Észak-Magyarország, 1968. március (24. évfolyam, 51-77. szám)

1968-03-27 / 73. szám

»Világ proletárjai, egyesüljetek! A MARTAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK 6.AP8A XXTV. évfolyam, 13. szám Ara: ?« pillék Szerda, 1968. március CT. Fock Jenő látogatása a Renault gyárban Elkeseredett harcok Saigonnál Ax amerikaiak ismét cl puszittoltah egy dél-vietnami várost Fock Jenő, a Magyar Népköztársaság miniszterelnöke és Georges Pompidou, a Francia Köztársaság miniszterelnöke» kerékasztal mellett. A kép bail oldalán Valkó Márton, hazánk franciaországi nagykövete, költött vacsora és Párizs régi városnegyede, a Marais csodá­latos XVI—XVIII. századbeli kivilágított épületei között, zu­bogó esőben megtett körút után visszaérkezett szálláshe­lyére. Az esős hétfő este után de­rűs tavaszi reggel köszöntött Párizs magyar vendégeire. A keddi program középpontjá­ban a francia gazdasági élet­tel való ismerkedés állt. A ma­gyar kormányfőt és kíséretét szállító, húsz gépkocsiból álló karaván, kilenc óra után in­dult el a. Renault Művek Pá­rizstól 36 kilométerre levő, korszerű Flins-i üzemébe. A francia kormány részéröl Ro­land Nungesser gazdasági és pénzügyi államtitkár kísérte el Fock Jenő miniszterelnököt és a többi magyar vendéget Flins-be, ahol Pierre Dreyfus, a Renault Művek elnök-vezér­igazgatója köszöntötte a ma­gyar kormányfőt. A fogadó­csarnokban, a hatalmas üzem modellje előtt az elnök-vezér­igazgató ismertette a terme­lés menetét Fock Jenő megtekintette az ve! a magyar kormányfő be­írta nevét s Renault Művek, valamint a Flins-i üzem arany­könyvébe. A gyárlátogatás után Fock Jenő visszatért a Crillon-szál- lóba, majd Latin-Amerika há­zába hajtatott, ahol Georges Viliiére, a francia gyáriparo­sok szövetségének elnöke adott ebédet a magyar kormányfő és kísérete tiszteletére. A Latin-Amerika ház ele­gáns dísztermében négy ke­rékasztal körül a francia üz­leti élet legtekintélyesebb ve­zetői hallgatták meg a keddi díszebéd után a magyar mi­niszterelnök szavait. Áz ebé­det Georges Viliiére, a fran­cia gyáriparosok szövetségé­nek tiszteletbeli elnöke adta a magyar vendégek tisztele­tére. Az ebéden részt vett szá­mos ismert nagyvállalat ve­zetője, valamint több tekinté­lyes bankvezér. Az ebéden Viliiére és Fock Jenő mondott pohárkor zöritöt A díszebéd után Fock Jenő és kísérete visszatért szállá­sára, néhány perccel később azonban a magyar miniszter­it francia rádió és tv épületé­be hajtatott, ahol Georges Gorse tájékoztatásügyi mi­niszter fogadta a magyar ven­dégeket. Ezután a magyar vendégek — akiknek gépkocsioszlopa ezekbe® a napokban már megszokott színfoltja lett a pá­rizsi főútvonalaknak — a Pá­rizsban néhány nappal ezelőtt megnyílt magyar néprajzi ki­állítást tekintették meg, amely három hónapig lesz majd nyitva a párizsiak számára. A kedd reggeli francia la­pok ismertetik Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke hétfűn kezdődött franciaországi hiva­talos látogatásának első napi programját. Az Aurore, terjedelmes cik­ket közöl kelet-európai szakér­tőjének, Philippe Bemernek tollából. Bemer „magyar Ko­sziginnek” nevezi Fock Jenőt, akinek egész alakját, kissé szo­morkás mosolyát, komoly te­kintetét és puritán megjelené­sét rendikívüli módon hasonla­tosnak találja a szovjet mi­niszterelnökhöz. A kambodzsai határtól ] mintegy húsz kilométernyire j az első számú főútvonal men- | tén a partizánok holdújévi offenzívája óta a vietnami há- ború legelkeseredettebb har- j cai folynak. Az amerikai és a saigoni j hadvezetőség március 11-én 50 j zászlóaljat vetett be, hogy — mint hivatalosan közölték —, megtisztítsák a fővárost és környékét az ott befészkelő- dött kommunista erőktől. Ez a hadművelet az amerikaiak és dél-vietnami szövetsége­seik minden eddigit felül­múló erőfeszítése, hogy a kez­deményezést ismét magukhoz ragadják. A hadműveleti tér­ség öt, főváros környéki tar­tományt ölel feL Az amerikaiak által eddig elpusztított My Tho és Benj Tre dél-vietnami városok ne­ve mellé újabb helységnév került. A tisztogató hadmű­veleteket végző amerikai és „szövetséges” csapatok ked­den a földdel egyenlővé tet­ték a kambodzsai határ mel­lett fekvő Trarsg Bangót. Semmi sem maradt, az egész város romokban hever — idé­zi az AFP hírügynökség a harcokban részt vett egyik dél-vietnami alakulat magas rangú tisztjét. Az említett térségben a fel­szabadító népi fegyveres erők rajtaütöttek a „tisztogatók” előőrsein. Ezt követően az amerikaiak — szokásukhoz híven — páncélosok és repü­lőgépek támogatását igénybe- véve elpusztítottak mindent, ami útjukba került — Trang[ Bang városát is. Komócsin Zoltán nyilatkozata * Készül a Borsodi Szemle * Mit mond a paragrafus? * Színházi világnap * A beszélő köntös * Moziműsor * Képtoiő Pezseg az élet a Iliteken £s!to! beszéde A Biztonsági Tanács határo­t ata, amely a Jordánia elleni támadás miatt elítélte Izraelt, í agy nyugtalanságot váltott ki 1 el Aviv-ban. A nemzetközi 1. özvélemény éles kritikája ar- i u késztette Levi Eskol izra­eli miniszterelnököt, hogy új­ra „tisztázza” országa állás­pontját. Parlamenti beszédé­ben elismételte azt a szóla­mot, amely szerint , Izrael kész bármilyen konstruktív lépést tenni a béke elérése érdekében”. Eskol újabb fe­nyegetéseket zúdított Jordá­niára és elítélte a Biztonsági 3 anács tagjait „nyílt igazság- < jlanságukért” és értésre sd- b.i, hogy Izrael visszautasítja f BT határozatát Elbocsátások <* varsói egyetemen Mint a félhivatalos PAP hírügynökség jelentette, már­cius 35-én elbocsátották az egyetem kötelékéből a varsói egyetem hat professzorát: a bölcsészettudományi karról Bronislaw Baczko, Leszeik Kolákowski, Stefan Morawskl tanárokat és Zygmunt Bau­man, Maria Hirszowiez ma­gántanárokat a közgazdasági fakultásról pedig Wlodzjmierz Brus professzort Az elbocsátás indokolásául a hírügynökség jelentése rá­mutat, a nevezettek védel­mezték és pártfogolták & var* sói diáktüntetések megszerve­zőit tevékenységükkel szem­behelyezkedtek az állam és a párt politikájával, revizionis­ta álláspontra helyezkedtek, s az ifjúságot Lengyelország szocialista fejlődési irányával ellentétes nézetekkel oltották be. Egyetemi munkahelyüket politikai ellenzéki központtá tették, s döntő módon járul­tak hozzá annak a politikai légkörnek kialakulásához, amelyben lehetővé vált a leg­utóbbi állame'üenes megnyi­latkozások közvetlen kezde- finényezőmék 4ewStoeaj^é©s. A megyénk különböző ré­szeiből érkezett hírek arról tanúskodnak, hogy mindenütt gyors a tavaszi munkák üte­me. Hosszú esztendők óta nem láthattak hozzá ilyen zökkenő­mentesen, ilyen kedvező idő­járási viszonyok között a tava­szi tennivalókhoz, mint az idén. Az élet szinte pezseg a földeken. Nincs olyan határ- rész, ahol ne dolgozna vala­milyen gép, nincs olyan ter­melőszövetkezet, ahol a földek állapota miatt attól kellene félni, hogy elkésnek a korai vetésekkel. t Kéthetes előny A sátoraljaújhelyi járásban, mint szinte mindenütt a me­gyében, a mezőgazdaságban nem ismernek különbséget a hétköznapok és a vasárnapok között A kedvező időjárás minden óráját igyekeznek ki­használni. — Az elmúlt esztendőkhöz viszonyítva, különösen a bod­rogközi községek határában — újságolják a járási tanács me­zőgazdasági osztályán —, leg­alább kéthetes előnyre tettek szert a gazdaságok. E hét keddiéig a tavaszi kalászosok mintegy 90 százalékát elvetet­ték már. A Tisza menti közsé­gekben a borsón, a mákon és más, korai növényféleségeken kívül már a cukorrépa vető­magnak több, mint fele is földbe került. A hegyek kősott is Nincs panasz az időjárásra a megye északi részein sem. A Hegyközben például még a legidősebbek is alig emlékez­nek olyan tavaszra, amikor március utolsó napjaiban már túl lettek volna a tavaszi ve­tések jó részén. Az ózdi járás községeiben is majdnem ugyanakkor kezd­hettek hozzá a tavaszi mun­kákhoz, mint a megye legdé­libb fekvésű, sík vidékein. Az ugyancsak északi fekvé­sű edelényi járásban azt a tá­jékoztatást kaptuk, hogy a ta­vaszi kalászosok vetésével né­hány napon belül végeznek, hamarosan kizöldellnek a ko­rán vetett borsótáblák. Han­gácson, Nyomáron, Borsodszi- rákon, Edelényben és Rzend- rőben más esztendőkben ápri­lis közepén sem álltak olyan jól a tavaszi munkákkal, mint az idén március utolsó heté­ben. A tsz-ekhez hasonlóan nagy­szerűen sikerült tavaszi „nyi­tányról” érkeznek hírek me­gyénk állami gazdaságaiból is. A Taktaközi Állami Gazdaság- ban például alig néhány nap j alatt végeztek több, mint ezer hold tavaszi árpa vetésével. A Hejőmenti Állami Gazdaság­ban 600 holdon hamarosan söldell a korán elvetett borsó». Mindenütt könnyű, jó magágy­ba vetettek, s azt. is számotte­vő eredménynek tartják, hogy a kedvező időjárás az elmúlt esztendőknél sokkal olcsóbbá tette a kora tavaszi munkákat. Olcsóbb volt a talaj előkészítés, nem álltak kihasználatlanul a gépek, nem volt „üresjárat”, és mindez sok-sok ezer forin­tos megtakarítást eredménye­zett. A Nagymiskolci Állami Gaz­daságban, ahol befejezték a koraiak vetését, s a gyümöl­csösökben már az első perme­tezésre is sor került, most a kertészetekben kezdődik a „hajrá”. A hajtatóházakból már kiültették a palántáiéi a melegágyakba. Remélik, hogy hamarosan megkezdhetik » szabadföldi palántálást is; Borsod sportélete és az iskolai testnevelés helyzete a megyei tanács vb előtt Az MTS II. kongresszusának határozatait figyelembe véve igen aktuális témát tűzött na­pirendre tegnap, március 26- án a Borsod megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága. Ezúttal vitatták meg Borsod sportéle­tének helyzetét és az iskolai testnevelés eredményeit, illet­ve feladatait. A végrehajtó bi­zottsági ülésen részt vett Egri Gyula elvtárs, a Magyar Test- nevelési és Sporttanács orszá­gos elnöke, valamint Vaskó Mihály elvtárs, az MSZMP Borsod megyei Bizottságának titkára. Dr. Papp Lajos elvtárs, a megyei tanács elnökének meg­nyitó szavai után a megye sportéletével és az iskolai testnevelés helyzetével foglal­kozó anyagot Papp Gazsi Im­re, az MTS Borsod megyei Ta­nácsának elnöke és dr. Heté- nyi György, a megyei tanács művelődésügyi osztályának ve­zetője terjesztette be. A tájékoztató jelentés elöl­járóban foglalkozott vele, hogy az átszervezés óta eltelt idő­szak tapasztalatai fokozták az egységes vezetést, erősítették a demokratikus vonásokat. Ezt gyakran tapasztalni megyénk 362 sportegyesületében. Részle­tesen foglalkozott a tájékozta­tó jelentés a tömeg-testkultú­rával és a minőségi sport hely­zetével. Az MTS I. kongresz- szusának határozata alapján Borsodban is 3 éves intézke­dési tervet készítettek a tö­megsport fejlesztésére. E prog­ramban megfogalmazott fel­adatokat számszerűen teljesí­tették megyénk sportkörei, il­letve sportszerűéi, Új verseny­zési formák, <r körz&tL verse­nyek és az ' útiörözolimpiák máris nagyszerű rníi\ira te- kinthetnekyvüßiA.^^edTndnye- sen tevékenykedtek' a termé­szetjárók is. Mindez egyfajta bizonyíték rá,' s ezt dokumen­tálja a tömegsportban részt vevők számszerű növekedése is, hogy a szemlélet formálá­sában is értek el eredménye­ket. A minőségi sporttal kap­csolatosa» * beterjesztett anyag megállapítja, hogy Wfr' gyénkben 74 csapat szerepel a nemzeti bajnokság különböző osztályaiban, néhány sportág versenyzői nemcsak országo­san, hanem nemzetközi vi­szonylatban is nagyszerű ered-- ményeket érnek el. Élénk, sokrétű vitát váltott, ki a jelentésnek az a része, amely az iskolai sport helyze­tével foglalkozik. Jóllehet itt is van fejlődés az átszervezés óta, az általános és középisko­lákban a sporttevékenységgel sokat foglalkozik a KISZ és az Üttörő Szövetség. Ez is ma­gyarázat rá hogy az úttörő- csapatok sportolóinak összlét- száma meghaladja az 52 ez­ret, a középiskolákban pedig 98 szakosztályban közel 20 ezer diák sportol. Végül létesít­ményhelyzetekkel. a megyénk sportmozgalmának továbbfej­lesztésével, személyi feltéte­lekkel és a soron következő feladatok meghatározásával foglalkozott a jelentés, A vitában felszólalt. Egri Gyula elvtárs, az MTS elnöke is. Többek között hangsúlyoz­ta, hogy a sportolás alapjait egy-egy társadalmi közösség­ben, illetve klubokban kell megteremteni, mert a klubélet: az egyesülés e igen eleven, jó formája, s ha ez nincs, akkor elsorvad a versenysport és ér­telmetlent atrakziókká válik rt formális 'testnevelés. Szólt az ösztönzés módszereiről és for­máiról, majd az iskolai test­nevelés néhány fogyatékossá­gát bírálta. Varga Gáborne ugyancsak az iskolai testneve­lés rangosságával foglalkozott Második napirendi pontként a végrehajtó bizottság meg­hallgatta a Központi Statiszti­kai Hivatal megyei igazgató- ságának tevékenységéről és a tanácsi szervekkel kialakuló együttműködéséről szóló jelen­tését, majd a tanácsi vállala­tok bérszínvonal-mutatójának meghatározásával és alkalma­zásával kapcsolatos munka- I ügyi minisztériumi utasítás?® esett sz® elnök és kísérete már el is indult a Rodin múzeumba. Miután megtekintette „A gon­dolkodó”^ és a többi világhí­rű alkotást, a miniszterelnök üzem korszerű, szociális léte­sítményeit is, röviden elbe­szélgetett az éppen ebédjüket fogyasztó munkásasszonyofc- kal. A gyárlátogatás befejezté­Hétfőn csaknem éjfél volt, mikor mozgalmas első napja után Fock Jenő, a Miniszter- tanács elnöke és kísérete a Borde Frétigny sétahajón el-

Next

/
Thumbnails
Contents