Észak-Magyarország, 1968. január (24. évfolyam, 1-25. szám)

1968-01-10 / 7. szám

Inpn érdekes, és a nagy- közönség érdeklődé­sére is számot tartó kiállítás nyílt a napokban Miskolcon, & pedagógusok Kossuth utcai «művelődési otthonában. A szocialista iskola útján cím- nmei közoktatásunk fejlődésé­nek kerek száz esztendejét mutatja be az Országos Pe­dagógiai Könyvtár és a Peda­gógusok Szakszervezetének közös kiállítása. A gazdag tárlat! anyag ha­tom részre tagolódik. Az 1919. előtti haladó pedagógiai törekvéseket és a Tanácsköz­társaság közoktatásügyét be­mutató részre, a Horthy-kor- ßzak elnyomó iskolapolitiká­ját szemléltető anyagokra, és Végül — ez adja a tárlatnak mintegy felét — a felszabadu­lás óta végbement fejlődés dokumentumaira. Száz eszten­dő történetéből 22 év a fel­szabadulásé, s ez, mint emlí­tettük, az anyag felét jelenti. Talán még kevés is lenne a tárlat fele, hiszen 22 év alatt Olyan iramú volt a fejlődés, amilyenről a korábbi évtize­dekben nagyon kevesek ál­modhattak. Mégis, mivel en­nek az időszaknak története a, legismertebb a tárlat láto­gatói előtt, talán szűkíteni le­hetett volna ezt a részt a ko­rábbi korszakok javára, ha több, e szakaszokra vonatko­zó anyag áll a kiállítás szer­vezőinek, alkotóinak rendel­kezésére. Mi látható a kiállításon? A Jegelső korszak az elmúlt szá­zad 60-as éveinek végével kezdődik. Táncsics lapja, az Arany Trombita megsárgult lapja tekint ránk a tablóról, s olvassuk a követelést: „Az is­kolának az egyház kezéből való kivételét és általános tankötelezettséget, ingyenes oktatással”. „Általános, ingye­nes, egyenlő és tudományos elánokon nyugvó népoktatást” — követeli egy másik felirat. Régi újságok, A Hon, a Nép­akarat, a Munkás Heti Krónika, az Üj Korszak és más lapok eredeti példányai, fotókópiái hirdetik, hogy a 48-as népok­tatási törekvések miként éled­tek újjá a munkásmozgalom­ban. És főnnek lók, amelyek bemutatják népoktatásunk bűneit, az elnyomásra alapuló iskolapolitikát, és látjuk az 1905-ös orosz forradalom ha­tását is, miként kapott új len­dületet a szocialista tanító­mozgalom. Több tabló és na­gyon sok dokumentum szem­lélteti, hogy a Tanácsköztár­saság 133 napja alatt milyen, sokévtizedes elmaradást pó­toltunk be, és a további ké­peken láthatjuk, hogyan tö­rölte el a fehérterror a Ta­nácsköztársaság oktatásügyi vívmányait. A haladó pedagó­gusok üldözésének szomorú, dokumentumai mellett itt lát­hatók a kommunisták illegális 'cíadványai, a kommunisták sokféle tevékenységének do­kumentumai, amelyekkel fel­járták az oktatásügyben mu­tatkozó, fasiszta jellegű és lyíltan elnyomó tendenciákat, és az iskolaügy teljes újjá­születését követelték. Nyo- non követhetjük végül, mi- íént keletkezett új élet a ro­vtokon az iskolákban is, ho­gyan fejlődtünk az elmúlt 22 ívben. Hosszú volt az út az skolák államosításától nap­jainkig, az iskolareformig, a falusi kisiskolások kollégi­umaiig, a pedagógusképzés­iek minden szinten felsőfo­kú-á tételéig. A sok-sok tab- 0, fénykép, könyv, egyéb do- cumentumanyag igen plaszti- cusan érzékelteti ezt az utat. Cjój esztendőt ölel fel a j űluL kiállítás. Tiszteletet ! breszt az évszázad előtti út- j örök, a későbbi, meghátrálást ! lem ismerő harcosok iránt, és áfolhatatlan módon bizonyít- a iskolarendszerünk nap­áinkban elért fejlettségét. És iá itt-ott adódnak fenntartá- ok közoktatási munká nkkal izemben, ez a tárlat igen hí­ren . mutatja meg. honnan in- lultunk, milyen örökség átvé- elével indulhatott el két év­izeddel ezelőtt valóban a •zocialista úton az iskola. Azon az űtoa, amelyet Tán­csics Mihály és mások egy év­századdal korábban megál­modtak és követeltek. (bm) Á ssoeialistu ishola útján RőzoMalásunk száz eszientís e env kiállítás 10' rétiéi Rendészeti csoport — pedagógusokból Sárospatak tanácsa nemrég tárgyalta a község közbizton­ságának helyzetét. Megállapí­totta, hogy e tekintetben fo­kozatos javulás mutatkozik, de még mindig sók a tenni­való a fiatalkorúak garázda­ságai, italozásai miatt. Éppen ezért a tanács elha­tározta, hogy az ifjúságvédel­mi bizottság a jövőben szoro­sabb kapcsolatot tartson fenn a rendőrséggel a fiatalkorúak bűnözésének megelőzése cél­jából. És mivel Sárospatak is­kolaváros jellegénél fogva ma is több ezerre tehető e itt tanuló fiatalok számi szükségét látja, hogy egy kii lön rendészeti csoport alakul jón pedagógusokból. A csoport tagjai egymás váltva, rendszeresen ellenőr zik majd az italboltoka' presszókat, táncmulatságoka és mindazokat a szórakozóhe lyeket, ahol az iskolai rend tartás értelmében diákoknál — különösen este 8 óra után — tilos tartózkodni. Az egyéniség varázsa Sütő íréit előadóest ie a Bartók Béla Művelődési Búsban Azok a versbarátok, akik hétfőn este, dacolva a mínusz 10 fokos hideggel, betértek a Bartók Béla Művelődési Ház­ba, hogy meghallgassák Sütő Irént, nem csalódtak. Érde­mes volt sálakba, szőrmesap­kákba burkolózottan kijönni a jó meleg szobákból, mert végül Is a művelődési ház me­legnek nem mondható szín­házterme hamar átforrósodott Sütő Irén versmondása nyo­mán. Jó néhány héttel ezelőtt azért keseregtünk, mert a Bitskey-est nem gazdagította a Bartók Béla Művelődési Ház jó tradícióját, a kitűnő pódiumművészek bemutatko- sását. Mar akkor elmondtuk: a pódiumművészet jelene és jövője az egyéniség varázsá­tól s az átgondolt, jól szer­kesztett műsoroktól függ. A közönség most valóban jól szerkesztett, ízléssel össze­állított és magas művészi fo­kon tolmácsolt műsornak le­hetett részese. Az első tétel­ben Szabó Lőrinc, Carai Gá­bor, Vas István, Weöres Sán- ior, Juhász Ferenc egy-egy külföldi ihletésű versét hal- ottuk. A hallgatóság gon- lolatban bebarangolhatta rrfeszt, Róma, Nápoly és más zárosok nevezetességeit, s időzhetett. Bulgária egyik ősi templomában. A második tétel Rupert Brooke, Harold Monroe, Móra Ferenc, Illyés Gyula, Morgen­stern és Charles Cros költői találékonysága révén az álla­tok birodalmába vezette el a hallgatóságot. Ez a tétel nem- ;sak humoros hangvétele, sza­tirikus motívumai révén kel­tette fel a figyelmet, hanem azért is, mert Sütő Irén több­ségében olyan állatverseket gyűjtött egy csokorba,, ame­lyek alkalmasak voltak esen­dő, vagy nevetséges emberi tulajdonságok megjelenítésé­re is. A harmadik tétel már „koz- mikusabb” volt, Arany János, Ady Endre, Kosztolányi De­zső. Radnóti Miklós és Simo- nyi Imre a világ és az ember kapcsolatait elemző versei ke­rültek pódiumra. Ezek között a Hajnali részegség, a Hete­dik ecloga és Ady Endre fé­lelmetes prózája, A Zenóbia faluja emelkedett ki. Puskin Ész és szerelem cí­mű, utólérhetetlenül kedves költeménye címadója volt a negyedik tételnek. A hallga­tóság szerelmes költemények csokrát kapta, de itt mindjárt meg kell jegyeznünk: Sütő írén é költemények válogatá­sánál is hallatlan ízlésről tett tanúbizonyságot. Ugyanis a szerelem „holdvilág hangula­ta” helyett, ennek a nagy sodrású emberi érzésnek gú- nyoros, évődő és perzselő mozzanatait láttatta meg Burns, Babits, Victor Hugo és Vang Vej költői tükrében. A tételek különböző hangu­latot rejtettek magukban. A képzeletet vonzó „verses uta­zás”, a filozofikus verscsokor, a szerelmi vallomások mellett külön életet kapott a humor. De a mosoly nemcsak az ál­latversek kísérője volt, hanem szinte az egész műsoré, mert Sütő Irén Clara 1 Gábor Levél Rómából című költeményében éppúgy észrevette a humoros motívumokat, mint Vang Vej kínai költő A császár szerető­je című, alig néhány soros versében. Mind ez idáig a szerkesztés diadaláról beszéltünk. De tud­juk jól, a leggondosabb össze­állítás is lehet szárnyaszegett, ha nincs jelen a színészi egyéniség, a pódiumtehetség. Sütő Irén a versek minden jelcntésárnyalatát kifejezte. eredeti, egyéni értelmezésével a költészet sajátosságából adódó érzelmi kalandozás örö­mét is biztosította a hallgató­ság számára. Sütő Irén nem­csak elemző készségének pó­dium-megnyilatkozását tartot­ta fontosnak, hanem a szín­játszás néhány elemének ha­tásos variációját is. Manapság gyakran felhangzik a kétke­dés: vajon a színjátéki ele­mek nem zavarják-e a költői szót? Ez is felfogás kérdése. Mensáros László és Keres Emil „visszafogott”, belső iz­zásé stílusban és tónusban mond verset. Sütő Irén önki­fejező eszközei között nagy jelentősége van a hatást kel­tő helyváltoztatásnak, az úgy­nevezett színpadi szünetnek, az éles tónusváltásnak, s a nagy végleteknek. Színes egyéniségét jellemzendő, el­mondunk egy példát. Vang Vej A császár szeretője című versét három változatban mondta el. Először úgy, ahogy a hírnök mondja, másodszor pedig a császár korábbi sze­retője (tehát a mostaninak el­lenlábasa), harmadszor pedig önmaga nevében, mint a csá­szár szeretője. Iskolapéldának beillő bravúr és színészi tel­jesítmény volt E játékos öt­lete felbukkant még Charles Cros A füstölt hering című költeményének, és Illyés Gyu­la Mese az állatok nyelvén tu­dó juhászról című versének tolmácsolása közben i&, S még egy apróság: a négy­tételes, két részre bontott mű­sorban a hangulatnak meg­felelő kis- és nagyestélyiben jelent meg közönsége előtt a kitűnő színésznő, ezzel is ki­fejezésre juttatván a költé­szet és a hallgatóság iránti tiszteletét. A műsorban közre­működött: Neveli József gor­donkaművész, zongorán kísér­te Erdélyi Lászlóné. Párkány László MOZIMŰSOR-ERE! V‘ ADV - TAPOLCAI KI: naponta fél 4, háromnegyed K: szombat és vasárnap fél * tt és 8 óra. óra Közkívánatra! Műsorváltozás! ' A 11—14. Rómeó a csatatéren. Mb. ^ 14. Barátnőm, SyoJIe. Színes tzi. szovjet. 15—16. A Koppányi NDK. av; naponta tei s, naromnegyei Ö> és 8 óra. Közkívánatra! Műsorváltozás! 11—14. Rómeó a csatatéren. Mb tzi. szovjet. 15—16. A Koppány aga testamentuma. Színes magyar 37. Antigone. Mb. görög. Matiné: 14. csak fél 11 óra. Foly tossa, Kleó! KOSSUTH FILMSZÍNHÁZ délelőtti műsora: K: délelőtt fél 11 óra. Vasár és ünnepnap tél 10 és fél 12 óra 11—14. Kalandorok. Színes fran- ,cla. 15—17. Rómeó a csatatéren ftlb. szi. szovjet. KOSSUTH FILMSZÍNHÁZ délutáni műsora: K: naponta dti. 4 és fél 7 óra 11—17. Kalandorok. Színes fran eia. Matiné: 14. fél 10 és tél 12 óra kor. Kalandorok, Rendes helyár rali FÁKLYÁS K: hétköznap 5 és 7 óra. Vasár- és ünnepnap fél 4 és fél 6 óra 11—12. Hűtlenség olasz módra. ■8db. színes Oia&z. 15—14. A'cár é a tábornok. Bolgár. 15—16. A bo- cszorkányíal. Lengyel. Matiné: 14. fél U óra* Ordasod között. TÁNCSICS: X: naponta fél 5 és fél 7 óra 10. Teenager party. Magyar. i: •—12. Az „Angyal” lesen. Szí francia 14. Nászéjszaka esőben Színes NDK. 15 és 17. A koppá- nyi aga testamentuma. Színe; magyar. 16. Két félidő a pokolban Magyar. A „Nagy filmek” sorc-za tában. SZIKRA! K: naponta háromnegyed 5 és 7 óra. 11—13. Az ,»Angyal” lesen Szí­nes francia—olasz. 14. Csavargók köztársasága, Mb. szovjet. 15—16. Antigone. Mb. görög. Matiné: 14. fél U óra. Szent Pé­ter esernyője. ŐAGVARIJ VC: naponta fái 5 és háromne­gyed 7 óra. 11—12. Barátnőm. Sybille. Szí­nes NDK. 13—14. Csillagosok, ka­tonák Szovjet—magyar, csak 18 éven felülieknek! 15—16. A tanúk nem beszélnek. NE K. PETŐFI: K: fél 5 és fél 7. péntek, szom­bat. kedd csak fél 7 óra. U—12. Menyasszony a zsákban. Szovjet. 13—14. Nyár a hegyen. Magyar. 15—15. A dzsungel macs- Icája. Színes amerikai. Matiné: 1«. iö ónt, 1M kiskutya w ► f/an még üres helyT ► ——. pó — nyit be az i expressz fülkéjé­► be egy néni a Keletiben. ! Hogyne volna, hiszen csak ► egyedül ücsörgők, menet- J iránnyal szemközt, az ablak » mellett. S miután szavaim­• mai is meggyőzöm arról, ■ amit maga is lát, leül. Bő- | röndjét, kosarát bakancsba • bújtatott lába m-ellé helyezi, [ derekán fázósan összerántja a kopottas bundát. Milyen jó. hogy a nemdohányzóba szálltam be, gondolom, ha- ' záig nyugodtan olvashatok, meg szundíthatok is heve­• set. Örömöm teljessé vált: ’ indul a vonat, ketten ma­■ radtunk a fülkében. Ám alig gurulunk néhány mé­tert, íny szól a néni: — Tessék mondani, nem cserélnénk helyet? Csak szemben szeretek ülni, az ablak mellett.., No, ha csak ez a kívánsá­ga, leayen! Vegye birtokába az egész menetírányú pad­sort. Átülök a szemközti ol­dalra, és böngészni kezdem. c legújabb Ludast. De még el se vigyoríthatom ma­gam az első karikatúra lát­tán. újabb szívességre kész­tet az idősebb korosztállyal szembeni tisztelet. A néni kívánságának megfelelően a a pakktartóba helyezem cso­magjait, leülök, majd újból felállók, hogy megnyugtas­sam: ne tessék félni, bizto­san nem potyognak le. Visz- szaülök, ismét olvasok, majd Ismét válaszolok: igen, egé­szen biztos, hogy Miskolcra megy a vonat. Hogy tetszik kérdezni? Sajnos, nem tu­dom, mikor van csatlakozás Barcika felé. Majd a kalauz megmondja. Néhány perc múlva valóban felvilágosítja a nénit, sőt. a leghatározot­tabban közli vele azt is. hogy a vonat Miskolcra megy. Gödöllőig még a követke­ző kérdésekre válaszolok: az én bőröndömben mit cipel hazafelé a Jézuska, könnyen kisiklik-e ez a gyorsan sza­ladó vonat. Barcikán mikor jártam utoljára, miért ép­pen az expresszel utazom, kinézem-e belőle (mármint a néniből), hogy túl van a hatvanon (viccel ütöm el a kérdést, hogy Hatvanon még innen vagyunk), s mi a vé­leményem a mehánizmus- ról, amiről annyit beszélnek manapság. Szerencsémre a válaszadásokat, eme ember­társi kötelességemet ütve végezhettem. Teendőm mindössze annyi akadt, hogy Gödöllő után leemeltem elő­ször a bőröndöt (abban van a laXatoznivaJó). maid a ko­sarat (eny kis gyümölcs van az alfán, ilyen idős korban jót tesz az emésztésnek). A néni falatozni kezd. És csönd van, áldott némaság. amelybe hódító muzsikaként csattog bele a vonatkerék zakatolása. Olvasok, olvasok, majd elálmosodva hanyatt dőlök, ölembe hullajtva az újságot, rá pedig karjaimat. Nem tudom, meddig szun­díthattam. Arra riadok, hogy váltamat böködi egy kéz. — Ha maga alszik, ugyan, adja már kölcsön az újság­ját, hadd olvassak egy ki­csit, olyan unalmas ez az utazás... De ha már úgyis fölébredt, ugyan, legyen olyan szíves, tegye vissza a csomagot. Visszatettem. És nem al­szom. Viszont a néni sem ol­vas. — Hol járhatunk? — Ki­nézek a sötét estébe. Talá­lomra azt mondom, valahol Hatvan körül. — A, nem lehet az — mondja a néni —, talán őt perce, hogy elhagytuk Vá- mosgyörköt. Láttam a fel­írást. Nagyot nyelek — ml mást tehetek? Hogy mit7 Ajjajl Kirakósdtí játszunk a né­nivel. A retikülből paksamé- ta fénykép kerül elő, sorba rakjuk az ülésen, $ perce­ken belül megismerem az egész családot. Kicsit és na­gyot. öreget és fiatalt, bele­mélyedek a múltjukba, jó­solnom kell a jövőjükről. Haragosan nézek Franci bá­csira, az ádáz rokonra, aki­vel a néni évekig pereske­dett, de már vége, mivel Franci bácsinak is vége. hogy a jó isten nyugosztalja szegényt... A továbbiakban ásványvizet kerítek, a néni­nek ajándékozom a Lúdast (Lajcsika imádja a színes képeket), megígérem, hogy a hidegben melegen öltö­zöm, vacsorákra könnyű ételt eszem, segítek össze­csomagolni a kosarat és a bőröndöt, még egyszer meg­kérdezem a kalauztól, mikor van csatlakozás Barcika fe­lé. ; Aztán végre megérkezünk. ] Csodálatosan szépnek látom ] a Tiszai pályaudvart, amint cipelem a néni pakkját az épületbe, neki pedig helyet, keresek a fapadon, majd búcsúzom. S akkor a néni ] rámveti ártatlan tekintetét,. és őszinte sóhaj kíséretében ] így szól: , — De kár, hogy nem uta-! zik tovább. Olyan jól eltűr-' salogtunk... Milyen jó len- ] ne, ha a barclkai vonaton is < összehozna a sors egy ilyen... ilyen szívélyes úti- < társsal... * mm ’’g mond valamit, de IrM az* m^T nem hallom] tisztán. Rohanok to-< vább, nehogy rákésztessen * ez az áldott szívélyességem, t hogy felüljek a harcikat vo-< Dolgozókat atka! máznák Műszaki osztályvezetőt teeren 8 Miskolci Mélyépítő Vállalat. Je» lentkezni lehet általános, vagy mái mérnöki képesítéssel, ha mélyépí­tési gyakorlata van. Fizetés meg* egyezés szerint. Jelentkezés Mi* kőié« Partizán u. 2. sZo * Azonnal! alkalmazással felvéteV re keresünk gyakorlattal rendclke* ző lakatos, villanyszerelő és kő* műves szakmunkásokat. Jelentke­zés a Miskolci Hűtőház munk&* ügyi osztályán. Miskolc. 6ajó- part. * Magyar Hajó- és Darugyár dar»' gyáregysége keres felvételre váltó* zó munkahelyre: vasszerkezeti la** katost, autogénhegesztőt, betaní­tott lakatost, szerelő lakatost, tso* gédmunkást. Jelentkezni leheti Gyöngyösi Erőmüszcreléa dar«3 gyári kirendeltsége építésvezetőség gény Visonla. Szállást biztosítunk! i * A ts.-A.-JS. megyei ■f.Jajerö' gazdálkodási Vállalat autószerelő* két, autóvillamossági szerelőt É8 segédmunkásokat felvesz. Fizetés megegyezés szerint. Jelentkezés Miskolc, Baross Gabor u. 13—U». sz. alatt. ♦ Mád községben levő vegyes r* házat! boltba boltvezetői munka­kör betöltésére jelentkezni lehet Szükséges szakképesítés és ér­vényes erkölcsi és működési zonyitvány. A jelentkezési írás­ban kell beadni, Mád és Vidéke Általános Fogyasztási és Értékest ■tő Szövetkezet központi irodáján* ■ * A Talajjavító Vállalat tajósseirt» Péteri kirendeltsége felvesz nagy' gyakorlattal rendelkező kotrógép személyzetet, vezető kotrómestert« kotrómestereket, felsőkenőket. Bé­rezés teljesítménybérben, kollek­tiv szerint. Jelentkezés munkanap pokon Sajószentpéter, Kossuth La­jos u. 135. sz. alatt. Felvétel- esetén útiköltséget térítünk« # A Sárospataki Ruházati Kiss áruforgalmi előadói keres. Köve­telmény: közgazdasági térhulláim, textilipari Jártasság. Fizetés meg­egyezés alapján. * » Magyar Káló- és Daru gyár dare, fcgyáregysége felvételre keres: vas, »szerkezeti lakatos, szerelő lakar f-tos, kazánkovács, autogénbegesztö »szakmunkásokat és betanított la. »katost, segédmunkást. Szállás vk »déken biztosítva! Utaztatásról gon- f doskodunk! Jelentkezni lebet: v Budapest. Xm.. Meder öt 3„- .vagy: a Százhalombattai Erőmül fdarugyár! kirendeltségén. Nagy f Rajos építésvezetőnél, l # í Kazán javításában sy&koríattaí r rendelkező 2 fő lakatos szakimmá fkást felveszünk. Jelentkezés: ® f Nehézipari Műszaki Egyelem mű- íszaki osztályán, E/3*as kollégium L banu » * I? Műszerészeket (rádió és ttvfy* ^elektronikus mérő és fczabályoztf berendezések üzemeltetésére^ ^ elektronikus műszerészeket, hő- £ technikai és szabályozástechnikai fműszerészeket, villamosipari teefr- [nikusoliat alkalmaz a Lenin Kohá- r«zat! Művek. Fizetés a kollektív a szerződésben előírtak szerint. Je- [lentkezés a Lenin Kohászati Mű- ^vek munkaerőgazdálkodási osztá­lyán. Diósgyőr9 HL hivalalház, ÜL fe cmelefc0 \ * Hegesztő szakmunkást, katon*. helyettesítésére felveszünk. Jelent- bkérés: Nehézipari Műszaki Egyo­► tern E/3, ép., fszt. 5* l *■­: Gyakorlott Iparszakos- anya—- , könyvelőt azonnal felvesz a Mis- S,KoIrl Mflanyagf eldolgozó Vállalat. 1 Gépkönyvelésben jártasak előny­ében. Miskolci Vágóhíd n. t. ► * t s óvnél nagyobb gyakorlattá ^rendelkező építész szerkesztőket és/ műszaki rajzolókat felvesz a Bojv 'sód megyei Tanácsi Tervező író­ddá előnyös feltételek mellett. Jo« jlentkezés: Miskolc, Széchenyi o* »35. sz. alatt. I k A Beton- Ős Vasbetonipar! Mű- >veb miskolci gyára azonnali bo-1 »lépéssel alkalmaz vasszereid szak. .munkásokat, női és férfi segéd- -munkásokat. Jelentkezés az üzem- vezetőségen* Mistől a József )tíit eo

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents