Észak-Magyarország, 1968. február (24. évfolyam, 26-50. szám)

1968-02-17 / 40. szám

SteMitbat, 1968. febmáf XX gSXAKWAG'f'AKOIISSAÖ 3 Blaibcrg, az űjszívö ember Minimh ütőit ás A napokban érdekes, a hí­res gönci kajszibarack zavar­talanabb és jobb értékesítése szempontjából sokat ígérő helyszíni tárgyalásra kerül sor a gönci MÉK-telepen. A Diós- j győri Gépgyár szakembereivel beszélik meg a helyszínen, sor kerülhet-e még az kién egy tizvagonos mini-hűtőház felál­lítására Göncön. A világszerte keresett kis hűtőházak egyik, Diósgyőr­ben gyártott prototípusát sze­retnek felállítani a kajsziter­mő vidék központjában. Nagy segítség lenne ez a környék termelői számára. Megfelelő hűtőtér hiányában ugyanis alig két-három hét áll csak rendelkezésre az egyre bősé­Az első kép az operáció óta dr. Philip Blaibergről a Groote Schuur kórházban. A kép bal oldalán Barnard professzor, M szívátültetés végrehajtója. * * * * * je­gesebben termő barack ex-im­portjára. Sok esetben fenve-} get az a veszély, hogy a kel- * lóén le nem hűtött, meleg ba-} rack túlérett állapotban jut* el a külföldi megrendelőkhöz * Más gyümölcsök és zöldség-* félék tartósabb tárolására is* nagyon jól ki tudnák használ-* ni a gönci MÉK-telepen a mi-* ni-hűtőházat. Így például je-} lentősen meghosszabbíthatnák* a helyi aszalóüzem üzemelésé-} nek idejét Hűtőtér hiányában * eddig ugyanis alig két hónapig } tudták csak aszalni a környé-* ken termő szil'át. A számítá-} sok szerint a mini-hűtőház J beruházási költségei nagyon * rövid idő alatt megtérülnének.* kupié j Költözködés t férfiak — ismert jelenség — különbőzó ürügyeket: /-i találnak rá, hogy megszökjenek a költözködés elől, -*• "* Szerencse, hogy egy család életében ez valamelyest ritkábban fordul elő, mint kirándulás a hegyekbe, vagy részvétel egy IBVSZ-utazáson. Csodák csodájára a köl­tözködés egybeesik a családfő halaszthatatlan kiküldetés-vei, lehetőleg az ország legtávolabbi részébe valamelyik távol­lakó, beteg hozzátartozó meglátogatásával. vagy az v i otthont szépítő bútorok megvásárlásával, amelyek, természetesen, csak a szomszédos menyében lelhetők jel. ..Gépszíj” — mondják, ha valaki mégiscsak belezuhan egri költözködés tornádóra emlékeztető forgatagába, kiváltképp, ha feladatkörénél fogva men se lóghat előle. Az a költözködés, amelyről most szólunk, szintűéin családé, de a szokottnál nagyobb létszámú és sajátos összetételű csa­ládé. fis ne vényé rossz néven a kedves olvasó, oki van nap után érintkezik ezzel a családdal, fa találkozások kiváltotta érzet mi retteriAk most más lapra tartoznak!), ha most. a nvilvávossón előtt teregetjük ki izgalmunkat, amely együtt jár ez-el a költözködéssel. Miről js van hát szó? Költözködik szerkesztőséé fmk a derekat munkával fel­épített úi sait.éházha. amelnet az arra járók már in ideje V'-orsódéinak. Hadd fejezzük ki. már a költözködés bonyo­dalmai knzepa*te is szívből fakadó köszönetrinket mindazok­nak. gitti- az úi hajlékot megteremtették számunkra, s őszin­te örömünket, hogn az eddininél összehasonlíthat-flannl jobb munkakörülmény között tolmácsolhatjuk majd pártunk sza­vát és igazságát. No, de erről mén szólnunk kell. és szólni is szeretnénk. Most inkább tériünk viasza a költözködéshez, amely különös következménvekkel is jár: sarkokban lapuló, sokesztendös jegyzettömbök kerülnek elő. rég megfakult meghívók, átdol­gozásra ítélt kéziratok, faragatlan ceruzák (reméljük, hogy faragatlan gondolatok nem!), kedves élményeket felidéző lá­togatások. s egy életre szóló benyomásokat rönzítö fotók, he­szakadt gombok is kigurulnak a fiókok mélyéből, és leszakí­tott jegyzetlartok is. amelyeknek néhány szavas feljegyzéseit, bizony, ma már úgy kellene megfejteni, mint a Rosetta-kő senítségével az eanintomi ékírást. Mitagadás, emlékeket és nosztalgiát is hagyunk a régi he­lyiségekben. hiszen nem könnyű a feledés homályát borítani se az aanonsétált parkettákra, se az ütött-kopott íróasztalokra, amelyeknél nap nap után megújuló, kemény birkózást folté irtott az ember a gondolattal, a formáért, azért, hogy az igaz­ság szava célba találjon. Persze, a noszt-lnia mpnhúvik a lélek sarkában — a dön­tő az új. a tágabb lehetőség, a munka kibontakoztatásának friss eszközei. Az öröm hangját nem nyomhatja el az ide-oda tologatott íróasztalok csikorgása. Sárközi Andor Kolióíiázhó! negyvenmi I lio Az Ózdi Kohászati Üzemek­ben a vasolvasztásnál kelet­kező kohógáz nagyobb meny- nyiségű felhasználására hat­vanmillió forintos beruházás­sal két új, elektromos gáz­tisztító berendezést telepíte­nek, szerelnek fel. A kohógáz A városi tanács ülésén Lapunk február 16-i számá­ban beszámoltunk a Miskolc városi Tanács ülésén elfoga­dott zárszámadásról, fejlesztési tervről és költségvetési javas­latról. Ismertettük a számada­tokat és a tényeket. Most meg­próbálunk ízelítőt adni az ülés légköréről, a vitáról, a véle­ményekről. A városi tanács virágokkal feldíszített nagyterme, a fris­sen ondolált hajjal, nem hi­valkodó, mégis finom elegan­ciával öltözött női tanácsta­gok, a nagyobb részt sötét ru­hában érkező férfiak egyaránt ünnepélyes jelleget adtak az ülésnek. Sajnos az influenza- járvány miatt többen távol­maradtak. Szerencsére nem annyian, hogy az ülés ne lett volna határozatképes. Elgondol­kozó arcú tanácstagok hajol­tak össze a kezekben forgatott, majd negyven oldalas, tabel­lákkal, táblázatokkal ellátott zárszámadás felett, felkiáltóje­lek, széljegyzetek, aláhúzások látszottak a füzetekben. Az ülés megkezdése előtt. sűrű cigarettafüstben vitatkozó ar­cok fordultak egymás felé. Elhangzott a beszámoló, aztán jött a szokásos, néhány perces csönd, hiszen senki sem szeret elsőként hozzászólni. No de hamar akadt azért vállal­kozó. Cseh Gyula helyi prob­lémákat tárt a tanácsülés elé a költségvetés kapcsán. Mi lesz a járdával a Bacsó Béla utcában? Miért nem hozzák rendbe a volt laktanyaépület udvarát a Baross Gábor utcá­ban, ahol most számos válla­lat székel? Varga Jánosné örömmel üdvözli, hogy idén 360 ezer forinttal emelik a szociális segély összegét. Kéri, ha év közben sikerül valamit megtakarítani, adjanak többet az óvodák, bölcsődék javítá­sára, és ha még marad, a nap­közi otthonokkal is többet törődjünk. Kiss Mártonná szinte csatlakozik Vargánéhoz. Felhívja a figyelmet a Kilián- ószakon levő napközi otthon rossz állapotára. 247 gyermek sorsáról van szó. jó lenne, ha ide is jutna valami a megta­karított pénzből. Második ké­résében már az egész város érdekét, sőt, a népgazdaság érdekét teszi szóvá. Elmondja, hogy a III. kerületben épülő tejgyár alkatrészeit a szabad­ban tárolják, félő. hogy tönk- temnek. Tenni kellene valamit. A tanácstagok, azonnal vá­laszt is kapnak. A Bacsó Béla utcai járdaépítés szerepel a tervekben. Persze, jó lenbe, ha a kerületi tanácsok a ter­vek készítésénél szinkronban lennének a városi tanáccsal. Sajnos, a Kilián-északon levő napközi otthonnal ebben az esztendőben valószínűleg nem tudnak foglalkozni. Sok másra fordítottak ott most pénzt. A tejgyár alkatrészeinek védel­me elsősorban a vállalat. dol­ga, de köszönik a figyelmez­tetést. A városi tanács művelődés- ügyi osztályának új vezetője, Marcziniák Sándorné ismer­tette osztályának tevékenysé­gét az új költségvetés kap­csán. Jól egészítette ki a költ­ségvetés előadói ismertetését. Varga Zoltán, a városi párt- bizottság titkára elmondta: a pártbizottság pozitívan ítéli meg fő vonalaiban a tanács elmúlt évi munkáját, és fon­tosnak tartja, hogy az idén az új gazdasági mechanizmus szelleme hassa át az évi terv végrehajtását. Vincze Sándor, a Közalkalmazottak Szakszer­vezete megyei bizottságának titkára örömének adott kifeje­zést, hogy talán először beszél­tek költségvetési jelentésben ilyen pozitívan a tanácsi vál­lalatokról. Ne felejtsük el azonban, hogy ez nemcsak a vállalatok, hanem az őket irá­nyító tanácsi dolgozók érde­me ia m Befejezésül némi észrevétel. Az az érzésünk, kevesen szól­tak hozzá ehhez a lényeges napirendhez, és a hozzászólók közül is túl sok volt a vezető, tehát aki hivatalból ismeri a problémát. Nem ártana talán, ha a Hazafias Népfront Mis­kolc városi Bizottsága is ilyen fontos napirendi pont előtt megvitatná a tanácstagokkal az egész várost érintő prob­lémát, akkor talán többen szólnának hozzá. (M. I.) egy része, ez a voltaképpen } ingyen energiaforrás, jelenleg* a szabadba távozik hasznosí-} tatla.nul, szennyezve a környék* levegőjét, jóllehet megfelelő * megtisztítás, a szennyező anya-* gok leválasztása, eltávolító- * sa után fűtőanyagul (keverve * földgázzal), jól hasznosítható}; a különböző ipari kemencék-* ben, melegítő berendezések- * ben. * A már megkezdett beruhá-* zási munkát 1970-re fejezik* be. A két elektromos bérén-} dezéssel óránként százezer* köbméter kohógázt tisztítanak} majd meg, s egy évben kere-* ken negyvenmillió forint ér-} tékű fűtőanyagot nyernek. Ez* a saját beruházás hasznosan} szolgálja majd a gyár nyere-* »égének növelését, egyben azt* is, hogy a környék levegőjébe} jóval kevesebb szennyező * anyag kerüljön. - } ValtiíaszeBrző vasiak „Egy csepp borot Utam“ kodnak az orwadés Elsőr sorban hurkokkal dói., .znak, és a nyulat, meg a foglyot pusztítják. — Nincsenek vadőrök? — Vannak. Tíz lelkiismere­tes vadőrünk van, meg is tesz­nek minden tőlük telhetőt, de nem állíthatunk minden vad mögé őrt... A rezervátum va- 1 ósággal csábítja az orwadá- szokat, mert ritka a puskaszó, szelíd eb bek a vadak, fegyver nélkül is könnyű köztük ga­rázdálkodni __ — Mit lehetne tenni? — Akiket a vadőreink el­fognak. azok megkapják mél­tó büntetésüket. De ez nem elég hatásos. Inkább értel­mükre. ál'nmnolnári öntuda­tukra hivatkoznék ezúttal is. Ne bántsák a vadakat. A re­zervátum érde­keket szolo-ál. valutát hoz az országnak. Ha e’teumak pgv­e"V a vili at ec-tlojj évet, vpov dámvadat, népünket károsítják meg. \ittcs nyere*cg — Nyereséges a vadgazdál­kodás? — Sajnos, nem. Évente há- rom-négvszázezer forintot fi­zetünk rá, de éppen nén?az- dasági érdek miatt csináljuk. Ámbár az új "azdasáai mecha­nizmus tőlünk is azt követeli, hogy minden területen nyeré­sieden gazdálkodjunk. A MA VAD ió pénzt kan a kül­földre eladatott vadakért. Jut­na be’öle a felvásárlási árak emelésére is de erre egvelőre nem gondoltak a vadgazdál­kodás illetékes emberei... — A felvásárlási árak eme­lése kedvezően hatna a vad- gazdálkodásra? — Bizonyára. Á ráfizetés ses üzemágat sehol sem sze­retik. Mi is jobb kedvvel csi­nálnánk a vadgazdálkodást, ha hasznunk származna belőle ... A negyvenkétezer hold terü­leten, tizenhárom község ha­tárában tíz Telkes vadőr tárja állandóan a mezőket, erdőket, berkeket, nádasokat Nemraak őrzik a vadakat, hanem télen etetik is. Munkájuk nehéz, de szép és nemes. ««.i, Széttárd József „karózás” egyetlen éjszaka. A faluban igazán szép kultúr- ház van, díszére válna egy nagyobb községnek is. Ezen­kívül elég sok rádiót, né­hány televíziót, sőt két ma­gán-személyautót is számon tartanak. De a hosszú pengé­jű kés, a hegyes tőr is ott lapul nemcsak a felnőttek, hanem a suttyó legények derekán is. így aztán gyako­riak a verekedések, késelé­sek. S mi ennek az oka? Az ostoba hetykeség legfőképpen pedig minden esztelen vir­tuskodás tüzelő ereje: a bor. A pedagógusok gyakran ta­pasztalhatják az iskolában, hogy az órákon egyik-másik gyerek furcsán viselkedik. Bao—'Ü. fáj a fe>- elálmo- sodik. s nem egvszer haza kell küldeni. S amikor a ta­nító a levertség okát kezdi tudakolni, a gyerekek a ma­guk sajátos, helyi beszéd­módjukkal rendszerint így válaszolnak: „Egy csepp borot Ittam reggelire.. Nos, az ilyen emlékezetes éjszakák után, a mostani tragédiák döbbeneténél nem ártana, ha a kisgyermekek­kel bort, sört. pálinkát itató felelőtlen szülők és felnőttek ebben a zemnléui-heevségi faluban, de másutt is elgon­dolkoznának. <h. jj hen tették is a „terepet”, vagyis a nyulakat, hogy jobban sza- porodianak. Kevés haszna volt. 1966-ban 600 élő nyulat fogtak be és adtak el. Tavaly ennvit se. A rezervátumban befogott nvulakat Olaszország­ba, Franciaországija és Német­országba exportálják. Szívós, nagy testű, jó fajta a magyar­országi nyúl. vérfel frissítés, fajta javítás céljára vásárol iák meg a nvueatj országok — jó pénzért. Egy élő nvúlért 16 dollárt kap a MAVAD — rajta keresztül a népgazdaság —. a rezervátum gondozóin, a Tak- taközi Állami Gazdaság vi­szont csak 180 forintot. — De nem is az árakkal van a bai — mondotta Lamas Sán­dor fővadász —. hanem a nyu- lakkal. Megelégednénk mi a 180 forinttal is, ha lenne ele­gendő nyúl. De nincs. Évről évre csökken az állomány ... — Mi ennek az oka? — A gépek zavariák a nyu­lakat. fialó helyeiket szóttanos- sá.k, vaffv széttárják, a kisnvu- lak jelentős részét elpusztít­ják. És a vegyszerek is pusz­títanak. hiszen a nyúl nö­vényevő ... Dámvadak es dreh A Taktaközi Állami Gazda­ság vadrezervátumában igen szép és gazdag az őzállomány. A vadőrök esztendő végén több, mint négyszáz őzet szá­moltak össze. A vadleltárban 50 dámvad is szerepel, köztük remek példányok, vadászesalo- 8?tó. sok pénzt érő bikák. Fá­cán is van bőségesen, viszont kevés a fogoly. Hej. pedig a fogolvpecsenye, meg a fógolv- leves! Aki ilvet nem evett, ta­lán azt se tudja, milyen az igazán jó étel... — y*n-e más oka is a vad- állor^nv csökkenésének? — Sajnos, van. Főleg a tak­taközi területeken garázdái­Legfontosabb vad a nyúl lenne, ha lenne belőle elegen­dő. 1962-ben még sikerült több. mint ötezer nyulat be­fogni hálóval, élve. 1963-ban csak 4300 élő taosifüles volt a zsákmány. 1964-ben két­ezer. 1965-ben semmi. Pi­Pusztulnak «s nyulah Az egész területet bejárni — még autóval is két-három napig tartana. 42 000 kataszt- rális hold a védett terület, amelv egvben a Taktaközi Ál­lami Gazdaság vadgazdálkodá­si üzemága. Vezetője: Lamos Sándor fővadász. Szépen hang­zó, romantikusnak hihető fog­lalkozása olyan, hogy legin­kább aktákkal dolgozik — nem puskával. Gazdálkodik — nem vadászik. / ' Fehér mentőautó sziréná­zott végig éjfél után a Zempléni-hegység kanyargós szerpentinjein. Majd jó mé­lyen a hegyek között, az egyik községben megállt. Kis település, alig 800 lélek az egész. Ekkorára talpon volt a falu apraja, nagyja, s köz­ben hordágyon beraktak a kocsiba egy idősebb gazdát, akinek bordái törtek, s lá­ba is combban eltörött. Már indultak volna vissza Sátor­aljaújhelybe, amikor az em­berek kiáltozni kezdtek az autó után, hogy a falu vé­gén vérbefagyva fekszik egy 23 éves legény, eszméletlen állapotban. Egyik barátja le­szúrta. Azt is betették, s el­vitték a kórházba. Mi történt azon a szörnyű éjszakán a hegyek, erdők ka­réjában szeppenve meghúzó­dó faluban? Régen kiforrt már a bor, most van a java ereje. Vacsora után szokás szerint összeült három meg­lett férfi kvaterkázni. Háza­sulandó fiúk. eladósorban le­vő lányok mindegyikük csa­ládjában. Egyszóval nem mai gyerekek, meg szegről-végről rokonok is. Éifél tájban ma­gasra hágott a kvaterkázás hangulata, vitatkoztak, haj­ba kaptak. Kidülörmőztek az udvarra, karót rántottak a kerítésből, s volt még any­nyi erejük, hogy alaposan helybenhagyják egymást. Különösen fent említett tár­sukat, akit szinte félholtra vertek. Eredetileg őérte hív­ták ki a mentőautót. Ugyanaznap estefelé a fia­talok táncra perdültek az if­júsági klubban. Bál után öt legény együtt iddogált egyi­kőjük szüleinél. Jóval éifél után az öt legény kilépett az utcára, hogy egy másik tár­suk szüleinek borát is meg­kóstolják. Messze jártak már a faluban, amikor egy kerí­tés mögül, váratlanul kiug­rott valaki, és kést döfött az egyik legény vállába. Mint később kiderült, vetélytársak voltak, s a bálban a legény a merénylő ideál iával meré­szelt táncolni, ezért leste órákon át borgőzös állapot­ban a kerítés mögött lapul­va. Mire a társak felocsúd­tak, a támadó borzalmasan összeszúrkálta a barátiukat. s nemcsak vállát, hanem kar­ját, bordáit, sőt nyakát is. úgy, hogy elvesztette eszmé­letét. Persze a merénylő sem úszta meg szárazon, őt azon­ban a szülei VioViúzfák laká­sukba. s azóta „privát or­vossal” gyógyíttatják odaha­za. öt megdöbbentő késelés,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents