Észak-Magyarország, 1968. február (24. évfolyam, 26-50. szám)

1968-02-18 / 41. szám

TmdSmuvp. IW».. termát TSL tíSZAKMAGTAROKSíAtí 9 ■»imiiiiimmmmimitiiiimiiimummmiiiiiiMiiMmmtiiimimmutmiu Egészségvédelmi tárnicsok: A L A Z Farsangi jófanácsok — a jelmezbálra Tömegsport — Fel kell lendíteni a tö­megsportot — mondta tömören Csiga igazgató cs szemrehányó pillantást vetett Cinegére. A sportfelelős elővette a bukszá­ját és kinyitotta. Üreg volt. — Jól van, nem kell mind­járt vitatkozni — legyintett az igazgató. — Az annyi mint... — számolt — tízezer ... vagy' hatezer ... azazhogy hajlandó lennék négyezer forintot rá­szánni ... *— Bízzon bennem igazgató kartars. Négyezerből fényesen megvendégeljük azolcat, akik teljesítményükkel fellendítik üzemünk sportéletét. Máris intézkedem, lesz itt tömeg­sport, de mekkora! Másnap öles plakát hirdette a porta melletti falon a nagy­szabású vetélkedők sorozatát Ping-pong, röplabda, sakk, ter­mészetjárás. Cinege a jéghokj- val is kacérkodott egy ideig, végül inkább a műkorcsolya mellett döntött A jelentkezesi iveket két napig körözték, az üzemi étlap mellé csatolva harmadik nap megkezdődtek a versenyek. Némi nehézség adódott, tie szívósan leküzdötték. A röp­labdára jelentkező négy dol­gozót például két csapatra osz­tották s beállítottak hozzájuk egy labdaszedő gyereket Ping­pongra ketten vállalkoztak aránylag hamar megismerked­tek az asztallal és a hálóval csak az ütőt fogták következe­tesen a lapátnál. A legnagyobb sikert a szi­multán sakk aratta. A köny­velés üdvöskéje, Xcuka mérte össze képességeit Kulcsos bá­csival, a porta: dolgozóval. Tíz táblán játszottak, vágtattak az asztalok között Szép volt a mérkőzés-sorozat s ha leuka a lépéseket is ismerte volna, semmi sem menti meg az üzemi sakk-királynő címétől. A bankett'fényesen sikerült Mintegy' négyszázan tolongtak a kultúrteremben, az asztalok körül, elfogyott kilencszáz szendvics, hét hordó sör, meg­számlálhatatlan üveg bor és három asztalterítő. A négy­ezer forintot 127 forint 70 fil­lérrel túllépte Cinege, ezért komoly dorgálást kapott az igazgatótól. — Hja — védekezett a sport­felelős. — Ilyen méretű tö­megsportra nem számíthat­tam. Kérem sürgősen meg­emelni a keretet., mert a foci- bajnokságot ennyi pénzzel el sem kezdhetjük. Ott kalóriát is kell adni a dolgozóknak... Várfeoiiyí Maréit t VÁLÖOK: A TECHNIKA Feleségemet egyáltalán nem érdekelték a technika vívmányai. Nem csodálkozott soha semmin. Elhatároz­tam hát, hogy meglepem valamivel, ami velem és a technikával, pontosabban: a hangrögzítéssel kapcso­latos. A dolog egyszerű volt. Annyiból állt csak, hogy — a legnagyobb titokban, mivel kellemes meglepetésnek szántam — hozzákapcsoltam magnónkat a telefonhoz. S vártam a pillanatot. Csöngött a telefon. Hagytam, hogy feleségem vegye fel a kagylót. Bekapcsoltam a magnetofont. Nejem, eléggé • szűkszavúan válaszolt az általam, ismeretlen telefonálónak. ~~ üdvözöllek ... Persze ... Dehogy . Hát hogyne . Igen-igen... Én is... , Alig bírtam kivárni, hogy letegye a hallgatót, mert előre élveztem: hogyan csodálkozik majd. és bizonyára nagyon elégedett lesz ezzel a technikai fogással. — No, kicsikém, mondtam neki —. most bűvészkedni fogok egy kicsit. Mindjárt nevetünk egy jót. Kivel is beszéltél az előbb? — Hát a nővéremmel, Natasával — nézett rám cso­dálkozva. Visszaforgattam a szalagot, s lejátszottam a felvételt. S nicsak, Natasa különösen mély férfihangon szólalt meg. Így: — Másenykáml Csókollak, egyetlenem! — Üdvözöllek! — Ügy gondolom, otthon van az a buta férjed. Biz­tosan a magnójával bíbelődik, ugye? — Persze, — Így hát ma nem. randizhatunk? Várni igcv.r — Dehogy. — Remélem, te is vágyódsz a te kis mókuskád után? — Hát hogyne. — Most mit tegyünk? Várjuk bizalommal a követ­kező napot? — Igen-igen. — Na befejezem, mert még gyanús less. Szia! Csókol­tak! — Én is... A tárgyaláson a magnót az asszonynak adtam. Em­lékbe. M. Zaharov Fordította: Baratt RozAlj* t! « centis bevarrást jelöltünk, a takaró felőli szé­lén. pedig harmat. Ezt az oldalt varrjuk össze félkör ívben a 35 centis, lekerekített darab­bal. .4, fejkötők nyak körüli részébe szalagot fűzünk és ezzel összehúzzuk. A hóember ruhája fehér vatelinból készül. A már leírt főkötőhöz rövid, ingszerű ruhát varrunk, amelynek a derekát zsineggel, meg­kötjük, az alját pedig a készítéslcor kissé ösz- szeráncoljuk. Combjai fekete vatelinból van­nak, a fején piros, vagy kék kartonpapírból ragasztott lábas, sárgarépa-orra pedig a maszk orr-részéhez ragasztott papírtölcsér (mintája a mellékleten látható). Ugyanilyen módon készül a kakas piros csőre is. Ha a jelmezhez parókára van szükség, azt úgy készítjük cl, hogy megfelelő hosszúra vá­gott gyapjnfonállal (lehet fejtett is) egy diny- nyehéj-sapka szélét körül csontozzuk. A cso­mózás módja a rajzon felnagyítva, látható. A paróka kopasz részére kertit a királyi korona., esi! lagjós-s ü mg, virdgkoszorA,, sít» Mielőtt jelmezbeszerzési útra indulnánk, gondosan vizsgáljuk át a ruhásszekrényt és a rongyzsákot, mert sokféle használható holmit rejtegethetnek. Egy jól választott maszkkal, és ehhez alkalmazkodó magatartásunkkal na­gyobb sikerünk lehet. a. jelmezbálon, mintha tetőtől-talpig „beöltöztünk" volna. A különböző színű harisnyanadrágok pél­dául úgyszólván minden jelmezhez szüksége­sek. A fekete harisnyanadrág fekete munka­köpennyel kéményseprő, kis fekete szoknyá­ival, pulóverrel lepke, katicabogár, szarvas­bogár, vagy más ötlet alapkcllckc lehet. Ugyanígy a fehér, a barna, a zöld stb. A mellékelt rajzon egy olyan fejkötő sza­básmintája látható, amelyet ugyancsak sok­féleképpen használhatunk. (Könnyen ráerő- slthető a drótból készült rovarcsáp, az össze- kajtott rajzlapból csipkézett kakastaréj, a kartonból vágott és a fejkötő szürke anyagá­nál bevont nyuszifül es kis leleményességgel iftrhajós, vagy búvársapkává alakítható). \ A felkötő arcot körülfogó szélé», ötv W rém. de Georgijt nem ... £s© hát miért kérdeződ? Talán ő fog vizsgáztatni? — I-i-igen .. — sóhajtotta keservesen Gija. Másnap felkeresték Salva Ivanovicsot, s eléje torták a tényeket. Mire az elővett egy cédulái, s a következőket kör- niölte rá: „Nyikoloz. hallgasd meg ezt a kot embert. A ro­konaim”. Nyikoloz Gabunyin meghall­gatta őket, s ő is írt. egy cé­dulát: ..Vano, hallgasd meg est a rokon gyereket!” Vano csupa fül volt, s mar írta is a cetlit: „Kedves Geor- gij! Hallgasd meg ezt a fiút. Rokonom”. Georgij — a professzor — valóban meghallgatta Gi.iút, * ő is írt — a fiú indexébe — egy hatalmas egyesi. A. A gyes vili Fordította: Krecsmáry László Gija csüggedten csukta ősz- sae Az elméleti mechanizmus című tankönyvet „Cristen! — ; gondolta —, hát meg lehet i ennyi mindent tanulni?! Ki I kellene találni valamit.. j — Apa, — forduit az éőes- í apjához, — nem ismered te j véletlenül Gabunytnt? — Salva Ivanovicsot* — Azt a professzort. — Hát Salva professzor?! — ( derült fel az apa arca. — Un j eddig mindössze annyit, tud- ! tóm róla, hogy csak a hozzá , beosztott pincéreket tudja eg- i íeciroztetni, s más tudomány. hoz nem ért. Gija feltárcsázott egy szá­mot, megérdeklődte az elmé­leti mechanizmus professzo­rának a nevét. — Georgijnak hívják. Geor­gij Gabunyin, — mondta aztán -pz apjának, — Ismered ? ... Georgij?.,. Nem isme­rem. Salva Ivanovicsot isme­Vrotehció Zsírolvasztás < i Sokszor panaszkodnak a há­ziasszonyok, hogy már a nyár derekára megavasodik a zsír. Énnek oka bizony gyakran már a zsírsütésből adódik. Ha nem sütjük ki elégné a. zsírt és vízrészecskék marad­nak benne, megpenószedhet. Ha meg nagyon megsüljük, megbámul és hamar megava­sodik. , , i Hogyan süssük tehát a zsírt?, j Szabály, hogy külön kell ki- j sütni a szalonnát és külön a i hóját, mert a hájban kevesebb | a kötőszövet, a zsír tehát ha- I marabb kisül belőle. A zsir- i nakvalót lehetőleg egyenlő jnagyságú, 3—4 dekás darabok-' ! ra vágjuk és feltétlenül zo- ; máneozott edényben (semmi­képpen sem az avasodást elö- i segítő rézüstben) süssük. Ont-. I síink alá — 10 kiló szalonná- ! hoz — háromnegyed liter vi- {zet, s lassú tűzön, gondosan kevergessük, hogy le ne ég­jen. A zsír akkor jó, ha fehér I zománcozott merítőkanálban ( j nézve, aranysárga színű. Meg-' j tudhatjuk úgy is. hogy ele-' I gendő ideig sült-e már, ha a. j tepertőt az edény oldalához nyomjuk. Ha sistereg, akkor1 még van benne zsír, tehát to­vább kell sütni, de vagyon óvatosan csendes tűznél, hogy el ne égjen. A forró lúggal kimosott, me­leg vízzel többszörösen átöbU- | tett bödönt szárítsuk ki és csak azntan szűrjük bele a tiszta, zsírt, Az edény alján le­vő tepertőmorzsás zsírt külön edénybe tesszük, s azt hasz­náljuk cl leghamarabb, mart ez gyorsabban avasodik. Ha a zsír félig kihűlt, fakanállal ke-, pergessük meg, hogy lógbubo- j rák ne maradjon benne. A bö­dönt addig ne fedjük le. amíg teljesen ki nem hűlt. Ezután, a lefedett, zsírt sötét, hűvös, száraz helyen tartsuk, mert ez az avasodást gátolja. 1 ___________________ < t akarékoskodni akarnak a tü­zelővel. A túlzsúfoltság nem biztosítja a pihenéshez szüksé­ges kényelmet, a fertőzések terjedését pedig segíti. Egyet­len hurutos családtag megfer­tőzi: et mindenkit és a mun­kából kiesés többe kerül, mint a fűtéssel megtakarított pénz. Ha azonban kényszerűségből mégis egy helyiséget használ­nak, abban legyen szigorú rend, tisztaság és gondos szel­lőztetés. „Hűtőszekrény" az ablakban A már meglevő házaknál megtehetjük, de új építkezésnél érdemes gondolni arra, még ott is, ahol különben már hűtőszek­rény van a háznál, hogy az élés kamra ablakának falközi részét könnyűszerrel olyan tárolőhellyé alakíthatjuk, amelyen télen át va­lójában hűtőszekrényként hasz­nálhatunk. Ha &z ablakot a belső 1’als.fk- kal egy vonalba helyezzük el ■ ay, ablak lehetőleg kapcsolt tokos, kettős üvegezéssel készüljön. így hótartása hideg ben, melegben egyaránt megfele.10. A külső fal- síkra sűrű szövésű «Írót. vagy műanyag szúnyoghálót erősítünk, s mar kész is a. hűtő-tároló, o C lóktól lefelé valóban hűtőszek­rényként használhatjuk. A falkö­zökbe még vastag üvegből pol­cokat Is szerelhetünk, hogy a tá­rolótér nagyobb legyen. Az üveg­polc nemcsak azért jő. mert könnyen tisztán tartható, hanem azért is, mert átlátszó, s nem lesz tőle homály vagy sötét az. élés­kamrában. Így azokon a helyeken Is, ahol már hűtőszekrény van a. háznál, mintegy öt hónapon at árammeg­takarítás érhető el. Célszerű kü­lönben a hűtőszekrényt is az élés­kamra ablaka alá állítani. Télen, hidegben többet tar- tózkodunk lakásunkban, mini az év más szakaiban. Keveseb­bet vagyunk tehát a friss le­vegőn, de, hogy egészségünk ezért kárt ne szenvedjen, hoz­zuk be lakásunkba a friss le­vegőt. Hogyan szellőztessünk helyesen? Bármily furcsa, ezt kevesen tudják, mert legtöb­ben vagy kevés, vagy túl sok ideig szellőztetnek. A szellőztetés célja a leve­gő felfrissítése, mert a szén­dioxiddal, esetleg vízgőzzel, párával telített, elhasznált le­vegő fáradttá, álmossá, bá­gyadttá teszi az embert. A jó szellőztetés a lakóhelyiség hő­mérsékletének nem árthat, — mégis hányán féltik tőle a szoba melegét! — mert azt nem a levegő, hanem a falak, a bútorok, a környezet mele­ge biztosítja. Ha jól fűiének, akkor a környezet megtartja a meleget és a felfrissített le­vegő pár perc alatt átveszi azt A szellőztetés akkor helyes, fea a helyiség elhasznált leve­gője minél hamarabb kicseré­lődik frissel. Tárjuk tehat ki az ablakokat teljesen, teremt- BÜnk légjáratot, huzatot, mert így 3—4 perc alatt felfrissít­hetjük a nagy helyiségeket is. Zsúfolt szobákban ért naponta többször is meg kell Ismételni. Helytelen az olyan szellőztetés, «amikor a falak és a bútorok úgy lehűlnek, hogy a szüksé­ges hőmérsékletet csak foko­zott fűtéssel lehet vieszaállíta- Kü. Ez pazarlás, erre nincs szükség. Sok helyen szokás, hogy té­ttel egyetlen helyiségben zsú- Oolódik össze a család, mert Hogyan szellőztessünk? Lázcsillapítás céljaira egy­szerű h üléseknél az otthon rendszerint' fellelhető isztopj- rint, kalmopirint vagy amida- zofént használjuk. Egy-egy tabletta ezekből 5—8 ói'a alatt bomlik el a szervezetben, ha­tosuk ezért körülbelül 5 óráig tart Ha állandó lázcsillapító hatást kívánunk elérni, 6 órán­ként kell egy-egy tablettát be­venni. Gyermeknél és felnőtt­nél egyaránt megnyugtató ha­tású egyben lázcsillapító a mellkasra helyezett boroga­tás. Üjabban igen kitűnő láz­csillapító hatást észleltek, ha a beteg egyik, vágj- mindkét karját, jeges vízbe mártották mindaddig, míg a testhőmér­séklet a kívánt fokra nem süllyedt. Ez az eljárás egysze­rűbb. mint a borogatás. HO EMELKEDÉS Hóenielkedésnek hívjuk a 37—38 C közötti testhőmér­sékletei. A höemélkedés lehet betegség jele, de a hószabá­lyozó központ működészavará­ból is származhat Utóbbinak azonban csak akkor tekinthet­jük, ha gondos vizsgálat min­den nxás okot kizárt Ezért minden tartós hőemelkedés miatt orvosi vizsgálat szüksé­ges, Az egészséges ember (est- hőmérséklete napszakos inga­dozást mutat: reggel a legala­csonyabb. este a legmagasabb. Dr. Szendéi Adam fehér vérsejtek vándorlási se­bességét, s megkönnyíti a vé­delmet gyulladásokkal szem­ben. Nő az elölt baktériumokat eltakarító falósejtek tevékeny­sége is. Lázas állapotban az ellenanyagok mennyisége is gyarapszik. Egyes idült beteg­ségeiméi e heveny láz ugyan­csak segíti a gyógyulást A fel­sorolt következmények mind előnyösek. HátrAnj'os viszont a láz azért, mert megterheli a szívet és — a meg'növekedett anyagcsere miatt — emészti szervezetünk tartalékait. Túl magas laz ködös lelkiállapotot és súlyos betegségtudatot okoz­hat Nem ritka lázas állapot­ban az étvágytalanság sem. Ezért tehát káros is a láz. Heveny lázas betegség ese­tén éppen ezért a túl magas lázat csökkenthetjük körülbe­lül 38 °C-ra. mert emellett a szervezet védekező erői még mozgósított állapotban vannak. Ha túl gyorsan csillapítjuk a lázat, vagyis hűtjük a testhő­mérsékletet, amikor az anti­biotikumok még nem hatottak a kórokozókra, nagyfokú ve­rejtékezést érünk el. majd a lázcsillapítók kiválasztódása után újra magasra szökik a láz. Sem az izzndásnak, sem a nagyfokú izzasztásnak nincs értelme, és az újabb láz eset­leg újabb hidegrázással jár Ez pedig rendkívül kellemet­len érzés. j Testünk hőszabályozásában |a bőr hőérzékelése elhanyagol- íható jelentőségű. A 36—37 °G F közti állandó testhőmérsékletet Fáz agyalapunkon, a dobhár­tyák magasságában fekvő „hő- iszem” biztosítja. Ez, attól füg- Igően, hogy a rajta átáramló F vérünk hőmérséklete emelke- Fdik, vagy esik, hűtést vagy fű- 4 test indít el. Á hűtést a bőr- 4 ereken átáramló vérmennyiség lés a verejtékezés növelésével, Fáz úgynevezett fizikai hősza- Jbályozás révén éri el a szar- 4 vezet. Hővesztés esetén viszont 4 a kémiai hószabályozás lép ( működésbe, ami először a bel. Iső szervek anyagcsere-fokozó- Fdásából, később az izmok akár 4 szemmel látható remegéséből fáll ezért fűtést eredményez. 4 Minden olyan esetben, 4 amelyben testidegen’ fehérjék, ibaktériumok, vagy azok an'm (cseretermékei, az úgynevezett F pirogén anyagok kerülnek vér- Fpályánkba, izgatják a hősza- 4bályozó központot.. Ilyenkor füzembe lép a kémiai hószabá- (Ivozás, és mindaddig „ráz a [hideg bennünket”, amíg a f testhőmérséklet annyira nőm 4 emelkedik, hogy a hőszabályo- 4zó központ megnyugszik. Ezt az emelkedett testhőmérséklo- 4 tét nevezzük láznak. A lázról 4 nem lehet egyértelműen azt (állítani, hogy hasznos, vagy ká- Iros. Hasznos, mert gyorsítja a ▼ baktériumok ellen felvonuló &saLádi~ KÖR

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents