Észak-Magyarország, 1968. február (24. évfolyam, 26-50. szám)
1968-02-25 / 47. szám
f'asáma.p, 1968. február S5& SSKAKMtAGf AKOBSíA® Harc a vízért és a víz eilen Interjú Vesse Sándorral* ms Esztik magyarországi Vízügyi Igazgatóság vezetőjével „Tavassí szél tsizet áraszt...” — mondja a régi magyar népdal, s most itt'állunk a tavasz küszöbén. Vajon mi várható ez időn folyóink, rakoncátlan patakjaink mentén, nagy kiterjedésű belvizes öblöze- teinkben? De nem csupán ez e, kérdés tette aktuálissá, hogy felkeressük Vczse Sándor elvtársat, az Északmagyarországi Vízügyi Igazgatóság vezetőjét, a megyei tanács végrehajtó bizottságának tagját. Lapunk hasábjain is részletesen foglalkoztunk a közelmúltban a Borsod megyei NEB széles körű vizsgálatának tapasztalataival, s ezek is számos, vízgazdálkodással kapcsolatos, mindennapi életünket érintő kérdést vetnek fel. — Hogyan zárta az elmúlt esztendőt a többszörösen élüzem címmel, s a Minisztertanács, valamint a SZOT vörös vándorzászlajával is kitüntetett igazgatóság? — Nagyon nehéz kőrükné- ttyelc között kezdődött az I9G7-es esztendő. Márciusban, áprilisban kétezer dolgozónk és szinte teljes gépparkunk az árvédelmi vonalakon, a belvizes öblözetekben dolgozott. Csak a veszély elmúltával kezdhettünk hozzá 106 millió 1175 ezer forintot kitevő évi feladataink megvalósításához. A késői indulás ellenére sikerült. tervünket 106,5 százalékra, 113 millió 320 ezer forintra teljesítenünk. Az előírt költségszmttel szemben 2,4 százalékos megtakarítást ériünk el. Műszaki tervezésünk csaknem 5,9 millió forintra teljesítette 3,5 milliós tervét, — összesen 2,5 millió köbméternyi földmunkát végeztünk el az elmúlt évben. Ku- bikos talicska már alig volt látható építkezéseinken, 94 t '-árulókban sikerült gépesítenünk. ! — Milyen nagyobb vízügyi építkezésekre került sor megyénkben? — Nagyon hosszú lenne a 1 elsorolás, s csak néhányat említek meg nágyobb munkáink közül. Miskolcon több mint 2,6 millió forint értékben folytattuk a Szinva rendezésit. A Bodva szabályozásával, )endezé,sével az edelényi hídig jutottunk előre. Erre a munkára 6 millió 127 ezer forintot költöttünk. Zalkod tersekében egymillió 618 ezer fo- ) intos munkával megerősítet- l uk a Bodrog védőgátját. A de- teki patak rendezésére 1,9, a gönci patakéra csaknem 2 millió forintot fordítottunk. A Bodrogközben három termelőszövetkezet részére építettünk «.gyenként 1,4—1,9 millió forint értékben öntözőtelepeket. I — Melyek az 1968-as esztendő legjelentősebb vízügyi feladatai megyénkben? — Évi feladataink mintegy 20 százalékkal növekednek. Létszámmal, gépekkel felkészültünk a megnövekedett feladatokra. Csupán vízrendezési munkákra 22,5 milliót fordítunk. A Taktaköz belvízrendezése 6,8, a Ronyva rendezése 3, a Bódva szabályozásának folytatása 2.6. a Bársonyos öntözőcsatorna «rendezése 3.1, a törökéri szivattyútelep rekonstrukciója 5,5 millió foktattal szerepel terveinkben. —- .Saját beruházási keretből ez idén folytatjuk a Tisza szabályozását, mintegy 6,9 millió forint értékben. Ezen túlmenően, szűkös fenntartási hiteleinkből a Tiszán, a Sajón és a Hennádon ötmilliós értékben kerül sor partbiztosítási munkákra. Megkezdődik a Bodrog bal parti töltésének korszerűsítése, amelyre mintegy 4 milliót fordítunk. A folyók védtöltéseinek fenntartására, a hullámterek rendezésére 7 millió forintot