Észak-Magyarország, 1967. december (23. évfolyam, 284-308. szám)
1967-12-31 / 308. szám
Vasárnap, 1967, december 3 &Z AKM AGY A RORSat AO J I Úvia egészségéi! „C-vilaminos* CSIPK ESZöRP Meghűlésnél gyengeségnél! Fogyassza a R 0 S fl ¥ IT CSIPKE ORMOST ízletes, ölesé Árusítják: élelmiszerüzletek gyógynövény-szalttízletek Gyártja: HERBARIA, Budapest ; VOLT PALLAGI | GAZDÁSZOK! A Debreceni ! Agrártudományi Főiskola 1908. május 20—22-ig a DEBRECEN- PALLAGI I MEZŐGAZDASÁGI ^elsöoktatas 100 EVES ÉVFORDULÓJA alkalmából JUBILEUMI NAGT TALÁLKOZÓT I és tudományos ülésszakot I rendez. j Kérjük, címeteket I küldjétek meg a j JUBILEUMI SZERVEZŐ ! BIZOTTSÁGNAK, Debrecen, Böszörményi út 104. ___ M iskolci Pamutfonó 1 évre fonó Ipari tanulókat szerződtet 8 ált. iskolai végzettséggel, 16— 17 év közötti leányok — állandó miskolci lakó- I gok — jelentkezhetnek I iskolai bizonyítvánnyal együtt — felvételi vizsgára — ez üzem ipari- tanuló Iskolájában, 1968. \ \ január 9-én 9 óráig. értesítjük «tazófcözönséget, hogy Iskolcról és Sátoraljaújhelyi taxi és túraépkocsikkal CSEHSZLOVÁKJÁBA ÉS LENGYELQSZÁGBA belföldi díjszabás mellett ■ magánszemélyek, közű- letek és vállalok részére fuvarozást állatunk Felvilágosítás és egrendel éss Miskolcon: Partizán u. Telefon: 14-889. Sátoraljaújhelyben: Ko&suttér 12. Telefon: SSL t sz. AKÖV taxii el epe 4 0 f J968 - az olimpia éve J KOROlBOb — VARAZDA- TES. Ez a két név ragyog aimak a márványtáblának elején és végén, mely az időszámításunk előtti 776-tól 393-ig megrendezett olimpiai játékok koszorús bajnokainak névsorát örökítette meg a késői utókor számára. Több mint egy évezreden át lobogott tehát a béke és az emberek közötti barátság fáiyes lángja az Alpheios folyócska hús hullámai által öntözött völgyben levő Szent Liget olajfái alatt. Ám Theodosius hatalmi tébolya kioltotta a szent tüzet. A császári parancs következtében megszűnt ugyan a nemes versengés, de a hamu alatt a parázs tovább élt, s a magasztos eszme nean- zedékr öl-nemzedékre hevítette mindazok szívét, akik erejüket, ügyességüket, tudásukat a harcterek helyett a sport nemes mezején akarták egymással összemérni. MÁSFÉL ÉVEZRED pergett le az idő homokórá' ín, míg újra teljes fénnyel loboghatott a szent láng. Az utóbbi évszázadokban történtek ugyan több országban is kísérletek az olimpiai versenyek felújítására, de tartós sikert egyik próbálkozás sem tudott felmutatni. Angliában Róbert Dover kezdeményezésére 1604-től 1700-ig rendezték „angol olimpiai játé- kokat”. Franciaországban Bernard de Montefaucon, a németeknél Guts-Muths és Jahn kísérletezett nemzeti játékok megteremtésével. Göröghonban pedig az ólkori olimpiák színhelyén Zappasz indította el 1859-ben az öt alkalommal megrendezett, erősen pánhellón jellegű „olimpiai játékokat”. A túlzottan nemzeti szellemben rendezett versenyek azonban nem voltak tdőtállóak. Az elmúlt század végén aztán a sportélet általános fejlődése annyira haladt, hogy a vetélkedések megértek az országhatárok átlépésére. A testkultúra nemzetközt jellegűvé vált. Az egyes sportágakat illetően egységep szabályok alakultak ki, s csupán egy lépés hiányzott még, hogy átfogó, irányító szerv vezetésével a béke harcmezején, a sport küzdőterein mérjék össze tudásukat a földrészeik országainak legjobbjai. A DttNTÖ LÉPÉS megtételét a nemzetközi sportérint- kezés nemes eszméjén kívül sürgette az a politikai légkör is, mely ebben az időben az Európa feletti hegemóniáért folytatott harcot jellemezte. Ezért javasolta az Atlétikai Sportok Uniójának 1892-es párizsi ülésén a franciák hírneves tudósa, Pierre de Cou- bertin a hellén olimpiai játékok modem formában történő felújítását, vallva, hogy az országhatárokat túllépő nagy sporttalálkozókon kívül semmi nem szolgálja jobban a népek közötti jó kapcsolatok alapját, az. egymás jobb megismerését éss becsülését, a béke és barátság magasztos eszméjének kicsúcsosodását. A párizsi Sorbonne-on aztán 1894. júniusában tettekre is sor került! Coubertín kezdeményezésére az újkori olimpiai játékok megteremtése céljából 13 nemzet küldöttei arról vitáztak (köztük Kemény Ferenc, egri reál iskolai tanár is), milyen formában valósuljon meg korunk egyik kimagasló jelentőségű, az egész világot átfogó kulturális eseménye. Es megkezdődött az ókori hagyományokon alapuló nagy sorozat! 1896-ban az ókori elődökkel szembeni kegyelet jelképéként Athénben már e három szó jelentette, hogy él, virul az eszme: CITIUS — ALTIUS — FORTIUS! Ragyogó szimbólum, hogy a sport igazi céljainak is azok a szavak lettek meghatározói, melyek az élet küzdelmeire szánt buzdításként váltak ismertekké Az élet és a sport mai világunkban elválaszthatatlanok, s e három szó a két fogalom kapcsolatának leghívebb kifejezője. SPORT ÉS OLIMPIA! Vt lágméretű népszerűségük új fejezetet nyitott az emberiség történetében. Mindkettő alapjában véve játék, mégis túlnőtt már a játékkereteken. Minden sportbarátnak, a különböző sportágakért lelkesedő sok-sok millió embernek érzelmi ügyévé vált. A játékosság ellenére is hallatlanul izgalmas és változatos küzdelmek, a bámulatos, sokszor emberfelettinek tűnő teljesítmények annyira az érdeklődés homlokterébe kerültek, hogy az újkor embere nehezen tudná már nélkülük elképzelni az életet. Bizonyítja ezt, hogy a néhánv évtizede már csak három földrész — Európa. Amerika. Ausztrália — sportolóinak nagy vetélkedőiből ma már részt kérnek Ázsia és Afrika népei is. Az öt karika valósággá lett, mert az olimpiákon valóban az egész világ legjobb sportolói mérik össze tudásukat. Az olimpia csúcsként emelkedik ki a világ sportéletének középpontjából, s jelentősége egyre növekszik. Ez a nagy találkozó lett a motor és a hajtóerő, melynek bűvköréből egyetlen sportoló sem vonhatja ki magát. A legnagyobb dicsőség, amit sportoló elérhet: a világ legjobbjai között szerepelni, esetleg a győzelmi emelvény legmagasabb fokára kerülni. E célért teszik hallatlan erőfeszítéseiket, mondanak le oly sok hétköznapinak tűnő dologról, szórakozásról. Előre néznek és nem hátra. S ebben a ml sportolóink is ott haladnak a zászlóvivők élcsoportjában. A magyarok olimpiai csillagai is fent ragyognak a sporttörténeteim égboltozatán. Sportolóink 14 nyári olimpiai játékon 19 sportágban 85 győzelmet arattak! ÉS MOST újra olimpiára készül a világ. Görög földről már elindult a szent láng, hogy egy hónap múlva a franciaországi Grenoble sziporkázó, fehér havának visszfénye tükrözze a kandeláberek olajának lobogó lángját, majd októberben a távoli földrész országa fővárosának, Mexico City-nek magas hegyei visszhangozzák a nyári olimpiai játékok megnyitását hírül adó fanfárók ezüstös hangját. Az Innsbrucktól Grenoble-ig és Tokiótól Mexico City-ig eltelt idő utolsó hónapjait morzsol- gatjuk, s a felkészülés szerte a világon csúcspontjára ért. A NAGY VETÉLKEDÉSBŐL ml is reszt kérünk. Hazánk népe fokozott érdeklődéssel tekint az olimpiai játékok elé, s elvárja, hogy lia Grenoble-ben nem is. de Mexico City-ben hagyományaikox híven megállja helyét a ma gvar sport! Nem lesz könnyű megoldani azt a feladatot, melyre leányaink es fiaink vállalkoznak. A teljesítmények egyre növekednek, a nemzetközi erőviszonyok kiegyenlítődése a legutóbbi olimpia óta folyton fokozódik. Ugyanakkor Mexico City-ben előreláthatólag megdől az eddigi részvételi csúcs is. és több mint 100 ország versenyzői indulnak harcba a győzelem- • ért. Igen. Lassan feledésbe merül Coubertín híres szállóigéje, mert ma már nemcsak a részvétel, hanem a győzelem is fontos. Mindegyik versenyző a dobogó közelébe törekszik, s olyan országok fiaival is számolni kell, akik a múltban nem játszottak szerepet a nagy világversenyeken. Jelentős nehézséget otkox ma.id a szokatlan égha.ilatoa kívül a mexikói magasság leküzdése is. Mi mégis bízunk sportolóinkban. Elsősorban a hagyományosan sikeres sportágainkban várunk tőlük eredményes szereplést. Reméljük a . vívás, az öttusa, a vízilabda, a birkózás, a súlyemelés, a kajak-kenu, a labdarúgás a múlthoz hasonlóan most is sok örömet szerez. A több! . sportágban is kicsúszhat egg- egy váratlan, jobb eredmény, ami csak tovább öregbíti majd eddigi jó hírünket a sportolók nagy családjában. Mert mi mindig ott voltunk a világ legjobbjai között. * büszkén vallhatjuk magunkat sportnemzetnek. Nagyszerű sikereket értünk el az oltm-'i piákon, s mai ifjúságunk mél- ' tó követője akar lenni a példamutató elődöknek. GRENOBLE ÉS MEXICO f CITY. Az olimpiai békegondolat. a testet öltött nemzetközi jelkép újabb állomása! Rövid’ Idő kell már csupán, hogy új- i, ra elhangozzék a magasztos jelmondat: „Jöjj szent láng, világolj, melegíts és ne aludj ki soha!” 1968 — az olimpia ével — Monostori Gyula -* Sport, l agj MBÍsi ésEcá... ? .•"“’.'„g.v.ÄV" % watt*1 Sötét, hideg december végi este van. Csípős szél száguld végig Sajószentpéter utcáin. .Mindenütt csend, csak a távoli bányuüzem gépeinek zúgása hallatszik. A 3-as számú altalános iskola tornatermének ablakain fény szűrődik ki, valósággal hívogatja az idegent. A Borsodi Bányász művészi tornászai tartják itt edzésüket. Művészi torna... Vagy ahogy a szakemberek nevezik: modern gimnasztika. A terembe lépőt érdekes látvány fogadja. A bordásfal mellett tíz lány áll, balettiskolákban látható pózban, miközben Sütő Lászlóné magyaráz, igazít a mozdulatokon. Az egyik sarokban Petényi István újra és újra elismételtet egy lépést három kislánnyal. Nézem a lányok arcát Lábuk meg-megrerneg, hoszr- szú percek óta lábujjhegyen állnak. De ők mosolyognak. Verseny közben, bármilyen fáradtak is, mosolyogni kell. Kört alakítanak, majd zenére elindulnak, — Nyújtva a spicc, csípő előre megy. A fejet tessék felemelni — hallani Sütő Lászlóné hangját. — Nem jól Elölről kezdjük. És a lányok csinálják. Hajladoznak, szökkennek, forogok, egyszerre. Modem gimnasztika . .. Hová lehet sorolni? Sport, vagy művészet...? Mind a kettő! A versenygyakorlatok nagyfokú állóképességet követelnek meg. Szökkenni, ugrani, forogni, vagy állandóan mozgatni a kéziszereket... Erő és ruganyosság kell hozzá. És a mozdulatok? A zene? Mennyi változatosság, mennyi szín, ritmus, kecsesség, báj, szépség, lendület egy-egy gyakorlatban. — Mégis, hogyan határozhatjuk meg a modern gimnasztika fogalmát? — kérdezem Herényi Istvántól. — A modern gimnasztikát a gyakorlatok sajátos technikája, a tánc elemeinek sajátos felhasználása, a zene különleges érzékelése a magas fokú gimnasztikái mozdulatok különleges alkalmazása s különböző érzelmi foka jellemzi. A zene nemcsak aláfesti a mozdulatokat, hanem egyben a hangulat kifejezője is. A zene s a gyakorlatok ritmusa, tempója, üteme, dallama együtt halad. Rövid bemutatót tartanak. Csodálattal nézem a lányok mozgását. Sütő Ágnes kötél- gyakorlata méltán vívta ki a szakemberek elismerését. Ágnes forog, hajladozik, szökell és a kötél egy pillanatra sem áll meg kezében. Feldobja, forgatja, pörgeti. Ezzel a gyakorlatával ..bekötelezte” magát a válogatott keretbe. Az általános Iskola nyolcadik osztályos tanulója. Kazincbarcikán lakik, onnan jár Sa- jószentpéterre edzésre. — Gondolt rá, hogy egyszer válogatott versenyző lesz? — kérdezem — Art hiszem, ha valaki sportolni kezd, vannak ilyen gondolatai. En is gondoltam rá, hogy egyszer válogatott leszek ... Amire vágytam, valóság lett. — Minden remény megvan rá, hogy a következő világbajnokságon Szabó Jutkával együtt ott lehetnek — mondja a két edző. Kinn, az utcán süvöltő szél. Bennem a gondolatok és a kérdések. Miért csak Sajö- szentpéteren van Borsodbar modern gimnasztika? Miért r nagy érdektelenség? Miért...? Gondolataim ismét visszatér ” nek a tornaterembe, ahol egye sül a sport és a művészet. Ta Ián csak egyfajta jelzővel tu dom a lányokat illetni: sport művészei!” Felföldi György Az év legjobb sportolni A magyar sportújságírók szövetsége az idén is megszavaztatta tagjait: kik voltak az év legjobb magyar sportolói. A szavazás eredménye alapján Tátimé Kovács Annamária atléta, Kozma István birkózó és a magyar öttusa- válogatott kapta a kitüntető elmek 1967. év legjobb női sportolója: Tóthné Kovács Annamária atléta 309 pont, 2. Tu- róczy Judit úszó 204 pont, 3. Bóbis Ildikó vívó 96 pont, 4. Almássy Zsuzsa műkorcsolyázó 41 pont. 5. Gyarmati Andrea úszó 12 pont, 6. Bánfai Ágnes tornász 7 pont 1967. év legjobb férfi sportolója: Kozma István nehézsúlyú birkózó 235 pont, 2. Balczó András öttusázó 228 pont, 3. Albert. Flórián labdarúgó 137 pont. i Németh Miklós atléta 28 pont, 3. Síita László birkózó 12 pont, t Porti sch Lajos sakkozó’ 1 pont. 1967. év legjobb együttese * magy-ar öttusaválogatott 31 pont, 2. labdarúgó válogatót 147, 3. női tőr válogatott. 13' pont, 4. Ferencváros labdc rúgó-csapata 75 pont, 5. ifjú sági labdarúgó-vő local ott ! pont, 6. kötöttfogású birkózó válogatott 5 pont Több szavazó megemlékező a távfutásban egyedülálló te jesitményt nyújtó SchiriO Györgyről, aki mint ismerete a Nagy Októberi Szociálist ■ Forradalom évfordulója alka , mából Budapestről Moszkvát ' futott A szövetség úgy dör tött, hogy a Vasas kiváló at : létáját emlék plakettel jutái, mázzá.
