Észak-Magyarország, 1967. december (23. évfolyam, 284-308. szám)
1967-12-09 / 291. szám
Szombat, 1967. december f. esZAKMAGTAROKSZM Ankét i* nzerkessíiöségrben Vállalati és személyi jövedelem az áj gazdasági mechanizmusban Szép siker A Tiszai Vegyikombinátban már az év elején több cseppfolyós ammóniát termelték naponta, mint amennyit hígsav és ammonnitrát üzemük fel tudott dolgozni. A kombinát kiváló kollektívája a jubileumi versenyben mégis az am- móniagyárlás fokozására törekedett azért, mert a többlet- alapanyaggal segíthették testvérüzemeik tervteljesítését, másrészt pedig, mert a drága ammóniát kedvezően értékesíthetik a külföldi piacokon. Számos műszaki intézkedést vezettek be. Így például gyáruk 90 százalékos bővítése során több új berendezést határidő előtt helyeztek üzembe, és bátor kezdeményezésekkel emelték a termelés szempontjából döntő fontosságú nagygépek hatásfokát. A módosításokkal és az új berendezések munkába állításával hónapról hónapra új rekordokat értek el, és ammónia-termelésüket az év eleji 418 tonnáról sikerült napi 560—800 tonnára fokozni. Így 140 ezer tonnás tervüket november 17-re befejezték. A naponta keletkező több- letammóniaból a kazincbarcikai és péti üzemnek eddig mintegy 25 ezer tonnát, exportcélokra pedig már több mint 1O0 millió forint értékben szállítottak. A tejtermelés és- értékesítés növeléséről Jövőre több vasúti kerékpár Tűzálló befon a diósoiőri kohászaiban Az ipari melegítő berendezések, hevítő, olvasztó kemencék. tűzálló falazatát hazánkban általában «amott-, magnezit-, krómmagnezit téglából készítik. Az ilyenfajta tűzálló téglák előállítása, illetve ezekből a falazat megépítése költséges. Fazekas Ferenc, a Lenin Kohászati Művek kutatómérAz új mechanizmus lexikona 22. MüÉaverseny és mectian zmns. Oktober 5-i ülésén a Minisztertanács együttes határozatot hozott a SZOT elnökségével a szocialista munkaversenyről. A határozat bevezető sorai -különösen szokatlanok, miután a következőket hangsúlyozzák: „Az együttes határozat — o gazdaságirányítás új rendszerével összhangban — a szocialista munkaverseny legátfogóbb kérdéseit szabályozza, s a részletek tekinteteben önállóságot biztosít a vállalatok számara''. Mi az újszerű ebben a megfogalmazásban? Mint tudjuk a régi, a még érvényben lévő gazdasági mechanizmusban az aprólékos, a részletekbe menő gazdasági döntéseket is központilag hozták. A vállalatok, a vállalati kollektívák a központilag meghatározott és rájuk lebontott terveket utasításképpen, kötelező mutatókként kapták. Természetesen a szocialista munka versenynek is a direkt-modell szerinti, központi gazdasági tervutasításokat kellett alátámasztania, hiszen ezek a mutatók — ha olykor mellé Is hibáztak — a szocializmus építésének tervszerű, tudatos gazdaság- politikai intézkedései voltak, mint ahogyan a jövőben is azok lesznek. A túlzott központosítás azonban gyakran eltorzította a szocialista munkaverseny emberi-társadalmi lényegét, olykor a dolgozók öntudatából fakadó kezdeményezést. is lebecsülte. A párt IX. kongresszusát köszöntő munkaversenyt például 1966 legelső napjaiban kezdeményezték, sok helyen mégis azon az állásponton voltak, hogy „amíg nem jelenik meg a SZOT és a KISZ felhívása, nincs kongresszusi verseny”. A régi módszer azonban nem felel meg az 1968. január 1-én életbe lépő új gazdasági mechanizmus tartalmának és követelményeinek. A gazdasági feladatok, döntések konkrét részkérdései lekerülnek a vállalatokhoz, miután a konkrét ismereteknek, helyzeteknek és adottságoknak a vállalatok vannak birtokában. A nép- gazdasági érdeknek megfelelően ezen ismeretek alapján maga a vállalat alakítja ki éves gazdasági tervét, s ez a terv már nem központi utasítások komplexuma. A szocialista munkaversenynek is a népgazdasági érdekeknek mind tökéletesebben megfelelő vállalati feladatokat kell segítenie, hisz a jo vállalati eredményben a vállalat kollektívája és a népgazdaság is egyformán érdekelt. Legközvetlenebbül azonban kétségkívül a vállalat vezetői és dolgozói érdekeltek a jó eredményben, hisz a maximális nyereség elérése maximális forrásokat jelent, a vállalati alapok, a fejlesztési-, a tartalék- és a személyi jövedelmek növelését biztosító részesedési alap számára. A Minisztertanács és a SZOT együttes határozata ezért utalta most vállalati feladatkörbe a szocialista munkaverseny közvetlen irányítását, kiemelve, hogy a részletek tekintetében önállóságot biztosit a vállalatok számára. A verseny fő célját természetesen, diapveto gazdaságpolitikai céljainknak megfelelően, több évre szólóan a Minisztertanács és a SZOT jelöli ki. Következésképpen a szocialista munkaverseny szervezése, irányítása és szabályozása is a gazdasági döntésekkel párhuzamosan a döntési szinteknek megfelelően alakuL Mint ahogyan az együttes határozat bevezetőjében kiemeli: „A szocialista munkaverseny a, dolgozók önkéntes és tudatos részvétele a szocializmus építésében, a társadalmi felemelkedés előmozdításában: nélkülözhetetlen a gazdálkodás eredményességének növelésében, a népgazdasági és vállalati tervek teljesítésében. A munkaverseny a szocialista tudat formálásának, a közösségi magatartás fejlesztésének módszere, az elvtársi együttműködés és segítségnyújtás megnyilvánulása: magában foglalja a politikai és általános műveltség, valamint a szakmai képzettség színvonalának emelésére irányuló törekvéseket is. A munkaverseny két alapvető formája továbbra is az egyéni és kollektív verseny. A részvevők felajánlásaikat, kezdeményezéseiket szocialista kötelezettségvállalásokban rögzítik. A verseny irányításáért és szervezéséért a gazdasági és szakszervezeti szervek együttesen és külön-külön is felelősek. A munkaverseny közvetlen irányítása és szervezése a jövőben vállalati feladat.” A népi ellenőrzéseit tapasztalatai az újhelyi járásban AZ Ősz FOLYAMÁN a népi ellenőrök különböző időpontokban többször is meglátogatták a sátoraljaújhelyi járás boltjait, éttermeit, és bizony, alig volt üzlet, ahol ne tapasztaltak volna kisebb-na- gyobb szabálytalanságot. Vizsgálataik eredményét mindenütt jegyzőkönyvbe foglalták, ennek alapján a járási Népi Ellenőrzési Bizottság összefoglaló jelentést készített, s ezt megküldte az érdekelt kereskedelmi és vendéglátóipari szerveknek. Most pedig a bizottság együttes értekezletet tartott Sárospatakon, a vállalati vezetőkkel. A napirendnek megfelelően a sátoraljaújhelyi, a sárospataki, a cigándi, a ricsei, a tolcsvai és a pálhazi körzeti földművesszövetkezetek vezetői részletesen ismertették azokat az intézkedéseket, amelyeket a népi ellenőrök észrevételei alapján tettek a fogyasztók érdekeinek hathatósabb védelmére. A sárospataki körzet 76 egységében 35 boltos ellen indítottak fegyelmit. Pálházán, Sátoraljaújhelyen, tob boltost elbocsátottak, vagy alacsonyabb beosztásba helyeztek, Kiesén, Cigándon szintén elrendelték a felelősségre vonást azok ellen, akik a vásárlókat megkárosítottak. Különösen fokozták az ellenőrzést a sárospataki körzeti földművesszövetkezet boltjaiban, amely a járás legnagyobb kereskedelmi vállalata. Itt külön ellenőrzési osztályt létesítettek, s munkatársai meglepetésszerűen általános és célellenőrzéseket tartanak. Sátoraljaújhelyen a csomagellenőrzés bizonyult hatásosnak, ami azt jelenti, hogy az ellenőrök a boltból távozó vásárlóktól elkérik a vásárolt cikkeket a pénztári blokkal együtt, és megvizsgálják, nem károsították-e meg a fogyasztókat. A népi ellenőrök tapasztalatai szerint manapság leltárhiány már ritkán fordul elő Előfordul, hogy a boltvezetők az esetleges hiányt a vevőkön igyekeznek „behozni”. Ennek nem az árdrágítás, hanem a súlycsonkítás a leggyakoribb módja Újabban olykor számolási „manipuláció'' is előfordul, főképp a pénztárnál, ahol többféle cikk vásárlása esetén olyasmit is „felszámolnak”, amit ki sem szolgáltak. Sajnos, a szakma legjobb dolgozói ellen is kellett már a járásban — nem is égy esetben — eljárást indítani a vevők megkárosítása miatt. Éppen ezért — amint a körzeti vezetők ígérték —, a jövőben még szigorúbban védik majd a vásárlók érdekeit, s mindenáron, érvényt szereznek az űj mechanizmusban életbe lépő rendelkezéseknek. Ez pedig azt jelenti,' hogy ha esv boltost háromszor tetten érnek — bármilyen kiváló szakember legyen is —, el kell tiltani a szakmától — KÍNOS gondossággal vigyázunk ezentúl rá — összegezték a hasznos értekezlet tanulságait —. hogy a vásárló hiánytalanul megkapja boltjainkban azt. amiért megfizetett. Mert nem kisebb dologról, mint a kereskedelem becsületéről van szó... út. » daru-, illetve görgöpályát építettek. A kibővített, korszerűsített üzemrészben a jövő évben már megkezdik a termelőmunkát. A fejlesztés eredményeként a Diósgyőri Gépgyárban az eddiginél évente több mint ötezer, hozzávetőlegesen százmillió forint értékű vasúti kerékpárral készül majd több, az eddiginél lényegesen gazdaságosabb feltételéli mellett. A Diósgyőri Gépgyárat — egyik legkeresettebb exporttermékének, a vasúti kerékpárnak nagyobb tömegű és gazdaságosabb gyártására — mintegy nyolcszáz négyzetméter alapterületű üzemcsarnokkal bővítették. A kerékpárok megmunkálására nagy termelékenységű, korszerű tengelynagyoló, Illetve esztergagépeket. helyeznek üzembe.' Az anyagmozgatás gyorsítására új nöke a külföldi szakirodalom alapján a tűzálló beton alkalmazására tett javaslatot Ez sokkal olcsóbb. A szükségnek megfelelő adalékanyagok hozzáadásával a tűzálló cementből nagyobb betontömbök készíthetők, vagy zsaluzással jmlesztve gyorsan beépíthetők. A Selypi Cementgyárban készített tűzálló cement felhasználásával, persze adalékanyagokkal, a diósgyőri kohászat nagykovácsműve több melegítő berendezésének falazatát ebből építették meg. A mintegy másfél éve kísérletileg megépített tűzálló betonfalazat a gyakorlatban kitűnően bevált nyereségrészesedés tehát erősen differenciált lesz. — Számításunk szerint 1968- ban a nyereséget többszörösére kell növelnünk, hogy ugyanannyi, vagy több nyereségrészesedést érjünk el, mint 1966-ban, vagy 1967-ben. — Mint az említettek is mutatják, jövőre korántsem lesz könnyebb dolgunk. Hiba lenne pusztán a közgazdasági számításokra, modellekre, illetve pusztán az anyagi ösztönzésre támaszkodni. A vállalat sajátos céljainak megfelelő és a vállalat minden dolgozóját egyaránt érdeklő közös célok elérése végett szükségünk van minden dolgozó aktív hozzájárulására, szorgalmára, lelkesedésére. Szükségünk van a széles körű politt- kai-nevelő-felvilágosító munkára. Szükségünk van a párt-, a tömeg- és a társadalmi szervezetek aktív segítségére, a szocialista versenymozgalmakra, általában minden dolgozó segítségére. Ónod vári Miklós Csorba Barnabás (Folytatjuk.) meghatározott prémiumként, jutalomként, újítási díjként, valamint a lakásépítési akciók átvállalt hozzájárulása, tanulmányi ösztöndíj, segély formájában és természetesen az év végi részesedés szerint fizethetjük ki. Szeretném megemlíteni, hogy ide tartoznak az adóztatás előtt levontak, amelyeket a kollektív szerződésben leírtak szerint, az adott célra, illetve az év végi nyereségrészesedésben fizetünk ki. A nem pénzbelit részesedésre fordított összegből fizetjük ki többek között az üzemé.t- kezteléshéz szükséges hozzá, járatást. Erről érdemes megemlíteni, hogy egy vállalatnál a dolgozóknak általában mindössze 30 százaléka étkezik az üzemi konyhákon, a, dolgozók 30 százaléka veszi igénybe ezt az összeget, kétharmada nem. Ez az egyharmad elvonja a kétharmad dolgozóinak pénzét Ennek megszüntetése a jövő évben még különféle akadályokba ütközik. Valószínű, hogy a későbbiek során, a szakszervezettel való megegyezés alapján, ebben más megállapodás is születik. A nem pénzbeli juttatáshoz tartozik még az üdülésre, a szociális, a kulturális, a sportcélokra fordított, vagy fordítandó összeg. Milyen nyereséggel számolhat nak az LKM-ben ? — Említettem, hogy tervezetünk szerint, az adózás után 36 millió forint részesedési alap marad. Ha ebből 10 százalékot, 3,6 millió forintot a tartalékalapba helyezünk, az átlagbéremelésre 2 százalékot, 8,8 millió forintot fordítunk, s egyéb szociális juttatások és prémiumok címén 7,5 millió forintot tervezünk, úgy az év végére a felosztható részesedési alap 16,3 millió forintot tesz ki. Ezt az összeget a kategóriák alapján, differenciáltan osztjuk szét. — Említettem, hogy a kategorizálás szerint a három csoportba sorolt dolgozóknak az évi bérhez arányított kifizetési maximum 80, 50 és 15 százalék. Ezeket az arányokat abban az esetben is be kell tartani, ha a vállalat nem éri el a csoportmaximumokat A IV. A rendeletek szerint a vállalatok jövőre 4 százalékkal növelhetik az átlagbért az előző évihez viszonyítva. Ha az adott vállalatnál az átlagbér- emelés meghaladja a 4 százalékot, büntető szankciók lépnek életbe. Ennek kihatásaként a vezető állásúaknál a részesedést 50, kivételes esetekben 100 százalékos arányban letilthatják. Béremelés és nyereség — A kérdés az, mi a helyes vállalati álláspont? Mindenekelőtt abból kell kiindulni, lesz-e olyan részesedési alap, amely kibírja ezt a 4 százalékos emelést? Ha a részesedési • alap igen kedvező, akkor is figyelőmbe kell venni néhány más tényezőt. Ha a 4 százalékot teljes egészében az átlagbér emelésére fordítjuk, a nyereségrészesedés ennek arányáí ban csökken. Figyelembe kell vennünk, hogy a dolgozók egy része hozzászokott a béremeléshez, s ezt automatikusnak ártja Sok helyen úgy is fogalmaznak: „az alapbérünkért csák bejárunk, és a teljesítménybérért dolgozunk”. Sok szól amellett: ezt a 4 százalékot a helyes ösztönzésre for’ dítsuk. Mi arra a következte- ésre jutottunk — mondotta Énekes elvtárs —, hogy az átlagbér-emelést 1,5—2 százalékos szintre állítjuk be. A fennmaradó összeget ösztönző formaiján kapják meg a dolgozók. ( Elképzeléseink szerint a jelenlegi 6—7 százalékos mozgóbért fokozatosan 12 százalékra növeljük, amellyel a gazdaságosabb, az eredményesebb tevékenységre ösztönzünk. így a nyereségből képződő, illetve egyéb címen kifizethető ösz- szegből év közben, illetve év végén a dolgozók megkapják a megfelelő béremelést. Ax H-afap felosztása — A különféle levonások, Illetve adózás után megmaradó részesedési alapot a Gazdasági Bizottság határozata szerint két részre kellett felbontani: <x pénzbeni és a nem pénzbeni részesedésre. A pénzbeni részesedést az I., a II. és a III. ■kategóriában részben az előre pontilag biztosítja, a tsz-eket szaktanáccsal látja eL • A tejipar magas fehérjetartalmú túrót készít takarmányozás céljára, s készítésének technológiáját készséggel rendelkezésére bocsátja minden tsz-nek, állami gazdaságnak. összefoglalójában dr. Di- mény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter mező- gazdaságunk egyik fő kérdésének nyilvánította a szarvas- marha- tenyésztést, a tejtermelőét, a tej és tejtermék értékesítését. Fokozni kell a tejtermelést, biztosítani kell a lakosság széles körű tej- és tejtermék-ellátását, s mielőbb el kell jutni még a falusi iskolákba is a tejnek — mondotta a miniszter. Megemlítette, hogy a fővárosban megkezdik a műanyagtasakókban való csomagolást, s ha ez a módszer beválik, könnyebb lesz majd eljuttatni a tejet a fogyasztókhoz. Most az a tennivaló, hogy mielőbb megoldódjék a falusi lakosság tejellátása, hogy a 76 literes mélypontról előbbre lépjünk, ezáltal növeljük a falusi lakosság táplálkozási színvonalát Most már a tejipartól és a tejtermelő üzemektől függ, hogy maradéktalanul kielégítsék a községek lakosságának igényét ebből a fontos élelmiszerből. Németh Imre országgyűlési képviselő ga pedig ellátatlan. Ezután & község lakosságát elégítik ki, s ami marad, azt adják a tejiparnak. • Szinte már közhelynek számít annak emlegetése, hogy a tej biológiailag a legértékesebb élelmiszerünk. Hazánk lakosságát élelmiszereink ellátják a szükséges kalóriamennyiséggel, de a fehérjében nálunk is. és a világon másutt is, hiány van. Sokan nem tudják, hogy három liter tej tápéri éke egy kiló nyers húséval egyenlő, s sokkal kömy- nyébben emészthető. Ezért, továbbá, mert a serdülő fiatalság és az idős korban levő emberek élettanilag fontos tápláléka, a képviselők a tej és a tejtermékek nagyobb mérvű fogyasztásának propagálását javasolták. A Tejipari Tröszt megoldást keres arra, hogy a tejtermelő üzem (tsz, állami gazdaság), közvetlenül értékesítse a tejet — a helyi ellátás kielégítésére — esetleg egy-két tejterméket is hozzon forgalomba. Lehetőség van arra is, hogy a tsz bizományba veszi, esetleg megvásárolja a tejipartól a községben levő tejbegyűjtőt A Tejipari Tröszt abban is segíti a tsz-éket, hogy felméri a szükséges felszereléseket, gépeket, azok beszerzését közAz országgyűlés mezőgazdasági állandó bizottsága a napokban tartott ülésén, a fontosabb mezőgazdasági termékek felvásárlásáról készített tájékoztató megvitatása során — többek között — a tejtermelés, a -felvásárlás, a tej és tejtermékek értékesítésének problémáival is foglalkozott. Dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter a tájékoztató kiegészítéseként részletesebben foglalkozott, a témával m Elmondotta a miniszter, hogy a kormány továbbra is ösztönzi a tejtermelést. A tejipar felvásárlási nehézségei részben a kapacitás elégtelenségéből, de főleg abból származik, hogy nem igyekszik eljuttatni a tejet és tejterméket a lakosság széles rétegeihez. így például nem kielégítő, még a fővárosban ■sein az iskolatej-ellátás, sem bedig a falusi lakosság ellátása tejjeí és tejtermékkel. A vita során majdnem minden képviselő hozzászólt. Dr. Bellák Sándor, a keszthelyi ágrátudományi főiskola rektora például statisztikai adatokat ismertetett, melyek szerint hazánk Európában az utolsó előtti helyen áll tej- fogyasztásban. Bartha András, a füzesabonyi tsz elnöke elmondotta, hogy naponta mint- agy ezer liter tejet adnak át a tejiparnak, a község lakossá-
