Észak-Magyarország, 1968. február (24. évfolyam, 26-50. szám)

1968-02-01 / 26. szám

4 ESZAKlHAOTAROIWMr. Csütörtök, J9éá tebrai? b <** Összehangolják munkájukat a tanácstagi csoportok A mezőkövesdi járás jó né­hány községében több járási tanácstag él. Érdemes megem­líteni munkamódszerüket, Nemcsak a tanácsüléseken ta­lálkoznak, hanem a közbeeső időszakban is gyakran össze­jönnek, elosztják egymás közt az időszerű Celadatokát, s az­tán számot adnak az ered- toényekről. .Jól működik a mezőkövesdi, a keresztesi és a szantistváni tanácstag-csoport. Rendszeres eszmecserékkel, egységes ál­láspont kialakításával sikerült elérniük: munkájuk sokkal eredményesebb, nem dolgoz­gatnak egy-egy probléma ki* v izsgálásakor eLszigetelten. Az ilyen tanácstagi tevé­kenység követendő példa. Lengyel „tűzijáték* Rózewicz és Mrozek egyfelvonásosai A Felolvasó Színpad bemutatója •« Üí világrész fotonul vészeié A ben Miskolci Galéria termei- nagy érdeklődésre szá- mottartó kiállítás nyílik feb­ruár 4-én, vasárnap. A Magyar Fotóművészek Országos Szö­vetsége támogatásával a ceg­lédi fotoklub és a miskolci fotoklub közösen rendezi meg a maga nemében egyedülálló fényképkiállítást Ül világ­rész fotóművészeié címmel. A tárlat anyagút meghívásos alapon állították össze, a vi­lágranglista élén álló fotómű­vészeket kérték fel rá, hogy az általuk legjobbnak ítélt és a közönségsiker alapján is ilyennek minősíthető tíz ké­püket küldjék el a kiállításra. A felkért fotóművészek vala­mennyien eleget tettek u fel­hívásnak, így került közönség elé 23 nemzetközi tekintélyű fotóművész 240 alkotása. Sze­repel többek között Yousuf Karsh, a nagy egyéniségek portréfényképésze, Wellington Lee, Amerika leghíresebb amatőrfényképésze, Edward Hartwig lengyel, dr. Rao in­diai fotóművész. A magyarok sorában többek között Cink Károlyt és Zinner Erzsébetet találjuk. Az érdekesnek ígérkező ki­állítás február lü-lg tekinthető íneg a Miskolci Galériában. A Felolvasó Színpad idei, népi demokratikus ciklusa — ezt már jól látjuk — a várt­nál jobban sikerült. Ha csu­pán annyit említünk meg, hogy a két kitűnő lengyel egyfelvonásos után éjfélig zajlott a vita (örvendetes és igen izgalmas .szópárbajt vív­tak egyetemistáink), állítá­sunk máris Igazolva látszik. S az a körülmény, hogy a me­gyei művelődési ház ' színház- termét ismételten színültig töltötték az érdeklődők, a di­cséretes program diadala is. t szemtanúk, avagy A mi kis stabilizációnk A felolvasó est első számú meglepetése Tadeusz Rózewicz A szemtanúk, avagy A mi kis stabilizációnk című háromré­szes játékának bemutatása volt. Rózewiezet viszonylag kevesebben ismerik a magyar olvasók, színházbarátok tábo­rában, mint világhírű honfi­társát, Mrozeket. Ez elsősor­ban azzal magyarázható, hogy Rózewicz alkotásai valamivel lassabban jutnak a magyar irodalompártolók elé, mint Mrozek müvei. Tadeusz Róze­wicz az új törekvésű lengyel dráma egyik eredeti hangvé­telű képviselője korábban az Adattár című egyfolvonásos- sal hívta fel magára a íigyel- met. A leginkább Kartoték címen Ismert dráma a sza­badságért keményen megküz­dő lengyel fiatalság életérzé­seit foglalja magában, bemu­tatva azokat a kétségeket és szorongásokat is, amelyek az ötvenes évek végén a lengyel nép társadalmi horizontján megmutatkoztak. A szemta­núk, avagy A mi kis stabili­zációnk című játék a már említett vizsgálódásnak, tör­ténelmi helyzetfelmérésnek egy konkrétabb, az abszurd helyzetek ellenére is plaszti­kusabb színpadi fogalmazá­sa. A történelem menetéről megfeledkező, a jólét, a fri- gidaire-úllapot kisszerúsegébe temetkező kispolgár képe vil­lan fel e különös hangvételű drámában. De tulajdonképpen itt nemcsak a kispolgárság életfilozófiájának kivetítéséről van szó, sokkal többről, az elidegenedés olyan változatá­ról, amely tért hódított a szo­cialista társadalmi viszonyok között is, Azok, akik elné­zően beszélnek a világ végé­ről, s keresztbe vetik a lábu­kat, autókon robognak, a bun­dáikra gallért vásárolnak, s tulajdonképpen mindent vég­telen nagy közönnyel szem­lélnek, nem kepesek az em­beriség gondjain segíteni. Ezeknek keserű, vagy még in­kább groteszk, bizarr fricska jár. A háromrészes játék bofeje- zó része teljesen abszurd han­gokat üt 'meg, kilép a már- már reálls-parodisztikusnak mondható keretek közül E részben figyelmeztet a szerző a háború borzalmaira, ezúttal a korábban megszokott és be­vált sémáktól és gondolati tartalmaktól erősen eltérően. A darab megjelenítői Lőrin- esy Éva, Makai Sándor 'és Sallős Gábor voltak. Különö­sen az első két rész „íri- gidaire-hangulata” volt mu­latságos, megnyerő; ez nein kis mértékben a színesen ol­vasó Lőrinczy Éva és Makai Sándor érdeme. A pontos be­vágásokkal jelentkező Kulcsár Imre narrátorként szerepelt a drámában. Négyet$ Az est második «©-felvonáso- *4t Slaviomir Mrozek Irta. A szerzőt Miskolcon is 1óJ isme­rik. már. Tangó című művé­nek bemutatása után részle­tesebben írtunk róla. A Né­gyes, miként a Szemtanúk, ősbemutatóként szerepelt a Felolvasó Színpad programjá­ban. A Négyes fordítója 7Arez Péter, városunkban élő publi­cista, kritikus és műfordító. S mindjárt talán a fordítás­sal kezdenénk, Ügy véljük, a kitűnő, színpadi hatású dialó­gusok, a pergő és helyemként kihegyezett gondolatsorok nagyban segítették a hallga­tóságot a dráma mind jobb megértésében, A Négyes cselekménye rea­lista pozícióba! indít, hogy aztán később annál megle­pőbb, s váratlanabb fordula­tok döbbentsék rá a nézőket Mrozek félelmetes logikájára. Egy nagyon is konvencioná­lisnak ható pásztoróra előké­születei vezetik be a drámát, később a váratlan helyzetek sorozata következik. Megjele­nik. egy szellem (akiről első látásra nem nehéz kideríte­ni, hogy a fasizmus hordozó­ja), később a férj is tisztele­tét teszi, s a „négyes” párbe­szédeiből, drámai helyzetéből a szokásos mrozeki - filozófiát kapjuk; a túlélők gondolat- menetét, azok magatartását, akik megmaradtak a ma es a jövő számára. Mrozek e da­rabjában arra hívja fel a fi­gyelmet, hogy az ember csen­des szobájába is behatol az emberiség feje felett függő veszedelem. Ezt fasizmusnak is nevezhetnénk, de a szorzó ennél többre gondol; az em­ber szabadságának és méltó­ságának megsértőire, kordába fogóira. Mrozek Négyese az esztendőkkel ezelőtt bemuta­tott Mészöly Miklós írta Ab­lakmosót juttatta eszünkbe, de ez a dráma sokkal mé­lyebb, gandolatgazdagabb, s abszurd jellegénél fogva is „elkötelezettebb”. A Négyest Lőrinczy Sva, Makai Sándor, Sallós Gábor és Csíkos Sándor olvasta fel színvonalasan, lényegre tö­rően. A „háromíoteles" ren­dezői elképzelés Hegedűs László leleményére vall. Re­gen láttunk Ilyen egyszerű, hatásaiban mégis rendkívülien erős produkciót Az előszót Eíbert János, is­mert irodalomtörténész. a Nagyvilág munkatársa tartot­ta. Imponálóan biztos, gördü­lékeny, nagyon szellemes be­vezetője sokat, segített, a zö­mében fiatalokból álló hall- gatótábornak a két, gondolá­ul a g nem könnyű darab zeg- zugaiban történő eligazodásá­ban. Párkány László llllllllllllllllllIBIM III ’ 'A szerencsi Bocskai István gimnáziumról nem először je­gyezzük fel, hogy tanulóik a tantervi anyagon felül, sokféle ismerettel gazdagodnak. Évek óta rendszeresek az intézetben a különféle találkozók, ame­lyeken az irodalom, különféle művészetek legjelesebb képvi­selői jönnek el, hogy a■ szemé­lyes találkozás, a közvetlen élmény erejével még közelebb hozzák a szerencsi fiatalokhoz a művészetet, az alkotások jobb megismerésének lehetősé­gét. Több alkalommal voltak már az iskola vendégei film- művészetünk jelesei is. Az elmúlt hétfőn és ked­den is vendéget fogadott a gimnázium. A Tízezer nap cí­mű film két társalkotója — Csoóri Sándor költő, a forga­tókönyv egyik írója és Sára Sándor operatőr — jött el a diákokhoz. Csoóri hétfőn szer­zői estet tartott a gimnázium­ban. Bemutatta több, még ki­adatlan művét, vitázott a fia­talokkal korábbi alkotásairól, kedden délelőtt pedig az inté­zet irodalmi színpadának, pró­báján vett részt. A következő műsort ugyanis az ő müveiből állították össze. Kedden dél­után volt a nagy filmvita u néhány nappal korábban le­vetített Tízezer -napról, este sneg a közönség felnőtt nézői vitáztak a két alkotóval. Korábbi filmvitán is tapasz­taltuk már, hogy a szeren­csi gimnazisták értéssel nézik a korszerű eszközökkel operá­ló filmalkotásokat, hozzászólá­saik, kérdéseik a film forma- uyelvének ismereteiről tanús­kodnak. Váczí András igazga­tó és segítőtársa, Schmidt Ilona tanárnő fáradozásának. Jó irá­nyításának eredményeként filmbaráttá válnak a. növendé­A utasok, figyelem l Elfoglalta új helyét az autóklub K örül teli n tö kiszolgálás fs- Felszerelem & hálót. Ne unatkozzék, amíg tálalnak.! már megkezdte működését ar, autóklub irodája, amely a 35-599-cs telefonszámon jelent­kezik, Métf egy tf9árga angyal A megye főbb közlekedési útvonalain gyakorta találkoz­hattunk már tavaly is a klub segélykocsijával, amelyet a bajba jutott autósok „sárga an­gyalnak” kereszteltek «1. Bi­zony, különösen annak, aki­nek sietős volt c dolga, jól Jött a segítség. A „sár6a. an­gyal" sok autóst mentett meg a tétlen várakozástól. Mivel a magánautósok. Illetőleg a klub tagjainak létszáma évről évre nő, a miskolci szervezetben remélik, hogy még a nyáron, a nagy forgalom idejére a második kocsit ts megkapják. Sokat ígérő tervek Az d.i székház, « szervezet helyének véglege» kijelölése lehetőséget teremt rá, hogy kidolgozzák, realizálják u Ma­gyar Autóklub miskolci szer­vezete vezetőségének elképze­léseit, jövőre vonatkozó ter­veit. Ismerete», hogy a klub a sokféle kedvezményen, szol­gáltatáson kívül rendszeresen és díjtalanul felülvizsgálja tagjainak kocsiját. Amíg ide- oda költöztek, ez, a felülvizs­gálás is mindig máshol íör- tént meg. Érdeklődésünkre most el- mondták, hogy- az új székház tatarozása után, illetve azzal egyidejűleg klubszobát is lé­tesítésiek, ahol az autósok rendszeresen találkozhatnak, kicserélhetik véleményüket, tapasztalataikat. Később, a ter­vek szarint az épület udvará­ban, a „sárga angyalok" gará­zsai mellett megépítik a fe­lülvizsgáló állomást, így s klub tagjai minden szolgálta­tást egy helyen kapnak meg. «, ML Dolgozókat alkalmaznak At. Cszak magyarországi VcgT** müvek (SajJöbáboay)» gyakorlat­tal romjv'lKe^c) gyor^ e> srépír^* kát, felböfokü véfizettkégpet re»”* delkcAÓ kŐ*ga?4aret és iBérfegké- pes könyvelőt, revizori munka­körbe keres felvételre. Bérezés a vállalati kollektiv szerződés alap­ján, a szakmai gyakwrJat figye­lembevételével. Jelentkezés a. vál­lalat munkaiig:*! osztályán, A íalat kedvezményes étkezést éa utazást biztosit. A lentin KohűsatiHi Müvek fej- vesz váltomüs/jikos munkára- esz­tergályos. lakatos szakmunkáso­kat, segédmunkásokat, egymüsza- kos munkahelyre festö-má/.pló, ára, bádogos svHkmuukág dolgo­zókat. Fizetés kollektív szerző­dés szerint. Étkezőst térítés elle­nében biztosítunk. Felvételre je­lentkezni a munkaerő-gazdálkodási osztályon (in. *x. hivatalba/, I. em.) hétfőn, szerda», pénteken kelL * A „December 4” Drótmdvek fel­vételre keres férfi munkaerőt, be­tanított ge pmunk as munkakörbe. Bérezés teljesítmény szerint, JtOQ—« 2500 forintig. Ugyancsak felvételre keresünk lakatos szakmunkásokat- Jelentkezés a vállalat munkaügyi osztályán. Miskolc, Besenyői itt IS, hz. alatt, * ©♦építésben jártas mfivcrcfAkrt, kitűző technikust, b* állítási ügy­intézőket keres vidéki munka­helyre Szolnok, Jászberény térsé­gébe a Debreceni kir/úti ffipiiő Vállalat. Jelentkezés Debrecen, Barna u. 3. | A X. &*. ARÜV felvételre k©f©# ! legalább 3 éves vezetési gyakorlat- i tál rendelkező fiep kocsi vezetőket j autóbuszjáratra, Miskolc telephely* I re. Felvétel eseten munkaruhát, vidékieknek munkába járáshoz m- i gyenos autóbuszbérletet bíztosfi a i Vállalat. .Munkabeosztásnál lakó- i helyet figyelembe vess!. Jelent- j kérés a vállalat személyzeti mun- I kaügyl osztályéit, IH. emeld ! 312. sz, szobában. Gyér- és Gépszerelő V 40*1 a* keres vidéki szerelési területeire lakatos, csőszerelő, hegesztő, ko­vács, villanyszerelő szakmunkáso­kat, férfi segédmunkásokat. Mun­kahelyeinken külszQjgálati dijat, minden második heten szabad- szombatot és kedvezményes uta­zást biztosítunk, a gyakorlati idő­től függően maximális bérezési adunk. Jelentkezés Bp., VI., Baulay kde utca 55. Személyzeti főosztály. Beton- és Vasbetonipari Mivel! I Miskolci Gyára azonnali belépés­sel alkalmaz BJ-T\—1 típus«) vil­lástargonca vezetőket. Jelentkezés a gépészeti osztályon. Miskolc, Jó­zsef Attila u. 23. A Nehézipari Műszaki Kgyeiem elektrotechnikai tanszék, katona! szolgálatot teljesítő technikusi* helyére — meghatározott időre —■ helyettest keres. Mutatós és elektronikus műszerek javításában jártasok jelentkezését kérjük. Il­letmény szolgálati időtől függő­en. Jelentkezés a tanszéken kedd* szerda, csütörtöki napokon. IMakatragasztm felveszünk. Ma­gyar Hirdető kirendeltsége, Mis­kolc., Széchenyi u. Ki. Vr ong&j Petőfi Mg. tw házUjl állatállomány áho/ sertés- és te* ben pásztort alkalmaz. VUet é't meg egyezés szrrUH. Jelentkezést személyesen -kér'ink, álkalmaza* eseten iniköhtérnünk« ■$­. mt-K'ri Vállalati el S/ihviUt'/.t-ti .Y<!iihi\aul paly4?atut hirdet u»S2 kulcs*..itmü revUeri állásra. Ipari,'vagy hnlkercaltedrl- mt merlrgkcms olilevél e* ugyan- ilyen Irányú, Jvgiil&tíb 5 évi gya­korta! szükséges. T'i. elés m : 116 '1(160. MŰM M. renddel (jc- í rlnt. JeloíUUezé» szíuurl.veseu, vagy írásban. Miskolc, Falaka, 0. 8. !■/., (>/!. t. # Bazlncbarcikfl! ’éjroKl f gnácA v. a, f pítéhi es k ‘ítoUedésd Ok?- Uly* nuiszaM ügyintézői munUt- körbr eiutesz iCíiKíikust kore-s. leUMv*ke.é? vágj' üteme,' fy«*sen, liiu-ií tra j/zak oiegcgyczos v/erimé * Epltéiparl nagj! »Halat *ere« ! Miskolc kill 151.kl.. mintkrhtüyéré (Mlaholctél *o km) easy yyakor- I lattal t* exaktudáaaal ronoelkrrd I munkaerőt trodavcKnOi tnui> ka • I krtrhr. nme» mrrrállapexiia ste- - rlnt. .Tiílrntkáíéscket ! 560’* jeligér» kérjük * Magyar i Hirdető. Budape»!, V., I U'iabadu- ; ía» téri Irodájába. j m N.vh-ogyhSrj Gumigyár »»oBaaB belépéssel ttlvtsi több éve, gya­korlattal rend.lkejEd .tojt. y*gy körgardtaífl egyetemet végkítá dolgozót, további karbaiitartáíí : tapn»Ttalatt»! rendelHezá fépésr* 1 méraököt. Cími Xy(regyhíit Gb>- rolgyár, Nyiregyháit, Derkorite út jer. Sf I Az, ÍV’SJ Borsod megyei ABaná Epitdlp*rl Vállalat !»««, f.bruáf S-lg felvraa Kepésatecbnlkuaekai torony darukéról t'H munkakari)«, llönybru lesrcsálaek az esti d* levelrrd tagoraton végrettek. Munkába állás 6 hónapos tent»- ly»m rlvégzé,« Útin, Jó kereseti lohotösés. jelőírt kéz». » táljaié* gépészeti osn»lyve*etSJ»nél, »C&- kole. MSZB it! t. a Xolafaa» 14-OA. valót? Eléggé motiv,ál)a-t « film Széles István öngyilkos­sági kísérletét, indokolt-e, hogy valaki azért legyen öngyilkos, mert fel kellett adnia önálló­ságát és a tsz.-ben kell dol­goznia? Gyávaság, félelem, vagy nagy lelkierő tükröző­dött-e ebben? Hosszan sorol­hatnánk ez ankét legfőbb kér­déseit, de már csak egyet idé­zünk; Széles István feleségét a film elején megveszi cseléd­nek a módosgazda. Később Széles, amikor földhöz jutott a felszabadulás után, maga is szolgát akar fogadni. Elfelej­tette, hogy ő is kiszolgáltatott volt, megszéditette a kapott föld birtoklásának tudata? Mi­ért nem tudott kilépni a ma­gántulajdonosi szemlélet bűv­köréből ? A Tízezer nap tavaly május­ban nem ért el itthon nagy kö­zönségsikert Elsősorban o filmforgalmazás, a szűkös pro­paganda marasztalható el emiatt. Catincs-i kitüntetése óta irányult rá a figyelem. (Sajnálatos, hogy ehhez előbb külföldi elismerés kellett.) Pe­dig élni akaró közönség köré­ben jó fogadtatásra talál, si­kert. ér el. A szerencsi gimna­zistákkal való találkozás ezt igazolja. (benedek) kék. Ezt tanúsította a kedd délutáni vita is. Három egybenyitott terem­ben mintegy kétszázötven diák szorongott. Középen Csoóri Sándor és Sára Sándor. A. kér­dések megállás nélkül zuhog­tak, sokan többször is szót kér­tek. A két filmalkotó alig győzött válaszolni. A válaszok újabb és újabb kérdések szü­lői. Sőt, nemcsak kérdéseké, liánéin jól. fogalmazott, alátá­masztott véleményeké is. Ritka eset ilyen alkalommal, de igaz­gatói szóval kellett a vitát be­rekeszteni, hogy a bejáró diá­kok hazautazhassanak, és a helybelieknek se vegye el tel­jes délutánját, s tanulásra szánt idejét. Emlékezetes él­mény volt ez a vita a diákok­nak és a két vendégnek egy­aránt. A vita utáni beszélgetés­ből erre kell következtetnünk. jggaBMHM Elhangzottak persze szokvá­nyos kérdések ts az. alkotók életpályájára, terveire vonat­kozóan. de a megjegyzések, észrevételek zöme a Tízezer nap leglényegesebb tartalmi kérdéseire tapintott rá, bizo­nyítva, hogy e fiatalok, bár ko­ruknál fogva nem lehettek ré­szesei az ábrázolt évtizedeknek, megértették Széles István drá­máját. Többségükben a Hegy­alján élő Széles Istvánok és hasonló társaik gyermekei, akik már csak elbeszélésből, művé­szeti alkotások révén Ismerhe­tik a cselédvásárt, a földéhsé- eet. mindazt, ami a Tízezer napból eléjük tárult. A mezei munka közben föld­be ásott apróságok Móricz no­velláit idézik; nem volt-e ha­tással az alkotókra Móricz, kérdezte egy kislány. Miért ra­gaszkodtak a fekete-fehér ké­pi ábrázoláshoz, nem lehetett, volna színes képekkel plasz.tl- kusabban kifejezni a mondani­Hosszú ideig szálláshiány­nál küzdött a Magyar Autó- ;lub miskolci szervezete. Hol de, hol oda költözött, ahol ppen S7.llki>égmegaldáaként leiyet biztosítottak száméra. V klub tagjainak ma már né- >es táborát, de a kívülálló­it is gyakran megtréfálta ez i helynélküllség. Megtörtént; iá kerestük valahol, már út- >an volt egy másik helyiség elé, vagy éppen társbérletbe borították össze valamelyik: izerwek Ssélihást % Sstcmere utcán Az autósok, s nem utolsó- íorbam a szervezet vezetáségé- íek nagy örömére végre — érnél j ük. végérvényesen — negoldódott ez a probléma. Vz autóklub megvásárolta a Szemere utca 16. alatti épü- etet, ahol nyomban megkezd- ,ék a belső átalakítási, illetve a tarozás! munkákat A köz- sontS helyen lévé épületbas Filmbarát gimnazisták között • ni ........iiMiniiiimtmiimtiiiiMMtiTfrmii.miHiiimimi lllilllltltlllllllllf I Ilii III lllll ■■■■■■ m

Next

/
Thumbnails
Contents