Észak-Magyarország, 1968. február (24. évfolyam, 26-50. szám)

1968-02-15 / 38. szám

4 6SIAKMAGTARORSZAO Csütörtök, 1968. február 15. VITA A FAL Szerdán, február 14-én, dél­után Miskolcon meghívott szakmai közönség előtt levetí­tették Kovács András leg­újabb filmjét, a Falakat. A filmet a fővárosi premier- mozik a mai naptól vetítik, Miskolcon néhány nap késés­sel, február 19-töl kerül a nagyközönség elé. A film be­mutatásán jelen volt Kovács András rendező, aki a vetítés kezdete előtt arról szólt rövi­den, hogy a közönség e mű­nél ne fogyasztó, hanem to­vábbfejlesztő, a gondolatokat tovább szövő társalkotó le­gyen. A bemutatás után a nézők a Rónai Sándor Megyei Műve­lődési Ház klubjában találkoz­tak az alkotóval és elbeszélget­tek részben a Falakkal kapcso­latos észrevételeikről, részben pedig a magyar filmművészet napi kérdéseinek egynémelyi- kérőL A vita nagyon termékeny és eokrétű volt. Kovács András több alkalommal is elmondta, hogy „gondolati erdőbe” akar­ja elvinni a nézőt, ahol a ,,fák” között a film csali út­baigazítást ad, eligazodni se­gít, de nem teljes egészében kalauzol, s afféle intellektuális kalandot kínál a mű élvezőjé­nek. Nos, ez a gondolati er­dőben történő kalandozás — a vita tanúsága szerint — ‘megvalósult, mert az elhang­zott észrevételek igen sokolda­lúan közelítették meg a film főbb gondolatvonalait, vala­mint a nézők által felfedezett, vagy felfedezni vélt eszmei és logikai sebezhető pontokat. Elsősorban a fiatalabb rész­vevők mutattak nagyobb ak­tivitást: egyetemi hallgatók, színművészek; az idősebbek pedig többfajta kategóriából adódtak. A film néhány tech­nikai kérdése mellett elsősor­ban a főszereplők állal képvi­selt emberi magatartás képezte vita tárgyát. Különösképpen erősen vitatták, vajon belye- selhető-e a film egyik köz­ponti alakjának, a Gábor Mik­lós megszemélyesítette Benkő főmérnöknek racionálisabb, átgondoltabb, de bizonyos kompromisszumokat is tükrö­ző magatartása, ki lehet-e ily módon állni az igazság mellé, jogot szolgáltathat-e így a má­sik főszereplőnek, a Latínovits Zoltán alakította. Ambrus mérnöknek. A vita szinte a filmen túlmenően boncolgatta a felelősségvállalás kérdését, és több felszólaló élesen szem­beszállt a rendezőnek egyik­másik. részletkérdésben képvi­selt álláspontjával. A Falakról folytatott vitától szinte elválaszthatatlan a ma­gyar film nemzetközi elismeré­séről, illetve az elismerés alapjául szolgáló legfőbb vo­nások, jegyek megvitatása. Er­ről szintén több néző beszélt. A tanácskozás mentes volt a konvencionális udvariasság­tól, s hangvétele mindvégig őszinte és mindenkor értő volt. A film alapvető értékeit senki sem vitatta, egyes részletek megítélésében erősen eltértek az álláspontok. összegezve: a rendező sokrétű véleményt hallhatott alkotásáról, a közön­ség őszinte álláspontjával ta­lálkozhatott. A részvevők is bi­zonyára sokszor gondolnak majd vissza a filmre, s a nagyközönségnek történő be­mutatást követően várható vi­táknak lehetőleg hasznos irá­nyítói lesznek. Régen volt már Miskolcon filmvita. A szerdai tanácsko­zás ismét azt az igényt kelti fel bennünk, hogy gyakrabban kellene filmalkotókkal