Észak-Magyarország, 1968. március (24. évfolyam, 51-77. szám)
1968-03-02 / 52. szám
es ZA K M AOV ARORS Z A G Szombat, 196?. március &, «j. Kapunyitás március 4-én Filmklubot kapott Miskolc A figyelmes újságolvasó visszaemlékezhet arra az erőfeszítésre, amelyet a városi tanács művelődésügyi osztálya, a megyei Moziüzemi Vállalat és lapunk szerkesztősége a Művész mozi, illetve a filmklub létrehozásáért tett. Az ország nagyvárosaiban — Budapesten kiváltképp — már régebbi idők óta munkálkodnak filmklubok. A közel kétszázezres város igénye már rég szorgalmazta a Művész mozi megteremtését. Csak lépésről lépésre jutottak el a már felsorolt intézmények a megvalósulásig. Ugyanis meg kellett küzdeni a helyiség-nélküliséggel, fontolóra kellett venni, a műsorbeosztást, meg kellett teremteni a filmklub hasznot hajtó profilját. A próbálkozások és kezde- ményézések sorában először a Kossuth mozi mellett létesítendő klub lehetősége ötlött jel. Miután ezt tűzrendészet! szempontból akkor még nem tudták rendelkezésre bocsátani, az ügy lelkes képviselői más utakon indultak el. Ekkor vetődött fel az a gondolat, hogy a filmművészet barátai a Táncsics mozi vetítőtermét és klubját veszik igénybe bizonyos időszakonként Az elképzelés már ekkor ;provizórikusnak látszott, így az illetékesekkel még egyszer konzultáltak a Kossuth mozi melletti klub kialakításának ügyében. A jóindulat és az egységes akarás végül meghozta gyümölcsét, s kialakulhatott a csaknem 80 személyes filmklub. A megyei Moziüzemi Vállalat, látva a klub-mozgalom, a filmesztétikái ízlésfejlesztés fontosságát, erszénye mélyére nyúlt, és több mint 120 000 forint beinvesztálásával megszületett a kellemes környezetű filmklub. A jövendő klubtagok. asztalok mellől, fotelokból tekintik meg a bemutatásra szánt filmeket, hallgat-- ják végig áz előadásokat, közben e kellemes pozícióból vitatkoznak. Zimonyi Zoltán, a városi tanács művelődésügyi osztályának filmelőadója megismertetett bennünket a klub célkitűzéseivel. Az új létesítmény a filmbarátok érdeklődő táborát tömöríti egybe. Mint mindenütt a nagyvilágban, itt is az igényesebb közönség juthat majd szóhoz. Ez természetszerűleg kihat majd a szélesebb körű filmesztétikai nevelésre is. hiszen tanárok, népművelők, képzőművészek, színészek lelnek az új otthonban űj szellemi lehetőségekre. Nem nehéz elképzelni, hogy rajtuk keresztül megsokszorozódik a filmértők tábora. A program összetett. Ar- ehivfilmeket, MOKÉP forgalmazású alkotásokat és esetenként rövidfilmeket is bemutatnak. A miskolci klub egyik érdekessége, hogy vállalkozik a „brüsszeli 12” (1958-ban a brüsszeli világkiállítás alkalmával legjobbnak ítélt világfilmekről van szó) bemutatására. Nóvumnak számít az is, hogy ez a klub vállalkozik első ízben élő, magyar rendezők alkotásainak sorozatban történő, előadásokkal párosított bemutatására. Miután Miskolc a rövidfilmművészet pártfogoló otthona, így természetes, hogy a filmklub a legizgalmasabb rövidfilmek bemutatását is napirendre tűzi. Havonta két archívfilmet, két élő magyar rendező alkotását, egy premierfilmet, valamint rövid és amatőr alkotásokat mutatnak be. Négy alkalommal szerveznek vitát, illetve előadást magyar rendezők. esztéták részvételével. A klub kis kézikönyvtárral is rendelkezik, az érdeklődők megtalálhatják a legfontosabb filmkönyveket, tanulmányokat, filmfolyóiratokat. A jövő tervei közé tartozik, hogy a iibresszóhoz hasonlóan, a filmklubban is rendeznek ka- marakiállításokat. Az eddigi elképzelések szerint, a Pannónia Filmstúdió valamelyik alkotója rendez majd fázisrajz kiállítást, hogy a klubtagok mind közelebbről megismerkedhessenek a rajzfilmművészet alkotó folyamataival. Idővel a híres magyar film- plakál-művcszet remekeit is falra helyezik majd. Az új klub közvetlen teendőinek ellátásával a Gárdonyi Géza Művelődési Otthont bízták meg. A március 4-én. hétfőn megnyíló klub kezdő műsora Gertler Viktor immár klasszikussá alakuló munkásságának ismertetése, valamint az archívfilm vetítés során Griffith Türelmetlenség című művének bemutatása lesz. Ezt követően a rövidfilm kedvelői megismerkedhetnek Korom- pay Márton rendező igen hasznos, kétrészes ■ filmjével, amelynek címe: Film a filmről. Az érdeklődők március 1-ig, péntekig jelentkezhettek a városi tanács művelődésügyi. osztályán. Párkány László A holfgfár állam úfjásxiiletése „Miéi! SS ilÉÉjÉlt a szakácsát?“ 1878. március 3-án, 485 évig tartó rabság után újjászületett a modern bolgár állam. A történelem évkönyvei ezt az eseményt a San Stefano-i békés ze rzcdés ered mén y ének tüntetik fel, azaz az orosz— török háború befejezését követő békének. A San Stefano-i békeszerződés ugyanis önálló, autonóm fejedelemségnek nyilvánította Bulgáriának a Balkán-hegységtől északra, a Dunáig elterülő részét. A déli rész, Kelet-Rumélia továbbra is török fennhatóság alatt maradt. 1885-ben Kelet- Rumélia bolgár lakossága fellázadt a török uralom ellen. Bulgária két részé,- egyesült. A bolgár népet a csaknem 5 évszázados rabság nem tudta megtörni. A nép megőrizte a 681—1010. és az 1186— 1396. közötti első és második bolgár birodalom legszebb hagyományait, nemzeti és kulturális vívmányait, a szabadság oi thatatlan szeleteiét. Mindenkor az egymással viaskodó feudális urak tették lehetővé az idegen hódítást, mialatt a nép szakadatlan harcban állott az idegen elnyomókkal: Bizánccal, a Bizáncot elfoglaló keresztesek latin császárságával, a bebetöró tatárokkal, és a ngó- mezei nagy vereség óta a török hódítókkal csakúgy, mint belső elnyomóival. A nép 1443-ban Hunyadi János oldalára állott. És 1598-ban, 1686-ban, 1688-ban felkeléseikkel próbálta lerázni igáját. A feudális bilincsek végső széttörésére 1875. szeptemberében és 1876. áprilisában nagyszerű lendülettel kelt fel a porta ellen. E felkeléseit leírhatatlan kegyetlenséggel verték le a török hódítók, s meggyilkoltak 12 ezer embert. Az 1877— 1878-as török—orosz háborút követő San Stefano-i béke — mast 90 éves — megadta a nemzeti létért küzdő bolgár népnek a jogot a modern bolgár állam megteremtésére. Azt a hőskölteménybe illő szabadságharcot, amelyet a bolgár nép évszázadokon át vívott nemzeti és önálló állami létéért — korunk teljesítette be a bolgár munkásság, parasztság és értelmiség javára. A bolgár és a magyar történelem menetében sok a hasonlóság. Ezért is tudunk oly fenntartás nélküli örömmel megemlékezni a bolgár szabadságharcosok 90 év előtti nagy fordulatáról. Március 2-án és 3-án szavalóverseny Miskolcon Az ország hat megyéjéből érkeztek vendégek tegnap, március elsején Miskolcra, a Csanyik-völgyi KlSZ-iskolába. Ma és holnap ugyanis;itt kerül. sor a fogyasztási és értékesítő szövetkezeti tagok, valamint á falusi KlSZ-szerve- zetek tagjainak IV. országos szavalóversenyének területi döntőjére. A KISZ Borsod megyei Bizottsága és a MÉSZÖV megyei igazgatósága •— a KMP és a KIMSZ megalakulásának 50. évfordulója, a forradalmi ifjúsági napok és a IX. VIT tiszteletére — rendezi meg ezt a vetélkedőt. A szavalóver- senyre Fejér, Heves, Komárom, Nógrád, Pest és Borsod megye küldte el hat-hat legjobb versimondóját. Ünnepélyes külsőségeik között bonyolítják le a versenyt, amelyet ma, március 2-án 13 órakor nyit meg Csege Géza, a MÉSZÖV megyei igazgatóságának elnöke. Ezt követően délután 18 óráig hangzanak el a kötelezően bemutatandó versek. A szabadon választott költemények előadására másnap délelőtt fél 9 órától kerül sor. És délben, 13 óra 30 perckor már ismert lesz az eredmény, amelyet Varga Gábor- né, országgyűlési képviselő, a megyei tanács vb-elnökhelyet- tese, a zsűri elnöke hirdet ki. Az okleveleket és a díjakat Kovács Sándor, a KISZ Borsod megyei Bizottságának első titkára adja át. az érdekesnek leérkező verseny legjobbjainak. „Egyszerűen felháborító! Ha már legjobb barátai közül választ Johnson hadügyminisztert:, miért nem mindjárt a szakácsát hívja meg?” — Ezzel a felháborodással vette tudomásul Robert Kennedy egyik híve Washingtonban Clark Clifford ügyvéd kinevezését a Pentagon élére. A felháborodás érthető, ha tudjuk, hogy Clifford tanácsára jelentette ki Johnson 1964-ben, a választás idején: egyetlen miniszter sem lehet alelnök mellette. Ezzel az általános formulával akadályozta meg. hogy Robert Kennedy egyáltalán gondoljon az alelnöki jelölésre. Clark Clifford valóban az elnök legrégibb barátai közé tartozik. Irodáját Washingtonban alig néhány lépés választja el a Fehér Háztól. Ám ezt az utat se gyalog teszi meg nem is egyszer naponta, Johnson hívására, hanem gyönyörű Thunder- bird kocsiján. Miként • a Neue Zürcher Zeitung már megírta, Clifford „minden miniszterénél közelebb” áll Johnsonhoz, és most már nemcsak szürke eminenciásként, hanem hivatalosan is. héja-társa lesz Rusk külügyminiszternek és Walt Rostow főtanácsadónak- A 188 centiméter magas, 61 éves új hadügyminiszter nem titkolja, hogy ma is a hidegháború híve, mint Truman idejében, akinek szintén segédkezett Kemény kurzust követei & „vörösök” ellen, szabad kezet Vietnam bombázásában és több katonai eredményt mint törődést a világközvélemény esetleges reakciójával. Tulajdonképpen olyan hivatalt vesz át, amelynek régen külső munkatársa. Truman elnöknek ő segédkezett, amikor 1947-ben Norsrad tábornokkal és Sherman admirálissal kidolgozta az egységes hadvezetést, Johnson első újévi üzenetét ő fogalmazta meg, és a kémszerve ■ zet, a Cl A felügyeletét ellátó bizottságnak már eddig is ő volt az elnöke. Közben ügyvédi irodája, a Clifford és Miller iroda megszerezte magának a legnagyobb hadi- szállító monopóliumok képviseletét (General Electric, ,Du Pont, Standard Oil), és a republikánus kormányzat idején, egészen 1961-ig így állt kapcsolatban a hadügyminisztériummal. A kulisszák mögötti tevékenységhez amellett a Johnson mellett fejleszthette képességét legjobban, aki maga is mestere ennek. így aztán az sem meglepő, hogy új, hadügyminisztert beosztásában nemcsak az Egyesült Államok, hanem az elnök védelme is feladata lesz, 1948-ban sikerült a népszerűtlen Trumant újra elnökké választania ' praktikáival, most Johnson ugyanért várja tőle. (máié) Szlovák grafikák Budapestéit Egymástól messze élő két nép grafikája találkozik a napokban Magyarországon; szlovák és török művészek kiállítása nyílt meg Budapesten. A budapesti Csehszlovák Klubban a szlovák alkotók, a Kulturális Kapcsolatok Intézetében a török grafikusok anyaga látható. Mindkét gyűjtemény tanulságos élmény a magyar művészek és a hazai közönség mércéjével mérve. A tőlünk alig néhány kilométerre élő és alkotó kassai, pozsonyi, közép-szlovákiai művészeik — aki lenek kapcsolata a magyar kollégákkal« különösen a szomszédos északi megyékkel állandó és élénk — hagyományban és újításban, társadalmi és művészed célokban természetszerűen csaknem azonosak velünk, Elég egy pillantást vetni J, Szabó korábbi, gondos-aprólékos részletezéssel készített fametszeteire, hogy felfedezzük a két háború között nálunk is virágzó grafikai stílus hasonvonásait. S ugyancsak könnyen felmérhetjük későbibi lapjai láttán, hogy Szlovákiában is a mienkhez hasonló úton újul meg ez a stílus: Orvvadász és Favágó figurája szálkásabb, nyersebb, kifejezőbb vonásaival lüktetőbben és darabosabban — találóbban — szólaltatja meg az erdei. ember küzdő keménységét. Orest Dubay ugyancsak a részletezőbb előadásmódot fogja újabban határozottá és keménnyé, más úton, mint a Lányok című, monumentális emberséggel teli lapja mutatja. Ugyancsak a nagyvonalú tagolatlanság, a súlyos formák szépsége hirdeti a mindennapok emberének harmóniáját E. Zmeták művein, ö olykor — mint a bibliai témát mai plebejus történetté átköltó Szökés Egyiptomba című lapián — színekkel eleveníti grafikájának feszültségét. Ez a. színkezelés — akárcsak a formák leegyszerűsítése — rokonit.; a vele L. Fulla művészetét, amely Picasso újabb metszeteinek hangját elegyíti szlovák népművészeti hangulatokkal, s így kap költői feszültséget a felvidéki kisvárost, népköltészeti motívumokat modem-hagyománvos kettős-' séggel ötvöző grafikája. A grafika stíluslehetőségei ma végtelenek, technikai megoldásainak szinte nincs határa. V. Hloznik linóleummetszettel. Lebis kifinomult rézkarctechnikával ad formát kevésbé hagvományos s drámai ábrázolásainak. (fk Gy.;í P Howcod (Eepő lenő) Az előretolt == eeeee= helyőrség •»♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦ 51. 4 ~z emberek csendben ültek. Ez volt a gyarmat . legsivárabb,- legcsendesebb kantinja. Az egyhangúság, az őrjítő hőség letargikus félholtakká tette a katonákat. Megszámlálhatatlan sokaságú légy dongott a helyiségben. — Halló, uraim! Hiszen ez itt nem is kantin, hanem gyászülés. — Galamb élénk kiáltása szinte szétfröcskölte a forró, nyomasztó levegőt. Az emberek megmozdultak. Azután felhangzott a szájharmonika. Néhányan énekeltek. Még a hülye Kréta ás vigyorogva mozgatta kezét. Olykor felrikkantott. Ezen mindenki nevetett. Pedig tragédia nélkül az a nap sem múlt el. A párás, dögletes, pipálüsttől súlyos esti kan ting őzben félájultan főttek az emberek. Behallatszott az induló trombitája. Es nyűt az ajtó... Troppauer rohant be.,. täiadtan, ijedten..,* — Fiúk ... a puskám ... eltűnt ... Döbbenten hallgattak el. A vastag költő tanácstalanul nézett körül szomorú, bárgyú szemével... Pencroft odadobott egy frankot a söntós bádog polcára, és csendesen kiment. Hildebrandt ülve maradt. — Micsoda hülyeségeket beszélsz?! — rivallt rá Galamb, — Mi az, hogy eltűnt a. puskád? Égy Lebel gyorstüzelő nem mesebeli tündér . . . — A .. az állványra tettem. Most őrszolgálatra kell mennem ós . . nem. találom ... Eltűnt... Puskatus dobbant az ajtóban. Az őrség! — Közlegény! Nem jelentkezett a szolgálatra! öt perc múlva munkaruhában kihallgatásra megy. ... Galamb szájharmonikája te elnémult. Legjobb barátja. a- nagyfejű. vastag költő délután elindul kihallgatásra. Két hetet kapott, de végre is mindegy. Első nap megölik. Latouret megengedte neki, hogy utoljára még beszéljenek egymással. Galamb nem tudott szólni. Csak nyelt, mert valami fojtogatta torkát, és hosszasan szorongatta barátja kezét. Ez mosolygott. Közben megnyalogatta széles, bohócszáját. Oly csúnya volt és oly kedves. Zavartan simogatta kékes szőrzetét majomállkap- csán. egyik csánipás lábáról a másikra nehezedett, végül átadott egy csomó írást Galambnak. — Műveim — mondta fepn- k ölten —, száztíz válogatott Troppauer. őrizd meg. Ezzel tartozol az utókornak ... Troppauer elindult. Az őserdőben kezdődő műútnál egyedül ment tovább. Néhány perc múlva eltűnt a szemük elől. Jól tudták: öröl ere. T roppauer csendesen ka- esázott a műúton a dzsungel belseje felé. Hülíers hadnagy éppen ellenőrizte, amint lerakják és kiöntik a hideg bitumenburkolatot a letisztított földre. — Az 1865-ös közlegény jelentkezik. A hadnagy beírta noteszébe, és intett. Ment... A nagy fák eltakarták a tiszt elől. Hilliers sóhajtott. Jól tudta, hogy a katona eltűnik. Szörnyű. És nem lehet tenni semmit. Űt kell minden áron. ... Troppauer már messziről látta a foglyok gúnyos ós fenyegető csoportját a sátorház. körül álldogálni. Valami megszorította mellkasát . Egy hatalmas alak a csoport szélén fenyegetően rázta öklét messziről. Tarzanszerű, félmeztelen ember volt, csontos, lóidomú fejjel és övig érő Mikulás-szakáll al. Kezében dorongot lóbált. — Fiúk! Egy katonával megint kevesebb ... — kiáltotta a Tarzan. — De ért messzebb ássátok el, mert a múltkori idecsődítette a hiénákat. Es elindult, hogy elsőitek üssön a közeledőre. Troppauer egy pillanatig arra gondolt, hogy elfut. De hová? Körül az őserdő járhatatlan sűrűje. Ment tovább, egyenesen. — Kutya! Piszok, véreb! — kiáltotta a Mikulás külsejű vadember, és felemelte a do4 4 rongot. De valaki elkapta1 karját, és mint valami cső-] magot dobta félre. * — Ezt az embert nem bánt-] ja senki! ] A darócba bújtatott, félig] penészes csontvázak fenyege-] tő rikácsolással közeled tette .. .< Barbizon, a korzikai bandi-] ta állt Troppauer előtt kitér-, jesztett karral. — Ez volt az a katona, aki] vizet adott, hogy megitassa-« naík téged, Grumont. Ez verte] meg miattunk a goumiert« Aki hozzányúl, azzal én vég-< zék. A Madonnára mondom ...] A korzikai fenyegetése ma-« gában véve még nem bizo-] nyúlt volna hathatósnak. A^ bozontos hajú, Mikulás-Tar-1 zan akkor torpant vissza,< amikor azt hallotta, hogy a« katona megitatott egy rabot.]] Ezek a félholt alakok at szörnytett és az érzelgős kö-4 zött ingadoztak hisztérikus \ lelkiállapotukban. Troppauert* vállon veregették, és vigyo-1 rogtak rá. \ A köpcös kihúzta magát.i és legszélesebbb moso-i lyával mondta: — Ak-J kor, ha megengedik, felolva-| som egy költeményemet — ésj kivett egy piszkos lapot. —| Hajnali rózsák a Szahara fe-| lett. Irta: Troppauer HümérlT A rabok rémülten álltaik. J {Folytatjuk^ t