Észak-Magyarország, 1968. január (24. évfolyam, 1-25. szám)
1968-01-11 / 8. szám
®s®®Srá5&.j S9SS. jura&r IfiL l£S2!AK!W AGY AKOBSZAG 3 Mire viíték 4 mefősé» bizakodik i* — Mire vitték Műhibán? Ezt a kérdést feszegettük a minap a tsz és a tanács vezetőivel. Egy évvel ezelőtt ott voltunk az Üj Muhi Tsz közgyűlésén, s jóleső érzéssel számoltunk be róla, hogy eredményes esztendőt zártak: aki dolgozott, aki egész évben helytállt, megelégedéssel vette fel munkája jutalmát. De arról is szóltunk, hogy a következő évben még előbbre akarnak lépni, többre akarnak jutni, hiszen a munka jobb megszervezésében, az emberek pontosabb, tervszerűbb foglalkoztatásában még sok a rejtett tartalék. Nos, elmúlt ez a dolgos, sok eseménnyel teli esztendő is. A hófútta határban minden csendes; az élet most leginkább a tsz-irodán zajlik, ahol sokféle számadatból, sokféle tételből alakul ki a végső számvetés. Együtt a vezetőség: elnök, főkönyvelő, bri- pádvezetők hajolnak a oaoírNéhány adat sok mindent bizonyít. A megelőző évben tizenötezer munkaegységet szereztek a tagok, most húszezrei Tehát többen vettek részt a munkában, és többet is dolgoztak. A brigádvezető- nek már nem kellett reggelenként végigkerékpározni a falut, és beszólni a házakhoz, hogy: „emberek, gyerünk vetni, gyerünk kapálni..Mentek az emberek maguktól is. Megjavult a szervezés, jobban be tudták osztani a rendelkezésre álló munkaerőt, s az eredmény: az aratással, a esépléssel, az ősziek elvetésével az élre kerültek a járásban. Az optimális időben végzett munka más vonatkozásban is eredményeket hozott: kenyérgabonából, takarmány- gabonából a tervezetthez képest rekordtermést értek el, s ez egyensúlyozta azt, amit a későbbi kedvezőtlen időjárás a kapásnövényeknél elvont Jól jövedelmezett a tsz hoÖnhi szolgáló — bosszúság Tavaly ősszel őrültek ® csernelyiek. A község két fűszer-csemege boltja közül az egyiket, a Szilvásváráéi felé vezető főutcait önkiszolgálóvá alakították át. Gondolták, ezután gyerekjáték lesz a bevásárlás. Sajnos, tévedtek, mert azóta az önkiszolgáló bolt miatt többet bosszankodnak, mint örülnek. Pontosabban azért bosszankodnak, mert a, boltvezető nem éppen az ön- kiszolgáló rendszer bizalomra és becsületre alapozott szellemét honosította meg az átalakított üzletben. Ugyanis az üzlet „óvatos” vezetője csak négyesével, ötösével hajlandó beengedni a vásárlókat, tartva tőle, hogy — ha netán a feleségével és a pénztárossal egyetemben nem tudnak minden vevőt szemmel kísérni — elemeinek valamit. A többiek pedig, néha húszán, huszonötén is sorban állnak a bolt előtt, és — mit is tehetnének mást? — zúgolódnak. A panasz, a zúgolódás, & szitok, átok pedig a forgalmasabb napokon hovatovább már tűrhetetlen, és most, a dermesztő hidegben még tovább fokozódik. Megítélésünk szerint nem alaptalanul! De hát kinek jó ez az áldatlan állapot? — Es a falu helybeli vezetői, vagy a kereskedelem illetékes fel- üoyeleti szerijei nem is veszik mindezt észre? (csé) Épül a miskolci házgyár Rőzscgátak az erózió ellen Az egész országban hírük van már azoknak a talajvédelmi munkáknak, amelyekkel a Bélus-völgy környékén mind eredményesebben veszik fel a harcot az erózió pusztításai ellen. A Bélus-völgyi talajjavító és vízrendező társulatba tömörült gazdaságok határa alig néhány esztendő alatt megváltozott Évről évre javulnak a terméseredmények, növekszik a termelés biztonsága. Pedig még korántsem fejeződtek be az erózió elleni komples talajvédelmi munkák. A környék négy erózió sújtotta termelőszövetkezetében a közelmúltban ismét jelentős talajvédelmi beruházásokra került sor. Folytatták a meszezést, az altalajlazltóst, ugyanakkor, csaknem kétmillió forint értékben különböző talajvédelmi műszaki berendezések is épültek a négy gazdaságban. Az Országos Talajjavító és Talajvédelmi Vállalat borsodi kirendeltségének dolgozói rö- zsegátakat, kőgátakat, vízlevezető csatornákat, mederátjárókat, átereszeket, s különbözőmás műszaki berendezéseket, műtárgyakat építettek a négy tsz területén. A hernádszurdoki Egyetértés, a tomyosnémeti Üj Barázda, a hidasnémeti Népek Barátsága Termelőszövetkezetben jóval több, mint egymillió forint értékben készültek el a talajvédelmi műszaki berendezések. A fancsali Egyetértés Termelőszövetkezetben ugyanakkor újabb nagy határrész műszaki talajvédelmi berendezései épültek meg, mintegy 900 ezer forintos költséggel. * Hogy érdemes-e, kifizetődik-e? A környék tapasztalatai alapján erre már mindenütt azt felelik, hogy igen. Á legmeggyőzőbb, példákkal is alátámasztott igent a fancsali Egyetértés Termelőszövetkezetben hallhatja az érdeklődő. Az ő tapasztalataik s legrégibbek, náluk kezdődött meg csaknem nyolc esztendővel ezelőtt ez a valóságos természetátalakítás. Azóta az állam támogatásával már csaknem 5 millió forintot költöttek itt a komplex talajvédelemre, az erózió elleni harcra. Néhány esztendővel ezelőtt ezen a vidéken már a 6—7 mázsás búzatermés is jónak számított, örültek, ha holdanként 5—6 mázsát fizetett a borsó, ha termett valami kis pillangósuk. Az elmúlt esztendőben 300 holdnál nagyobb területről, 18 mázsás búza átlagtermést takarítottak be. A kétszáz hold, „gyengén” sikerült árpa most 12 mázsás átlaggal fizetett, ami valamikor itt rekordnak számított volna. Nvolrvan hold átlagában 14 55 mázsát termett a borsó is. És ez csak néhány számadat a sokból, ami mind azt bizonyítja, hogy hasznos a talaj- javítás. nem hiábavalók á rő- zse gátak. ír sj) 246 millió az ércelőkészítóiiiirz A gyáíÉÓGsarao^ » kombi»*« jyáriM.méoyéaek ictejésM, A Borsodi Ércelőkészítőmű építésére, illetve részleges befejezésére az idén 240 millió forintot irányoztak elő. Ez az összeg elegendő lesz hozzá, hogy az új üzem részlegesen, két darabosító szalaggal az év második felében, előreláthatólag már júliusban megkezdhesse próbaüzemelését, majd & tensslőnaunkii. A nagyszabású kohászati beruházáson ® téli időszakban is dolgoznak. Az új. modern kohóipari üzem nagyban hozzájárul majd a nyerevas önköltségének csökkentéséhez. a megfelelően előkészített betétanyag révén a diósgyőri és az ózdi nagyolvasztók kapacitásának tökéle* tesebb Az árak és a gazdasági fejlődés Jól fovc(!e!me/eíí a növényfermeí-zlfs nrsokbányájs, mindez együtt- i véve azt jelenti, hogy a tsz bruttó jövedelme több millió forintra rúg. Növekedett a forgóalap, nagyobb a biztonsági tartalék. Bátran -mondhatja hát a főkönyvelőnő, hogy több lesz a részesedés, mint tavaly volt Jó viszony a banyai Érdekes epizódot mesél el a tsz elnöke. Ha pénzért a bankhoz fordulnak, mint történt ez egy utóbbi esetben is, kedvesen, mosolyogva fogadják őket. „Csak jöjjenek — mondják —, van miből vinni!” Nincs „sorban állás”, minden számlájuk tiszta. A beruházásokat saját erőforrásokból való sítják meg, a banktól ■ nem kémek hitelt, következésképp nem űzetnek kamatot. Ellenkezőleg: nekik fizet a bank a bennlévő pénzük után. Ehhez nem kell kommentár. Csupán a végkövetkeztetés hiányzik még, amit a ts; elnöke így fogalmazott meg Ha az emberek összefognak, s a torzsalkodás, a veszekedés helyett a munkára fordítják az erőt és az energiát, egyik évről a másikra nagyot lehet előbbre lépni. Ügy érzem, mi nagyot léptünk, de jövőre talán még nagyobbat tudunk. (O. M.) lapok fölé, osztanak, szoroznak, az esztendő mérlegét készítik. Be-benéz a tanácselnök is, hiszen számára sem közömbös, hogy a község termelő- szövetkezete hová kerül a járási listán. A hangulat bizakodó. de konkrét számot — akáWiogv ügyeskedem — nem tudok a főkönyvelőnőtől kicsikarni. — Még korai volna nvilat- kozni — mondják —, hiszen annvi mindent kell fi "--elembe venni, s a tagság. ha most egy számot mondanánk, esetleg mindjárt „készpénznek” venné. Persze, ha ennél többet fizetnénk, az nem volna baj. de ha kevesebbet, akár csak egy forinttal is ... A főkönyvelőnő annvit azonban elárul: eredménvesen. iól zárult az esztendő, egészen biztos, többet fizetnek, mint tavaiv, pedig akkor sem panaszkodott a tagság. A gépesítés, a fejlett agra- és zootechnikai eljárások bevezetése korlátlan lehetőségeket nyit a mezőgazdaságban Ezt nem kell bizonygatni egyetlen termelőszövetkezetünkben sem, hiszen parasztságunk olvassa az újságokat, a szakfolyóiratokat, televíziót néz, rádiót hallgat, tisztában van a technikai fejlődés nyújtotta lehetőségekkel. De azzal is tisztában van, hogy a gépesítés, a technika és a vegyszerek alkalmazása önmagában még nem old meg minden problémát, az eredményes mezőgazdálkodáshoz a hozzáértésen, a kedvező, jó időjáráson kívül szorgalomra, pontos,. fegyelmezett munkára is szükség van. Ezt a hétköz- namnak tűnő megfogalmazást sokfelé papírra vetették az elmúlt év elején, a zárszámadó közgyűlések beszámolóiban. S most, egy év elteltével, amikor ismét zárszámadásra, a végzett munka összegezésére készülnek termelőszövetkezeteink, a beszámolókban ugyancsak fontos fejezetet kap a munkafegyelem, a szorgalom. De az új árrendszer és a piaci hatásokat tolmácsoló ár- mechanizmus nemcsak tájékoztat, hanem a termelők és a fogyasztók magatartását is tevőlegesen befolyásolja, a termelés és a fogyasztás ösz- szetételére is hatni fog. Utalnunk kell rá. hogy nemcsak az árrendszer és az ármechanizmus változik, hanem az irányítás eszközei és a vállalati gazdálkodás lehetőségei is újak, s egymással összhangban érvényesülnek. Ebben az összefüggésben: az árak egyrészt informálnak, de a nyereségérdekeltség révén egyúttal kényszerítenek is arra, hogy a vállalat a piaci feltételekhez, tehát a fogyasztók, a felhasználók szükségleteihez igazítsa termelését, gazdálkodását. Az új árrendszerben — a fix áraktól eltekintve — nem lesz eleve garantált vállalati nyereség; annak mértékét egyaránt befolyásolja a piac értékítélete és a tényleges termelési költség. Az új árrendszer s a nyereségérdekeltség természetesen egyéb vonatkozásban is (gyártmányfejlesztés, választék, minőség, stb.) a termelés és a fogyasztás egyik fő szabályozója, mozgató rugója lesz. Az árak nemcsak jelzőrendszerként működnek, hanem a keresletnek, a piaci értékítéletnek megfelelően, o különféle gazdasági folyamatokra is hatnak, ott hozzák létre a nagyobb fejlesztési alapot és teszik kifizetővé a beruházást, ahol a termelés gazdaságos, vagy ahol a termelés még nemi elégíti ki a társadalom, a piac szükségleteit. 0 ** sszegezve megállapíthatjuk, hogy az új árrendszer és ármechanizmus a gazdasági struktúra aránytalanságainak folyamatos megszüntetésével — amiben természetesen & tervszerű központi irányításra is sok feladat hárul — a kiegyensúlyozott és gyorsabb gazdasági fejlődést segíti, €S„ L A gazdaságirányítás áj rendszerének bevezetésével egyidejűleg árirendszerünk is megváltozott. Korábban a termelői, a mezőgazdasági, a külkereskedelmi és a fogyasztói árak többsége hatósági ár volt, s a piaci feltételeket, a fogyasztó értékítéletét tükröző szabad érák csak szűk körben érvényesültek. A hatósági árakat fa stabilitás, a gazdasági változásokkal szembeni merevig. érzéktelenség jellemezte. ®zek az árak nem tájékoztatlak sem a költségviszonyoktól, sem a piacon végbemenő változásokról; nem befolyásolták sem a termelés, sem * fogyasztás összetételét. A termelői, a külkereskedelmi és a fogyasztói árak egymástól is ■elkülönültek. A hatósági árak tehát alkalmatlanok voltak az értékarányok kifejezésére, állandósították a társadalmi és 3 vállalati érdek ellentétét, nem adtak információkat a gazdasági döntésekhez, nem segítették a gazdaság belső aránytalanságainak felszámolását, végső soron a fejlődés 'ütemét is fékezték. A gazdaságirányítás új rendszerének az a legfőbb célja, Ihouv mengyorsítsa a gazdasági fejlődést. Nyilvánvaló, hogy ez a cél csak erre alkalmas árrendszer segítségével valósítható meg. Ebből az összie- fügoésből az is kitűnik, hogy az új árrendszer nem egvike a számos mechanizmus-elemnek, hanem azok legfontosabbika, amely nélkül nem kapcsolható össze a tervszerű központi irányítás és a piaci mechanizmus. Mi jellemzi az új árakat? A termelői árak általában a társadalmi ráfordításokat — tehát az értékviszonyokat — veszik alapul Szerves kapcsolat létesült a külkereskedelmi és a termelői árak között; a vállalatok exportból származó bevételét és az importtal kapcsolatos költségeit a külső piacok értékítélete. a devizaár szabja meg. Megváltozott a fogyasztói árrendszer is. Eddig a lakosság íárnslanfának minteny 10 százaléka került forgalomba az értéknek megfelelő áron; a fogyasztási cikkek és a szolgáltatások zöme a közgazda- fságilag indokolt árnál drágább. vagv olcsóbb volt. A fo gyasztói árreform (éves szinten 3.8 milliárd forintot kitelő árcsökkentéssel és 2.4 milliárdos áremeléssel) szerénv mértékben kiszélesítette a fogyasztói. valamint a Műkereskedelmi és a termelői árak kanrsolatát: azaz a fnayasztói Árakat a társadalmilag szükséges ráfordításokhoz közelítette. Am mindez — az új termelői árak kialakítása, a fogyasztási cikkek jelentős részére kiterjedő ármódosítás — még nem árreform, cswe*n nagyszabású árkiinazítás. amely létrehozta a piűanntnvi helyzetnek megfelelő, célszerű ár- bránvokat. A mostani árváltozásokhoz azonban új ármg- i-heruzmus is társul, amelv le- hetővé teszi a. piaci feltételekhez Igazodó ármozgást. A 1 iaci mechanizmus — a mű- fczaki fejlődés, az igények, a ) ereslet—kínálat árszabályozó Itatása — a legtel iesebb mértékben a külkereskedelmi és a termelői árak kapcsolatában •érvényesül. De jelentős szerepe lesz a belső piacon is a termelők és a felhasználók, a termelés és a fogyasztás egymásba hatásában. Mennyiben segíti az uj árrendszer és az árak szabálvo- ízott mozgása — az ármechanizmus — a fejlődés gyorsítását? A helyesebb. árarányok, s a társadalmi ráfordításokhoz Igazodó árak reálisabb választ (adnak — mind népgazdasági mind vállalati szinten — az Olyan kérdésekre: mennyibe kerü’ mit ér. mennvi ráfordítást (költséget) igénvel éí Mennyi jövedelQiei biztosít'