talál­kozni. rendszeresebben kellene új müvekről vitázni. ltom» * :! I g I Szerencse-pezsgő \ * =í * Kts férfitársaság ücsörgött valamelyik este az egyik 3 * miskolci étteremben. Hallgatták a cigányzenét, megit- íj 4= tok néhány pohár sört — közben megvitatták a világ j sorát. sjs Lassan közeledett a záróra, már éppen szedelőzködött j volna a szolid asztaltársaság, amikor meglepetés kö- > vetkezett. Arra lettek figyelmesek, hogy mindenki egy Jj pontra figyel, a zenekor tust húz, s az üzletvezető a i helyzet .,komolyságához” illő arccal kihúz egy kalap- jí ból valami cetlit. \ Aztán elhangzott egy szám. s a főnök közölte: egy ;i üveg pezsgő a nyertes jussa. S hogy ki lett a nyertes? 1 Akinek ruhatári blokkja éppen a kalapból kihúzott • számot viselte. 5 Az említett társaság egyik tagjáé volt a szerencsés ; cédulácska. 5 — Farsangi tréfa ez? — hitetlenkedett a nyertes, ? aztán, amikor megnyugtatták, átvette az üveget. \ Pukkant a dugó. habzott az itóka, s a társaság koc- l cintott a vendéglátókkal, < Azóta híre kelt: nem egyedi eset volt a. fenti kis t törtévet, azóta a Miskolci Vendéglátóipari Vállalat lé- 3 tesítményeiben esténként sorsolnak, s valakit mindig •'! „utolér” a pezsgő ... íj Ügyes „fogás” ez a tombola, az biztos. íj (G.v.) íj !k 'A* ^ vi* vr -i<r ví: -Jí' ve •£* -ií- -X- -X* ve V: -a'- vr •£- ve -ic- "K- 'X- *X* 'X- vs- -K- *X- -X* *X* óv tv X- -X- -X--X- "X- X- X Hogyan írunk újsághírt? Mi a tudósi fás? Miskolciéi várják pumi megmentését „Teenager ’Táros Valóban alig tízegynébánj7 éves, tehat senki se veheti rossznéven, ha tréfás kedvű emberek „teenager”- városkén t emlegetik Kazincbarcikát. Ami pedig növekedésének hir­telenségét illeti, az szintén hasonlít a kamaszokéhoz. Íme, az idén például 364 lakással bővül. Kész lakással. Mert ezenkívül lesz itt még 1ŰC csa­ládnak elegendő, összkomfor­tos otthon, amelynek, építését az idén kezdik meg és jövőre fejezik be. A következő évek­ben pedig még nagyobb lesz ez a növekedés, hiszen a ter­vezők itt is számíthatnak a miskolci házgyár termékeire. Érdekes előadás hangzott el nemrégiben Miskolcon, az eb­tenyésztők egyik klubestjén. Az esten dr. Bordács Imre, mezőgazdasági mérnök, a ma­gyar pásztorkutyák kitűnő szakembere beszélt a nagysze­rű adottságokkal rendelkező, de hazánkban már kiveszőben levő puxniróL Az előadás ér­dekességét nemcsak a szakmai rész biztosította, hanem — és talán elsősorban :— az. hogy ® pumi védelméről, megmen­téséről szóló eszmefuttatás éppen itt, Miskolcon találhat legilletékesebb hallgatókra. Lassan kezdjük megszokni, hogy városunk a már ismert eredményeken kívül sok min­den másban is messze hallat magáról. A sok minden más közé tartozik az ebtenyésztés is. Eredményei, sikerei már nemcsak Magyarországon, ha­nem számos külföldi ^államban is egyre ismertebbek.1 Ezeket a sikereket, eredményeket ide­haza inkább csak a szakmabe­liek szűkebb csoportja tartja számon, pedig nyugodt lelki- ismerettel tálalhatnák a leg­szélesebb nyilvánosság elé. Ezt 8 klubest, az ott elhangzott előadás ugyancsak aláhúzza. Az előadás alapgondolata volt ugyanis: a pumit meg kell menteni, és a megmentésre csak a miskolci tenyésztők képesek. A hazánkban számí­tásba jöhető pumikutyák túl­nyomó része Miskolcon talál­ható. Az esten elhangzottakból ta­lán magáról a pumiról is ér­demes néhány dolgot a nagy- közönség elé tárni. Ez a ku­tyafajta a XVII—XVIII. szá­radban alakult ki Magyaror­szágon. Tulajdonságai miatt pásztorkodásra, nyájak mellé a pulinál is alkalmasabb. Nem annyira pajkos, nem annyira sértődékeny, mint a puli. több benne a tettrekészség. hirtele­nebb, „fogósabb”. Szőrében nem tapad annyira a bogáncs, talpa is jobban bírja a sarat. Kifejezetten munkára, nyájak mellé termett, pásztorok segí­tőjének. Ez a kutyafajta hazánkban a második világháború idején csaknem teljesen kipusztult, elkorcsosult. Most már na­gyon nehéz a tiszta fajtát ki­választani, továbbtenyészteni, de Miskolcon ehhez megvan a lehetőség. Városunk ebte­nyésztői vállalják is ezt a feladatot, ennek egyik fontos lépéseként nemrégiben pász­torkutya-szakosztályt is alakí­tottak Külföldön egyébként már számos országban régóta munkálkodnak magyar pász­torkutya klubok, melyeknek vezetői érthetően, elsősorban Magyarországgal keresik a kapcsolatot. Gyakran érkeznek hozzánk távoli országokból, is szakemberek, akik munka köz­ben, tehát a nyájak mellett szeretnék megnézni a pumit: mit tud a magyar pásztor- kutya otthon, abban az ország­ban, melyben kitenyeszlették? Ilyen pumit azonban sehol sem láthatnak, mivel a nyá­jak mellett ez a kitűnő pász­torkutya már régóta nem ta­lálható rneg. Nem. öncélú lenne, nem pusztán a tenyésztés kedvé­ért történne hát a pumi meg­mentése. Az állarpi; gazdasá­goknál, á termelőszövetkeze­teknél bizonyára minden pász­torember örömmel fogadná legjobb segítőtársát. tói) A korábbi években fejcsó- váleatva távoztunk az al­bert telepi művelődési ott­honból. A Hunyadi János nevét viselő intézményben versenyt távolt egymással a művelődési, meg a vendég- látóipari tevékenység. Mivel a közelben más italmérő he­lyiség nem akadt, a művelő­dési ház szolgált büféül, esz­presszóul. Sokaknak csak italozóhelyül. Ez az áldatlan állapot károsan befolyásolta a művelődési munkát, két­arcúvá tette a művelődési otthon tevékenységét, a ha­tárvonal sokszor elmosódott, és bizony, a betévedő emlé­kezetében a poharaző embe­rek látványa maradt meg. A közelmúltban örömmel láttuk, hogy fontos változás történt. A művelődési ház szomszédságában korszerű, kulturált presszó épült, amely jól kielégítheti a bánvatelep lakosságának vendéelátóipa- ri igényeit, megfelelő kör­nyezetet nyújt a szórakozás­hoz, a csevegő, poharazó idő­töltéshez. de az ajtó belső oldalán komor tábla figyel­meztet: „Szeszes italt a mű­velődési otthonba átvinni szigorúan tilos!”. A szépen kiképzett presszó a különfé­le összejöveteleknek is jó keretet; biztosít. Itt volt nem­rég a bánvász irodalmi szín­pad ünneni ősszelövetele. s itt t-oTidp7íék meg az ffiú és az öreg bánvá'zok barid ta­lálkozóiét is. amelven vagv százötvenen vettek részt igen jó hangulatban. — A művelődési ház föld­szinti előterében, men az emeleten felszabadultak a vendéglátóipar által használt A szerencsi járás népművelői az újságírás műfajaival isiBerkecSiek A szerencsi járás népműve­lői havonként összegyűlnek, és a legidőszerűbb népműve­lési kérdésekből tartana-k dis­putát. Aranyosi István, a já­rási tanács művelődésügyi osztályának népművelési fel­ügyelője ezt szerényen tovább­képzésnek nevezte., de éppen az a jó a szerencsiek vállalko­zásában, bogy az ismeretszer­zés nem iskolás jellegű, ha­nem nagyon is parlamentáli- sar>, vitatkozó módon ismer­kednek meg a népművelés leg­újabb eredményeivel, a falusi művelődési otthonok, klubok bokros tennivalóival. A tema­tika meglehetősen választékos. Ezúttal nem térünk ki a téma- terv' ismertetésére, ellenben Már nem a büfé a jellemző helyiségek. Hogyan, haszno­sítják ezeket? — kérdeztük a művelődési ház igazgatójától. — A régi, emeleti presszó helyiségében február 17-én nyílik meg a művelődési ház és a KISZ-bizottság irányí­tásával működő Hunyadi if­júsági klub. A megnyitóün­nepségre a KISZ Központi Bizottságának képviselőjét is várjuk. A százhúsz férőhe­lyes klubterem részben az if­júság közvetlen tudatformá­lását. részben pedig kulturált szórakozását szolgália majd. Többek között folyóirat­olvasási lehetőséget is terem­tünk. Az új klub programja már készen áll, a művelődé­si otthon terveivel szoros összhangot tükröz. Megvan már a. korszerű berendezés, s lesz még az ifjúsági klub­ban egy szeszmentes büfé is. A földszinti előtérben műkö­dő büfé megmarad, de csak rendezvények ideién lesz nvitva, és kizárólag üdítő italt, édességet, dohányárut kínál. —- Milyen az élet most a művelődési otthonban? — Az Ismeretterjesztő és szakmai előadások rendszere­sek. A művészeti munka. Il­letve a művész vendérreevűt- tesek szerenlése már rend­szertelenebb és ritkább. Amióta a Miskolci Nemzeti Színház nem tart Itt táielő- adásokat. valahogy elszokott a közön«ée a rendsr»-res szín­háztól T .eízat áhhis ami az itthoni sziphÄ7iivf>7omt ille­ti. TTevanis Miskolc viszony­lag közel van. sokan lámák be. és több alkalommal szer­veztünk csoportos színházlá­togatást is. Műkedvelők fs ____________________________•_ r itkán jönnek hozzánk újab­ban. Az ŐRI különféle szó­rakoztató rendezvényei iránt van érdeklődés. Filmszínhá­zunkat átépítjük szélesvász­núra, és heti három alka­lommal tartunk majd vetíté­seket. — A könyvtárélet koráb­ban is kiemelkedő volt. Most? — Most is jó, hiszen ja­nuár elejétől a hónap végéig 176 olvasó iratkozott be. Há­romszáz olvasóra számítunk, ami a környék háromezer lakosának egytizedét jelenti. Ez pedig szép eredmény. A könyvtári munka további ja­vulását szolgálja, hogy a je­lenlegi aprócska szobából fel­visszük a könyvtárat az eme­leti tanács terémbe, új sza­badpolcos berendezéssel sze­reljük fel, s a heti két köl­csönzési napot háromra emel­jük. Mindez, reményeink szerint, emelni fogja a könyvtár látogatottságát. — Mi jelenti a legnagyobb gondol? Eremia Mátyás, a művelő­dési otthon igazgatója kicsit töpreng, vajon ide illik-e, amit mondani akar. Feltétle­nül ide kívánkozik: — Az anyagi bázis. Az a legnagyobb gond. Az elmúlt évet is csak éppen megúsz­tok, „átgazdálkodtok”. Gaz­dasági nehézségeink nem le­becsülendők. s nem egv jó kezdeményezés, ötlet sorsa is ezen múlik ... Az- alhertteleoi Hunyadi János Művelődési Otthon új útra lépett. Talán nehezebb lesz. mint korábban, de fel­tétlenül eredményesebb, hasznosabb. fbenedek) örömmel ragadunk ki egy kü­lönlegesnek számító érdeklődé­si területet. A továbbképző hallgatósága rokonszenves igényként jelölte meg az új­ságírás műfajaival történő kö­zelebbi ismeretséget. Ezzel nemcsak általános műveltsé­güket kívánták gyarapítani, hanem racionális lehetősége­ket is sejtettek: a különböző újságírói műfajok megismeré­sében. Annák lehetőségét, hogy aki birtokolja az alapvető mű­fajok —- mondjuk a hírírás, a tudósítás, műfaji sajátosságait, az precízebben be tud számol­ni községe, járása, művelődési intézménye aktuális, a közvé­leményt érdeklő eseményeiről. Ugyanis az effajta célok min­denképpen figyelmet érdemei­nek; az érdeklődő természetű népművelők segítségével hat­ványozni lehet a megye ese­ményeinek „forgási sebessé­gét”. Ilyen cél vezérelte a já­rási tanács művelődésügyi osz­tályát is, amikor az Sszak- magyarország szerkesztőségé­nek segítségét kérte egy mű­fajelméleti előadás megtartásá­hoz. A hallgatóság voltak vagy negyvenen — a hír, a tu­dósítás és a riport műfaji sa­játosságaival ismerkedett meg, a helyszínen készítettek né­hány mintahírt és tudósítást, s játékosan variálták a két műfajt; a hírből tudósítást ké­szítettek, a tudósítás lényegét pedig hír formájában kivona­tolták? Túl azon, hogy szóra­kozásnak is kellemes volt ez a játék, a hallgatóság bizonyára kedvet kapott a rendszeres eseménytodósításhoz. Miután a népművelők tarsolyában mindig akad egy-két nagyon érdekes história, várható, hogy kamatozik majd a népművelők hét eleji tanácskozása, ame­lyen sajtóelméleti kérdések szerepeltek napirenden, S még egy fontos, ez talán nekünk, újságírók számára lé­nyeges; a művelődési otthonok jelenlévő Igazgatói, klubveze­tők támogatásukról biztosítot­ták az Északmagyarországot, megígérték, hogy az eddiginél is több példányt rendelnek meg művelődési otthonaik, klubjaik számára megyénk saj tóor gánumából Dolgozókat alkalmaznak A Borsod megyei Állami Spítő- ípari Vallaíat azonnali felvétel re keres lemezlakatos, csőszerelő, vil­lany- és lánghegesztő, valamint gyakorlattal rendelkező villany­szerelő szakmunkásokat, toráéba szerelő szakmában Jártas «segéd­munkásokat. Jelentkezés Miskolc, Magyar—Szovjet Barátság tót A* Munkaerő-gazdálkodáson. * A 26. sz. Állatni építőipari Vál­lalat azonnali belépéssel alkal­maz: kőműves, ács, altalános he­gesztő, fűtésszerelő, tetőszigetelő« üvegező, kövező szakmunkásokat, továbbá építőipari szakvizsgával rendelkező könnyűgepkezelőket, kubikosokat, férfi segédmunkáso­kat, Szállás, napi háromszori ét' kezes térítés ellenében biztosit' vu — teljesítménybér. Jelentkezés Dunaújváros, Kenyérgyár ti( 1, •*» alatt. Azonnali belépéssel felveszünk gyakorlattal rendelkező mérnökö­kéi. hosszabb gyakorlattal ren­delkező technikusokat, különböző műszaki munkakörökbe. Jelentke­zés a llcjőcsabaí Cement- és Mészniű személyzeti osztály*** mindennap 7—14.30 óráig. A Borsodi Vegyikombinát vasöd szállításban jártas kocsirendezőket . keres felvételre. 42 órás munkahét. ; Munkásszállást, étkezést —- téri* : tés ellenében — biztosítunk. Je­lentkezés a vállalat mutikaerőgaz- 1 clálkodásán, Kazincbarcikán ■— i szombat kivételével — mindennap. ! ’ * Felveszünk férfi dolgozót betatd' lőtt segédmunkási munkakörbe, * • vállalat mosoda üzemrészébe. Je- j lentkezés: Patyolat Vállalat, Mis*- | kolc, Győri-kapu l8—5(k * A Borsod megyei Tanácsi Spftó' ipar! Vállalat felvételre keres van- I szerkezeti lakatos, villany hegesztő. építőipari gépszerelő és Asztalos ; szakmunkásokat telepített munka- I helyre, kőműves, segédmunkás. ; ács, vasbetonszerelő szak- és bé­tám tolt segédmunkásokat, víz- é* | fűtésszerelő szak- és betanított se­gédmunkásokat, változó munka- ! helyre (vidéki) telepi, raktári é* gépkocsi rakodókat, építőipari idúelcmzót. anyagkezelőt és leljé- I Kíttuényels2ámolót. Jelentkezni le­het: Miskolc. József Attila re 59. sz. Munkaügyi osztályon. Ä 3. g&c AKÖV azonnaü belépés sei felvesz vizsgázott gyors- éss gépírónőket. Jelentkezés a válla­lat személyzeti és hrunkaügyi osztályán. (Miskolc, József AfcfcO# uu hl e 312.) j A Nehézipari Műszaki Egyetez® j. gépelemek tanszéke kísérleti kra- j tatómunkáho? forgácsoló, szerelő« ; illetve lakatos szakmunkást ke- . rcs. Jelentkezés a tanszék vezető­jénél. Kozmetikus szakmunkást tok*11 kozmetikánkba felvételre kere* 1 sülik, Miskolc, Hunyadi u. 35. ti. I Fodrász Ktsz, ♦ Az Északim* gyarország*Í Vízügyi Igazgatóság H. fóépitchvczetőségé felvételre keres miskolci munka­helyre autófényező, láng- és ívhe­gesztő, lemez- és szerkezeti laka­tos, hütöjavító, uchŐzgépszerelŐ szakmunkásokat. Napi egyszeri ét* kezést, valamint vidékieknek mun­kásszállást biztosítunk. Jelentkezés a fi. sz. főépítésve/etőség központ­jában, Miskolc, Sajő-part (HUtőhátf mellett), $>aa az. autóbuszjárattal«» * A Borsod-TIéves megyei Va«. és Műszaki Nagykor. V. Miskolc, Vá­góhíd u. 6. azonnali belépésre ke­res; 4 fő férfi segédmunkást, 3 fó kisegítő 6 órás fiút (16~tó! 18 évesig). Jelentkezni lebet a telep' igazgatónál. * Gyakorlott gyors- és gépfrőnő* azonnal felveszünk. Jelentkezés * személyzeti előadó i il. Gabonafel­vásárló és Feldolgozó V., Miskolci Zsolcai-kapu 4v. * Az abaűjkéri Jogtanácsosi körzet jogtanácsost keres. A körzethez 11 tsz tartozik. Fizetés megegye zés szerint, joggyakorlat szakkép' ''■eltség (ügyvédi jói:tanácsosi viza- ?»a) figyelembevételével. Pályáza­tokat önéletrajzzal, az abaűjkéri ötéves Terv Tsz elnökéhez, feb­ruár 25-ig kérjük elküldeni, ❖ Felvételre keresünk: három mű­szakos beosztásra 8 általános* végzett, 16. életévet betöltött női munkaerőket szövő, fonó, orsózé átképzösöknek. Továbbá 18. élet­évet betöltött női és férfi seged' munkásokat. Vidéki egyedülálló dolgozóinknak albérletben szál' lást biztosítunk. Bővebb felvilágo­sítás levélben. Cím: Pamuttextil- művek központi gyára (üzemgazd* oszt.), Budapest, XL kér., Haust" mann Alajos u. 20. Ipari tanulódat szerződtetünk 1968—69-es .tanévben ács, bádogos, burkoló, festő, villanyszerelő, víz­gázszerelő és kőműves szakmában. Kőműves s-/ Urnában szállást és étkezést biztosítunk. Je­lentkezés-előjegyzés: „Április 4” Magasépítő és Szerelőipari Ktsz. Bp„ VIII. kér., Auróra u. 23

Next

/
Thumbnails
Contents