatóit, bejelen­tette: az, amire nekünk sziik- ségünk van, a Black Power (fekete hatalom)” — számol be erről az eseményről King, majd hozzáteszi: „így vált Greenwood a Black Power jel­szó születésének bölcsőjévé a polgárjogi mozgalomban”. Ezzel a Black Power jelszó­val folytat azután vitát King könyve. „Sokak számára visszataszító ez a jelszó^ másokat buzdít. Vannak, akik berzenkednek tőle, másokat megörvendeztet, megint mások károsnak talál­ják, s vannak, akik hasznos­nak” — írja. Megállapítja, hogy „a Black Power a csaló­dás kiállasa, a kétségbeesés és csalódás sebeiből született”, mert a négerek elvesztették bizalmukat, hiszen „a. fehér hatalom, a maga tekintélyural­mával kifosztotta őket”\ Így lettek a négerek „Amerika dühös gyermekei”, meid a pol­gárjogi töltények érvényesíté­sénél (amelyet a Johnson-kor- mányzat hozott tető alá köz­vetlenül Kennedy halála után, a gyilkosság okozta megdöbbe­nést jól kihasználva) „az ígéret és teljesítése között félelmete­sen mély a szakadék”. A nége­rek tapasztalták, hogy „a több mint egy éve telt ígéreteket ma a gyakorlat csúfolja meg”. (Annak a „fehér hatalomnak” gyakorlata, amely a törvény el­fogadása után mindent megtett már elült a Kemnedy-gyilkos- ság miatti felháborodás hul­láma.) King megállapítja: a négerek szemét végleg felnyitotta, ami­Gazdagodnak a hegyközségek Tokaj-Hegyalján az elmúlt évben mintegy tízmillió forint­tal gyarapodott a hegyközségek és a szakszövetkezetek közös vagyona. Az idén további gaz­dagodásra számítanak a hegy­községek. A közös, nagyüzemi szőlőterületet 89 holddal növe­lik, s további, mintegy 80 hol­dat készítenek elő jövő évi te­lepítésre. A szakszövetkezetek­is telepítenek. Szőlőművelésre alkalmas traktorok vásárlására csaknem egymillió forintot köl­tenek. Mintegy 150 ezer liter bor tárolására elegendő új hor­dókat is vásárolnak. kor kiderült, hogy ugyanez az Amerika, amely az erőszak- mentességet kívánta a nége­rektől odahaza, nyugodtan küldte el ugyanezeket, „hogy Vietnamot napalmmal égessék fel”. Vagyis a hatalom „elis­meréssel adózik az erőszak­mentességnek, valahányszor az Egyesüli Államok útjain nége­rek kerülnek szembe a fehé­rekkel, de az erőszaknak, a tűzvésznek és mészárlásnak adózik elismeréssel, amikor ugyanezeket a négereket a. vietnami. csatatérre küldik.” A példa arról győzi meg a né­gereket, hogy hatalomra, van szükségük céljaik eléréséhez, hiszen a fehérek is hatalmi po­zícióból cselekednek így, vagy úgy. Így érthető, hogy „a Black Power abból indul ki: a. nége­rek mindig rabszolgák lesznek, ha egy új hatalom nem szegül szénibe azoknak az emberek­nek törekvésével, akik még mindig urak akarnak inkább lenni, mint testvérek”. & A drámai helyzet feltárása és megmagyarázása után King még mindig kitartott régi ál­láspontja mellett, amely sze­rint a Black Power nihilista tendenciát jelent. Azt a meg­győződést fejezi ki, hogy „« néger nem győzhet”. Nem győzhet az erőszak alkalma­zása nélkül. King szerint ez a kétségbeesés álláspontja, és ez „a Black Power mozgalom tu­lajdonképpeni ellentmondása A hatalom puszta megszerzése ugyanis King szerint „éppoly kévéssé biztosíték a szociális igazságtalanság ellen, mint a. fehér hatalom. Négen politi­kusok éppoly opportunisták lehetnek, mint fehér társaik, ha nincsenek jól tájékozott és határozott támogatóik, akik szociális reformokat követel­nek". King azt hangoztatta könyvében, hogy „amire leg­sürgősebb szükségünk van, az a négerek cs liberális fehérek szövetsége, amely azért dolgo­zik, hogy a két nagy fél való ■ ban a szegények bajaira rea­gáljon”. Ez az erőszakmentes szociá­lis apostolság vitte el Kinget; Memphisbe, ahol egy sztrájkot akart támogatni. Fehér dolgo­zók sztrájkját. Ekkor oltotta ki éleiét a gyilkos golyó, és ha­lála válóban memento Amerika mai urai számára. Ha nem ke­resik az erőszakmentes szociá­lis reformokat követelő nége­rek kezét, ha nem lépnek fel a fehér terror ellen, akkor a négereket valóban a „fekete hatalomért” folytatott dühös harcba kergetik, felidézik a polgárháború rémét, az ököl- jog küzdelmét. Máté Iván Ój müvek a miskolci könyvesboltokban ben ezenkívül tíz hold málnást és hat holdon fekete ribizkét A harmadik történet rs nap­jainkból való. A Tiszai pálya­udvaron összeírják azoknak a nyugdíj előtt álló dolgozóknak nevét, akik hosszú éveken ke­resztül becsülettel elláttok munkájukat. S mindezt azért, hogy még nyugdíjaztatásuk előtt odaadhassák a kiváló dol­gozó jelvényt: azoknak, akik megérdemlik és eddig még nem kaptak. Változott, a világ, mondjuk, és banálisnak tűnhetnek a tör­ténetek. De így, egymás mellé téve őket, taton mégsem ér­dektelen elgondolkozni rajtuk. A fegyelemre szükség van: a jelentést, a tisztelgést most is megkövetelik a vasútnál. De-a fegyelem nem zárja ki az em­berséget. Nem a rang, az elért, fokozat számít az ember meg­ítélésében, hanem munkája. Ebben van a nagy különbség. fCs, AJ Az elmúlt hét könyvújdon­ságai közül néhány nagy si­kerű, többször kiadott mű új megjelentetéséről kell először is beszámolnunk. Sokan emlé­keznek még Bates Jó széllel a francia partra című kitűnő könyvére. A mű most ismét megjelent. Ugyancsak kapható újra Dumas örökifjú regénye, a Monte Christo. A közönség népszerű írója Passuth László, akinek Madrigál, Carlo Ge- sualdo életregénye című mun­kája is látható a könyvesboltok kirakataiban. Az ismeretterjesztő könyvek közül elsősorban tí.r. Lukács Tibor könyvét említjük meg, amelynek Szerelem, hösassátk család a címe. Ez a könyv ren­geteg irodalmi példával, nép­szerűén foglalkozik társadal­munknak ezzel a mind bioló­giai, mind szociológiai szem­pontból sokat vitatott problé­májával. Christopher Hill an­gol történész egész korszakot, felölelő munkája, Az angol forradalom évszázada, Európa egyik legjelentősebb és az egész világ történielmóre ki­ható polgári forradalmának ér­dekes leírása. A könyv az egész évszázad történetét, s a forradalom hatását is ismerteti. Végül, hasznos ismeretterjesztő könyv Fábián Ferenc leírása, amelynek Indonézia a címe. Területi szövetkezeti Iá ne verseny Mezőkövesden A Borsod megyei KISZÖV szervezésében ma, április 21- én, vasárnap délután területi szövetkezeti táncversenyt ren­deznek a mezőkövesdi járási művelődési házban. A szövet­kezetek számára jelentős kul­turális megmozduláson a haj­dúböszörményi, a nagy kallói együttes, a budapesti Kötő Ktsz, a Nóráért megyei Vasfö- megcikk Ktsz csoportja, az álán.yi, a miskolci és a mezőkö­vesdi Matyó táncegyüttes vesz részt. A területi táncversenyen a 20, vagy annál magasabb pontszámot elérő csoport a jú- nius 23-án, Pécsett megrende­zendő országos szövetkezeti iáncfesztiválon vesz részt. pott helyett. Most szakszerű vizsgálatokkal megállapították, hogy a kúria, ahol Vlagyimir Iljics Lenin született, a mai gyermekkönyvtártól egy ház­zal odább állt. t gának játék közben (az ocea- non tűi akkor ült el Észak és Dél háborúja). Itt hallotta meg a rettenetes hírt bátyjának ki­végzéséről. Üljanovék házában minden Lenin sakktáblája.

Next

/
Thumbnails
Contents