irányoztunk elő. — A vízgazdálkodásban, mind jelentősebb szerepük van a vízügyi hatóság feliigyelelc alá tarI tozó különböző társulatoknak. Várható-e ezek további megerősödése? — A komplex vízgazdálkodás megvalósítása céljából összhangot kellett teremtenünk az állami, az üzemközi és az üzemen belüli vízgazdálkodási feladatok végrehajtásában. Az üzemköz) feladatok végrehajtását a vízgazdálkodási társulatok útján biztosítjuk. A megye területén jelenleg hat vízgazdálkodási és talajvédelmi társulat működik 570 ezer holdon. A társulatok által eddig végzett munkák során 240 ezer holdat mentesítettek a káros vizektől. Területükön 943 kilométer hosz- szú csatornahálózatot, 85 kilométernyi nyári gíitat és 491 különféle műtárgyat építettek, illetve újítottak fel. Eddig 2,1 millió köbméter földmunkát végeztek el. — Az idén sor kerül a társulatok nagyobb fokú gépesítésére. Az 1968. évi fejlesztésben például az eddigi 6 kotrógépükhöz további nyolcat vásárolnak. A gépesítés növelésével megvalósulhat a társulatok tervében szereplő ez évi 19,5 millió forint értékű kiviteli munka. — Hogyan sikerül koordinálni az állami, az üzemközi és az üzemen belüli vízrendezési munkákat? — Igazgatóságunk az illetékes megyei szervekkel egyeztetve elkészítette az 1968— 1970 közötti időszakra vonatkozó vízrendezési munkák ütemezését, amelyben tételesen szerepelnek a fő művelt, az üzemközi művek és az üzemen belüli vízrendezések kiviteli munkái. A fő művelt és az üzemközi művek kiviteli költségei biztosítottak. Az üzemen belüli vízrendezések költségeinek, illetve az érintett üzenlek 30 százalékos hozzájárulásának biztosításáról jelenleg tárgyalunk a járási tanácsokkal. _1968-ban a fő művek, az ü zemközi. és az üzemen belüli művek építésére és fenntartására mintegy 65 millió forintot ütemeztek be. — A NEB vizsgálatának megállapítása szerint megyénk folyóvizeiben évi 10 milliós kárt okoznak a szennyvizek. Számíthat mik-e javulásra? — A vizeli minősége a legutóbbi évekig — az iparfejlesztés következtében — nem alakult kedvezően. A kormány hathatós intézkedései nyomán az utóbbi időben a szennyvízkibocsátóknál egészséges szemléletben! változás van kialakulóbán. Ügy látszik, az új gazdaságirányítási rendszerben az üzemek igyekeznek mentesülni a bírságoktól, s ez alapvető minőségi javulást fog eredményezni. — Kapcsolataink az üzemekkel az utóbbi időben megélénkültek. Ennek oka kettős: egyrészt a szennyvízbírságra vonatkozó kormányhatározat, másrészt a szaktanácsadási szolgálat, bevezetése. Fejlesztési tervünkben a megye szennyvíztisztítási feladatai úgy szerepelnek. hogy 1980 után tisz- títatlan szennyvíz nem kerül többé a folyókba és a patakokba. — Várható-e fejlődés megyénk öntözéses gazI dálkodásáhan, s a vízügyi hatóság mennyiben tudja segíteni a meglévő öntözőmüvek jobb kihasználását? — A kedvezőtlen csapadékelosztás miatt a biztonságos termelésnek egyik , feltétele szinte a megye egész területén az öntözés bevezetése. Fejlesztési terveink szerint a Bodrogközben, a Taktaközben, a Hernád völgyében és Dél-Borsod térségében alakítunk ki összefüggő, nagyobb öntözőrendszereket. A tervek szerint 1980-ig megyénkben mintegy 10—50 ezer hektárra növelhető az öntözésre berendezett terület. — A meglévő őntözőtelepek kihasználtsága az elmúlt esztendőkben csak 50—60 százalékos volt. Ez több ezer va- gonos szemes- és szálastakar- mány-kiesést jelentett. Ezért a legfontosabb feladat a meglévő berendezések kihasználtság) fokának növelése. Ennek feltételei: a szakképesítés növelése, az üzemi öntözési szervezet kialakítása, a táblásftási és vízrendezési munkák „kiemelése”, valamint a talajjavítás és a tápanyag-utánpótlás biztosítása. — És végül a legaktuálisabb kérdés: hogyan készült fel az igazgatóság a vizek esetleges tavaszi támadására? —- Az elmúlt esztendők bebizonyították: a sikeres, hatékony ár- és belvízvédekezés egyik feltétele, hogy a védelmi szervezet időben felkészüljön a védekezési munkákra. E tapasztalatok alapján készültünk fel. Árvédelmi és belvízi műtárgyaink állapota tökéletes. A káros belvizek átemelésére igazgatóságunknak a megye területén 12 stabil szivattyútelep áll rendelkezésére, ezenkívül 75 darab különböző teljesítményű. hordozható szivattyúval is rendelkezünk. Felvételi | vizsgákat tart | a miskolci Bartók Béla Zenemű-.* veszeti Szakközépiskola. Aj trombita, harsona, kürt, énekJ és zeneszerzés tanszakokra je-J lentkezőket március 4-én, hét-í főn hallgatják meg, míg ai hegedű, gordonka, gordon tan-J szakra jelentkezők felvételije.* március 5-én, kedden, az or-j gona, zongora és klarinét tan-* szakokra jelentkezőké pedigj 6-án, szerdán lesz. * | | 'Maglój Szellemi kapacitás a Budapesti Műszaki Egyetem rektora, a kormány EJ nőkének látogatásakor, utalt ra, hogy a tudomány -*■ napjainkban termelőerővé válik, majd kijelentette: „Az egyetem falai között olyan nagy szellemi kapacitás halmozódott fel, amelynek egy része kihasználatlan. Ezt a ki nem használt kapacitást készséggel ajánljuk fel a népgazdaság javára.” Sok tanulságot rejtő, elgondolkoztató megállapítás. A tudománynak, mint termelőerőnek emlegetése és a ki nem használt szellemi kapacitásról szóló megjegyzés közölt szoros, logikus az összefüggés, és nem csupán a műszaki egyetemről, vagy más, számottevő intézményünkről van szó, hanem olyan általános elvi megfogalmazásról, amelyre a gazdasági mechanizmus új rendjében az eddigieknél is erőteljesebb hangsúlyt kell tennünk. Magától értetődő, hogy a termelési folyamatokban és az építési programok megvalósításában okosan, körültekintően kell gazdálkodnunk a készletekkel, a ráfordítással, a beruházási eszközökkel, a gépekkel, mindenfajta objektummal. A szellemi erőkkel nem kevésbé! Ez nagyon sokfajta igényt foglal magában. Nem csupán annak a régi szólásmondásnak érvényesítését, hogy minden embert a megfelelő helyen kell foglalkoztatni, és minden helyei megfelelő emberre kell bízni, hanem a munka ésszerű megszervezését, vagy olyan feladatot, hogy a magasan kvalifikált tudást igényes megoldásokhoz használjuk fel. Temérdek szellemi erőt szabadíthatunk fel. ha a kommersz, gépies, mechanikus, minduntalan ismétlődő tennivalókat mindinkább ügyintéző gépekre bízzuk. Korunkban ugyanakkor egyre nagyobb tért hódítanak az elektronikus számológépek, a computerek, amelyek sok száz ember napokig tartó, bonyolult, szellemi munkáját képesek átvállalni és elvégezni. ,4 gazdasági és társadalmi előrehaladásban fel-felbukkanó újszerű problémák érzékelése, kitapintása, helyes megvilágítása. és az így előadódó újfajta tudományos kísérletek, elemzések és összegezések viszont a korszerű szakműveltségben otthonosan mozgó, ugyanakkor széles látókörű. az új iránt fogékony személyek gazdag szellemi kapacitását egyre nagyobb mértékben veszik igénybe. Az egyetem rektorának érdekes megjegyzése éppen azt a hiányt, s fogyatékosságot érintette meg, — jóllehet az elmúlt években rendkívül sokat tettünk a tudományos kutatások helyes megszervezéséért, életszerűségéért, nemkülönben a vezetés tudományos rangra való emeléséért —. hogy meg nem mindenütt sikerült megteremtenünk az összhangot, a szellemi készletekkel való tervszerű, céltudatos gazdálkodást. Olyan kincsek hevernek ezekben a készletekben, amelyekért nemcsak érdemes lenyúlni, hanem, a népgazdaság, az ország szempontjából nélkülözhetetlen is. A nyugati világban nemrégiben nagy érdeklődést és vihari kavart Servan-Schreiber könyve, Az amerikai kihívás; voltaképp az Egyesült Államoknak azokat az erőfeszítéseit mutatja be, amelyekkel be szeretné hozni lemaradását a Szovjetunióval szemben, ahol — mint ismeretes — a kitűnően szervezett felsőoktatás és tudományos élei alapozta meg a világraszóló technikai-tudományos sikereket. Ez a Servan- Schreiber többek között azt bizonyítja, és alighanem igaza van, hogy a legkifizetődőbb beruházás: az állampolgárok kiképzése. értve rajta a kvalifikált emberek sokaságának biztosítását. Ez a befektetés, persze, kifizetődőnek csakis akkor mondható, ha az egyetemi hallgatók oktatására, a tudományos élet fejlesztésére fordított összegek maximálisan visszatérülnek, és mind szűkebb körre korlátozódik a ki nem használt szellemi kapacitás. Ha meg akarnánk fogalmazni — mondotta beszédében a miniszterelnök —, melyek további teendőink a gazdasági élet fellendítése, a reform hatékonyságának fokozása érdekében, röviden azt mondhatnánk: engedjünk szabad utat a reform érvényesülésének. Ez egyben azt is jelenti, hogy adjunk bátorítást, biztosítást az üzemeknek, a dolgozóknak, a vezetőknek, hogy a számukra biztosítóit lehetőségeket, önállóságot minél gyümölcsözőbben hasznosítsák a népgazdaság és a maguk javára. Ennek az időszerű intelemnek érvényesítéséhez és értékesítéséhez minden bizonnyal szükség lesz a mind ez ideig ki nem használt, felajánlott szellemi kapacitásra is. Sárközi Andor Műszaki konferencia az Észak magyarországi Állami Építőipari Vállalatnál A napokban, műszaki konferenciát tartottak Miskolcon, az Északmagyarországi Állami Építőipari Vállalat központi előadótermében. Az egybegyűlteket Szomolya Pál. igazgató üdvözölte, majd Karvajszky István főmérnök tartott beszámolót. A beszámoló első része az elmúlt évben elért eredményekkel foglalkozott. A tavalyi tervet a dolgozók túlteljesítették, így szép eredmények Mezőkövesdről — Vietnamba A mezőkövesdi járás dolgozói is mindennap figyelőmnél kísérik azt a hősies, kitartó harcot, amelyet a hazáját szerető vietnami nép vív az Egyesült Államok barbár agressziójával szemben. Tudjuk, hogy a partizánok & a felszabadító erők sikereit a világ békeszerető emberei, a szocialista országok is segítik. A egítsévs-d: oz a mezőkövesdi tárás doleozói már több alkalommal, jelentős anyagiakkal hozzájárultak. A napokban újab'o gyűjtések kezdődtek: a mezőkövesdi Űj Élet Termelőszövetkezet tagsága, *. pártszervezet kezdeményezésere négy kerékpár árát adta ösz- sze és fizette be a meghatározott számlára. Úgy gondoljuk, ha ez az összeg egymagában nem is jelent sokat, mégis hozzájárulhat emberi életele, értékek megmentéséhez^ a harcok sikeréhez abban a sókat szenvedő országban, ahol minderre nagy szükség van. Molnár József, a Hazafias Neutront Mezőkövesdi járási Bizottságának I tátikára születtek: a vállalat 45 millió forint nyereséggel zárt. Kedvezően alakultak az egy emberre jutó termelékenységi számadatok is. Tavaly' az egy főre jutó termelékenység 20 ezer forinttal volt nagyobb, mint 1966-ban. Az eredmény elérését nagyban segítették az újítások, a különböző megtakarítások, a pártkongresszus tiszteletére tett felajánlások, m u nim versenyek. Az elmúlt éri eredmények, az építésvezetőségek munkájának részletes ismertetése után a beszámoló az Idei feladatok- j kai foglalkozott. 1968 az új j gazdasági mechanizmus éve, melyben ez a vállalat is most teszi az első lépéseket, A beszámoló hangsúlyozta, hogy az idén is csak a ténylegesen befejezett és átadott építmények után jár pénz, ezért, az átadási tervek teljesítése, a határidők pontos betartása elsőrendű fontossággal bír. A főmérnöki beszámoló után számos hozzászólás hangzott el. Több felszólaló is utalt rá, hogy a vállalat elmúlt évi szép eredményeihez szükség volt a mind jobban kialakuló, megfelelő légkörre, ée arra az odaadó munkára, mely’ a mintegy 1566 főnyi törzsgárdát már évek óta jellemzi. Elmondották azt. is, hogy a versenyre továbbra is szükség van a már kialakult, jól bevált módszerek szerint. Többen foglalkoztak a balesetek alakulásával. A balesetek száma, sajnos, növekedett, ezért az eddiginél fokozottabban kell ügyelni a munkavédelmi szabályok betartására. A konferencián elhangzott egy felajánlás, mely bizonyára sok miskolci és inás helységben lakó szurkolót is érdekel: a felajánlás szerint a DVTK stadion betonelemeit április 4-re elkészítik. A konferencia utolsó részében Számolva Pál igazgató elmondotta. hogy a jövőben még inkább szilárdítani kívánják a munkafegyelmet és a fegyelmezetlenkedaskej szemben az. eddigi ítél is nagyobb szigornál lépnek fel. A vállalat vezetősége szükségesnek tartia. hogy az új gazdasági mechanizmusról az alacsonyabb beosztásba- Ho’-ozók is megfelelő tájékoztatást kapjanak, ezért oktatásit k szervernek, . Vákuumos aeélkczcíés jj Diósgyőrött | A Lenin Koliászati MűvekJ elektroacélművében — ma-* gyár—francia együttműködés-J sei — úgynevezett vákuumozóí berendezést építettek, illetve •* szereltek fel az acélok zárva-* nyos,súgónak csökkentesére. A* húszmillió forintos beruházást elkészült, és megkezdték a be-j rendezés üzemi próbáit. A* modern berendezés új, célra * vezető acélfinomítási, minőség-J javítási eljárás rendszeres al-í halmozását, az acélok vá-J kuumos kezelését teszi lehető- * vé. A berendezés rendszeres* üzemelésével évente harminc-£ ötezer tonna acél vákuumos j kezelésre nyílik lehetőség, il-k letve ennyivel adhatnak majd* az eddiginél tisztább, kilogás-* talanabb minőségű, nagy obb £ szilárdságú acélt a feihaszná-J ló iparágaknak, egyebek kö- k zott; a jármű- és gépiparnak *------------———■— * * k órházi i részié« lesz * 5 : Nagybarcan j * A Miskolci Egyesített Kor-* házak részleget létesít az idénj Nagybarcán. Az új létesít.-* menyben a Heine-Modin meg-J betegedésben szenvedők gon-* dozása, illetve utókezelése tör-J ténik majd. A Szentpéteri-ka-I púi kórházból költöztetik át* őzöket a betegeket, így mint-J egy száz ágyat adhatnak át a* különféle osztályoknak. J
