Észak-Magyarország, 1968. február (24. évfolyam, 26-50. szám)

1968-02-21 / 43. szám

6b«®6, SSXS3. február 8S. eSZAKMAGTAIOISZAO s Bemutatjuk a computert 1 iffudŐsftönktól.) Űjabb okos geppel gazda­godott az Ózdi Kohászati UZe­itnek: a színképelemző labora- ftóriumban nemrégiben he­gyezték üzembe a svájci ARL cég DXT computer, azaz elekt­ronikus számológépét. Az új gépről Bárczi László, az ÓKÜ műszáléi ellenőrzési főosztá­lyának vezetője adott ismer­tetést. Az ismertetés szerint a gép 'tegyem lerövidíti az acél­gyártáshoz szükséges elemzési időt, mintegy két perc alatt szolgáltatja az acél kémiai összetételének pontos adatait. Korábban ez mintegy 10 per­cet vett igénybe. Gyártás közben nagy szük­ség van az acélok elemzési adatainak ismerésére. Az acélgyártás során a kémiai összetétel nagy gyorsasággal változik, különösen az új, át­épített marti «kemencék üze­melése óta. Lényegében arról van szó, hogy a berendezés segítségével még csapolás előtt befolyásolható a gyártási ío-1 lyamat, a kívánt minőségnek 1 megfelelően. Ez természetesen óriási gazdasági kihatással jár, hiszen, ha időben sikerül közbelépni, kisebb a selejt. Egy adag selejtté válása esetén körülbelül 100 ezer fo­rintos kár érheti az üzemet. Az új gép költsége tehát nyilván hamarosan megtérül. Horváth Kálmán Ózd fk színképelemző laboratóriumban computer is segíti az ózdi acélgyártók munkáját. A tagszövetkezetek érdekében Mindössze három-négy hő- ®»ap telt még el a termelőszö­vetkezetek területi szövetsé­geinek megalakulása óta. De teár ez a rövid idő is azt iga­zolja, hogy létrehozásuk szük­ségszerű, hasznos volt. A te­rületi szövetségek egyre job­ban belelendülnek a munkába, tevékenységük gazdagodik, Eztote napról napra célratö­rőbben szolgálják a tagszövet­kezetek érdekeit, segítik tevé­kenységüket, gazdálkodásukhoz bem egy esetben igen értékes szakmai tanácsokat adnak, ■terry új, korszerű módszereket terjesztenek, felmérések* tárgyalások A Dél-borsodi Termelőszö­vetkezetek Területi Szövetsége Például már több közgazdasá­gi felmérést készített, elsősor­ban a beruházások kivitelezé­sével kapcsolatban, és rend­szeresen tárgyal a felvásárló vállalatokkal, hogy az érdekelt vállalat vezetőivel egyetértés­ben, a lehetőségekhez mérten előnyöket szerezzen, vagy jog­szabályok érvényesítésével biz­tosítson a tagszövetkezetek ja­vára. A területi szövetség vezető­cége már kiadta a januári te­vékenységet ismertető februári tájékoztatót is, amely igen gaz­dag és hasznos anyagot tartal­maz. Az eredeti tervnek meg­felelően a tájékoztatóban szak­cikket is közölnek, ezúttal az vgyik legfontosabb állatte­nyésztési témakörből, ezzel ta címmel: Honvan lehet a borjút kisebb költséggel felnevelni? A cikk szerzője a teljes tej he­lyett a laktint, a tejporos tej helyett a fölözött tejet ajánlja a borjúneveléshez. Közli az etetési technológiát és a gazda­ságossági számításokat is. Ki­mutatja. hogy teljes és tejpo­rt» tej felhasználásával egy borjú felnevelése 1380 forintba kerül (gondozási költség nél­kül),, ezaaí, szemben £ lak tik­nál és fölözött tejjel nevelt borjúé mindössze 732 forintba. Új fuvardíjak A Dél-borsodi Termelőszö­vetkezetek Területi Szövetsé­gének vezetői nemrég tárgyal­tak a Gyapjú- és Textil­nyersanyag Forgalmi Vállalat vezetőivel a vágójuh értékesí­tésének feltételeiről. A feb­ruári tájékoztató közli, hogy az új megállapodás értelmében a vállalat az exportárura kötött szerződések esetében is haj­landó tíz százalék eltérést en­gedélyezni, ha a leszerződött vágójuh mennyisége legalább két vagon. Abban is megálla­podott a területi szövetség és a vállalat vezetősége, hogy a jövőben az exportra eladott te­jesbárányok súlyából a vágó­hídon egy dekát sem vonhat­nak le. A oúlylevonás mérté­kében a szerződés megkötése­kor kell megállapodni. A szál­lításokkal kapcsolatban a tár­gyalás során abban egyeztek meg, hogy a tejesbárányok 30—40 kilométer távolságból történő szállítása esetén 2,50 forint — vágójuh szállításakor öt forint fuvardíj fizetendő darabonként, illetve: a tagszö­vetkezetek a jövőben ennek megfelelően kössenek szerző­dést a vállalattal. Nagyobb, 40—50 kilométeres szállítás esetén a fuvardíj térítés tejes­bárányonként három, vágó- juhonként hat forint legyen. Az új megállapodás a termelő­szövetkezeteknek előnyös. Gazdálkodási és tanácsok Az űj területi tájékoztató foglalkozik a munkahelyre utazás költségeinek térítésé­vel a termelőszövetkezetek idevonatkozó jogaival és köte­lezettségeivel. Egy másik cikk a pénzkezelés és a pénzőrzés fontosságával kapcsolatban ad tanácsokat, egyben josi Mv&~ lágosíiást. A területi szövetség vezetői felhívják a termelő­szövetkezeti vezetők figyelmét a Magvar Mezőgazdaság című folyóiratnak január 1-e óta fo­lyamatosan megjelenő Infor­mációk című mellékletére, an­nak tanulmányozására is. „E melléklet a termelőszövetke­zetek számára nélkülözhetet­len ismeretanyagokat tartal­maz” — hangsúlyozza a tájé­koztató. Rövid cikkek, ismer­tetések foglalkoznak a belső szabályokkal, a termelőszövet­kezeti bányaművelés szaksze­rűségével, a tsz-ek által ter­melt építési anyagok értékesí­tésével, a mezőgazdasági szak­munkástanulók iskoláztatásá­val, valamint az erőgépek és a pótkocsik műszaki hibáinak megszüntetésével. Ezzel kap­csolatban kivonatosan közli a területi szövetség tájékoztatója a Belügyminisztérium közle­kedési csoportfőnökségének utasítását is, amely a mező- gazdasági traktorok és pótko­csik vizsgáztatására vonatkozó, korábban meghatározott ha­táridőt 1968. április 30-ig meg­hosszabbítja, A Dél-borsodi Termelőszö­vetkezetek Területi Szövetsé­gének vezetősége és függetle­nített apparátusa —- Molnár József titkár tájékoztatása sze­rint — jelenleg több olyan munkán tevékenykedik, amely­nek befejezése után a tagszö­vetkezetek újabb előnyökhöz juthatnak, és a közeljövőben néhány érdekesnek ígérkező kezdeményezés is várható. Ezek kimunkálása — szerve­zése és gazdaságossági kiszá­mítása — folyamatban van, jóváhagyásukhoz azonban a tagszövetkezetek küldöttgyűlé­sének határozata szükséges. (&a2y &$ Nyugdíjast | búcsúztattak a tsz-ben í (Tudósítónktól.) Ma már senkit sem lep tnegj a hír, ha az üzemekben, vál—(c tálatoknál a hosszú évtizedeké munkája után meleg hangula-* tú ünnepségen búcsúztatják a* nyugdíjba vonuló, idős em-* bért. A termelőszövetkezetek-* ben még ritkább az ilyen ese-* meny, de mar erre is akadj példa. A legutóbbi Szentist-J vánból való. A község RózsaJ éttermében gyűltek össze aj tsz vezetői, brigádtagok, is-* merősök, barátok, hogy kedves J ünnepségen köszönjék meg aj most nyugdíjba vonuló özv.* Ináncsi Antalné tsz-tag eddi-J gi munkáját. * Ináncsi Antalné 18 évig dol-j gozott a szentistváni VII. J Pártkongresszus Termélőszö-* vetkezetben. Mindig példamu-J tatóan., szorgalmasan. A nö-* vényterrhelő brigád, melybenJ dolgozott, többször is elnyerte* a szocialista címet. Az ünne-J peltnek a kollektíva nevébenj Kcncz Mihályné brigád vezető* kívánt még sok boldog évet* majd munkatársai ajándékok-* kai kedveskedtek az idős asz-* szonynak. * Makó József Mezőkövesd * Éefkcpes fársuás j 'ílapló 1 Postabontás i bizalom üzenetei, a közösségi fogékonyság, s felelő»* yj ságiadat híradói azok a levelek, amelyek nap nap ■f- -*• után sorjáznak, halmozódnak, vagy éppen tornyosul­nak pártszervek, hivatalos intézmények vezetőinek asztalán. Kétségtelenül sok közöltük az egyéni gondot, igényt és kérést megfogalmazó levél, vagy bejelentés, de ha a kérdés mélyére nézünk, beláthatjuk, hogy ezeket is körülfogja vala­milyen társadalmi közeg, ezek sem érdektelenek községi, vagy járást, megyei, vagy országos problémáink, tennivalóink megítélése szempontjából. A párt és a tömegek rendszeres beszélgetéseinek, találko­zásainak