Észak-Magyarország, 1967. december (23. évfolyam, 284-308. szám)

1967-12-17 / 298. szám

Ta*Irnap, 1SS1. december T?« ÉSÍAKMAGTAKORSÍÁÖ 9 Egészségvédelmi tanácsok; A hideg időjárás ártalmai Iría: «Ír. Húga László Divat a paróka Eleinte senki nem hitte. Mármint, hogy a paróka di­vatba jött újra. Igaz, a nők kontya mind magasabbá és tömörebbé vált és — az ösz- szefüggést sehogyan sem ér­tendő — mind több újságot kellett megrendelnünk, de a parókára még semmi sem utalt. Aztán megjelentek a különböző hajak. Fáradteper. estilila. pihentezüst es né­hány, más. közismert szín­ben. de még ez sem mondott túl. sokat. Majd megjelentek a kucsmák, mik hajhoz ha­sonlítottak, és a hajak, mik kucsmához hasonlítottak. Az már mondott valamit, ami­kor a zsibin. vagy a hiva­talokban vendéghajat árul­tak, kínállak, mustrálhattak. Az is mondott valamit, ami­kor az innen-onnan érkezet' csomagokból parókát vettek ki. De nem vette meg min­denki! De valaki mégis meg­vette! Sokan hordják! De többen nem hordják! Divatos hát. vagy nem di­vatos? Néhányan, akiknek vég­képp nincs más gondunk, már majdnem hajba, illetve parókába kaptunk ezen. ami­kor végre napnál fényeseb­ben igazolódott, hogy divat a paróka. A Miskolci Nem­zeti Színházból ugyanis nem­régiben parókákat loptak! Vállalva a veszélyt, az izgal­mat. a lebukást. így viszont már senki előtt sem lehet vitás: a paróka divat! (nO ••••••••••••••••••••a A IV. miskolci országos grafikai biennale anyagából Uékássy Csaba: Népmesék II. A szovjet sarkköri kutatások központja Üzletek karácsom előtti * és alatti nvittatartási reatije ellen megfelelő öltözködéssel célszerű ruhával kell vede kezaii. Ezt az időjárásnak meg felelően kell megválasztani Jobb a több rétegű, mint ; kevés rétegű, nehéz, vastaj anyagú ruha. Gyakori mos dással. tornával, testedzéssel levegőkúrával a testet ellen­állóvá, ruganyossá tehetjük és ha a könnyebb öltözéket 1: megszokja valaki, sokkal rit. bábban fázik meg, mint aj elpuhult, elkényeztetett, me­leg ruhali oz szokott ember Hideg időben nem szabad hi. ányos öltözetben kinn a sza­badban, vágj’ fűtetlen helyi­ségben tartózkodni. So hasi üljünk a hideg földre. Feilte- vült állapotban hideg környe­zetben nem szabad levenni £ felsőkabátot, hanem az alsóbt ruha rétegein kell könnyíteni Nem az esőben elengedhetet­len, vízhatlan, szélvédő eső­kabátot kell levenni kimele- gedés esetén, hanem a puló­vert, a kötött kabátot. Töre­kedjünk arra, hogy a ruha le­hetőleg mindig száraz marad­jon, át ne ázzék, vagy bele ne izzadjunk. Ha ez mégis megtörténik, sürgősen vált­sunk ruhát. Fagyás ellen a meleg gyapjúruha, kötött hol­mi és prunes kabát véd a legjobban. A fő követelmény az, hogy a meleg ruha és a bélelt lábbeli elég bő legyen, mert ha a cipő száraz, a ruha ujja, a kesztyű, sapka, vagy a harisnya szűk, az akadá­lyozza a vérkeringést, és a rossz vérellátású testrész könnyen megfagyhat. Az át­nedvesedés fagyáskor is nö­veli a veszélyt. Igen nagy hi­degben be kell zsírozni az ar­cot. ,a r embert nem szabad azon­nal fűtött helyiségbe vinni. Végtagjait előbb hűvös ruhá­val dörzsöljük, majd fokoza­tosan melegítsük. Ha eszmé­letre tér, itassunk vele forró teát, vág}' feketekávét, és szál­lítsuk kórházba. Elég egy pillantást vetni a térképre és magunk is meg­győződhetünk arról, hogy a Szovjetunió közel egyharmada az északi-sarkkörön túl fek­szik. E területek népgazdasági jelentősége napjainkban egyre nyilvánvalóbba válik. Az északi nagyvaros, Lenin­grad nyújt otthont a Fontanka partján az Artikai és Antark­tika! Tudományos Kutatóinté­zetnek (AATK). A csendes ut­cában időről időre nagy a for­galom a régimódi, hatalmas épület előtt. Innen indulnak az expedíciók. A jégvilág lwsei A tudományos feladatok so­kasodásával együtt növekedett az intézet is. Olyan eredmé­nyek alapoztak meg az intézet jó hírét, mint például a sark­körön túli hajózás útvonalai­nak lefektetése, az északi tá­jak növény- es állatvilágának felderítése, a föld mélyében rejlő kincsek feltárása. A jég világa áldozatokat is követelt. Emberi eleieket és mérhetetlen anyagi erőfeszí­tést Valljuk meg. nem min­dennapi bátorságra volt szük­sége annak a négy kutatónak: Papanyinnak, Sirsovnak. Fedo- rovnak, Krenkelnek, akik első- nek települtek úszó jégtáblára és tíz hónapig folytattak tudo­mányos megfigyeléseket. Pél­dájukat azóta sokan követték, ma már a 15. ilyen expedíció végzi feladatát a zord körül­mények között. Ezenkívül rö- videbb expedíciók, körülbelül luu megugyeioanomas sze­mélyzettel és mintegy félszaz automatikus megfigyelőállo­más vizsgálja a természeti je­lenségeket. Munkájuk eredmé­nyeképpen a navigáció kezdete előtt egy hónappal jó prognó­zis áll a hajósok rendelkezé­sére. Továbbá 3—10 napra előre is készítenek jégprognö- zíst a navigációs időszak alatt Ezzel megoldódott az északi tengereken a hajózás folyama­tossága Az expedíciók a meteoroló­giai kutatások mellett — azo­nos értékű — geológiai, hidro. lógial, állat- és növénybioló­giai stb. kutatásokat is végez­nek. A déli sarkvidék feltárása \ A második világháború után az AATK bekapcsolódott a déli sarkvidék feltárásába is. A tudományos világ elismerés­sel fogadta például art a nyolcszáz térképből álló at­laszt, amely Antarktisz föld­rajzi sajátosságát, állat- és nö­vényvilágát, geológiáját dol­gozza fel a jelenlegi ismere­teknek megfelelően. Az Antarktisz térképén meg találhatunk fehér foltokat. Ezeknek a felderítését a szov­jet kutatók az USA, Anglia és sok más ország kutatóival vállvetve végzik. nafc. Az iparcikkboltolt kézül a sport- és játékboltok 17 óráig, míg a többiek rendes szombati nyltva- tartás szerint üzemelnek. A ruházati boltok hétköznapi nyitvatartás szerint, mig a ven­déglátó egységek a szombaton szokásos rendjük szerint tartanak nyitva. 3. IMI, december 24. (vasárnap): Az élelmiszerboltok közül az egyébként vasárnap Is nyitvatarto boltok mellett a cseosemőtejet árusító boltok és Özd. Somsály, Borsodnádasd, Arló, Putnok. Ka­zincbarcika. Sajószentpéter, Hu- dabénya. Ormosbánya. Rudolfte- lep, Edelény Szerencs, Szikszó, Sátoraljaújhely, Tlszaszederkény, Sárospatak, Encs, Abaújszántó, Gönc, Mezöcsát, Mezőkövesd, To­kaj, Riese, Cigánd helységekben a kijelölt élelmiszerboltok 8-tól 12 óráig árusítanak. A ruházati bol­tok közül Ozd-Gyújtóo levő ki­jelölt boltok 8-től u óráig tarta­nak nyitva. Az ipa.reikkboltok zárva tarta­nak, kivételt képeznek a városok­ban és Járási székhelyeken szer­vezett játékvásárok, melyek 8-től 12 óráig tártának nyitva. A vendéglátó egységek közül a városokban é6 járási székhelye­ken levő egy-egy étierein 20 Ará­ig. a többi vendéglátó egység 17 óráig tárt nyitva. 4. 1887. december Zi. thét/ö); Valamennyi kereskedelmi üzlet zárva tart. A vendéglátó egységek szombati nyitvatartás szerint üze­melnek. 5. UCT. december 2«. (krdd)i Valamennyi kereskedelmi egy­ség zárva tart, kivételt képeznek az egyébként vasárnap la nyitva tartó dohányboltok, A vendéglátó egységek vasárnapi nyitvatartási rend »zarint tartanak nyitva tej, • bús, édesség) i* éráig tarta­nak nyitva. A Széchenyi utcának a Kazinczy utcai kereszteződéstől (villany- rendőrtől) a Tanácsház térig eső szakaszán levő divatáru, bőrdísz­mű, cipő, gyermek ruházati, illat­szer. Játék, könyv. OFÖTERT. óra- ékszer, háziipari, sport, üveg-por­celán, ajándékboltok, valamint az Állami Áruház egységei 9-t.ől 13 óráig tartanak nyitva. A vendéglátóipart egységek 18 éráig tartanak nyitva — kivéve a Béke és Bükk éttermeket, oz Avas- szálló sörözőjét és az Utasellátót (Tiszai pályaudvar), ezen egysé­gek 21 óráig üzemelnek. 4. 1887. december 35. (hétfő): 1 Valamennyi üzlet, piac és vásár­csarnok 7 árva tart. A vendéglátóipari egységek — pár kisvendéglő, eszpresszó, bor­kóstoló. italbolt, kivételével —■ szombati nyitvatartás szerint üze­melnek. 5. 1867. december 28. (kedd): Valamennyi üzlet, piac és vásár­csarnok: zárva tart. kivéve a ki­jelölt dohányboltokat és a bor­szaküzletet. Ezen üzletek a szoká­sos vasárnapi nyitvatartás szerint üzemelnek. A vendéglátóipart egységek — pár kisvendéglő, eszpresszó, bor­kóstoló, italbolt kivételével — va­sárnapi nyitvatartás szerint tarta­nak nyitva. n. I4.-A.-Z. MEGYE TEUÜLETSN 1. 1867. deeejnbcr 18—22 k&zött: Valamennyi kereskedelmi és ven­déglátó egység a szokásos hét­köznapi nyitvatartási rend szerint üzemel. A vállalatok salát hatás­körükben. a forgalomtól függően meghosszabbíthatják a nyitvatar­tási időt. 2. 1867. december SS. (szombatit Az egym(Iszákos élelmiszer- és hdsboltok 18 óráig, a kétmflszakos és nyújtott nyitvatartási! élelmi­szer- és búsboltok rendes szom­bati nyitva tart ás tzetlaá áruéit» A Borsod megyei Tanács V. B és a Miskolci városi Tanács V. B kereskedelmi osztályai — a Kl'T- nsZ megyei bizottságéval egyet­értésben — 2058/1961. (XI. 4.) Korm sz. határozat 4. fi-a alapján az üz­letek. vendéglátó egységek, piacok és vásárcsarnokok karácsony előtti és alatti nyitvatartási rend­jét Borsod megye és Miskolc va­ros területén az alábbiak szerint szabályozzák: I. MISKOLC M. í. VAROS TKKULETEN 1. 1967. december 18—22 között: Az üzletek, vendéglátóipart egy­ségek. piacok és vásárcsarnokok a rendes hétköznapi nyitvatartás szerint üzemelnek. A vállalatok saját hatáskörükben meghosszab­bíthatják az üzletek záróráját,’ a forgalomtól függően. 2. 1967. december 23. (szombat)s Az egymüszakos élelmiszerből, tok közti! a fűszer-csemege édes ség- és kenyerboltok 17 óráig, s hüsboltok 18 óráig tartanak nyit­va. A tejboltok, kanUnok, üzemi boltok a rendes nyitvatartás sze­rint üzemelnek. A hosszabbított nyitvatartásii, « másfél és Vét műszak ns élelmiszer- boltok (fűszer-csemege., kenyér tej, hűs, édesség) az eredeti, szo­kásos záróráig tartanak nyitva. A ruházati boltok, az Állami Aruház egységei, a főútvonalakon levő iparcikkboUok (beleértve az OFOTERT. óra-ékszer, könyves­boltokat Is), a piacok és vásár­csarnokok hétköznapi nyltvatartáí szerint üzemelnek. Vendéglátóipari egységek és az előzőekben fel nem sorolt boltok szombati nyitvatartás szerint tar­tanak nyitva. S. 1967. december 2«. (vasárnap)! Az egymüS7nlcos élelmiszerbol­tok közül a fűszer-csemege, édes­ség- és kenyérboltok, a piacok és vásárcsarnokok ti óráig, a hús- boltok 16 óráig tartanak nyitva. A tejboltok rendes ztyitvatartás I szerint üzemelnek. A hosszabbított nyitvatartásii, a I másfél és kétműszakos éleimiizeir- bdUok í fűszer-csemeae. kenyér, kozza alkalmazkodó képessé­güket. A különböző fagybal­zsamok alkalmazása sokszor előnyösen befolyásolja a pana­szokat. Élettanilag ennek el len tote a niegfagyás. Hosszabb ideig tartó nagy hideg hatására megfagyhat a test vagy a test­nek bizonyos része, mert az erek görcsösen összehúzódnak, a vérellátás gyengül, és a sej­tek folyékony anyaga, szövet­nedve, protoplazmája megfagy. Az elsőfokú fagyás felületes. A bor először megfehéredik, aztán vörös, fájdalmas lesz, máj viszket, és gyógyuláskor hámlik. A másodfokúnál a fa­gyott testrészek bőre felhó­lyagzik, alatta sebek keletkez­nek. Harmadfokúvá akkor vá­lik a fagyas, ha mélyebb szö­vetelhalásokat okoz, és a test- • rész viaszszerűvé válva, le is törhet. A nagy felületekre kiterjedő fagyás halált okoz. Az ittas ember nem fázik annyira, mint a józan, mert az alkohol a hideggel szemben érzéktelenné teszi a testet. Ez­ért gyakori a fagyás és a fagyhalál a részegek között. A szél tulajdonképpen hi­degártalom. A testet környező levegő felmelegszik. Ha ezt a szél eltávolítja, elfújja, és hi­deget hoz helyette, a hőleadás fokozottabb. Párolgáskor a szervezet ugyanakkor lehűl, párateltebbé válik a testet környező levegő. Minél erő­sebb a szél, annál gyorsab­ban fújja el a test körül fel­melegedett, párateltebb leve­gőt, és annál jobban fázik. A tanulság: szélben, átnedve­sedett ruhában a nedves test könnyebben megfázik, mint szélmentas időben a száraz. Tehát igaz, hogy a szél ve­szedelmesebb, károsabb, mint a hideg. A ruha nemcsak kívülről ázhat, nedvesedhet áh Izza- dúskor az alsóruha lesz ned­ves, lucskos. Az ilyen erős izzadás hideg szélben az át­ázással egyenlően ártalmas. A hideg, a fagyás és a szél A hideg nemcsak a bőrön át árthat az emberi szerve­zetnek. Ha nagy nyári meleg­ben kiizzadva, kimelegedve hi­deg. Jeges vizet isznak, ez annyira károsítja a szerveze­tet, hogy a jógutakban élő és az ellenálló testre közömbös tüdő gyűli adás-bacilli sok beha­tolhatnak és tüdőgyulladást okozhatnak. Ez magyarázna a gyakori nyári tüdőgyulladáso­sokat Felhevült állapotban tehát a túlhűtött italok fo­gyasztása tilos. Nulla fok körüli hőmérsék­letben vagy annál nagyobb hidegben fagyártalmat szen­vedhet az emberi test A fa­gyási és megfagyást szigorúan ei kell választanunk egymás­tól. „ a fagydaganat. f _ Ezt nemcsak a nagy hideg, hanem már a nulla fok körüli hőmérséklet is okozhatja, ha arra valaki hajlamos. Főleg a' gyenge vér- keringésű szervek, a kéz. a láb, az orr, a fül szenvedhet Ilyen fagydagnnatoh Oka a bőr alatti kötőszövet, apró erecskéí- nek megszűkülése, amelynek következtében nagyobb meny- tiyiségú szöveti folyadék hal­mozódik fel a bőr alatti kötő­szövetben. A fagydaganat évenként megújulhat, és már nulla fok körül fájdalom, visz­ketés, kellemetlen érzés kínoz­hatja a betegek Az apró ereit működésének megjavításával kell gyógyítani. Ezt váltogatott hideg és meleg vízben való fürdetéssel lehet legkönnyeb­ben elérni. A váltogatott fürdő tornáztatja az ereket, és to* úr tmcer szervezetnek kz emt>er a plusz 16_1£ fokos átlagos hőmérséklet fe­lel meg a leginkább. Ebben tudja munkáját legjobban el­végezni. Ha a hőmérséklet süllyed, az ember fázik. Me­legben a bőr alatti hajszál­erek kitágulnak, hogy az áramló vér a fölös hőmeny­nyi,séget könnyebben lead­hassa. Hidegben viszont ezek az erek összeszűkülnek, hogy minél kevesebb hő jusson a test felületére. Nagy hidegben az izmokat működtetni, moz­gatni kell, hogy több meleg termelődjék. Ezért topog, csap­kod a fázó ember, , és ezért didereg. Bőre ilyenkor válik lúd bőrössé. Ennek az az oka, hogy a bőr szőrszálainak apró • mozgató izmai a hideg hatá­sára összehúzódnak, és meg­feszítik, kiegyenesítik a szőr­szálakat. Ha az ember teste lehűl, könnyen megfázik. A hideg a szervezet vérelosztását megváltoztatja. Ha a felületi rétegek erei összehúzódnak, a vér nagyobb részét a belső szervekbe, a tüdőbe, a májba, a nagy erekbe préseli. Az így vértelenné váló nyálkahártyák, amelyek a szervezetet a kór­okozók behatolása ellen vé­dik, ziláltakká, átjárhatókká válnak és könnyebben átbo- csátják a rájuk került kór­okozókat. A megfázás tehát nem azért veszedelmes, mert betegséget okoz. hanem azért, mert a megfázott, hurutassá vált, folytonosságukban meg­zavart sejtrétegek ellenállása károsodik, és könnyebben fer­tőződhet az ember. A gy'aknan ismétlődő kelle­metlen, nedves hideghatás a szervezetet alkalmassá teszi a reumának ismert betegség ki­fejlődésére. A reuma kórcso­portjába tartozó derékfájások, csont- és izomfájdalmak, ízü­leti gyulladások, az isiász (ülőideggyulladás) leggyakrab­ban ilyen tartós hideg hatá­sára jelentkeznek. Főleg hű­vös, nedves talajon való ülés, zord időben váló sorozatos kocsizás, nedves, hűvös mun­kahely segíti elő a reumás panaszok kifejlődését. A reu­ma, illetve reumás láz igazi oka a szervezetben valahol megbúvó gennyes góc, a man­dula elhúzódó gyulladása, szu­vas foggyökér vagy egyéb gennyedés, ahonnét időnként gennykeltők árasztják el a szervezetet De a betegség ki­fejlődésében, különleges je­lentkezésében az ismételt hí- deghatásnak feltétlenül ko­mAlxr eTornnf» van

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents