Észak-Magyarország, 1968. március (24. évfolyam, 51-77. szám)
1968-03-31 / 77. szám
MOS,- Március Ä 6SSAKM AGTAKOÍWZA 6 4I7TO — MOTOR «•IIIIlUltllllllllllllllllllltllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllltllllllllllllllllllllllllllllliiiiiiiHiv Horváth Árpád: A gépkocsi regénye Kire faj zott a gyerek? A Zrínyi Kiadó gondozásában tmeg.ielei.ii könyvben korunk egyik legérdekesebb ipari terméke, a Képkocsi kialakulását, fejlődését követhetjük nyomon. az nutó »„történelem előtti idejétől”, a jelen, sőt, a jövő gépkocsijáig. Európa országaiban egyre több gépkocsi Jelent meg a múlt század BO-as évei végére, a 90-es évek elejére, s az autóval együtt megszületett az a u tó verseny zés Is. Bár az autóversenyek későbbi fejlődéséről a szerző kevesebb szót ejt, tárgyalja a kezdeti Idők nagy versenyeit. Hatásuk az autómobilizálás. Illetve az autóipar fejlődésére kétségkívül jelentős, egy-cgy jelentősebb műszaki újítás, szabadalom, találmány emléke is fűződik a versenyzéshez. A gépkocsiipar történetének külön fejezete a gyújtás története. Amíg Bosch fel nem találta a mágneses gyújtást, rendkívül sok problémával kellett a konstruktőröknek megküzdeniük. A szerző hosszabb, önálló részben tárgyalja a magyar aut(»mobilizálást és fejlődését. Az első, még többnyire névvel ellátott gépkocsik megjelenésétől az lí)0l-cs, ITattersalban tartott autóbemutatóig alig néhány év lelt el, s nem «okkal később már „autógyár” is alakult, áj század első éveiben jelentek meg a rendszámtáblák, s az első közlekedésrendészeti rendeletiek is. Mind fényképanyagában, műid tartalmában nagyon értékeltek és gazdagok a győri Magyar Vagon és Gépgyárról közölt adatok. A Rába „autószerelőé” eredményei nemcsak hazai, hanem európai vonatkozásban is számottevőek . Csonka Jánosnak, a benzinporlasztó feltalálójának tevékenysége Is helyet kapott a könyvben. Bánki Honáital együtt végzett munkája a magyar ipartörténet legértékesebb fejezeteinek egyike. A mű itt természetesen elsősorban az autómo- bilizálás (Kr.emszÖgéből vizsgálja Csonka János munkásságát. Az „autókavalkád” című nagyobb fejezet a könyv egyik legérdekesebb, legszínesebb része. A pzerzö a nagyobb, s az autómobi- Ifcő-álásl elsősorban irányító országok, Illetve gyárak történetét dolgozta rci. A könyv a „Nem nagyon távoli jövő útja” című fejezettel zárul. A szerző a tüzelöanyagcellás, illetőleg napfényelemes motorral folytatott kísérletekről számol be, s bár érthetően óvakodik a jóslatoktól, rokoiiszenve érezhetően a rendkívüli jő hatásfokkal működő tü- pád bemutat könyvében, korszerű zelőanyagcellás kocsi mellett van. művelődéstörténetünk szerves ré- A gépkocsi regénye érdekes írás. sze, s mint ilyennek megőrzése és Mindaz a technikatörtéueti anyag, közkinccsé tétele, helyes és hasznos dokumentum, melyet Horváth Ar- vállalkozás A kis „Makszi“ első lépései A megszokott autótípusok, a „Volga”, a „Moszkvics”, a „Zaporozsec” mellett az új autó mintha túlságosan kicsi lenne. De ez az érzés rögtön eloszlik, mihelyt az ember kinyitja az „eltolható” ajtót és beül a kocsiba. Utastere tágas, és a széles, hajlított szélvédő üveg nagyszerű kitekintést biztosít a vezető számára. Mivel a tervezők úgy vélekedtek, hogy a divat nem tart örökké, ennél a változatnál állapodtak meg. Ami a vezető biztonságát illeti, amelyre olyan gyakran hivatkoznak a hasonló típusú autók ellenzői, a következőket mondja J. Dolmatovszkij mérnök, a „Makszi” egyik tervezője: — A baleseti veszély csökkentéséhez hozzájárul a sofőr jobb kitekintési lehetősége, az autó mozgékonysága, és egy pszichológiai tényező is. A vezető látását nem zavarja a motor és a radiátor „pajzsa”, amelyeket az ismert autótípusoknál az előrenyúló motorfedél alatt helyeznek el, — s így nagyobb figyelmet fordíthat a kormányra. A „Za- porozsec”-ből átvett 30 lóerős motort ezért az autó hátsó részébe tettük. A „Makszi” tér- mérete kisebb, mint az új „Zaporozsec”-é, de poggyásztere legalább háromszorosa annak. A „Makszi”-t (képünkön) egyelőre még csak a próbapályán láthatjuk. Az új Volga személygépkocsi Gorkij autógyár elkészítette az új Volga személygépkocsi első szériáját. A hatszemélyes, odern karosszériáiéi autónak 100 lóerős a motorja, óránként 145 kilométer a maximális bessége. Fogyasztása 100 km-en 10—13 liter benzin. A motor Z50 000 kilóméiért fut gcnc- djavítás uclküL Most írok ogy hat és fél kö teles regényt. Nem akarón magam dicsérm, de hatalma: lélektani dráma lesz. Regé nyem hősei idős Fricsák c: ifjú Fricsák. Ifjú Fricsák hárornhónapo; volt, amikor az első nagy törés bekövetkezett életében Azzal kezdődött, hogy kikopó az anyatejet, és búskomorság ba esett. Eleinte nem értettél szülei a kis Fricsák gyereke viselkedését. Egy napon aztái az apja ráhibázott. Kezébe: éppen egy* jókora pohár kada volt. A gyerek meglátta a bo: piros színéi és mély bariton hangján apjához szólott: ,,aaa' (adjál) — mondta, s egy jó ap; az utolsó decit is megosztjí a gyermekével. Idős Fricsál Ás ifjú Fricsák koccintott, aminek késő éjszakába nyúló po harazás lett a vége. Az anya mindezt nem nézte jó szemmel korholta is férjét, hogy: ..mái mondtam, ne adj a gyerek neki” Ifjú Fricsák öthónapos volt amikor az apa látta, hogy nen lesz jó vége a borozásnak é: az éjszakáig tartó csárdásozás nak. Ezért áttért a pálinkán és a lassú, édesbús magyar nótákra. Fiát is rávette erre Ezzel mindkettőjük élete ki egyensúlyozott lett. Azt perszi kikötötte ifjú Fricsák, hog; zsák törkölyt iszik, mert a cse resznye kellemetlenül befolyó solja rágóizmai erősödéséi ilyen tisztázott viszonyok kö '.ölt már gyorsan telt múlt a: idő. Ifjú Fricsák tízhónapo koráig mindössze hatszor itt: le magát. De egyetlen alka lommal sem okozott közbot rányt. Tudomásul vette, hog oerűgott. halkan elénekelte a „Éjjel virágzik a tök” cimi dalt, aztán elaludt. Amikor az első lépésekké Wfifwor morz&ák önállóság A feleség így szól szűksza vu és nem túl romantikus tér mészetű férjéhez: — Légy már egyszer gyón géd, és mondj nekem elalva előtt valami szívből jövő, ked vés bókot. — Mit? — Például azt, hogy: éde szép kincsem. A férj engedelmesen után mondja: — Édes szép kincsem. — Mondd még azt is: drágE gyönyörű angyalom. A férj megismétli: — Drága, gyönyörű angya lom. — Na most találj ki valami magadtól! — Jójcakót, Zsófi! TAKARÍTÁS A feleség bejelenti férjénél hogy néhány napra elutaz! üdülni. A gyanakvó férj után megy és szállodai szobájába egy férfival találja. — Te alávaló! — kiabál. - Megcsalsz! Méghozzá rögtöi alig. hogy megérkeztél! — Nagyon tévedsz. Ebben szobában előttem egy színes? nő lakott, és még nem laki ritottak ki utána. AUiATMESÉ A papagáj egyedül marat a lakásban. Egyszer csak ros: szül érezte magát.. Elhatározt hogy felhívja az állatorvos Felvette a kagylót, csőrév: feltárcsázta a számot és meí szólalt: ' •— Halló, a doktor úrral sz* retnék beszélni. — A doktor úr nincs itlho — Hát akkor kivel beszél el — A papagájával. életmentés Az utazó az északi-sarki expedícióról mesél. — A hajótörés után egy^ jéghegyen találtunk menedéket. Egész élelmünket elve-3 szftettük, és a saját cipőn kelj kellett megennünk. Egyedül 5 én maradtam életben. j — Miért? % ~~ Mert 46-os cipőt viselek ' • próbálkozott, akkor történt i életének második nagy törése. ; Egy napon szeszközi állapotban elvesztette egyensúlyát es ; ezzel együtt apró tejfogait. Felismerte a szesz romboló hatását. Mondta is az apjának. ' hogy „eee” (vagyis nem iszom), de az apja azt mondta, „ha ; nem iszol, kitagadlak a családból”. 'E súlyos kijelentés nagyon elgondolkoztatta ifjú Fri- ; csákót. Így töprengett: ..Ha nem iszom, meghalok — és rá- | adásul kitagadnak a családból ‘ is, — ha iszom, akkor is meghalok. Hát mért ne igyuk!” Apjával koccintott, aki megha- . tottan könnyezett a tékozló fiú megtérésén. ..Igazi apja fia” — 1 mondta. Telt az idő. ifjú Fricsák megtanult járni — négykézláb. Ugyanis korán ielíedczte a tömegvonzás törvényét, amely a pálinka hatására egyre eröseb- , ben érvényesült. Anyja hiúba kérte, hogy csak a lábán jar- jop. Az. apa szava erősebb volt. s azt mondtV „Járjon csak négykézláb, hadd szokjon hozza. felnőtt korában legalább, nem lép majd a kezére, ha kifelé jön az. italboltból”. A gyerek hallgatott az apjára, nagyon apás volt. Aztán másfél éves korában, amikor már kezdett borvirágo- : sodni az orra. felfedezte, hogy hat féldeci után beáll a súlytalanság állapota. Az. iskolaévek hamar elteltek, mert Fricsák csak négy osztályt járt. Ez időben hallott : a „vándormadarakról", s ó , nem akart minden évben lan- i termet változtatni. Így több ■ éven keresztül egy osztályba járt. ■ Elekor került ki az. életbe. : Anyagmozgató lett a Vesevelö i Kiszerelő Vállalatnál. És most már hivatalból ivott, mert 1 mint szokta mondani: „olyan a munkám, hogy inni keif“, ‘ tájt átpártolt az építőipart mert megtudta, hogy az olyan munka, ahol inni k< Majd más területekre kert végigjárta az ipar és a me gazdaság ágazatait, mert ez tudomása szerint minő ol) munkák, áltól inni keil. Életében nemrég érte a b ntadik nagy törés. Apja lepett a szeszíeldolgozók la rából. Fricsákné ugyanis elvit« férjét elvonókúrára. Idős Fricsák ezután injel kíséretében kapta a napi szt adagját. Egy darabig tets. neki. hogy ilyen kifogásta kiszolgálásban részesítik. tán néhány nap múlva raj hogy fele se tréfa. Mondti az orvosnak: „ne marhásk janak velem . . A delirium elmúltával ■' Fricsák. (számara) eddig is rétién állapotba került és- engedték a kórházból. Meg • lett ismerkednie tninden- Feltünő volt. hogy a vég áru bolt előtt nincs útker. tezödés. holott ő eddig látta. S amikor hazaért. í. ván állt a ház előtt. Nem a. hinni a szemének: eddig t den esetben három egyfe. kapu között válogatás most azonban csak egyet iáit. Nem volt mit tennie.- lépett ezen az egyetlen ka: A konyhában felesége s? gólt. A változatosság kedif ifjú Fricsák vagdalta földi:' tányérokat, leltárszerüen, * Amikor idős Fricsák r latta fiát, összecsapta keze felkiáltott. „Fiam, hiszen t" szeg vagy!” És jaj vészéi" sirt. „Megveri minket az iJ mondta a feleségének, ' alább tudnám, kire fajzor a gyerek, kinek a vére f' ebben a szeszkazánban?” Patika n nadrágKscbbeo1- — Mi von veled, öregem? — Szúr az oldalam. Megyek Kocsordihoe. .Vek mindig van egy tucat tablettája. — Ezért ne taradj hozzá. Nekem is van annyi, mi n neki. Hol szúr? — Itt. Tapogasd meg. • s — Minek? Nesze, szopogass el ebből néhányat, utót na kutya bajod lesz. — Hű, most meg a fejem kezd hasogatni. — Tessék, kapd be ezt a drazsét. . — Ez mi? 2 — A hasogatás ellett. Halálbiztos. — Lenyeltem. Hanem te... mitol sapadtal el? ' — Fogalmam sincs... Rosszullét kerülget. — Ugyan, neked az semmiség. Hamar régy be író lamit. 13 — De mi az ördögöt? — Talán abból, amit nekem adtai. . — Ne hülyéskedj, azt sem tudom, mire... szór izé... mire beveszem, már el is múlhat. — Mindenkinek doktora vagy, csak pont niagadí nem tudnál segíteni? . — Arról van szó, hogy ez az ize ... ez a tabletta n< kém nem tett jót. \ — Akkor miért adtad be nekem? — Neked még jót tehet. — Jó tett helyébe jól várj. Ide süss: nekem is vF egy csomó ilyesmim a iiadrágzsebben, Mindig fp iratok néhány gyógyszert, jó az. ha kéznél van. Ra , ránst erre a kis rosszullétre, kapd be hamar ezt •< Nyugodtan vedd be. öregem. Ha én mondom. !:i rendben is van. ? — És körülbelül, mikor hat? , — Nem tudom pontosan, mert én még nem has náltam. De mondják, nagyon jó. — Hm... milyen szép is ez. hogy így gyógyitgatj egymást. j — Ügy ám, testvéries. — Mutasd csak azt a sárga drazsét, Ez mi? , — Nem tudom, de még ma kipróbálom.. — Hogyan? ' n' — Frontátvonulás watt, ilyenkor ez az utálatos jf tér, ez a Kocsordi szedeleg, és mindent bevesz, a kínálnak neki. „ — Csakugyan undok egy alak. I — Megyek, és beadom neki. Megláiiuk, mi lesz a — Es ha megárt neki ez a sárga vacak? — Legfeljebb majd elmegy az orvoshoz H. ” s