és a kölcsönös tájékozódásnak az eszközei, módsze­rei közé sorolhatjuk a dolgozók leveleit, bejelentéseit, és így elvi politikánkból fakadnak azok az érdemleges, fontos ha­tározatok, amelyek pártszerveink, gazdasági szerveink, első­rendű kötelességévé teszik a dolgozók ügyeivel való törő­dést és intézkedést. Nem formálisan, „beamier” módra, ha­nem lelkiismeretesen, és türelmesen, Lelkiismeretesen, mivel a sorok mögött, még ha nagyon kuszák is a betűk, emberek sorsa, nehézségei, problémái, izgalmai, az életüket megrontó, megkeserítő jelenségek érzékelhetők. És türelmesen, mivel bizony nem kis számban adódnak olyan szövevényes ügyek, amelyeknek kibogozása, az igazság felderítése és a helyes in­tézkedés szívós utánajárást, alkalmasint „csinovnyik”-szem- lélettől betokosodott emberekkel szemben vívott, kemény küzdelmet is jövetei, A megyei párt-végrehajtóbizottság, amely esztendőről esz­tendőre megvizsgálja a dolgozók ügyei intézésének alakulását, a napokban isinél foglalkozott ezzel a kérdéssel; mind a. szám- adatokból, mind a közvetlen tapasztalatokból, és jelenségek­ből joggal, s örömmel vonta le azt a következtetést, hogy ez a munka az elmúlt időszakban is továbbjavult, fejlődött me­gyénkben, A pártbizottságok a. dolgozók bejelentéseinek, ké­relmeinek intézését fontos politikai feladatnak tartják. Vég­rehajtó bizottsági üléseiken rendszeresen foglalkoznak az idevágó határozatok végrehajtásával. Hasonlóképp kellő se­gítőkészséggel találkozhatunk más szerveinknél is. Mindin­kább háttérbe szorul az aktatologatás, a felelőtlen ígérgetés, bár itt-ott még sajnálatosan fellelhető, a felületes, formális ügyintézéssel együtt. A végrehajtó bizottság fontosnak tartja, hogy a propaganda- munkában külön figyelmet fordítsanak a dolgozók fokozott felvilágosítására, tájékoztatására arról, hogy főleg a most megjelenő számos rendelet végrehajtásánál, mely szervek il­letékesek első fokon. Meggyorsítaná az ügyek intézését, ha & kérelmezők, a bejelentők azokhoz a szervekhez fordulnának elsősorban, akikre problémájuk tartozik, és csak — szükség esetén — jogorvoslatért tűnnék tovább, „feljebb” ügyüket. A közösség érdeke az is, hogy egyesek — van ilyen jelenség! — ne hat-nyolc szervhez forduljanak ecryszerre másolatokban elkészített leveleikkel és bejelentéseikkel. Abban a vitában, amelyet a megyei pári-r>égrehajtóbizoli- ság a dolgozók ügyeinek intézésére hozott párthatározatok végrehajtásáról folytatott, szinte valamennyi fe.Lszólaló hang­súlyozta, hogy népi rendszerünk demokratizmusának erőssé­ge a párt, az államhatalom iránti bizalom, és ezt nemcsak a „nagypolitika”, hanem a dolgozók ügyes-bajos dolgaival való hétköznapi szorgoskodás is minduntalan gazdagítja, Sárközi Andor * * * * te -te * A megye asztalos és vegyes-J ipari szövetkezetei 1968. janu-* ár 1-től létrehozták a faiparij társulást, amelynek célja, hogy J a hazánkban hiánycikként el-j könyvelt faárut mindig, min-J den körülmények között bizto-* sítsa a társulásban részt vevőj hét ktsz részére. Éppen ezért* nemcsak az ERDÖÉRT-tőlJ szerzik be a szükséges alap-, anyagot, hanem kutatnak azl ország más tájain, helyein is. Így például felfedezték Milota; —Sza bölcs—Szatmár megyei! kis falu — ős diófa erdejét. J Az eddigi elosztó fatelep,"E amely még az elmúlt évben is ^ ****** A ♦★*★★*********★*★*★★*■*:*****■*:***■*-***■** 16 ktsz-t látott el alapanyaggal, tulajdonukba ment át. s csak a faipari társulásban részt ve­vők anyagszükségletét elégíti ki. Mi az előnye a faipari társulásnak? — kérdeztük Sánta Ferenciül, a társulás tit­kárától, — A szükséges alapanyag­mennyiség biztosítása. A TÜZÉP-en keresztül ugyanis nehéz beszerezni a faárut, ezenkívül így egy sor olyan anyagot is be tudunk szerezni, amelynek egyedi megvásárlása nem lehetséges. Zárszámadás Aszalón Népes közgyűlésen tartotta meg a zárszámadást az aszalói Szabadság Termelőszövetkezet. Az elnöki beszámolóból kitűnt, hogy a munkafegyelem meg­szilárdulása, a sikeres terve­zés szép eredményeket hozott. A készpénzfizetési bérezési rendszerrel a tsz dolgozói kö­rülbelül annyit kerestek meg, mint a községből az üzemekbe eljáró emberek. A zárszámadáson a szom­széd községeit tsz-einek veze­tői is jelen voltak. Elmond­ták, hogy tanulni jöttek Asza­lóra, s különösen a készpénz­fizetéses rendszerről érdeklőd­tek. Az aszalói tsz a jövőben egyébként a sertés- es szarvas- marha- tenyésztóst kívánja fejleszteni, melyhez már si­került is megteremteni a fel­tételeket. Kétszázmi lia forint özem! Jesztisre Az Ózdi Kohászati Üzemek fejlesztésére az idén kétszáz millió forintot költenék. Az élőirányzott összeg nagyobb részét a már korábban meg­kezdett és folyamatban levő beruházási munkák befejezé­sére használják fél. Megépítik az acélolvasztó kemencék biz­tonságos, gazdaságos üzemelé­sére a még hátralevő két — egyenként nyolcvan méter magas — téglakéményt Ezzel a több éve tartó, úgynevezett kéményépítési program lezárul. Ugyancsak befejezik az idén a kohók jobb levegőellátását turbófűvő felszerelését. Az eredményesebb vállalati gaz­dálkodás céljából üzembe he­lyezik a százötvenezer köbmé­teres kohógáz-tárolót, továb­bá a martinkemencéknél to­vábbi négy, úgynevezett füst­gáz hasznosító berendezést szerelnek fel, amelyek a gyár takarékos energiaellátását ja­vítják meg nagymértékben. Az anyagmozgatás fejleszté­sére három új Diesel-moz­donyt szereznek be. A dolgo­zók kényelmesebb elhelyezé­sére átadják rendeltetésének az új százötven férőhelyes munkásszállót. A község eseményeihez tar­tozik még, hogy néhány nap­pal a zárszámadás után a nép­frontbizottság tartott válasz­tási gyűlést. Ezen a gyűlésen a beszámoló az elmúlt évek legkiemelkedőbb eredményeit is megemlítette. Szó eseti töb­bek között a tíz kilométer hosszúságú járda építéséről, a Kossuth utca újjáépítéséről, az óvoda fejlesztéséről, az is­kola bővítéséről is. Ugyancsak az eredmények közé tartozik, hogy a községben . megkez­dődtek a jó ivóvíz bevezeté­sének munkálatai. Aszaló fej­lesztését, gazdagítását a lakók nagy mértékben segítetté'.. Körülbelül egymillió tori nt értékű társadalmi munkával támogatták. Orosz László Aszaló szolgáló nagy teljesítményű Megszűnt a szabadnap-vita Borsodnádasdon A Borsod nád asdi Lemez­gyárban hosszú-hosszú időn át kisebb-nagyobb, meg-megúju- ló viták zajlottak le az úgy­nevezett egészségügyi szabad­ságok miatt. Sok dolgozó, ha az esedékes munkaszüneti na­pon valamilyen ok — például javítás, soronkivüli munka — miatt az üzemben tevékeny­kedett, az érte járó pihenő napot a művezető beleegye­zésével nem vette ki, hanem összegyűjtötte, s a neki ked­vező alkalommal vette igény­be. Ezen nem segített a rá­beszélés, a meggyőzés, s az utasítás sem A gyárvezetés a dolgozók­kal való egyetértésben egyet­len intézkedéssel megoldotta a gordiuszi csomót Január el­sejével áttértek a 44, illetve a 42 órás munkahétre. (Ugyan­akkor áttértek a folyamatos termelésre is.) A csökkentett munkaidőben való termelés pontot tett a szabadnap-vitára. A 42 órás munkahéten dolgozók munka­ideje például így alakul: 4 nap munka. 1 szabadnap, 4 nap munka, ismét egy szabad- | nap, s a következő négy nap ] után már 2 nap jár. És haj valaki például csütörtökön 1 reggel 6-kor lép ki a gyár­ból, vasárnap délig szabad. Így aztán a csökkentett mun­kaidőben történő, folyamatos termelés „gyűjti” össze a na­pokat, lehetőséget teremt a dolgozók számára, hogy hosz- szabb ideig pihenjenek, illet­ve ez idő alatt ügyes-bajos dolgaikkal foglalkozzanak, építkezzenek, vagy éppen ta­nuljanak. És az eddigi tapasztalatok szerint ez nem csökkenti, el­lenkezőleg, éves szinten vár­hatóan 5 ezer tonnával növeli & termelési.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents