Észak-Magyarország, 1968. március (24. évfolyam, 51-77. szám)

1968-03-30 / 76. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek!^ A MARTA« SZOCIAUSTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYE» BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA ———■————w—mm—■——————■———tmmmmm —■ ■ — —— ————————■ m m XXIV. évfolyam, 76. szám ÄRA; 7© PILLÉR Szombat, 1968. március 3®. Fock Jenő De Ganlle-nál Véget értek a francia-magyar tárgyalások Kiadták a közös közleményt A magyar miniszterelnök franciaországi látogatása so­rán kétségkívül a pénteki nap jelentette a politikai csúcspon­tot: az országjárás és az elő­készítő megbeszélések után ez a nap a diplomáciai tárgyalá­sok jegyében telt el. Az Elysée-palotában, amely 1870 éta nyújt otthont a francia államfőknek, De Gaulle tábor­nok, francia köztársasági el­nök fogadta pontosan 12.15 órakor a magyar kormányfőt. Az elnök dolgozószobájában fogadta a magyar kormányfőt. A megbeszélés után De Gaulle ebéden látta vendégül a ma­gyar miniszterelnököt és kísé­retét a Murat-teremben. Az ebéden megjelent Pompidou miniszterelnök, Couve de Murvifie külügyminiszter és a kormány több más tagja. Az ebéden pohárköszön tőt mon­dott De Gaulle és Fock Jenő. Fock Jenő meghívta De Gaulle elnököt Magyarország­ra. Az elnök elvben elfogadta o. meghívást és belátható időn belül Magyarországra látogat. Pénteken délután a Ma­tin gnon-palo tóban Georges Pompidou francia miniszterel­nök és Fock Jenő, a Minisz­tertanács elnöke másfél órás megbeszélésének befejeztével véget értek a francia—magyar tárgyalások. A magyar—francia megbe­szélésekről pénteken a követ­kező közös közleményt adták ki: — A francia kormány meg­hívására Fock Jenő, a .Magyar Népköztársaság Minisztertaná­csának elnöke 1968. március 25-e és 30-a között hivatalos látogatást tett Franciaország­ban. — Fock Jenő miniszterel­nököt a látogatás alatt fogad­ta De Gaulle tábornok, a Francia Köztársaság elnöke. A magyar miniszterelnök tár­gyalásokat folytatott Georges Pompidou francia miniszterel­nökkel. E tárgyalásokon részt vett: — magyar részről: Péter Já­nos külügyminiszter, dr. Sze­kér Gyula, a nehézipari mi­niszter első helyettese, Darvas László külkereskedelmi mi­niszterhelyettes, Sebestyén Já­nos, az Országos Műszaki Fej­lesztési Bizottság elnökhelyet­tese, dr. Rosta Endre, a Kul­turális Kapcsolatok Intézeté­nek ügyvezető elnöke, Valkó Márton, a Magyar Népköztár­saság franciaországi nagyköve­te; — francia részről: Couve de Murville külügyminiszter, Oli­vier Guichard iparügyi mi­niszter, André Bettencourt külügyi államtitkár, Roland Nungesser gazdasági és pénz­ügyi államtitkár, Raymond Gastambide, a Francia Köz­társaság magyarországi nagy­követe. I — A tárgyalások baráti lég­körben folytak, és lehetővé tették a fontos nemzetközi problémák és a két ország kapcsolatainak megvitatását. Kölcsönösen hasznosnak és je­lentősnek értékelték a. ma­gyar—francia kapcsolatok fej­lődését. A közlemény szerint első­nek az európai problémákkal foglalkoztak. — A tárgyaló felek megvi­tatták az európai biztonsági konferencia gondolatát.. Az ilyen értekezlet összehívásával kapcsolatos kérdésekről továb­bi eszmecseréket tartanak szükségesnek. — Mindkét felet nyugtala­nítja, hogy tovább szélesedik és elhúzódik a vietnami há­ború. — Megvitatták a közel-kele­ti válságot is, és sajnálattal ál­lapították meg, hogy nem tör­tént haladás a probléma meg­oldása felé. — Azzal a közös szándékkal tárgyaltak Magyarország és Franciaország kapcsolatairól. hogy azok fejlődésének min­den területen új lendületet ad­janak. — Francia részről megelége­déssel állapították meg, hogy növekedett a Magyarországra irányuló ipari berendezések kivitele, és ezen belül a kész­termékek részaránya. A ma­gyar fél ugyanakkor megelé­gedéssel vette tudomásul a francia kormánynak azt a szándékát, hogy 'kész Magyar- országról származó behozata­lának növelését elősegíteni. — A két fél vegyesbizottság létrehozásában állapodott meg, hogy elősegítse a két ország ipari, műszaki és tudományos együttműködését. — A Magyarország és Fran­ciaország közötti kulturális kapcsolatokat úgy értékelték, hogiy azok az 1966. július 28- án megkötött kulturális egyez­mény alapján megfelelően fej­lődnek. — Fock Jenő miniszterelnök franciaországi látogatása, igen szívélyes légkörben folyt, a két ország barátsága régi hagyo­mányainak. s jelenlegi kapcso­latai fejlődésének szellemé­ben. A két fél megelégedés­sel , állapította meg, hogy Ma- gyarország és Franciaország között a közeledés a politika területére is kiterjed. Különös megelégedéssel üdvözölték azt a körülményt, hogy a gyakor­lati politikai konzultációk a két ország képviselői között rendszeressé váltak. E konzul­tációk gyakorlatát mindkét fél a jövőben is alkalmazni kí­vánja. A magyar kormány nevében Fock Jenő miniszterelnök hi­vatalos látogatásra hívta meg Magyarországra Georges Pom­pidou miniszterelnököt, vala­mint Maurice Couve de Mur­ville külügyminisztert. A meg­hívást ugyancsak örömmel el­fogadták. Ma temetik Gagarint A Jurij Gagarin és Vlagyi­mir Szerjogin temetésének megrendezésére kiküldött kor­mánybizottság közölte, hogy a két elhunyt temetése március 30-án, szombaton, moszkvai idő szerint 14 órakor lesz a Vörös téren, a Kreml falánál. Előzőleg délelőtt 9 órától dé­li 12 óráig a szovjet hadsereg központi háza nyitva lesz azok előtt akik búcsúzni kí­vánnak az elhunytaktól. Borús ég alatt kilométer hosszúságú sorban állnak a moszkvaiak ezen a pénteken a Kommün terén, hogy búcsút vegyenek Jurij Gagarintól,' szí­vükhöz nőtt hősüktől. Sokan vannak közülük olya­nok, akik hét esztendővel ez­előtt, 1961. április 12-én má­morosán köszöntötték az em­beriség hősét, a kozmosz első úttörőjét. Moszkva akkor örömben úszott. Most a szov­jet főváros lakói lehajtott fő­vel, szomorúan vonulnak el a szovjet hadsereg központi »lázának dísztermében felál­lított ravatal előtt, amelyet el­borítanak a párt Központi Bi­zottságának. a Legfelsőbb Ta­nácsnak, a Minisztertanács­nak, a Honvédelmi Miniszté­riumnak, a különböző társadal­mi szervezeteknek a koszorúi, A Gagarin és Szerjogin ham­vait tartalmazó urnákat Is vi­rágok borítják. A lámpákat fekete lepel fedi, a ravatalon gyászkeretben ott látni Jurij Gagarin és Vlagyimir Szerjo­gin fényképéti A ravatal mellett elsőként Leonyid Brezsnyev, Alekszej Koszigin, Nyikolaj Podgomij, a kommunista párt és a szovjet kormány más vezetői álltak díszőrséget. Pénteken délben a moszkvai diplomáciai képviseletek veze­tői koszorúztak Jurij Gagarin ravatalánál. A Magyar Nép- köztársaság moszkvai nagykö­vetségének koszorúját Szipka József nagykövet helyezte eL Harcok a Jordán folyónál Befejezte munkáját az országgyűlés A legfőbb ügyész és a Legfelsőbb Bíróság elnökének beszámolója a parlament előtt Az ülést Kállai Gyula, az or­szággyűlés elnöke nyitotta meg. Bejelentette, hogy a pén­teki ülés a Népköztársaság leg­főbb ügyészének beszámoló­jával kezdődik. Javasolta, balesetek okozói túlnyomó többségükben egyébként be­csületes, törvénytisztelő embe­rek, akiknek egy-egy másod- percnyi gondatlansága jóváte­hetetlen következményeket Pénteken délután rendkívül súlyossá vált a helyzet az iz­raeli—jordániai túzszüneti vo­nalon. 1A korábban csak szűk térségre korlátozott harcok ki­terjedtek a Jordán folyó tel­jes hosszára és most már 100 kilométeres szakaszon heves csata dűl. Izraeli részről gép­puskák és gránátvetők mellett tüzérséget, harckocsikat és re­pülőgépekéit is bevetettek. Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, a* MSZMP Központi Bizottságának első titkára és Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja az országgyűlés ülésén. dár János, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának első titká­ra, Apró Antal, Biszku Béla, Fehér Lajos, Gáspár Sándor, Kállai, Gyula, Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagjai, valamint a Poli­tikai Bizottság póttagjai, a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. A diplomá­ciai páholyokban helyet fog­lalt a budapesti diplomáciai képviseletek több vezetője. hogy az országgyűlés a beszá­moló elhangzása után hallgas­sa meg a Népköztársaság Leg­felsőbb Bírósága elnökének beszámolóját is, s a két elő­terjesztést együttesen vitassa meg. Az országgyűlés a javas­latot elfogadta. Ezután dr. Szénást Géza, a Népköztársaság legfőbb ügyé­sze tartott beszámolót. Dr. Szénási Géza beszéde Az ammani rádió legfris­sebb jelentése szerint a jordá­niai légelhárító ütegek négy j izraeli gépet lelőttek. A tüzér- j ségi alakulatok megrongáltak több izraeli motorvontatású járműveit. Az ammani repülőteret le­zárták, a légi forgalom szüne­tel. Az ellenségeskedések kiűju- lásával a szemben álló felek kölcsönösen egymást vádolják. idézhet elő. Éppen ezert mii»" dig azt vizsgáljuk, hogy való- jában milyen okok idézték ele a balesetet. Nem volna helyes ugyanis olyan gyakorlat amely mechanikusan, kizáró­lag a gépjárművezetőben tee resi a hibát. Dr. Szénási Géza a további­akban a rendőri szervek ál­tal folytatott .nyomozásokba foglalkozott. Megállapította hogy a törvényesség és a szak­szerűség színvonala továbi emelkedett. A súlyos bűncse lelemények elkövetőinéit félde ritése gyorsan megtörténik Majd a rendőri munka néhán; hiányosságára mutatott rá í® például az ügyészek többszö: észlelik, hogy a nyomozás so rán nem eléggé körültekinti a bizonyítékok egybegyűjtié se. Egyes nyomozásokból hi ányzik a védekezés valódisá gának ellenőrzése. Majd ; bírósági eljárásokról szólv, kijelentette, hogy azoknai időtartama rövidebb lett, a ítélkezés differenciáltabb vált. Kifogásolta az egyes íté­letek túlzott szigorát, vagy nagyfokú enyheségét. A társadalmi bíróságok mim kájával foglalkozva kifogá solta, hogy' azok működés nem mindenütt kielégítő. Az előadó a továbbiakban i megelőzés fontosságáról, bűnözési okok felderítéséné szükségességéről beszélt és a előállításos eljárás előnyei taglalva közölte, hogy ezt a eljárást előnyei miatt, amiké a bűntettet napokon bele követi a bírósági eljárás, 196i március 1-től az ország égés területére bevezették. Beszéde végén a katari« ügyészség munkájára tért k Végezetül kérte az ország gyűlést, hogy beszámolója szíveskedjenek elfogadni. A legfőbb ügyész beszéd után dr. §zalay József, a Leg felsőbb Bíróság elnöke tartót ta meg beszámolóját. nem változott