Észak-Magyarország, 1968. március (24. évfolyam, 51-77. szám)

1968-03-03 / 53. szám

Vasárnap. W68. tsiárcJus 3. ESZAKMAGYARORSEAG i Járási kuUüráfis hónap ^CZGCSáiOil A mezöcsáti járásban már­cius 3-a és április 4-e között rendezik meg az I. mezöcsáti járási kulturális hónapot. A megnyitó ünnepség március 3-án, vasárnap délelőtt fél tízkör lösz a járási művelő­dési otthonban. Ünnepi beszé­det Mélies Lajos, a KISZ Központi Bizottságának tit­kára, országgyűlési képviselő mond. Művészeti műsor kö­vetkezik, majd dr. Greiz László, a Mezöcsáti járási Ta­nács vb-elnök helyettese tart vitaindító előadást A szocia­lista ifjúságért címmel. Az ankétot követő vitával kez­dődik meg a járási kulturális hónap sokszínű rendezvény- sorozata. A piros kakas eilen A mezöcsáti járásban az utóbbi időben nagy gondot fordítanak a boltok tűzrendé­szed előírásainak ellenőrzésé­re, a tűz megelőzését szolgáló intézkedések pontos betartásá­ra. A fokozott ellenőrzés azért is szükséges, mert a boltok nagy része még most is elég­gé zsúfolt. Igaz, az elmúlt há­rom évben tíznél több raktár­helyiséget építettek a járás üzleteihez, ezzel azonban nem tudták mindenütt megszüntet­ni a zsúfoltságot. Most már a járás kereske­delmi felügyelősége is gyak­ran ellerlőrzi a tűzrendészet! szabályok betartását. Ellenőr­zik a rali táraikat, a kályhák elhelyezését és azt is, hogy a bolti dolgozók megfelelő ok­tatásban részesülnék-e. Érde­mes megemlíteni, hogy az el­múlt évben a megelőző tűz­rendészed munkáért Ilejőbá- ba, Sajószöged, Ernőd körzeti fmsz-jei elismerő oklevelet kaptak a MESZÖV-től. Vietnam! ; »fr: •; Kiöregedett egy fogalom Elmúlott a szép farsang A Diósgyőri Vasas Művész- együttes tanckara, bemutató előtt áll. Az együttes új ve­zetője, Manninger György koreografálta az új tánckom­pozíciót, az Elmúlott a szép farsang című, több tételes, te­matikus táncjátékot. A nemzetközi nőnap tiszte­letére március 7-én este a Lenin Kohászati Művek, 8-án este pedig a Diósgyőri Gép­gyár rendez ünnepséget a Bartók Béla Művelődési Ház­ban, amelynek műsorát mind­két alkalom nml a Diósgyőri Vasas Művészegyüttes csoport­jai adják. Ennek keretében lesz a tánckar új produkció­jának bemutatása is. f. . . — mondta „Es kepzelie a száj,pldó gyorsvonat egyik fülkéjében úti társának az ötven év kö­rüli hölgy —, akkor odajött hozzánk egy munkáskülsejü egyén...” A téma nem érde­kelt. A fogalom, egy fogalom azonban megütötte fülemet. Régen találkoztam vele, ' és elgonöolkozásra kényszerített. Mi az. hogy munkáskülsejü egyén? Az idősebb korosztály em­lékezetére apellálok. Emlékez­nek azokra az emberekre, akik munkájukkal alkották, termelték az értéket, akiket a rossz emberi, élet- és lakás­körülmények, maga a nyomor a világ legszegényebb embe­reivé, 'halandóivá tett. Emlék­szem a viseltes, foltos ruhák­ra, a kitaposott, otromba ba­kancsokra, az elhasznált sli­des sapkákra, a fáradt tekin­tetekre. a sokszor borotválat- lan, borosfás arcokra, a büty­kös ujjaik erős szorítására, a kérges tenyerekre, a rekedtes hangra, a bőr pórusaiba ta­padt olaj, rozsda, vas- és szén­por színére. Emlékszem a me. . zitláb országrészeket bejáró I kubikosokra, és sohasem fo­gom elfelejteni azoknak a munkásnőkndk ezreit, akik a hajnali dudaszókor kialvatla- nul siettek be a gyár kapuin. Kik jártak így ? Kik jártak így nemcsak a gyárakban, bá­nyákban, hanem az utcán, a villamoson, és kik pihentek meg így, ilyen ruházatban egész napi munkájuk után este a konyha viaszosvászon­nal borított asztalánál? Kik jártaik így? A munkások, az újkori társadalomban az anya­gi javak termelésének döntő tényeződ, ök termelték az ér­téket, az értek döntő részét a kapitalizmusban is, de ök nem ismerték, nem ismerhették az értéltet. c ( • • ,,. ' . * rjtv"*** ' fik Sándor munkája És most? Manapság el­mehet . az em­ber bármelyik gyár. banya, üzem kapujába. Jól öltözött, frissen fürdőit emberéit hagy­ják él mimJoűiéljeiket.. Mire felülnék a villamosra, az autó­í j művek «1 miskolci könyvesboltokban fiz LKM-ben a megye legnagyobb számítógép-központját alakítják ki kicsit elmarad az üj számok­kal. A Miskolci Rádió táne- zenemüsora jobb. De a srácok sokat szidják ezt is, mert nem játsszák azt a lemezt, amelyi­ket kérik. Közük például, hogy ez a lemezük nincs meg, pedig már én is hallottam azt a szamot a nyugati adókban. — A Szabad Európában? — Nem. A BBC-ben. A Sza­bad Európát nem szeretem. Örökké Bálint gazda szól közbe. Meg Cseke is mellé­beszél, fűt. Már régen hallgat­tam. Legutóbb n filmet láttam a televízióban Szabad Európá- róL Az tetszett, érdele es volt. — Külföldön járt már? — Lengyelországban. Lát­tam Auschwitzot is. Nagyon megdöbbentett. Le is rajzol­tam. Igen, a rajzok. A rajzok a rendőrségen kerültek szóba, amikor a házi buli miatt kér­dezgették. Egyébként most sem érti, miért lett egyáltalán ügy az a. házi buli. amikor — úgymond — nem csináltak semmit, csak felmentek. Le­het, hogy ő talán nem tudja, de hosszasan sorolhatnék a példákat az. ártalmatlanul in­duló és elszomorító végű, vagy éppen általános iskolás korú lánykákra nézve tragikus kö­vetkezményeket hozó házi bu­likról. Lehet, hogy azt sem érti még: minden lehetőség sajnálatosan adott hozzá, hogy élete rossz irányba forduljon. A' munkanélküliség, az any»” giak hiánya, a sétálgatósok — hogy csak így nevezzük — a nem éppen szerencsés élet- szemléletű társaság megválasz­tása nem sok jót ígér. Valahol a mezsgyén topog ez a fiú. Kicsit fásultan, kicsit unottan. Tulajdonképp szimpatikus ez a fásultság. Még ha furán hangzik is: ígérete a másnak, a jobbnak. A beszélgetés so­rán ő maga is többször említi, hogy nem tartja jónak, amit most csinál. Lehet, hogy nem érti, miért faggatják őt viselt dolgairól itt, vagy ott. Lehet, hogy nem érti, de érzi. Ez is ennek bizonyítéka — ha még­oly halványan is —, hogy most itt ván. Szóval a rajzok. — Mi legyen a rajzokkal? — Megmutatni hoztam. — Nem lenne kedve vala­melyik szakkörhöz? — Lenne, de oda csak pro­tekcióval mehetnék. — Protekcióval? Miért? Majdnem minden művelődési otthonnak van képzőművészeti szakköre. Bárki mehet oda. Egy pillanat... Halló?... ar­ról van szó, hogy... tehát este hat órakor... nyugodtan me­het ... kezébe a rajzlapot, a ceruzát... rendben. Viszont­hallásra. Hát akkor, hallotta ugye? Itt a cím. Elmegy? — El. — Helyes. Viszontlátásra. — Viszlátás. De... már ne a Yardon! Most nevet először. Frisks* Ti fee» album kiállítása és szerkesz­tése egyaránt megérdemli az elismerést. A képmellékletek között egyaránt megtalálhat­juk az Avignoni asszonyokat a kubista korszakból, az apo­kaliptikus látomások emlékét idéző Guernicát, a Koreai vér­fürdőt, a neoprimitivizmusba átcsapó modem döbbenetét és a késői alkotást, a Madarak címűt. Külön érdekessége a kötetnek az egymás mellé ál­lított időrendi magyarázat, egyrészt a mester életéről, al­kotásairól, másrészt a kor tör­ténelmi eseményeiről, az alko­tások hátteréről. Ha már az idegem nyelvű művekkel kezdtük, mindjárt megemlékezünk még két né­met nyelvű albumról. Egyik­nek Rituálmaske Afrikas a címe, a másiké pedig Rem­brandt. Ezenkívül Hans Fal­todét egyik regényének, a Der eiserne Gustan-nak új kiadá­sáról számolhatunk be. Aránylag kevés új magyar műről szólhatunk. Mindenki­nek figyelmébe ajánlhatjuk Bürger Münchausenről szóló, szépen illusztrált meséjét, a sportolók figyelmét pedig fel­hívjuk Barcs Sándor már is­mert könyvére, amely máso­dik, bővített kiadásban látott napvilágot. A modem olim­piák regénye című képes al­bum az insbrucki és a to­kiói olimpia leírásával bővült. Az autósok figyelmébe: megjelent Ausztria autótór- títom. Hatalmas új épület emel­kedik, készül a Lenin Kohá­szati Művek nagy irodahazá­nak tőszomszédságában. Az új létesítményben helyezik el a megye legnagyobb számítógép- központját. Az éhhez, szüksé­ges nagy teljesítményű elekt­ronikus gépeket a francia Ge­neral Electric cég már leszál­lította. A külföldi cég szak- technikusai már napok . óta szerelik, s átadják a gépeket Üzembe helyezése után a köz­pont naprakészen regisztrálja többek között a termelési és a kiszállítási eredményeket, adatokat, tájékoztatást ad a hagyományos, valamint az esetleges új gyártmányok ki­dolgozására, gazdaságosságára vonatkozóan. Az elektronikus központ igen nagy segítséget nyújt a mammutgyár munká­jának szervezéséhez, vezetésé­hez, irányításához. buszra, mire beérnek a '«sá­rosba, senki sem gondolná ró­luk, hogy gyári munkások, vagy bányászok. Es ez termé­szetes. Többségük, különösen a fiatalok a legújabb divat szerint öltöznék, ruhúzkodnak, a legdivatosabb cipőket hord­ják. Ma már nehéz a külse­jéből megállapítani valakinek osztályhelyzetét, munkakörét, foglalkozását, beosztását. A külső, a látszat, a ruházat ehhez ma már nem elég. Minden fogalomnak meg; van a maga élete. Megszüle­tik, fejlődik, azután kiöreg­szik, és — esetleg — csend­ben elhal. A „munkáskülsejű* kifejezés a munkásság kiala­kulásával született. A foga­lom a felszabadulás óta el íéli, több mint két évtized alatt sokat változott, mostanra pe-s dig már kiöregedett, és túl­zás nélkül megállapíthatjuk, kihalófélben van. Természetesen még ma te találkozhatunk a felszabadu­lás előtti id ökie jellemző munkáskülsejű egyénekkel, de egyre ritkábban. Ma mar nem ez a jellemző. Gyárainkban, üzemeinkben. bányáintknáií korszerű fürdők és öltözők vannak, melyeket a munkások igényelnek és használnak. Használják az öltözőt is, meri van mit a szekrényekbe ten­ni. Munka után lemossák 8» munka porát, levetik munkás- ruhájukat, a bakancsot, a csiz­mát, és felveszik az utcai ru­hát, a félcipőt. Az olajos öve- rállokkal, a szénport» munkai ruhákkal azonban csak ® mumikáskülsőre annyira jel­lemző, ismertető jegyeket és nem a mtihkásvo 1 tulkát hagy­ják az öltöző szekrényeiben, Szerencsére. Mert a munkás — munkás maiad jól öltözöt­ten az utcán, este az iskola­padban és otthon, a családban is. Szerencsére! örvendetes, hogy eltűnik a munká&külső, és örvendetes, hogy megma­rad, erősödik, fejlődik a muRV kásöntudat. tehát K avies h á nya Sajóssögeden Sajószöged határában is ta­lálható olyan földterület, amely vastag 'kavicsréteget ta­kar. Ez a terület éppen a ka­vicsréteg miatt nem javítható és legelőnek sem alkalmas, mivel a fú a nyári melegben gyorsan kiszárad. A körülbelül 5 holdnyi te­rületen a sajószögedi Dózsa Termelőszövetkezet kavicsbá­nyát nyűt, A tsz vezetői szá­mítanak rá, hogy »■ kavics hasznosításával eredményesen növelhetik a termelőszövetke­zet dolgozóinak jövedelmét. Részlet a faluból Tarái Sándor fametszet# v- . .. tehát egy hioregcoztt fog{,loJtL ^ nem sajnáljuk, mert ezzel nem veszítünk, csak nyerünk, mert ez a gazdagodás, a fel- emelkedés jele. Oravcc János Az elmúlt hét könyvújdon­ságai közül elsősorban is egy német nyelvű Picasso-albumot emelnénk ki. A ti színes és 5 egyszínű, képes melléklet­ből, valamint bevezetőből álló <

Next

/
Thumbnails
Contents