Észak-Magyarország, 1968. január (24. évfolyam, 1-25. szám)
1968-01-31 / 25. szám
'tSB 2 ES2AKMAGYARORSXAG Szerda, 1933. Ja-űtór SÍ, A budapesti találkozó fontos lépés a kommunista mozialom egységélaz vsieli Ilon A Pon ugat és a f.lexikói KP állásfoglalása Telefonközpont-kezelő kellett egyik új létesítményünkben. Egy dolgozó a feleségét ajánlotta. Az igazgató azonban a Vakok és Csökkentlátók Szövetségének helyi csoportjához fordult: ha van munka nélküli emberük, alkalmazni tudják. . Az új telefonközpontos, mindenki megelégedésére, nagyon jól dolgozik. A kis történetet az egyik felszólaló mondta el a Borsod megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának tegnapi, január 30-1 ülésen, amikor, is. a csökkent munkaképességű dolgozók helyzete és a rehabilitálásukkal kapcsolatos tanácsi feladatok kerültek napirendre. A felszólaló azért hivatkozott az iménti esetre, mert a beszámoló és a vita során szinte refrénszerűen elhangzott a gond: sok vállalatnál nem törődnék eléggé a csökkent munkaképességű dolgozók könnyebb beosztásba való helyezésével, illetve idegenked- j nek, elzárkóznak az ilyen cm- I berek felvételétől még akkor is, ha munkalehetőséget teremthetnének számukra. Pedig most már kormányhatározatunk is van a csökkent munkaképességűek helyzetének rendezéséről. Az elmúlt évben született kormányhatározat végrehajtását az 1/1967. (XI. 22!) M ÜM—EüM—PM számú rendelet szabályozza. Az új határozat és rendelet ékvénybe lépése után megyénk tanácsának munkaügyi osztálya nyomban vizsgálatot indított és felmérte: Borsodban 12 089 csökkent munkaképességű, illetve orvosilag csak meghatározott helyen foglalkoztatható ember él. Közülük mintegy 3 és fél ezer nincs munkaviszonyban. Mit tehetünk ezekért az emberekért? Az egészségügyi osztály az üzemorvosok bevonásával felmérte megyénk 15 vállalatánál: 4366 olyan munkahely van, ahol az egészségileg fogyatékosok szakmai rehabilitációja megoldható’. Elméletileg tehát szépen meg lehetne szüntetni a gondot. De gyakorlatban? A vb-ülésen többek között a következőket állapították meg: A rehabilitációs munkahelyeknek csaknem fele szakképesítést igényel. A munka- nélküliek között pedig sok a szakképzetlen, ráadásul sokan nem ott laknak, ahol az elhelyezkedési lehetőség megvan. Amin azonban változtatni lehetne és kell is: a rehabilitációs múnkahelyek egy részét egészségesekkel töltötték be. Ezen változtatni, ez az egyik segítő-forrás. A másik: új üzemrészek, esetleg célvállalatok,'vagy szociális fogP. Howard (Rejlő Jenő) Az előretolt helyőrség rendszerét, vagy talán az érdekes asszony, alá nemcsak kezén viselte a háromszög jelét, haném szívében Is, valóban fellobbant először néhai férje titkárjáért, most pedig Corot kapitányért? A kérdésre nem kaphatunk pontos választ. Annyi bizonyos, hogy Oran társadalmát érzékeny veszteség érte, és a szörnyű dráma.. .** A cikk közepéről egy fénykép nézett rá ... Furcsa, érdekes fejű, szép asz- szoriy, összenőtt, sűrű szemöldökkel és csodálatosan kifejező, szomorú szemmel. Egyszer csak valahonnan, nem is messziről, zümmögve felcsendült az ismert, finom női hang: „Si Von savait.. ... Néhány másodpercig mozdulatlanul ült. ... Az éjszakai légáramlástól kissé egymáshoz súrlódtak a pálmalevelek halk zörejjel... Es a szöveg most dúdolásba ment át... Kétségtelen ... Ugyanaz a hang! Felugrott!... A hang irányába ment, de az éneklő zümmögés különös módon távolodott ... Az ördög játszik vele ... Most tisztán hallja: „Si l’on savait... Néhány fa mögül kiért a sivatag peremére. Dermed ten állt meg! Egy homokdűne tövében,, a Szaharában, ott ült a nő! Az imént még az újságból nézett rá! Megvilágította a hold. Fehér lovaglóruhábart volt, parafakalapban, és hótiszta rajta minden! Világosan látszik nagy, bánatos szeme, kissé sűrű, összenőtt szemöldöke... Egyenesen Galambra néz, mosolyog és dúdol: „Si l’on savait... Si fon savait...” Határozott léptekkel, de nem futva, elindul a nő felé. Ez most lassan felállt. Lovaglóbotiával ütögette csizmáját és elindult... A mindenségit! Ha a homokdombok mögött eltűnik ... Most már futni kezdett. Ezt mégiscsak el kell intézni egyszer, ezekkel az örökös kísértetekkel. Hát már sohasem hagyják békén? Megkerülte a dombot Semmi... De mintha nagyon messziről jönne; talán az ötvenedik dombhullám távolságából... Halk, lágy, alt hangú bölcséi dalnak hangzott a melódia. Galamb leült, és Idegesen fütyörészett. Ügy, ahogy as ember elhagyott sikátorban önmagát bátorítja ilyesmivel. Mert ez mégis túlzás, kérem. Lássuk be Azt már meg se kíséretté, hogy utána menjen a látomásnak. Csodálatos, de igen távolról énekel a hölgy... C sak abban téved, ha azt hiszi, hogy egy Haa> ríncourt az 6 kedvéért idegösszeroppanásban fog meghalni. (Folytatjuk} úgy meséli a történteket. Dr. Brétall úton volt, azt hiszik, Algírban, és Mme Brétail vendégül látta Corot szpáhi kapitányt, a népszerű úrlovast. A lakájok állítása szerint Corot kapitány máskor is megfordult a házban Brétail távollétiben. Este tizenegykor történt a dráma. Az egyik lakáj teát szervírozott a szalonban. Brétailné a zongoránál ült, és a ,Si lön savait’-t énekelte. Ekkor váratlanul megjelent az ajtóban Brétail! A lakáj két lövést hallott, egy sikolyt, egy zuhanást, Corot kapitány és az asszony átlőtt fejjel buktak le. És mielőtt a Szolga megakadályozhatta volna, dr. Brétail Is halántékon lőtte magát. Mire a mentők megérkeztek, már egyikükben sem volt élet...” Galamb cigarettára gyújtott. Eszébe jutott a ház... A poros szoba és a furcsa nő az anyajeggyel... „... Jogos vagy jogtalan féltékenység? Ki tudná eldönteni — folytatta a hír. — Lehet, hogy a Russel mellett átélt expedíció szörnyűségei viselték meg dr. Brétaü idegvillanegyede, a Boulevard Bonaparte. Dr. Brétail agyonlőtte feleségét, Corot kapitányt és önmagát. Dr. Brétail nemrég tért haza a Niger vidékéről, ahová a szerencsétlenül járt Russel kutatót kísérte, mint a nagy tudós titkára. Hazatérése után dr. Brétail feleségül vette a tragikusan elhunyt tudós özvegyét. A rendkívül szép asszony valamikor énekesnő volt, és csak Russel kedvéért hagyta ott a színpadot. De Oranban, ahol Russelék nagy társadalmi életet éltek, olykor még szerepelt a jótékonysági estélyeken. Ilyenkor híres dalát, a ,Si lön savait’-t énekelte.. A dal a halott melletti szobában! A dal, amely folyton szólt, és nem énekelte senki! Tovább olvasott. „ ... A szerencsétlenül járt Russel magántitkára, dr. Brétail, a tudós halála után nőül vette az özvegyet, és úgy látszott, hogy boldog házaséletet élnek, míg tegnap este bejkövetkezett a véres családi dráma. Csak két lakáj tartózkodott a házban, és mindkettő ugyan25. K iment az oázis szeléig ahol már vastag por le pi a bokrokat. A végte len homoktenger, mintha va lód! óceán volna, ezíistfehé színben terül el a holdfény ben. Körülnézett... Messze vol mindenkitől. Egy későn nyug vő kakadú rikoltott, néhán; béka kvartyolt a némaság ban, és nagyon távolról a: arab tábor zümmögő énekké rusa szüremlett feléje. Tenyérnyi 'holdfény tűzöt át a karcsú palmyrák koroná ja között. Ez éppen alkalma: világítás ahhoz, hogy olvas son. Elővette a tárcát. Egyszerű bőrtárca volt, amilyen milliószámra akad mindenfelé. A. tárcában sok mindenféle volt Elsősorban tizenötezer franl papírpénz. Néhány nyugta sok névjegy. Azután egy újságkivágás. Féloldalas hír. Vörös ceruzával bekeretezve: „Megrendítő családi dráms a nemrég hazatért dr. Brétai' lázában. Tegnap este véres esemény színhelye volt' Oran előkeli ! lalkoztatók létesítése, szak- i képzés biztosítása. Hol és milyen lehetőség nyí- j lik erre? Többek között ezt is kell vizsgálnia a csökkent : munkaképességűekkel foglal- ; kozó bizottságnak, amelyet I minden vállalat köteles létrehozni. A Munkaügyi Miinisz- : térium anyagilag is jelentősen ! támogatja ezt a munkát: ez í év első negyedére egymillió ! forintot utalt át a megyei Lu- | nács vb letéti számlájára át- ! meneti segély és szociális já- j radék céljára; . Áz\ összeget I szétosztották 'a járások kö- : ZÖtt. — Örömmel vettük tudomá- [ sül, hogy a Borsod megyei Tanács ilyen gyorsan reagált az új kormányhatározatra — jelentette ki a vb-ülésen a Munkaügyi Minisztériumot képviselő Horváth László, összegezésében pedig dr. Papp Lajos vb-elnök hangsúlyozta: a társadalmunk humanitását kifejező intézkedésekkel mindig és mindenkinek fokozottabban kell törődnie. R. A. Kedden a Parlament gobe- J lin-termében munkaértekezletet tartottak az országgyűlés tisztségviselői, a parlamenti bizottságok elnökei és a megyei képviselőcsoportok vezetői. Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az országgyűlés elnöke bevezetőjében értékelte az ország- gyűlés elmúlt évi munkájának legfontosabb tapasztalatait. Megállapította, hogy eredményesebb, sokrétűbb lett a képviselők tevékenysége. Hasznos javaslataikkal és észrevételeikkel vettek részt a törvények megalkotásában. Aktív munkát végeztéit a választókerületekben és a megyei képviselőcsoportokban. Hangot adtak választóik elképzeléseinek, javaslatainak és erősítették az alkotó vitaszellemet. Ennek nyonián legfőbb államhatalmi és törvényhozó testületünk munkája színesebb, elevenebb lett, s eleget tett az alkotmányban előírt feladatainak. Kállai Gyula ezután tájékoztatta a jelenlevőket az országgyűlés idei várható bel- és külpolitikai feladatairól és egyéb kérdésekről. Munkaértekezlet a Parlamentben méltányossági lehetőséggel helyen élni is fognak. © «S ) Deli János szikszó! cK aj-ör/Í!* ~ > azt panaszolja, hogy kocsi* — \ kísérő társaival együtt na- ~ < pi 12—13 órát dolgoznak^ ™ í nem biztosítanak számukr» 5 ) étkezési időt, és a nehéz tt- S S zikai munka után szabad — !> szombatot sem kapnak; Azt Ej < kérdezi, sérelmüket hogyaa ~ ' lehet orvosolni? A Munka Törvénykönyv és! végrehajtási rendeletéi tartalmi szempontból biztosítják vállalati önálló gazdálkodás feltételeinek megterem tését* szélesítik a dolgozók jogait, érdekeik hatékonyabb védelmét, növelik a szakszervezetek szerepét. Ezek a központi szabályozások inkább általános elvi jellegűek, a részlete- sebb szabályokat a vállalati kollektív szerződések és füg« gelékei tartalmazzák. A Munka Törvénykönyv szerint a munkaidő heti 44— 48 óra, de lehetőségük, van a vállalatoknak rá, hogy a „heti munkaidő tartamának alapulvételével több heti, havi, vagy évi keretet is meghatározhatnak. Feljogosítottak a vállalatok arra is, hogy rendkívüli esetben a munkaidőn felül is igénybe vehetik, túlóráztassák a dolgozót. A munkaidő beosztásának, valamint a túlmunka elrendelésének feltételeit, korlátáit és módját a kollektív szerződések szabályozzák. ' A túlmunkáért díjazás jár, aminek összegét, szabad időnkénti kiadásának feltételeit, módját szintén a kollektiv szerződés szabályozza. A Munka Törvény-könyv előírja, hogy a munkaidő megszakításával lehetőséget kell biztosítani az étkezésre. Ez a munkaközi szünet napi fél óra, de a kollektív szerződéi másként , is rendelkezhet . ' iA kollektív szerződést részletesen ismertetni kellett a vállalat dolgozóival, abba a dolgozó bármikor betekinthet, ezért azt javasoljuk olvasónknak, hogy munkáltatójánál — a nagykereskedelmi vállalatnál — tekintse meg a sérelmükre vonatkozó szabályozásokat, s ha nem tartja elfogadhatónak, munkatársaival együtt forduljanak panasszal a szakszervezeti bizottsághoz. Dr. Sass Tibor igazmondási kötelezettség, az indoknak tehát igaznak kell lenni. Olvasónk magatartásának elbírálása a munkaadó jogkörébe tartozik. Ha a tényállás olyan, lehet figyelmeztetést, fegyelmi büntetést is adni, társadalmi bírósági eljárást kezdeményezni, de a munka- viszonyt is fel lehet mondani, kivéve, ha a Munka Törvény- könyv, vágy a kollektív szerződés szerint tilalom, vagy korlátozás alá esik. A felmondás ellen panaszt lehet beadni a vállalati munkaügyi döntőbizottsághoz. O — v " Dr. Angyalos László aba— újszántói olvasónk arról ” ) tájékoztat levelében, hogy n ) folyamatos munkaviszonya ~ > alapján csak 1969. évben — i kaphat jubileumi jutalmat. I; J. Ezzel szemben olyan érte- 2 > sütése van, hogy új rendel- S , kezéé folytán már 1968. évii í ben megkaphatja. Arra vo— ) natkozóan kér jogi taná- C •; esőt, milyen rendelet alapja < jár kérheti korábban a ju— 1 bilcumi jutalmat? A 34/1967. Korín. sz. rendelet, mely az M. T. végrehajtásáról szól, nem helyezte hatályon kívül a 33/1964. Korm. sz. rendelet 18. §. (3) bekezdését. E rendeletszakasz előírja, hogy akinek a jubileumi jutalomra való jogosultság szempontjából beszámítható idővel a folyamatos munkaviszonya 1965. január 1. napján — legalább 20 év, legkorábban 1967. évben, — legalább 15 év, legkorábban 1968. évben, — legalább 10 év, legkorábban 1969. évben, — 10 évnél, kevesebb, legkorábban 1970. évben fizethető a jubileumi jutalom. A 10/1967. MüM sz. rendelet 8. §-a. lehetőséget, ad .a vállalatnál^:(munkáltatónak), hogy a dolgozó javára eltekinthet az előbbi megkötöttségektől. Ezt a lehetőséget több vállalati kollektív szerződésben úgy szabályozták, hogy az összes körülmények figyelembevételével az szb javaslatára 6 hónappal, vagy egy évvel előbb is kifizethető a jubileumi jutalom. ' Ez azt jelenti, hogy lehetőségről van szó, követelni azonban nem lehet. A munkáltató elbírálási jogkörébe tartozik, s feltételezzük, hogy ezzel a — , Kovács Gyula miskolci ol” ) vasónk azt írja, hogy a SZ < munkaadó által szervezeti “ ) — a tanulók munkáját bc«5 ( mutató — kiállításról elsajá- ^ ) tftási szándék nélkül magá.