lényegesen. Az ilyen bűncselekmények elkö­vetéséhez leggyakrabban az alkohol hatása miatt felfoko­zódott indulatok vezetnek. Lé­nyeges szerepe van az elkö­vetőknél a rendkívül alacsony kulturális színvonalnak is. Némileg emelkedett a rablá­sok száma is, itt jórészt leita­tott emberek kifosztásáról van szó. A társadalmi tulajdont ká­rosító bűntettek száma 1967- ben csökkent. Az ilyen bűn­cselekmények által okozott kb. 130 millió forint kárnak azonban csak egynegyed ré­szét sikerült megtéríttetni. A társadalmi tulajdon elleni bűntettek elkövetését leg­gyakrabban a felügyelet' hiá­nya, a felettes szerv utasítá­sainak be nem tartása, az el­lenőrzés felületessége és szak­szerűtlensége segíti elő. Saj­nos még mindig mintegy 100 esetben fordult elő. hogy büntetett előéletű pénz- és anyagkezelők voltak a tár­sadalmi tulajdont károsító bűnelkövetők között. A közúti balesetekről szól­va a szónok megállapította, hogy ezek száma emelkedett. A büntetőeljárások megindí­tásában nagy körültekintéssel kell dönteni. Megértjük az egyre növekvő forgalom ne­hézségeit. Azzal is tisztában vagyunk, hogy a közlekedési Dr. Szénási Géza beszéde elején jelentette az ország- gyűlésnek, hogy tovább szilárdult a törvé­nyesség. Minden szervnél határozott törekvés tapasz­talható jogszabályaink maradéktalan betartására. Az illetékesek azon is őrköd­nek, hogy az állampolgárok is megtartsák a törvényeket. Ez­után a bűnözés helyzetével, a bűnüldözést folytató szervek tevékenységével és a bűncse­lekmények megelőzése érdeké­ben kifejtett munka eredmé­nyeivel foglalkozott. A bűnözés tendenciája — mondotta a többi között — az utóbbi időben kedvezően ala­kult. A bűnözés volumene csök­kenést mutat. A súlyos bűncselekmények arány» nem jelentős. Megállapítható, hogy szerve­zett bűnözésről nálunk nem lehet beszélni. A személy el­leni bűntettek felét a gondat­lan magatartássá! előidézett közlekedési balesetek teszik ki. A fiatalkorúak bűnözésé­ről szólva a szónok hangoz­tatta, hogy csökkenést mutat. Figyelemreméltó, hogy a fia­talkorú bűnözésben még elég jelentős a csoportos elkövetés. Néha előfordulnak súlyos bűncselekmények is. Ezért fontos feladatunk az ilyen jel­legű bűnözés visszaszorítása és megakadályozása. A fiatalkorú bűnözést ki­váltó okok továbbra is a rossz környezet, az elhibá­zott, vagy egyenesen bű­nös családi nevelés. Ezután arról szólt az elő­adó, hogy egy-két bűncselek­mény kategóriában a korábbi évekhez képest nem javult a helyzet. Sőt, néhol, ha nem is jelentős mértékben — vissza­esés tapasztalható. Az ember­ölés, illetve annak kísérlete miatt indult bűntettek száma Bevezetőben megállapította hogy a Legfelsőbb Bíróság a: alkotmányban előírt kötele zettségének eleget tett Meg állapította, hogy csak kis szá zalékban észleltek törvény sértést, illetőleg megalapo zatlamságot. Ezt követően s . mellékbüntetések problémájá val foglalkozott i Az úgynevezett mas&avá das ügyekkel kapcsolatban —; könnyű testi sértés, rágalma,- 1 zás, becsületsértés stb. megjegyezte, hogy bizonyos túltengés tapasztalható. Az ! ítélkezési tapasztalat azt mu. I tatja, hogy a valóban jogvé­delmet kívánó ügyek száms, , jóval kisebb, mint amennyit a sértettek — magán váci ' (Folytatás a 2. oldalon! Dr. Szalay József beszámolója Pénteken délelőtt 10 órakor folytatta tanácskozását az or­szággyűlés. Az ülésen részit vett Loson­czi Pál, a Népköztársaság El­nöki Tanácsának elnöke; Ká­

Next

/
Thumbnails
Contents