Észak-Magyarország, 1968. március (24. évfolyam, 51-77. szám)

1968-03-07 / 56. szám

©sütörtäk, m saáreáess %. eSZAKHAGTABOKSZAG i Szendvicspanelt gyártanak Acxél György elvtárs beszéli a miskolci értelmiségi a kitett gyűlései* A Magyar Szocialista Munkáspárt Borsod megyei Bizottsága tegnap, március 6-án, szer­dán, értelmiségi aktívagyűlést rendezett a vá­rosi pártbizottság tanácstermében. Az aktíva­értekezlet elnökségében foglalt helyet Aczél György elvtárs, a Központi Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára, dr. Bodnár Fe­renc elvtárs, a Központi Bizottság tagja, a megyei pártbizottság első titkára. Deine László elvtárs, a megyei pártbizottság titkára. Havasi i Béia elvtárs, a városi pártbizottság első tit- kára és Moldován Gyula elvtárs, a városi pártbizottság titkára. Deme László elvtárs üdvözölte az elnökség tagjait, és az értekez­let részvevőit, majd Aczél György elvtárs tartott igen nagy' érdeklődéssel kísért előadást. Az új gazdaságirányítási rendszer lehetőségeivel élve, a kazincbarcikai Könnyőbeton- gyár műszála vezetői már megteremtették az elkövetke­ző évek „aranytartalékát”, amellyel tovább növelhetik nyereségüket. Az Építéstudo­mányi Intézet kutatóival kö- zösen új, könnyített tetőfödém gyártását kísérletezték ki. Az új anyag iránt az építőiparban máris nagy az érdeklődés. Az új tennék előállítása során két vékony vasbetonlap közé sa­lak gyapotpaplant helyeztek, így olyan szendvicspanelt kap­táik, amely nemcsak könnyű, hanem tökéletes hang- és hő­szigetelő is. Az új, könnyített tetőfödém sorozatgyártásához új. üzemcsarnokra van szük­ség. A . gyári pártszervezet kezdeményezésére a műszaki és a fizikai dolgozók vállalták, hogy a 7, millió forintba kerü­lő új üzemcsarnok tervezését, építését, és berendezését házi­lag készítik el A munkák fe­lett a gyár KISZ-szervezete védnökséget vállait. Az épület alapozását előre­láthatólag még a második fél évben megkezdik. A gazda­sági számítások szerint a sa­ját erőből épülő új üzemben évente mintegy 35 millió fo­rint értékben készítenek majd könnyített szendvicspaneloütat. Ankétra ültek össze tegnap délelőtt Miskolcon, a megyei művelődési házban a mező- gazdasági szakemberek, hogy megbeszéljék a műanyagok mezőgazdasági felhasználásá­nak fő kérdéseit, problémáit. A tanácskozást Vaskó Mihály, az MSZMP Borsod megyei Bizottságának titkára nyitotta meg. Ezt követően dr. Gergely István mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszterhelyettes, i a mezőgazdasági tudományok j kandidátusa tartott előadást i a műanyagtermékek szerepé- I ről a mezőgazdaság műszáki és termelési fejlesztésében. Hangsúlyozta, hogy a kemizá- lás a mezőgazdaságban a mű­szaki haladás eszközévé lett. A műanyagok használata for­radalmi változást jokait a me­zőgazdasági termelésben. Nem pótanyagról van szó, hanem olyan, új anyagról, amely elő­nyös tulajdonságainál fogva igen széles körben felhasznál­ható. A műanyagok kedvező fizikai és kémiai tulajdonsá­gai — a kicsi súly, a jó hang-, hő- és elektromos szigetelés, a jó szlnezhetőség, a csekély törési veszély — sokoldalú (Foto: Szabados György) fokú tartózkodással fogadunk egyes igen értékes műveket. Felhívta Aczél elvtárs a fi­gyelmet a művészi kísérletezé­sek, a különféle irányzatok al­kalmazására, s árra, hogy sa­ját műtermében bárki kísérle­tezhet, de a helytelen irány­zatok állami propagálása, tv- propagandája helytelen. Több felelősséget kell tanúsítanunk a művészet és az irodalom kérdéseiben történő állásfog­lalásoknak Felhívta a figyel­met a kritika sznobizmusa el­leni küzdelemre, s arra, hogy mindinkább szélesítenünk kell az értékes művészeti alkotá­sok közönségbázisát, Nagy érdeklődés mellett szólt a beat-zenéről. Elmond­ta: nem az a döntő, milyen hangszeren, játszanak, hanem mit és hogyan, milyen érze­lemgazdagság van a játék mögött, milyen a játék kul­turáltsága és hatása. Ugyan­akkor arra is intett, hogy szükségtelen a televízióban gondozatlan, mosdaílan embe­reket népszerűsíteni, szükség­telen a kultúrálatlan magatar­tásnak ilyen nagy fórumot teremteni, mert annak a beat­zenéhez semmi köze sincs. Számos nyugati országban balratolódás tapasztalható az ifjúság körében. A beat-zene rajongói körében is. Megmu­tatkozik ez a vietnami kérdés­ben való állásfoglalásban, s a nyugati fiatalok, az ottani beat-rajongók nagy többsége már kilábalt a korábbi szexual-nihilizmusból és érdek­lődése mindinkább a marxiz­mus felé fordul. Nálunk ebben még elmaradás van, de ezért nemcsak a fiatalok felelősele Nekünk, felnőtteknek kell megtalálnunk az újfajta han­got napjaink fiatalságához. Jelzik D hibái A Lenin Kohászati Művek- j be nyolc modern, automatikus; ultrahangos vizsgáló berende­zés érkezett külföldről. A korszerű készülékeket a hen­germűben, illetve a kovácsoló üzemben szerelik fék A beren­dezéseiket sínek, vasúti kerék­abroncsok, különböző ková­csolt- és hengerelt áruk minő­ségének vizsgálatára használ­ják. A berendezések még gyártás közben hanggal, fény­nyel jelzik a gyártmányokban esetleg előforduló rejtett hi­bákat, zárványosságokat, s festékkel jelölik meg a hiba­helyet. így a berendezések gyors és pontos munkájával lehetővé válik, hogy a hibás terméket kiiktassák, illetve, hogy kifogásolható gyárt-1 mányi ne készíthessenek ki. A berendezéseket még az év el­ső felében üzembe helyezik. Az automatikus berendezések — az új gazdasági mechaniz­mus szellemének megfelelően — nagyban hozzájárulnál:, hogy a rendelőket, felhaszná­lókat kifogástalan minőségű áruval elégítsék kt felhasználást tesznek lehetővé. Ezenkívül, mivel hazánk nyersanyagban szegény ország, a műanyagok alkalmazása nagy mennyiségű importanyag — fa, nemesfém, papír — meg­takarítását eredményezheti Előadása második részébe» a miniszterhelyettes ismertet, j te a mezőgazdasági lermelés- i nek azokat a területeit, ahol j a különféle műruiyagjéleségo'k, | műanyagtermékek a legin­kább felhasznáihajtók. A s’ló- ! záson, az .álattenyesztésan, a ! mezőgazdasági gépgyártáson i iávül nagy szerepe van a mi- í anyagok felhasználásának a ! kertészetben, a szőlő-, a gyű- i mölos-, a zöldségtermcsztés- i ben. Míg 1967-ben például kétmillió negyzetrp.éter volt a fólia-terület a zöldségtermesz­tésben, az előzetes felmérések szerint az idén. ez duplájára nő. A műanyagoknak a me­zőgazdasági termelésben való felhasználása igen kedvező hatásokkal jár mind mennyi­ségi, mind minőségi tekintet­bon. Növelhető velük a ter­melés, alkalmazásukkal csök­kennek a termelési költségei;. A műanyagok felhasználása bővíti a íermeiőcszKózak vá­lasztékát, olcsó raktározási, tartósítási, szállítási lehetősé- geltet teremt, az; élelmiszer- termelésben pedig biztosítja a szükséges, higiénikus feltétele, két. Ezt követ San sz ankét rész­vevői e témában még több elő« j adást hallgattak, illetve vitat­lak meg, majd megtekintették a Műanyagok a mezőgazda­ságban című filmet A megyei művelődési ház előcsarnoká­ban az ankéttal egyidőbeo megnyílt a mezőgazdaságban Hatékonyabban, meggyőzőbben a iőmegpolitikai tevékenységről Tanácskozóit a KISZ Borsod megyei Bizottsága Végezetül a képzőművészeti élet anomáliáit elemezte. Befejezésül elmondta Aczél elvtárs, hogy meg kell taní­tanunk az embereket a kultú­ra élvezetére, ez azonban nem felülről irányított mozga­lom, hanem valamennyiünk­nek együtt kell rajta munkál­kodnunk. Ne felejtsük — mondta —, soha se követke­zik el a fausti pillanat: „Most állj meg idő!”, mindig újabb és újabb feladatok jönnek, amelyeket nekünk keU meg- oJdcJMittSi Március 6-án, szerdán dél­előtt Miskolcon, a megyei pártbizottság székházában ta­nácskozott a Kommunista If­júsági Szövetség Borsod me­gyei Bizottsága. Napirenden a megyei KlSZ-szervezetek tö­megpolitikai munkájának tar­talmi, módszertani tapaszta­latai és feladatai szerepelt A tanácskozáson részt vett Szabó János elvtárs, a KISZ Központi Bizottsága titkára is. A bizottság tagjait és a meg­hívottakat Kovács Sándor elvtárs, a KISZ Borsod me­gyei Bizottságának első titká­ra köszöntötte, majd elnöki megnyitójában utalt rá, mily rangos téma kapcsán kel! vé­leményt mondaniuk a részve­vőknek. Ezután Nagy Tibor elvtárs, a megyei KÍSZ-bizottság ne­velési osztályának vezetője szóbeli kiegészítőt terjesztett elő az írásos anyaghoz. A két előadmányból nagyon egyér­telműen kitűnt, hogy a KISZ egész tevékenységében meny­nyire rangos helye van a tö­megpolitikai és agitációs mun­kának. Alapvető feladat, hogy segítse az ifjúság között a párt politikájának magyará­zását, éppen az életkori és rétegsajátosságoknak megte­li loan. Egyre jobban érvényesül a politikai, kulturális és sport- rendezvények összetett alkal­mazása. Ä KISZ-bizottságok és alapszervezetek nagy gon­dot fordítanak minden olyan kérdésre, amelynek megvála­szolásával előbbre vihetik a tömegpolitikai és agitációs te­vékenységei. £2 i* magyarázat rá, hogy a korábbi évekhez viszonyítva megyénk fiataljai mennyire nagy érdeklődést tanúsítanak mind a belpoliti­kai, mind a nemzetközi kérdé­sek iránt. Köztudott, hogy az agitációs munka lehetőségei között mily nagy szerepe van a KISZ-ok- tatáisi köröknek és a különfé­le rendezvényeknek. Évek ta­pasztalatai bizonyítják, hogy a KISZ-oktatási körök több­ségében nemcsak a tananya­got vitatják meg, hanem be­hatóan foglalkoznak az aktuá­lis napi politikai kérdésekkel is. Mégis, vétkes dolog volna a tömegpolitikai munkát csak a KISZ-oktatásba, vagy csak a rendezvények programjába sűríteni. Érdemes erről be­szélni, mert alsóbb szervek­nél, bizottságoknál hajlamo­sak így felfogni az agitációt és a tömegpoütikai tevékeny­séget Az üzemeket, intézménye­ket és mezőgazdasági terme­lőegységeket járva gyakran tapasztaljuk, mily sokat ja­vult az utóbbi időben a ter­melési agitáció tartalma, mód­szere. Hatékonyabbak, érthe­tőbbek, témájukat tekintve pedig időszerűek az Írásos és szóbeli formák egyaránt. Né­hány helyen azonban nem használják ki kellőképpen a lehetőségeket. A termelési agitáció fő fogyatékossága napjainkban is az úgynevezett kampány-szemléletben rejlik. Csupán egy-egy jelentős gaz­dasági, vagy politikai kérdés- 1 ben folytatnak átfogó agitá­ciót. Szó esett a tanácskozá­son arról ásó hogy a ELISZ­hssználhato, hazai és da«* gyártmányú muanya gterm* kekből összeállított kiállítót;. A kiállítás még a mai napon 9 és 16 óra között megtekint» hetó. ! szervezet küldetésének meg» | felelően foglalkozott az ifjú» ság körében a gazdaságirányí­tás új rendszerével. Az írásos beszámoló és & szóbeli kiegészítés fölött elér. 1c, sokrétű, nagyon alkotó vita bontakozott ki. Görgci Barna ózdi példákat említett a té­ma kapcsán. Németh Antal a tömegpolitikai munka elen­gedhetetlen feltételeként em­lítette a helyes információs rendszer kialakítását, a jól ér­telmezett tájékozódást és tájé­koztatást. Sólyom József ez agitáció és a propaganda rang­járól, fontosságáról beszélt, körér László az előadások központi személyéről, az elő­adókról szólt. A vitában részt vett Szabj János elvtárs, a KISZ Köz­ponti Bizottságának titkára is. Hozzászólásában utalt rá, hogy a politikai akciók mi­lyen nagy mennyiségi és mi­nőségi változáson mentek át A KISZ eredményei ebben a sokrétű tömegpolitikai mun­kában néha túlérnek orszá­gunk határain. Nagy hatással vannak a felnőttekre is. Nö­vekedett a fiatalok társadal­mi, politikai aktivitása, a , propaganda-lehetőségeket a j mindennapi munkában is jól i kihasználják. Végül utalt " azokra a feladatokra, ame­lyeknek megoldása a követke­ző hónapokra, évekre vár. A bizottsági ülés az előten- iesztett anyagot, a vitában el­hangzottakkal kiegészítve el­fogadta. hangsúlyozva, hogy tegyük az agitációs és propa­gandamunkát még politikum i s&bbá, még hatékon-ebbá i Baulovite Agostos , Nem pótanyagi , Ankét a minnyagok lelasznáüsáró! a raeziiazöasáiítög , 1 mechanizmus és a művelődési f élet kapcsolata volt. A kultúra c finanszírozásánál: kérdései j egyetlen szocialista országban sincsenek még elméletileg ki- ^ dolgozva. Most kezdünk ez- 6 zel foglalkozni. Szükséges ez i azért is, mert sok olyan jelen- j ség mutatkozik művelődési életünkben, amely szinte fény­űzésnek számít. Viszonylag • sok nálunk a függetlenített j művész, vagy hosszú ideig ^ mem tudtunk lényeges különb­séget tenni különböző művek ' között, egyformán támogat- 1 tunk értékest és értéktelent. ] Olyan rendszer kialakítása ki- , vánatos, hogy az államnak le- , gyen módja támogatni, amit fontosnak tart, és legyen mód- 1 ja ösztönözni a műveket for- i galmazó vállalatokat arra, , hogy ők is elsősorban a fon­tosabb, értékesebb műveket, alkotásokat kínálják a nagy- 1 közönségnek. Kiemelten foglalkozott Aczél éivtárs azzal, hogy napjaink­ban ható tényezővé vált a sznobizmus, amely elsősorban nyugati művek és irányzatok kritikátlan fogadtatásában, az azok körüli hozsannázásban mutatkozik meg. Ugyanaldcor sok értékes művet a kritika agyonhallgat. Ezzel a sznobiz­mussal együtt jár az olcsóság hajhászása. a selejt, az érték­telen tömegcikkek jelentkezé­se. Az elit közönségnek és ft tömegnek szánt alkotások kü­lönválasztása veszélyt rejt ma­gában. A kommunisták felada­ta, hogy az embereket ízlésben felemeljék, a tömegeket és a kultúra értékes alkotásainak legjavát egymáshoz közelítsék. Kulturális életűnk sokszínű, eleven Alapvetően azt kell tudomá­sul vennünk — folytatta fejte­getéseit Aczél elvtárs —, hogy az értelmiség politikai arcula­ta állandóan mozgásban, fej­lődésben levő folyamat, nem stagnáló állapot- Értelmiségünk céltársunk a szocializmus épí­tésében, de nem mindenki úti­társunk. Sokan közülük kí­vánják, igenük a végcélt, de luxusautón szeretnének eljutni a szocializmushoz anélkül, hogy építésében aktívan ki­vennék részüket. Meg kell ezeket az embereket nyer­nünk a szocializmus építésé­nek, Kulturális életünk sokszínű, i eleven, de még aránytalansá­gok mutatkoznak a művészeti élet egyes megnyilvánulásai- i nak támogatásában, és korábbi l csalódások miatta bizonyos Aczél elvtárs bevezetőben a kedden este befejeződött bu­dapesti konzultatív találkozó­ról adott rövid összefoglalót, kiemelve, hogy e találkozó alapvetően sikerrel zárult, mert megszületett az elhatáro­zás a kommunista pártok ez év végi tanácskozására, an­nak előkészítésére. Ezt köve- tően_ kulturális életünk idő­szerű kérdéseiről beszélt., A tanulás _ ' . . _/ ___ n apjainkban kefe/cxhetctlenné vált Elsőként oktatási kérdések­ről szólt Aczél elvtárs. Elmon­dotta, hogy a sokféle hiede­lemmel ellentétben, az új gaz­dasági mechanizmusban is népi államunk szubvencionál­ja a közoktatást. Bizonyos ész- szerűségi követelményekből adódó változások azonban az oktatási élet mindennapjai­ban a haladás természetes velejárói. Kívánatos lenne a demográfiai hullám felezésé­nek elmúltával csökkenteni a tanulócsoportok létszámát, va­lamint a tanerők óraszámát. A szakemberképzést min­den szinten emelnünk kell, világszínvonalra kell hozni, ugyanakkor meg kell teremte­ni e képzés szélesebb körű volumenét, mert évtizedekre (lőre, szakmákra bontva, nem Lehet megtervezni a szükségle­tet. A technika szédítő fejlődése iwrra int, hogy ne toldozzuk- f ol d ózzuk a tananyagot, ne csúfoljuk azt, hanem tanítsuk ■meg gondolkodni a gyermeket és a felnőtt tanulót, tanítsuk .ineg rá, hogyan fejlesztheti to­vább tudását, hogyan szerez­heti meg a további ismerete anyagokat. A tanulás napja­inkban befejezhetetlenné vált, az iskola végeztével még nincs ítész ember. Az oktatáshoz tartozó kér­déscsoportok közül szólt még Aczél elvtárs a munkás- és parasztiiatalok iskolai gond­jairól. Elmondta, hogy az élei ■már rég túllépett a szülők foglalkozása szerinti katego­rizáláson, de a fizikai dolgozók hátrányos helyzetből indult gyermekeinek segítése tovább­ra is állandó, fontos feladat Ki kell alakítanunk egy olyar társadalmi közmorált, amelj nem tartja szükségszerűnek hogy értelmiségi szülő gyei" meke csak értelmiségi lehes öan. Ax ériékes, '-'Utalások látna** óriást A második nagyobb kérdés csoport, amellyel Aczél elvtár So^tóikozoíi» * gazdaság Aczél György elvtárs, előadása közbe«.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents