Észak-Magyarország, 1968. január (24. évfolyam, 1-25. szám)

1968-01-13 / 10. szám

Szombat, 1963. Jaasoijf SS. ifSZAKMAGYAKÖRSXAG 3 Mire összponlosílják figyelmüket m tojj komniunisták ? Ií és%ikt az első félévi műnk a terv SSv éleién a tervezgetés, ®z «lőretekintés, a holnap hori­zontjainak fürkészése és a tennivalók meghatározása — természetes. Tervezgetnek az egyének, a vállalatok, a hiva­talok és intézmények — ter­het készítenek a pártszerve­zetek is. Ezekben a kommu­nisták alapvető feladatait, legfontosabb tennivalóit igye­keznek meghatározni féléves «lőretekintéssel, a helybeli követelményeknek megfelelő­en. Megkönnyíti a tervezge­ted. hogy az egyéni és a kol­lektív tervek elkészítéséhez '■előre megismerhettük népgaz­daságunk, egész államháztar­tásunk idei tervét, elképzelé­seit és követelményeit. . Az Ózdi városi-üzemi Párt- bizottság, illetőleg annak vég­rehajtó bizottsága messzeme­nően segíti a csúcsvezei ősegek és az alapszervezetek tervez­tetését. Elsősorban azzal, bogy az irányítása alatt álló Pártszervezetek figyelmét ide­jében felhívja a pártbizottság munkatervében Is szereplő legáltalánosabb feladatokra. Például tanácsolja a pártszer­vezeteknek, hogy foglal kozza- Irak — ha szükséges, a tag­gyűlés fórumán is — az idei gazdasági ,célkitűzések meg­valósításáért végzett sokrétű tevékenység első negyedévi tapasztalataival, és ennek alapján határozzák meg a kommunisták további felada­tait. Vajda István elvtárs, Pb-titkár tájékoztatása szerint a vb javaslatai közt szerepel ö pártfegyelmi, a pártgazda­sági munka, továbbá a párt- építés és a pártoktatás elmúlt évi tapasztalatainaik, ez évi feladatainak megvitatása is- Végül az általános tennivalók k&t szerepel a pártalapszer- vezeti vezetőségek- idén ese­dékes újjáválasztásának elő­készítése. Medve Pereme elvtárs, Kok- suth-díjas elöhengerész, a dur­vahengerműi pártszervezetek osúcsvezetőségének titkára azt mondja: — Jó dolog, hogy a hely- 'beli munkaterveik elkészítésé­hez ismerjük a pártbizottság javaslatait, elképzeléseit. Ez lehetővé teszi, hogy végered­ményben minden gyárrészles- bea azonos alapvető célokra összpontosítsuk figyelmünket. A gyárrészlegl 'csúcsvezető­ség ennélfogva figyelembe veszi a pártbizottság javasla­tait, ezenkívül olyan jellegű tanácsokat igyekszünk adni az alapszervezeti vezetőségeknek, amelyek elősegíthetik a kü­lönböző érdekek jobb egybe­hangolását és érvényesülését. És ebben kilenc alapszerve­zet tevékenységét igyekszünk összehangolni, ügyelve egész gyárrészlegünk alapvető idei feladataira. A csúcsvezetőség egyébként — mint eddig is —1 messzemenően épít az alap­szervezetek önállóságára, „nem köti meg” az alapszer­vezeti vezetőségek kezét ab­ban, hogy sajátos problémá­ikkal a vezetőségi ülések, vagy a taggyűlések plénumán is foglalkozzanak. Arra is szá­mítunk, hogy a gazdasági egy­ségek vezetői helyesen értel­mezik megnövekedett jogkö­rüket, és a gazdasági célkitű­zéseik megoldásában még fo­kozottabban igénylik a párt- szervezőtek segítségét, a kom­munisták helytállását és pél­damutatását. Mert — a mi esetünkben például — nem­igen hagyható figyelmen kí­vül, hogy 470 kommunista fe­gyelmezett, példamutató mun­kája és helytállása az idei célok megvalósításának egyik legfontosabb feltétele, egyben biztosítéka lehet. Természete­sen gyárrés7legü"k minden dolgozójával összefogva, és a pártonkívüliek körében egyaránt. Sajátos probléma üzemünkben — és ez a má műszakunkat is érinti — a csökkentett munkaidőre való átállás, ezzel összefüggően a munka átszervezése. A felme­rülő kérdésekre természetesen válaszolnunk keil, és a helyi problémák megoldását javas­latainkkal, elképzeléseinkkel — mint eddig is — segíteni fogjuk. Bár ez elsősorban a gazdasági vezetés vállát nyomja ezután ... A gazdasági feladatok megoldásában szá­molnunk kell vele, hogy az elmúlt évi jó eredmények után — amely most bázis — nehéz lesz újabb sikereket elérni. Pedig ettől mindannyiunk fi­zetése és év végi nyeresége függ majd. Ezért meg kell ta­lálnunk a módját, hogy ne adjuk alább az elmúlt évinél, — A mi problémáink sok tekintetben hasonlóak — ve­szi át a szót Lázár elvtárs. — Tavaly 18 ezer tonna acéllal túlteljesítettük tervünket. Az idén 880 ezer tonna acélt kell gyártanunk — éspedig olyan önköltséggel, olyan minőség­ben, hogy azt el is lehessen adni. Rajtunk sokat segít majd a 8. sz. kemence átépítése, de ezzel együtt sem lesz könnyű feladatunk, s ezért az általá­nos feladatokon kívül elsősor­ban a gazdasági célok meg­valósításéra fordítjuk majd figyelmünket. A könyvelőké a szó Viszt Béla elvtárs, a nagy- olvasztóm© IV. műszak, Lá­zár János elvtárs, az acél­műi III. műszak pártalapszer- vezetének titkára. Szinte egy­behangzóan válaszolják: a munkatervek elkészítésekor figyelembe veszik a felsőbb pártszervek útmutatásait. De legalább ennyire fontos figye­lembe venni a pártbizalmiak, az egész párttagság, sőt. szá­mos vonatkozásban a párton- kívüli dolgozók véleményét, problémáit. Eddig is kialakult gyakorlat volt ez, most is így készítik munkatervüket. — Most például nem hagy­hatjuk figyelmen kívül — mondja Viszi elvtárs —, hogy az ár- és bérviszonyok, a ke­reseti lehetőségek és a kü­lönböző munkajogi problémák széles körű érdeklődésre tar­tanak számot a kommunisták Az első félévi murtkaierve- ket a januári taggyűlésen vi­tatják majd meg és hagyják jóvá Ezért — hogy a párt­szervezetek januárban is tervszerűen dolgozhassanak Ózdon, már régóta egyhóna­pos előre tartással terveznek. Vagyis, a most készülő mun­katervek is a februártól—júli­us végéig terjedő idößzak fel­adatait tartalmazzák. Július­ban pedig kidolgozzák, jóvá­hagyják cfi második félévi» tervet. Tapasztalataink szerint wsn rossz ez a módszer. Mesrt pél­dául most, januárban is" — amikor a következő félév fel­adatainak helyes meghatáro­zása viszonylag jobban leköti a vezetőségek figyelmét, és energiáját — az ózdi párt- szervezetek tervszerűen, za­vartalanul tevékenykednék. CsépányJ Bajoa Yjóvá íeti a nyári mező Jf J annyi sok virága? Hol van még a hérics, a leánykökörcsin és a vizes gödrök kerek levelű, tündér- rózsája. Hol vannak a mály­vák, a pipacsok és hol van még a ropogós piros cseresz­nye, o tavasz legkorábbi gyümölcse! A hideg, téli vi­lág szorító karjaiban tart minket: odakint befútta az utat, s a határt a hó, csípős északi szél nyargal a kopasz mezők felett. Am a rövid nappalok ellenére, amikor csak. a jószágok körül, meg a gépműhelyben tesznek- vesznek az emberek, valahol most nagyon mozgalmas, mondhatni, izgalmas az élet: a tsz-irodában. Ott, ahol a pipa-, meg a cigarettafüstös szobákban papírlapokkal van tele az asztal, író- és számo­lógépek kopognak, és a rend­be szedett számoszlopok megelevenítik, visszaidézik az esztendő eseményeit. A tavaszi kikeletet, az aratás forró napjait és az ősz szü­reti hangulatát. Azt mondják, a könyvelők száraz és színtelen emberek. A számok, melyekkel dol­goznak, fásutttá, közönyössé teszik őket a színek és az il­latok iránt. Nem igaz! En­nek ellenkezőjéről az utóbbi napokban meggyőződhettem nem egy tsz-irodában, ahol megfordultam. Most. anni/i más fontos dolog között el­sősorban tsz-könyvelőké a szó! Öten-hatan. elnök, aqro- nőmus, brigadérosok könyö­kölnek asztalukra, figyelik, miként alakulnak a számok, mennyi lesz a tiszta jövede­lem. A könyvelők — azok az emberek, akikre tegnap még ezt mondták, hogy „szőrös- szívűek", nehezen adják ki a pénzt, ülnek, kotlan&k rajta, mint a tyűfk a tojáson, és mindenről számlát, beléget, bón-t követelnek —, máról holnapra, szinte egyik perc­ről a másikra fontos, nélkü­lözhetetlen emberekké lép­tek elő. Van, aki ' haragszik, van, aki mosolyog a „szőrösszívű” elnevezésen. A vagyon, a kö­zösségi és vállalati pénzügy­rend őrei ők, akik szigorú következetességgel róják nap mint nap a számokat. Van rá eset, hogy késő éjjelig is benn maradnak, ha két fil­lér valahol nem stimmel. A közösség egész évi munkáját őrzik, az elért eredményeket, s az elkövetett hibákat zár­ják magukba a. könyvelési kartonok, s mialatt a köny­velők osztanak, szoroznak, észrevételeket tesznek, taná­csokat is adnak. A számok parancsoló igazságából kiin­dulva vonják le a közgazda- sági következtetéseket. Hoz­záértésről, ügyszeretetről, te- lelősségieljes közösségi ér­zésről tesznek bizonyságot. Pontosan ismerik a határ minden zugát, jószerivel fej­ből tudják, hol áll fa, hol van bokor, melyik tábla szi­kes, melyik homokos, és gon­dolkodnak rajta, hogy a ku- korciát hova kellene jövőre vetni. Vitatkoznak az állat­tenyésztőkkel, hogy magas a takarmányfelhasználás, ala­csony a súlygyarapodás. Az igaz. s ez a jó. hogy a zárszámadás előkészítése „már kiment” a tsz-irodából. Számos brigádértekezleten, összejövetelen vitatkoznak, beszélgetnek a tagok. Érté­kelik az esztendőt: mit vé­geztek jól, s mit csinálhat­tak volna jobban. De ezek végső soron mégis csak ta­lálgatások, mert a pontos, a gazdálkodás további menetét meghatározó számok ott de­rülnek ki az irodában, ahol a könyvelők a bruttó jöve­delemből levonják a kiadá­sokat, a tartalékokat és ki­mutatják a szétosztható hasz­not. Nyáron, mikor a tűző nap melegében az ám yéktalan répaföld kellős közepén iz­zadnak a tagok, hallunk ilyen megjegyzéseket: „Köny- nyű azoknak ott bent, a hű­vös irodában. Felöltözködve dolgoznak, feketekávét főz­nek ...” Igen, a könyvelők nem mennek ki kapáim és aratni, mert nem ez a dol­guk. Az ő feladatuk, hogy ál­landóan naprakész állapot­ban tarifák a közös gazda­ság szerteágazó könyvelését, vigyázzanak minden fillérre, amit a tagok hangyaszorga- j lommal begyűjtőnek. Egész évben munkát ed nekik a tagság, de most, ezekben a napokban különö­sen sokat dolgoznak. Bizony, az irigyelt kávéfőzőgép ki sem érkezik hűlni, késő éj­szakáig világít a tsz-irodák ablaka. Számoszlopok követ­nek számoszlopokat, és ezek a „száraz, színtelen” embe­rek most a Nagy Varázsló ügyességével idézik meg az esztendő napjait: a szántást, az aratást, a dinnyeérést, e. dohánytörést és az első szü­retet. Minden, minden itt van a sűrűn teleírt oldala­kon, a különféle rovatokon és számlákon: a tavasz, a nyár, az ősz. 4 mikor majd elkészül s mérleg, a könyvelők is leteszik a ceruzát, el­zárják a számológépet; együtt vigadnak, örülnek s tagsággal, hiszen ők, a va­gyon őrzői szintén a közös gazdaság kulcsemberei. Ónodvári Miklós Tissasssederhényi rátiosásoli l%*3sattderifcéwy SS éve épüL A tanács illetékesei a közelmúltban felülvizsgálták a városrendezési tervet. Tisza- sasaderkémybm 1966-tól 1970-ig — a városépítés harmadik üte­mében — 350 millió 712 ezer forint értékű beruházás való­sul meg A beruházási tervek azon­ban már évekkel előbb készül­tek. Az idő nem követel-e vál­toztatásokat? A tanács illeté­kesei erre a kérdésre kerestek X WTŐMAGKɧKT,ETE?&; HÖL, az eladás és a kiszállí­tás üteméről, nem utolsósor«» öan a vetőmagárakról beszél­gettünk Kőrössy Kálmán ter­helési osztályvezető főagroné- hússal. — Vállalatunk feladata üemcsak az, hogy megtermel­hesse a szükséges vetőmagva­kat, hanem az is, hogy az igé­nyek szerint lebonyolítsa az eladást, készlethiányok esetén szétosztást. — Van-e jelenleg hiány va­lamely tavaszi vetésű növény magjából? — Nincs — hangzott a vá­lasz. — Minden igényt ki tu­dunk elégíteni. A vetőmag­árak változatlanok maradtak, csupán a bükköny ára emel­kedett. — S az igények? — Elég nagyok, örvendetes azonban, hogy az igények zö­me már beérkezett, a meg­rendeléseket visszaigazoltuk, a kiszállítást megkezdtük. — Mely növények magját szállítják először? — A tavaszi árpát és a za­bot. Előbbiből 158, utóbbiból 25 vagon mennyiséget rendel­tek meg a termelőgazdaságok. Ezeket legkésőbb január vé­géig mindenhová kiszállítjuk. Az általunk szállított összes Vetőmag fémzárolt, szaksze­rűen előkészített. Megkezdődött & lueemamag kiszállítása is. A tavalyi ki­váló magfogás eredményeként a vállalat minden igényt fel ‘Ímú elégíteni, Egyelőre 12 v»>_ A tavasz első jele Meghesdődoti m veiömagmth histsálHláxu go« lucemamagra érkezett be megrendelés. Közismert azon­ban, hogy az előző években, éppen a maghiány miatt, a pillangós takarmányok vetés- területe szinte valamennyi gazdaságban csökkent. A je­lenlegi vetőmagkészlet azon­ban lehetővé teszi a hiányok pótlását. Jól jövedelmező növény a borsó. A vetőmagigény egye­lőre 800 mázsa, de többet is ki tudnak elégíteni. KÜLÖNÖS gonddal készült fel a Vetőmagtermeltető Vál­lalat a kukoricatermesztés fej­lesztésére, elsősorban a jó mi­nőségű hibrid magok biztosí­tásával. Három martonvásári és két szegedi hibrid magja áll a termelők rendelkezésére. A hibrid kukoricák vetőmag­jának kiszállítása azonban csak későbbi időszakban kez­dődik, de úgy, hogy vala­mennyi gazdaság időben meg­kaphassa az igényelt mennyi­séget. — A kufcoricatermesztéssel kapcsolatban közismert az az országos feladat, hogy 1968- ban az eddigieknél magasabb terméshozamok biztosítására kell törekednünk — mondotta Kőrössy Kálmán. A Vető- magtermeltető Vállalat elhatá­rozta, hogy £ kukaricatexcaesa­íés fejlesztése végett ország» hírű kukoricatermesztő szak­embereket hív meg a megyé­be, és még a vetések megkez­dése előtt, a tervek szerint Mezőnaeymihályon kukorica­termesztési ankétot tartanak a borsodi termelőszövetkeze­tek és állami gazdaságok szak­embereinek részvételével. Az ankét célja: a legkorszerűbb kukoricatermesztési módszerek ismertetése és elterjesztése. A burgonya vetőgumó­igényeket a vállalat már ősz­szel kielégítette. A termelők maguk tárolták télre. Igen fon­tos azonban a prizmák rend­szeres ellenőrzése. Napraforgóból nagyobb olaj- tartalmú szovjet és iregi korai csíkos fajták állnak rendelke­zésre. Az igény eddig: 700 má­zsa. Több is van, ha kell. Fű­magvakból hasonlóan kedvező a készlet. Igény azonban ed­dig alig-alig érkezett. A ter­melőszövetkezetek, különböző okok miatt, még mindig nem szorgalmazzák a legelőgazdál­kodás korszerűsítését. Jelen­leg várakozás, tétovázás ta­pasztalható a bükköny vető­magjának igénylésében is. En­nek okát a bükkönyveíőmag árának emelkedésében látja a íőagronémus. Véleménye szé­riát a tewaalőfc swjveínte $©• ga, hogy mit vetnek, mit ter­mesztenek, de azt aligha kell bizonyítani, hogy a bükköny kiváló és nagy tömegeket biz­tosító takarmány. Bőséges a választék a ker­tészeti növények magjaiból. Ezeket nemcsak a termelőszö­vetkezetek igénylik, hanem a háztáji gazdaságok is. Azon­ban a kerti magvakat mindig közvetlenül a vetési idő előtt igyekeznek beszerezni, s tor­lódás keletkezik. Ráadásul a kiskereskedelmi árak sokkal magasabbak, mint a nagyke­reskedelmiek, akárcsak a sár­garépa és más kerti növépyek magjainál. Az osztályvezető javaslata: — A termelőszövetkezetek írják össze a háztáji gazdasá­gok szükségleteit is, rendeljék meg a vetőmagvakat egyesí­tett tételekben, s így átlago­san Is 50 százalékkal olcsób­ban szerezhetik be. A KORA TAVASZT növé­nyek magjai tehát elindultak a termelőgazdaságokba. Kő­rössy Kálmán tájékoztatása szerint február végéig az ösz- szes szállítást be tudják fe­jezni, ha a további igények legkésőbb január Sl-i* beér­keznek a vállalathoz. És ez el- sősarb*» a. termelőt érdeke... MX) i választ, amikor az építési és városfejlesztési állandó bizott­ság kezdeményezésére felül­vizsgálták a városrendezési tervet Vizsgálatuk során a szakemberek számos javasla­tot mondtak el. Például: szük­ségesnek látják, hogy a jelen­tősebb középületek a város­központban kapjanak helyet Javasolták, hogy építsék be az étterem előtti teret, ugyanak­kor az üzletsor előtti ténafi csak a művelődési ház to.da- lékos bővítését kellene elké­szíteni. Véleményük szerint ugyanis nincs mód rá. hogy ezen a részen valamilyen épü­letet elhelyezzenek. Többek között azt is meg­állapította a városi tanács, hogy mielőbb el kell készítem ni a város környékének ren­dezési tervét. Űj sajtok SS-*. , , A Répcelak! Sajtgyár ez évben több «saj­tot hoz forgalomba. Mérges A&lOWlé £3 Zbistäiü

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents