Észak-Magyarország, 1968. január (24. évfolyam, 1-25. szám)
1968-01-12 / 9. szám
Wlag proYefSrfqL ecrvésuHeíe&V ,4 VEGY TERV újítása X, wurtv*® won«# ist« *wrnvK aspakt Borison wp:«'yr* OT^orTSAríAMAK lapja ^XíV. évfolyam, 9, száns ARA; 70 FILLÉR Péntefe, 1968. janiié? ÍZ> Miskolc művelődési programja !%S~ban Kik éplüh a kálváriái? | „Ennivaló16 statisztika F&eh JemS elvtárs lmt$pg€£ié,8tt NDK-han lem marrnek Vietnamba A svéd rendőrség csütörtökön bejelentette, hogy három újabb amerikai katona szökött Svédországba. Mindhárman a Nyugat-Németország- Iban állomásozó amerikai csapatok tagjai, és azért szöktek meg, mert megtudták, hogy Vietnamba akarják küldeni fiket, Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke csütörtökön, az NDK- ban töltött szabadságának utolső napján meglátogatta a radebergi Raíena-műveket, amely ebben az esztendőben tért át a legkorszerűbb elektIgényesség és iiirelem M eg-megállunk a kirakatok előtt, ismerkedünk az új árakkal, érzékenyen és nagy várakozással figyeljük az új gazdaságirányítás első hatásait, tüneteit. Természetes ez, hiszen a gazdaságirányítás mostanában még igazán okkal viseli az „új" jelzőt, később ez nyilván elmarad mellőle. Amennyire fontos, sőt nél- Vcülözhetetlen eleme volt az új gazdasági mechanizmus előkészítésének az új közgondolkodás kialakítása, annyira sajátos helyzetet teremthet mind- jsz most, a gyakorlati alkalmazás. első időszakában. Nyilvánvaló ugyanis,: hogy a közvélemény — voltaképpen a januári start első pillanatától —, akarva-akaratlan szembesíti a valósággal a korábban már megtanult új kifejezés- mód fogalmait. Márpedig megeshet (sőt hellyel-közzel ez szükségszerű is), hogy a köznapi valóság még nem teljesen egyezik az előzetesen kialakított gazdasági elképzelésekkel. A következő hetekben, hónapokban nemcsak arra lesz szükség, hogy a szakemberek megtanuljanak új módon gazdálkodni, tehát élni az önálló döntés nyújtotta lehetőségeikkel, hanem arra is, hogy a széles közvélemény aklimati- zálódjék a változott gazdasági atmoszférához, mind jobban „otthon érezze magát” a sok elemében szokatlan gazdasági közállapotokban- Korábban sok szó esett például a mozgó árakról. Ám más erről elvben hallani, megint más a valóságban is tapasztalni, hogy egy-egy árucikk ára emelkedik, vagy csökken. Nyilvánvaló, hogy ez annyira áj, olyan szokatlan gazdasági tényező, amit csak bizonyos étmeneti időszak után lehet majd természetesként felfogni. Lényegében új, szokatlan eleme lesz társadalmi életünknek l:z is. hogy a munkával összefüggő problémák zömét — a Égereseitől a felmondásig — a vállalat intézi, mindenben dönt is, hogy tehát a munkaerőviszonnyal összefüggő tényezők (néhány átfogó keretszabályt leszámítva) a dolgozó és a vállalat közvetlen kapcsolatain alapulnak. Folytathatjuk a szokatlan elemek sorát. Ilyen például, hogyha ezt vagy azt nem kapni, illetve ha ez vagy ez az árucikk rossz minőségű, e bírálat „illetékese” nem „általában” a gazdaságirányítás, hanem az a vállalat, amely közvetlenül felelős az ügyben. $ a vállalat kapuin belül sem lehet többé a gyakorlati gazdálkodás kérdéseiben a döntéseket felülről várni, számolni gr. adta vállalati elhatározáskor az abból származó anyagi konzekvenciákkal, önállóan kell megrendelést szerezni, a gazdaságos termelés feltételeit biztosítani. Mindezt voltaképpen bizonyítékként sorakoztattuk fel annak a társadalmi magatartásnak indoklásául, amelyre a következő időszakban nélkülözhetetlen szükségünk lesz, s amely két fogalommal fejezhető ki: igényesség és türelem. Igényesség. A gazdasági reform bizonyos alapelvei már a gyakorlati bevezetés első percétől érvényesek, számon kérhetők. A vállalati gazdálkodás új stílusa, jóllehet a, módszerek csak a gyakorlatban alakulhatnak ki, már most érvényes, hiszen a korábbi kötelező tervmutatók, a központi elosztás szabályai stb. már január 1-től „hiányoznak” a vállalati eszköztárból. Hasonlóképpen a reform első percétől érvényesek például az új árak, amelyek a változó gazdaságirányítás elveinek — bárha kezdeti jelleggel is — tükörképei. Vagyis elkezdődött az elmúlt időszakban hozott jogszabályok teljesítése. Megvalósításukat pedig azzal az igényességgel kell számon tartanunk — illetve a közvélemény erejével is számon kérnünk —, hogy ezek az alapslveket rögzítő szabályok alapjában véve már érvényesek. Egyébként természetesen „menet közben” tökéletes! thetők i&, Türelem. A szakköröknek, az irányító hatóságoknak és a közvéleménynek egyaránt számolniok kell a mechanizmus teljes sebességre gyorsulásának szükségszerűen fokozatos jellegével. Ez egyfelől azt jelenti, hogy a vállalati gazdálkodás kezdeti zökkenőivel szemben is érvényes a türelmi időszak. Érvényes továbbá olyan — eleve tervezett — értelemben is, hogy azok a vállalatok, amelyek a többihez képest anyagilag viszonylag rosszabbul voltak „eleresztve”, átmeneti támogatást kapnak, hogy legyen idejük a többiekhez felzárkózni. Másrészt a hétköznapi közegben, fogyasztói oldalról is szükség van némi türelemre; világos például, hogy a piaci hatások vállalati érvényesítése — amit korábban, mint reformelvet olyan jól megtanultunk —, nem tüntetheti el máról holnapra a hiánycikkeket, nem bővítheti egy csapásra az áru- választékot, nem hozhat létre azonnal új termelőkapacitásokat. I gényességre és türelemre van tehát szükség a szakkörökben és a széles Mavélenificvbea egyaránt ronifous adatfeldolgozó gépek gyártására. Az üzem megtekintése során elbeszélgetett az üt dolgozó magyar munkásfiatalokkal, majd a gyár dísztermében baráti összejövetelre került sor a Minisztertanács elnöke és a Drezda megyében dolgozó magyar fiatalok között. Ennek során Fock Jenő tájékoztatást adott politikai és gazdasági kérdésekről. A Minisztertanács elnöke részletesen tájékozódott az NDK-ban dolgozó magyar fiatalok helyzetéről és munkájáról. Fock Jenő a késő esti órákban Drezdából hazaindult Budapestre. Egyetértenek i m KB dalárezatáral A CSKP KB központi ellenőrző és revíziós bizottságának ülése határozatot fogadott el, amely szerint támogatja a KB decemberi és januári határozatait és elismeri, hogy tárgyilagosan, demokratikusan és teljes felelősséggel kezdték meg az októberi plénum határozatának megvalósítását. Egyetért a KB-nok a funkció« halmozásával kapcsolatos álláspontjával, és az a véleménye, hogy ezt az álláspontot a nártiránvítás összes fokain alkalmazni kell. Varsón Amerikai diplomatát utasítottak ki A Lengyel Népköztársaság illetékes szervei, január 4-én kémfeladat végrehajtása közben, egy fontos katonai objektum közelében leleplezték Edward H. Metzger alezredest, az Egyesült Államok varsói nagykövetsége katonai attaséjának helyettesét és Kenneth Jefferson alezredest, a kanadai nagykövetség katonai attaséjának helyettesét. H. Metzgemél okmányt találtak, amelyből bebizonyosodott, hogy az alezredes az Egyesült Államok európai szárazföldi haderői NSZK-ban székelő parancsnokságának felderítő osztályához tartozik. A lengyel külügyminisztérium ilyen előzmények után Edward Metzgert nemkívánatos személynek nyilvánította és követelte, hogy hagyja el Lengyelországot. A külügyminisztérium egyidejűleg határozott formában felhívta a kanadai nagykövetség figyelmét Jefferson alezredes meg- eagfidhotetka tevékenységére, A VEGYTF.RV tervező kollektív.!jának újítása alapján Ma klin-renJ«rerű, acélszerke* aeíű csarnokot építenek Borsod megyében a gyógyszeripar megrendelésére, Ülést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. A Minisztertanács titkársága vezetőjének előterjesztése alapján megtárgyalta az országgyűlés legutóbbi ülésszakán a képviselők felszólalásában elhangzott észrevételeket és javaslatokat. Felhívta az illetékes minisztereket és országos hatáskörű szervek vezetőit, hogy a javaslatok megvalósításának lehetőségeit vizsgálják meg, s érről tájékoztassák az országgyűlés elnökét és a javas- lattevő képviselőiket, Az igazságügy-miniszter előterjesztette a szabálysértésekről szóló törvény és kormány- rendelet tervezetét. A kormány egyetértett a javaslatban kifejtett elvekkel és utasította az igazságügy-minisztert, hogy a tervezeteket megvitatás céljából terjessze az országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottságához, majd a módosításra irányuló észrevételekkel együtt nyújtsa be ismét a Minisztertanácshoz. A kormány —. szintén az igazságügy-miniszter előterjesztésére — rendeletét hozott a gazdasági bírságról. A beik«* resksdelmi miniszter javaslata alapján a Minisztertanács újból szabályozta a kereskedelmi dolgozók leltárhiányért való felelősségét, majd a pénzügyminiszter előterjesztésére a társadalmi tulajdonban levő vagyontárgyak hasznosításáról és selejtezéséről adott ki rendeletet. A Minisztertanács a művelődésügyi miniszter javaslatára módosította a színházak tanácsi irányításáról szőlő kormány határozatot A gazdasági bírságról Ä gazdasági bírságról szóló kormányrendelet hatálya kiterjed az állami vállalatokra, egyéb állami gazdálkodó szervekre, szövetkezetekre és egyéb szövetkezeti gazdálkodó szervezetekre. A gazdasági bírság kiszabására olyankor kerülhet sor, amikor a gazdálkodó szerv a társadalmi érdeket súlyosan megsértve tesz szert jelentős anyagi előnyre, illetőleg jelentős kárt okoz, vagy súlyosan veszélyezteti a lakosság jogos érdekeit. (Például: árdrágítást követ el, vagy az áruk minőségét rontja.) A bírságnak nagyobb összegűnek kell lennie, mint a vállalat által elért jogosulatlan haszon, illetve az okozott kár összege. A bírságot nem lehet termelési költségként elszámolni, hanem a vállalati nyereséget terheli. Annak érdekében, hogy a bírságolás veszélye a vállalatok ésszerű kockázatvállalását és kezdeményezőkészségét we-gátolja, « bírság kiszabását csak olyan szervek indítványozhatják, amelyeknek lehetőségük van kellő gazdaságpolitikai megfontolásokra. Ilyenek — például — a legfőbb ügyész; a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság; a Szak- szervezetek Országos Tanácsa, az egyes szakmai (ágazati) szakszervezetek elnöl-ségé; továbbá — a feladatkörüket érintő vállalati tevékenységgel kapcsolatban — a gazdasági, pénzügyi és árellenőrzést végző, felügyeletet ellátó és ágazati minisztériumok, országos hatáskörű szervek; a fővárosi, megyei és megyei jogú városi tanácsok végrehajtó bizottságai. A jogszabályban felsorolt szerveik a gazdasági bírság kiszabását saját ellenőrzés és vizsgálat, illetve más szervtől, vagy az állampolgároktól érkezett bejelentés alapján indítványozzák. Az eljárás lefolytatásával és a bírság kiszabásával a, kormány a-gazdasági- döntőbizofi- Ságokat bízta meg. Mivel s mezőgazdasági termelőszövetkezetek jogvitáiban a gazda* sági döntőbizottságok nem illetékesek, a termelőszövetkezet gazdasági bírságolását a terület szerinti megyei (fővárosi) bíróságnál lehet indítványozni. A rendelet előírja, hogy & gazdasági bírságot kiszabó határozatot ismertetni kell a vállalat dolgozóival, s meg kell küldeni az érdekelt ágazati miniszternek. A gazdasági bírság kiszabás sa nem mentesíti a közvetlenül felelős személyeket a fegyelmi, szabálysértési, büntetőjogi, illetőleg a kártérítési, vagy más vagyoni felelősség alól. A rendelet nem érinti á vállalat kártérítési, vagy más vagyoni felelősségét, továbbá pénzügyi (adó stb.) kötelezettségeit A lt‘llarliiányért vaSó feleSősséarről Ä kereskedelmi dolgozók leltárhiány ért való anyagi felelősségének új szabályozásáról intézkedő kormányrendelet — a többi között — a következőket tartalmazza: A kereskedelemben és a vendéglátóiparban leltárhiánynak tekintendő a kezelésre átadott és átvett társadalmi tulajdont képező anyagokban keletkezett, a természetes csökkenés és a kockázat (együttesen: normalizált hiány) mértékét meghaladó olyan hiány, amelynek okait megállapítani nem lehet. Az eddigi rendelkezések szerint a szoros elszámolású kereskedelmi és vendéglátóipari egységekben a leltárhiányért egyhavi keresetük erejéig egyes meghatározott esetekben egyetemlegesen a dolgozók, más esetekben a vezetők voltak anyagilag felelősek. A kormányrendelet ezt a rendszert megszünteti és úgy intézkedik, hogy a szoros elszámolású kereskedelmi és vendéglátóipari egységek vezetői és helyettes vezetői leltárhiány esetén a következő 12 hónapban prémiumban, illetve jutalékkiegészltésben nem részesülhetnek. Ezen túlmenően ezekben az egységekben sem a vezetők és helyetteseik, sem a beosztott dolgozók nem kaphatnak év végi részesedést. A prémium. Illetve a jutalékkiegészítés és az év végi részesedés megvonásának mértéke együttesen nem haladhatja meg a leltárhiány összegét, Az év végi részesedésből az előbbiek szerint levont összeg azokat a dolgozókat illeti, akik olyan egységben dolgoznak, ahol nem volt leltárhiány. A leltárhiány teljes összegét köteleseik megtéríteni a sza- badkasszás egyműszákos egy. személyes egységek (bolt, üzlet, raktár, vendéglátó egység) vezetői, kezelőd — családtag esetés is r-* továbbá a mozgóárusok, valamint a szabadkasszás többsze. mélyes vendéglátó egységei vezetői és helyetteseik. A több személyes szabadkasszás kereskedelmi egység vezetőjé vei és helyettesével szembea a vállalat és az egység vezetője által kötött munkaszerződésben meghatározott mértékű — egy, vagy több havi munkabértől a teljes hiány megtérítéséig terjedő — fele. lősséget kell érvényesíteni. A több személyes kereskedelmi és vendéglátó egység vezetőjével és helyettesével szembec az anyagi felelősség csak ák- kor érvényesíthető, ha a vállalat az egység dolgozóit a vo- aető egyetértésével alkalmazta. A kormány határozathass kimondta azt is, hogy neui folytatás a í oldaiotsj, ’
