Észak-Magyarország, 1967. december (23. évfolyam, 284-308. szám)
1967-12-30 / 307. szám
Szombat, 1987. december 38 esSAKMAGYAROKSXAti 3 #« *> ÖREG REKLÁMOK * * Míg a. miskolci villamos J „végigrobog” a városon, az * utas általában igyekszik va- J lamivel agyoncsapni az időt, » elűzni az unalmat. Ha isme- J rőssel akad össze — könnyű * a dolog. Van kivel megvitat- « ni a nemzetközi helyzetet, * kicserélni a vicckészletet, * vagy csámcsogni egymás hi~ J vatali pletykáin. * Ám, aki egyedül utazik, J annak már nehezebb elfog* laltságot találnia. Szerencsés * ember, akinél van friss új- » ság, vagy éppen fél szemmel * belepisloghat egy utastárs * lapjába. * Ha erre nincs mód, még * mindig nem kell remény* vesztetten ücsörögnie, vagy I álldogálnia a zötyögő sárga * kocsi utasának. J Mert kérem, ott vannak a * friss, a szembeötlő, a szefie* mes reklámok. Kis cédulácskák a jégvirágos ablakok fölött, kényelmesen lehet tanulmányozni, s ötleteket szerezni belőlük. Nézzük csak! Ultramodern külsejű kávéfőző, a lunapressz látható az egyik kis plakáton. Ott áll az útbaigazítás is: kapható minden villamossági szaküzletben. (Igaz, kissé rossz véleménnyel vannak róla, akik már kipróbálták. Azt mondják: szép, csak éppen nem jó kávét főz...) Aztán a következő hirdetésből azt olvashatjuk ki: divatos, szép csizmát vásároljunk asszonyainknak. lányainknak. És nini! Kutya-szépségverseny lesz hamarosan MiskoleonV Erre hívogat kedves szóval minden eb-barátot a cetli. Ám a nézőnek kár azon morfondíroznia, elmen- jen-e, vagy sem. A szépség- verseny ugyanis már megvolt. Csekély öt hónappal ezelőtt, valamikor júliusban. Azóta talán még nem volt idő rá, hogy a reklám- cédulát levegyék?... Meg azt a papírt is letéphették volna a villamos hirdetőtáblájáról, amelyik a helyiipari kiállításra invitálta az embereket. Hiszen pár héttel ezelőtt az a bemutató is bezárta kapuit. Az ócska, idejétmúlt reklámok csak bosszúságot okoznak, s lejáratják az esetleg valóban reklámízű, ötletes hirdetéseket. (Gyárfas) Exportra termelő üzemeink felkészülése az új gazdasági mechanizmusra II. Az állami visszatérítés és a vállalati érdekeltség között fennálló feszültség magában rejti azt a veszélyt, hogy a jelenlegi színvonalhoz viszonyítva csökken az exportkiszállítások volumene. Már most érzékelhetők olyan jelenségek, amelyek a jövő évi export csökkenését mutatják. Így például a kohászati üzemek az 1967-es évi exportnak csak mintegy 70 százalékát irányozta elő 1968-ra. Különösen a tőkés exportnál számolnak visszaesésre. Kétséges az is, hogy a DIGÉP milyen mértékben tesz eleget — szocialista relációban — a számára gazdaságilag előnytelen vasúti kerékpár-export igénynek. Fizetési mérlegünk egyensúlyához viszont szükséges az exportvolumen további növelése. A távlati tervekben előirányzott fejlesztések megvalósításához a népgazdaságnak a szükséges devizát export révén kell előteremtenie. Nem elegendő gazdaságosan termelni, hanem a termékeknek olyan piacot kell találni, ahol azok a lehető legkedvezőbb jövedelmezőséggel értékesíthetők. Piaci ismeretekkel eddig a külkereskedelmi és a felügyeleti szervek rendelkeztek. Miután azonban a külkereskedelem anyagi érdekeltsége nem volt összhangban az Ipari üzemekével, nem alakulhatott ki eredményes, gyümölcsöző együttműködés. így szükségessé vált a jelenlegi szervezet felülvizsgálása és a célnak jobban megfelelő szervezet kialakítása. E kereskedelmi tevékenység megerősítését, a vállalatok általában az anyagbeszerzési és értékesítési szervek egységes, központi irányítás alá helyezésével igyekeztek megvalósítani, Az újonnan létrehívott szervezet egyik fő feladatának tekinti a piackutatást, a propagandatevékenységet * A gazdaságirányítási rendszer követelményeinek megfelelően a Diósgyőri Gépgyárhál létrehozott új szervezetben helyet kapott a piaci információt nyilvántartó tevékenység, a műszaki tájékoztató propagandamunka, az exportajánlattevő tevékenység, valamint az export- és konjunktúrakutató munka. Célkitűzéseik között szerepel a tudományos piacfelmérés és az üzleti vállalkozásokra való előkészítés. A begyűjtött információkból műszaki, kereskedelmi értékítéletet vonnak le. Figyelik a külföldi országok ipar- és beruházási fejlesztését, ezzel összefüggésben vizsgálják gyártmányaik konjunkturális helyzetét Folyamatosan elemzik, milyen kép alakul ki a piacokon a gyártmányok keresettségéről, minőségéről, versenyképességéről, s azt, mi az oka a termékek iránti keresletváltozásnak, milyen változásokkal lehet a jövőben számolni. Vizsgálják a telítettség okát, & konkurrens válla! latok termékeit Ezek ismere- t tében javaslatokat dolgoznak ki a termékfejlesztésre. Az elemző tevékenységen kívül részt vesznek exportkereskedelmi tárgyalások előkészítésében, szerződések megkötésében, és ellenőrzik az export- gazdaságossági számításokat Hasonló tevékenység kialakítása szükséges és van is kohászati és vegyipari üzemeinknél. Az első években még igen nagy jelentősége lesz a külkereskedelmi vállalatok, a felügyeleti szervek, valamint az erre a célra létrehívott Piac- és Konjunktúra Kutató Intézet tájékoztató, információs tevékenységének. * lényeges előkészületi munkát igényel a külkereskedelmi vállalatoknál történő szerződésformák kialakítása. Önálló exportjogot megyénkben csak s DIGÉP részére engedélyeztek. kovácsolt acélokra, valamint kooperációs jellegű termékek forgalmazására. A többi exportterméknél a külkereskedelmi vállalatok értékesítési formái közül kell kiválasztani a legalkalmasabbat A Gazdasági Bizottság ide vonatkozó határozata lehetőséget biztosít rá, hogy az ipar és a kereskedelem közös érdekeltségét fokozva alakítsák ki a szerződési formákat (Bizományi, ügynöki, társasági szerződések.) Több ipari üzemünk az améta-rendszerű szerződések megkötését indítványozta. Tárgyalásokat kezdeményeztek a közös érdekeltségen belül a közös igazgatói tanácsok létrehozására. A külkereskedelmi vállalatok az olyan jellegű szerződéses formákat próbálják az ipari üzemekkel elfogadtatni, amelyekben nekik a legkevesebb kockázatot kell vállalniuk. Így például több esetben a bizományosi formát ajánlják olyan exportügyleteknél is, mint a gépipari export, ahol pedig ez nem indokolt A reform szellemében azok a szerződésformák a legcélravezetőbbek amelyekben mindkét fél arányosan érdekelt Belföldi árrendszerünk kialakításakor egyik fontos célkitűzés volt hogy az összhangban legyen a világpiaci árakkal. Az ár így válik alkalmas eszközévé a gazdaságos termelésszerkezet kialakításának, valamint a műszaki fejlesztésnek. Az előkészületi munkák során többször észleltük, hogy egyes termékek belföldi ára — például a vegyipari termékeké — túlzottan alacsony, és nem éri el a világpiaci árak színvonalát sem. Az így kialakuló árdisz- paritás zavart okozhat a belföldi ellátásban, miután a vállalati érdek az export növelésére ösztönöz. Oj vonásként jelenik meg a propaganda tevékenység az ügynöki munka kiépítése, illetve kiszélesítése. Maguk az ipari üzemek is végeznek szakszerű propaganda és tájékoztató tevékenységet Bre& menyei mar jelentkeznék, új piacok nyíltak, új vevők érdeklődtek kohászati és vegyipari termékek iránt. * Az új gazdaságirányítási rendszer a korábbinál lényegesen nagyobb mozgásszabadságot, önállóságot ad, ugyanakkor nagyobb felelősséget ró a vállalatokra az export—import üzletek megkötésében. E lehetőséggel azonban élni kell. Jelenleg különösen a DIGÉP részéről tapasztalható olyan törekvés, hogy önállóan keresi á legcélszerűbb, leggazdaságosabb megoldásokat Mind a szocialista, mind a tőkés országokkal széles körű kooperációs kapcsolatot épít ki. A svájci Zschokke céggel már megtörtént a megállapodás. Most tárgyalnak osztrák, francia cégekkel műszaki együttműködésre. E műszaki együttműködésen belül olyan — eddig szokatlan — megállapodások születnek, mint a közös márkahasználat, a gazdasági tevékenység és a piacok összehangolása. Az exporttevékenység új értelmezése azt jelenti, hogy az ipari üzemek a leggazdaságosabb exportszerkezet kialakítására törekszenek, egyidejűleg megvalósítják azokat a központi elképzeléseket, amelyeket a népgazdasági terv foglal magában. Ez az összhang kialakítása azonban nem megy zökkenők nélkül A népgazdaság érdeke sok esetben más lesz, mint a szűkeb ben értelmezett vállalati érdek. Ilyen esetekben az állam a közgazdasági ösztönzők — bérpolitika, hitelpolitika, különféle szubvenciók stb. — alkalmazása révén igyekszik a szükséges összhangot megteremteni Ipari üzemeink felmérték az új gazdasági mechanizmusban előttük álló feladatokat, és elvégezték a szükségesnek ítélt előkészületi munkákat. A tett intézkedéseket azonban csak az első lépéseknek lehet tekinteni az új úton. Az alapelveiben helyes kezdeményezések menet közben módosulhatnak. Az a fontos, hogy termelőüzemeink fokozatosan tanulják meg és szokják meg az önálló gazdálkodást, találják meg az adott helyzetben szükséges fejlesztési, kereskedelmi elképzelések összhangját. Az idei tapasztalatok — a még fennálló feszültségek ellenére — reményt nyújtanak rá, hogy az exporttevékenység az eddiginél eredményesebb lesz, s ez kedvezően befolyásolja majd mind a termelőüzemek gazdasági eredményét, mind az ország fizetési mérlegét Kőrössy József íVéueJ! I Az LKM-ben jóváhagyták ! a kollektív szerződést * Tegnap, december 29-én. J pénteken reggel egy ülte» ülést »tartott a Lenin Kohászati Mű- •vek igazgatói tanácsa és »szakszervezeti bizottsága. Az • ünnepélyes összejövetelen ír- »ta alá a kollektív szerződést ®dr. Énekes Sándor, a gyár J vezérigazgatója és Kosztá Lalatban hangzott el. Sokan túlzottnak tartják, hogy az I-es és a Il-es kategóriában levők a nyereségből az- évi bérük 80 —50 százalékáig is részesedhetnek. Ez egyoldalú tájékozódásra utal. Többen csak azt figyelték meg. hogy ilyen százalékú nyereség is kifizethedolgozókat terheli. nunk sem kell, nagy örömmel vették tudomásul, hogy a vállalat minden ilyen kötelezettséget átvesz az államtól. Sok javaslat hangzott el Ci jutalonvszabadság felhasználásának módjairól. A szerződésben rögzítették, hogy állami jós szakszervezeti titkár. Ez az ünnepélyes aktus hosszú heteken, hónapokon át tartó munkára, töprengésre, tartalmas vitákra tett pontok A vállalat ötven oldalt kitevő alkotmánya pontos és határozott fogalmazásban rögzíti a gyár kollektívájának jogait, kötelességeit A kollektív szerződés tartalma nem ismeretlen a gyár dolgozói előtt. A tervezetet december 5-én fogadta el a szakszervezeti bizottság. 1200 példányt készítettek el belőle | és eljuttatták valamennyi szakszervezeti, párt- és KISZ- ti tikárhoz, illetve valamennyi szakszervezeti bizalmihoz. Ennek alapján valamennyi szakszervezeti csoport megbeszélte a vitában elhangzottakat, összegezte, illetve felhasználta a szerződés végső megfogalmazásához. A dolgozók igen sok, összesen hatszáz javaslatot tettek, ezek közül érdemes néhányat kiragadni. A legtöbb észrevétel a kategorizálással kapcsoló. de számításon kívül hagyták az ezzel járó kockázatot, miszerint az egyikben csak 75, a másodikban csak 85 százalékig garantálják a fizetést. Nem számoltak a gyár valóságos helyzetével sem, miszerint az új szabályzók alapján a nyereség többszörösét kell elérni, hogy az ideit megközelítő nyereségrészesedést érhessenek el. A kollektív szerződés készítőd ebből olyan következtetést vonták le: van még tennivaló az új mechanizmussal kapcsolatos jogok és kötelességek ismertetéseben. A javaslatok, észrevételek másik nagy csoportjában az utazási költségekkel kapcsolatos kérdések szerepeltek. Ez érthető is. A gyár dolgozóinak mintegy 40—12 százaléka vidékről jár be, és cseppet sem mindegy, mennyit fizetnek vonatra, autóbuszra. Nem mindegy, hiszen van rá példa: egy- egy dolgozó eddig havi 700 forint hozzájárulást is kapott esetenként. Sokan attól tartottak, hogy ez a költség is a Víxm üt ár » u Iá» a Bükk tetején Sok évtizedes problémát oldottak meg falugyűlésükön Bükkszentkereszt lakói. Elhatározták, hogy állami támogatással és anyagi hozzájárulásukkal korszerű vízmüvet építenek a Bükk „tetején” lévő községben. Ezzel jelentős lépést tesznek afelé, hogy falujuk üdülőközponttá váljék. Erre eddig azért nem volt mód, mert az ország legmagasabban fekvő hegyi községének kútjai a nyári hónapokban Villany lesz a mádi faluszélen is A mádi faluszélen itt-ott még nem ég a villany. Apró házcsoportok ezek, amelyek távol esnek a fővezetéktől. A mádi tanács azonban elhatározta: az új évi községiejlesz- tési alapból ezekbe a házakba ia bevezeti a villanyi rendszerint kiapadtak, s ilyenkor távoli forrásokból szerezték be a vízutánpótlást. Éspedig úgy, hogy a vizet lajtok- kal, vagy tartálykocsikkal szállították fel a községbe. A folyamatos vízellátás biztosítására a tervek már elkészültek. Eszerint az alsó Szin- va-forrás kristálytiszta vizét viszik fel a 300 méterrel magasabban lévő községbe. A mintegy 7 millió forint beruházást igénylő munka mielőbbi befejezésére a lakosság vízműtársulást alakított. Vállalták, hogy családonként 3800 forint hozzájárulással segítik az új vízmű felépítését. Hasonló felajánlásokat tettek a j társuláshoz tartozó üdülők és turistaházak üzemelői is. A tervek szerint a Szinva- forrás kristálytiszta vizét kor- i szerű szivattyúkkal, csővezetéken keresztül nyomják majd i fel a 300 köbméteres tároló- I medencébe, ahonnan a viz gra- ; vitációs úton jut a község 15 1 közkútjába. A vezetékhóiöza- 1 tot úgy építik fel, hogj a vuet | I beköthessék a turistaháza Kba í lés üdülőkbe út , j díj esetében 12, kormánykl- tüntetés után 8, miniszteri kitüntetés alapján 4, kiváló dolgozó kitüntetés esetében 3 nap jutalomszabadságot adnak. A dolgozók ügy vélekedtek. hogy az utoljára említett kitüntetés esetében a gyáregység a főosztály szabad kezet kapjon. Ezt a kérést is teljesítették:. A gyárban 9000 ember dolgozik váltóműszakbán. Sokan azt kérték, hogy éjjeli pótlékként ne 10, hanem 20 százalékot fizessenek. A szak- szervezeti tanács döntése szerint maradnák a 10 százaléknál. Ügy vélekednek, hogy a dolgozók kétségkívül többet érdemelnének, de ez a bér- fejlesztés, Illetve a nyereség- részesedés rovására menne. „Átdolgozták” az alkalmazottak túlóráztatásával kapcsolatos eredeti állásfoglalást. Az eredeti elképzelés szerint, az alkalmazottak egy-két óra túlmunkáért nem kaptak volna túlórabért. A dolgozók úgy vélekedtek: ne tegyenek ebben kivételt, s ne kívánjanak ingyen munkát az alkalmazottaktól. Elhangzott olyan kérés: a vasárnapi túlórákért dupla szabadnapot adjanak. Indokolásuk logikus, hiszen ha kifizetik, dupla bér jár. A jelenlegi rendelkezések szerint azonban ezt nem tudják teljesíteni. Sokan tették észrevételt a felmondással, illetve a védettséggel kapcsolatosan. A tervezet szerint 20 évi munka után minden dolgozónak védettség jár. Ez vonatkozik a 10 évi munkára is, kormány- és miniszteri kitüntetés esetében. A dolgozók javaslata alapján ezt kiterjesztették azokra is. akik 10 év alatt háromszor kiérdemlik a kiváló jelvényt. A dolgozók általában örömmel fogadják, hogy a gyárban fokozatosan átállnák a csökkentett munkaidőre. Ügy vélekednek: erre meg is vannak a feltételek. Sokan kértek, hogy a lakáselosztásnál az eddiginél jobban vegyék figyelembe az illető dolgozó családi és egyéb körülményeit, nagyobb gondot fordítsanak a fiatal házasok ilyen jellegű kérései re Az elhangzott javaslatok nagy részét — mint említettük — felhasználták a kollektiv szerződés kidolgozásánál. Ezen túlmenően s tavaslattevőknek válás- -a.k: a* észrevétel .ható-e, ha nem, miért. ,*• ‘Csőrük ,