- S í hoz vett egy tárgyat, és eJ- ZZ f hozta. Emiatt olyan értesí- jj ) lést kapott, hogy munkavi- n , szon.vát mondja fel, men jj ( ellenkező esetben kiküldik — munkakönyvét. Arra kér ~ > választ, hogy az üj Mun- n ( ka Törvénykönyv szerint a jj j munkaviszonyt emiatt fel ■— lehet-e mondani? Az 1968. január 1 - töl érvényes Munka Törvénykönyv 126. §-a szerint a határozatlan [ időre létesített munkaviszonyt j— az eddigi szabályoktól el- i térően — mind a vállalat, i mind a dolgozó bármikor meg- j szüntetheti, felmondással. Ezzel tehát megszűnt a vállalati felmondásnak a jogszabályban meghatározott indokhoz kötése, és ugyancsak megszűntek a dolgozó felmondásához fűződő hátrányok is. A vállalat és a dolgozó felmondása között azonban továbbra is eltérés mutatkozik, mert a vállalatnak írásban kell közölnie a felmondást, azt világosan indokolni köteles, és a felmondási időre, vagy egy részére — amit a kollektív szerződés szabályoz — a dolgozót fel kell menteni a munkavégzés alól. Nincs szükség indokolásra, ha a dolgozó még nincs egy éve a vállalatnál, kivéve, ha ez az első munkaviszonya. Ez azt jelenti, hogy a vállalat bármely indok alapján felmondhat. A felmondás indokolásának kötelezettsége az Mit mond a paragrafus? Jogászunk válaszol [ A ellik befejezésül hangoz- I tatja, hogy a Portugál Kommunista Párt részt vesz az I 1968. februári konzultatív taI lálkozón Bulgáriai látogatáson tartózkodik a Mexikói KP küldöttsége Arnoldo Martinez Ver- dugo-nak, a a Központi Bizottság első titkárának vezetésével. A mexikói küldöttség hétfő este találkozott a szófiai pártbizottság vezetőivel. A beszélgetés során Verdugo kitért a nemzetközi munkásmozgalom időszerű kérdéseire. A Mexikói Kommunista Párt sürgeti a kommunista és munkáspártok nemzetközi tanácskozásának összehívását és úgy döntött, hogy részt vesz a budapesti konzultatív találkozón — jelentette ki a párt első titkára. Tűzharc a Szuezi-csaiornán Izraeli erők kedd reggel géppuskatüzet nyitottak a szuezi csatornaigazgatóság 4 motorhajójára, amelyek a vízi út északi körzetében végeztek ellenőrzéseket. A Jordán folyó partvidékén arab ellenállók keddre virradó éjjel izraeli alakulatokkal ütköztek meg. nyi kommunista és munkás- ; páll együttes akciója. A Portugál KP már régóta az új nemzetközi tanácskozás megtartása mellett szállt síkra. Nem látunk semmilyen olyan komoly okot, amelyek I Igazolhatnák, hogy egyik, vagy másik párt lemondjon a vé leménycsereben való részvéteiről, mivel a találkozó során minden párt nyíltan és tárgyilagosan kifejtheti nézeteit, és a kölcsönös testvéri vita légkörében megtalálhatja az új nemzetközi kommunista tanácskozás összehívásával és ! megtartásával kapcsolatos í problémák megoldását. A Portugál Kommunista Párt központi orgánumának az Avante című lapnak a ha Bábjain cikk jelent meg „Fontos lépés e kommunista moz galom egységéhez vezető úton " címmel. A cikk többek közöli megállapítja: A Portugál Kommunista Párt megelégedéssel helyesli azt .a kezdeményezést, hogy ez év februárjában tartsák meg a kommunista és munkáspártok • konzultatív találkozóját A lap a kiéleződött nemzetközi helyzetre, az amerikai imperializmus agresszív lépéseire utalva hangoztatja, mennyire szükséges valarnenyTörődjünk jobban a csökkeni munkaképességű emberekkel! i ■- V. j A megyei tanács végreha!tó bizottságának gyors reagálása egy új Kormányhatározatra