Észak-Magyarország, 1967. november (23. évfolyam, 258-283. szám)

1967-11-17 / 272. szám

eSZAKHAGYAKOBSZAG Fentek, 1567. november 17. Ai eiiesi járás ua»y «oudja Orvosi lakások - üresen Gazdagodott a bercntci szénosztályozó Berentén, a Központi Szén­osztályozóműben nemrégiben felszerelték és üzembe helyez­ték a nagy teljesítményű, új rezonáns rostát. A csaknem 8 méter hosszú, három méter széles, tíz tonna súlyú rosta a legmodernebb gépek közé tar­tozik. A szén minőségében so­kat javító rostát a Jászberé­nyi Aprítógépgyárban készí­tették el. I. Nagyon szép ház. Három 6zoba, összkomfort: Ezenkívül orvosi rendelő, váróhelyiség­gel. Az udvar felé tágas te­rasz nyílik, szemben vele ga­rázs és egy terméskőalapozás­sal épülő, újabb remek ház, a fogorvosi lakás és rendelő. — örülhet, aki ide költözik! A krasznokvajdai tanácsel­nök szomorkásán mosolyog a megjegyzésen. Mint aki ezt gondolja: milyen naív az ide­gen, aki azt hiszi, hogy valaki is kapva kap egy falusi körzeti orvosi állás után. — Két éve elment az or­vosunk. Nyugdíjas lett, elköl­tözött a faluból. Azóta nincs Utódja. Pedig mennyire várja Krasznokvajda és a környező hat-hét kisközség! Azt mond­ják az emberek, hogy £ te­nyerükön hordanák, csak már jönne egy orvos! — Érdeklődő sem volt? Pecsenye Béla, a tanácsel­nök most már erősen gondter­helt arccal folytatja. — De igen. Nemrég egy fia­tal doktorral beszéltünk. Ezt mondta: „Látom, garázs van. Nekem azonban fűtött garázs kell és ablakos. A szobákban pedig cseréljék ki a cserép­kályhákat hordozhatókra. A teraszt üvegezzék be és a ke­rítés is más legyen.” A tanács minden községfej- iesztési pénze az orvosi laká­sokra és rendelőkre fordítódik, ezenkívül jelentős bankhitelt kénytelenek igényelni. A 570 ezer forintos fogorvosi lakás­hoz még a megyei tanács is adott 200 ezer forintot. És a lakások üresen állnak. Az emberek pedig értet­lenkednek : — Miért fizetjük a község­fejlesztési hozzájárulást? So­sem lesz már művelődési há­zunk?... Mikor csináltatják meg az utakat?... Bővíteni kellene a napközi otthont is! Nehéz megmagyarázni ne­kik: nincs pénz, mert legfon­tosabbnak az egészségügyi lé­tesítmények megépítését tar­tották. 0 — Sajnos, a krasznokvajdai- ak gondja nem egyedi, hanem csak egy része az egész járás nagy gondjának. v Cservák Ferenc, az Encsi járás Pártbizottságának első titkára tájékoztat: — A 75 ezer lakosú járás 83 települését 25 orvosi körzetre osztottuk fel. Ha valamennyi körzetben volna orvos, akkor is nagy munka hárulna egy- re-egyre, hiszen a községek messze vannak egymástól, és az utak különösen rosszak eb­ben a járásban. Mivel pedig nincs orvos Encs, Felsővadász, Abaújkér, Felsőgagy, Krasz­nokvajda körzetében (és ha­marosan Fónyban sem lesz), a járás meglévő körorvosai szin­te emberfölötti megfeszítéssel, éjjel-nappal dolgoznak, hogy meggyógyíthassák a betegeket. Ráadásul nagyon sok a régi, krónikus beteg: idős emberek ezek. akik évtizedeken át el­hanyagolták bajaikat, amelyek Ifjúsági cam pin Of A megyénk területén lévő campingeket az idén is szá­mos külföldi és belföldi turis­ta kereste fel. A tapolcai campingben például naponta 300—400 vendég is volt a fő­szezon idején. A hollóstetői, a tokaji táborokat ugyancsak so­kan látogatták. A megyei Idegenforgalmi Hivatal egy érdekes terv va­lóra váltását tervezi a mind­inkább fokozódó érdeklődés ki­elégítésére. A közeljövőben Hollóstetőn ifjúsági táborrészt kívánnak kialakítani. Ez a tábor külön területen kap majd helyet. Napi postánkból Ne árusítsanak az áruház előtt! örültünk a Béke téri új ABC áruháznak, mert gyor­san, kényelmesen vásárolhat­tunk. Sajnos, az utóbbi idő­ben inkább más boltot válasz­tunk, mert az áruházba csak tolakodás, lökdösődés, nem egyszer vitatkozás után jutha­tunk be. Hiába van ugyanis kitéve egy tábla, hogy az áru- , ház előtt tilos a helyfoglalás, ' a lepakolás, senki nem intéz- \ kedik, hogy ezt be is tartsák, így aztán hatalmas ládahe­gyek, gyümölcsöt árusító stan­dok vannak az üzlet előtt, és természetesen az ott vásárló közönség. Ezt kell kerülgetni csomagokkal megrakodva, ami különösen az idősebb em­bereknek okoz sok bosszúsa- . got. A volt virágpiac teljesen j üres, elég nagy hely is van, ; miért nem oda irányítják az ( alkalmi gyümölcsárusokat? Tóth Béláné ] Miskolc i í j helyiségekkel s gazdagodtunk j A mintegy 67 ezer forintos ] költséggel átalakított művelő- i dési otthon a napokban ké- : szült el. A nagyterem kisebb, s barátságosabb lett, és a cél­nak is jobban megfelel. Nyer- ! tünk így egy klub- és egy s könyvtárhelyiséget, mindket­tőre igen nagy szükség volt. Most már nem gond, hol tart­suk meg a különböző ismeret- terjesztő előadásokat, szak­köri foglalkozásokat. A költségek egy részét a községfejlesztési alapból fe­deztük. de jelentős hozzájáru­lást jelentett a község lakói­nak, a termelőszövetkezet dol­gozóinak és a KISZ-tagoknak lelkes társadalmi munkája is. Most már csak az új helyisé­gek megfelelő berendezése a gondunk, de reméljük, ez is hamarosan megoldódik. Szabó Sándor Tiszacsermely Teljesítették vállalásaikat Állomásunk 1967. január el­seje óta dolgozik élüzem szint felett, és igyekszik teljesíteni az előírt feltételeket. A Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom 50. évfordulójának tiszte­letére a tehervonatok menet­rendszerinti indítását a vál­lalt 72,5 százalék helyett 81,48 százalékra, a vonatközlekedé- si tervet 63,5 % helyett 70,97 százalékra, a kocsi tartózkodá­si egységidőt 93,1 százalék he­lyeit 97.95 százalékra és a ko­csikihasználási tonnatervet 101,7 százalék helyett 102,15 százalékra teljesítettük. Az évforduló tiszteletére tartott ünnepségen többen ré­szesültek kitüntetésben, juta­lomban. Igyekszünk a továb­biakban még jobban dolgoz­ni, hogy 1967. év végén el­nyerjük az élüzem címet. Bchán Rózsa Kazincbarcika Levelekből — röviden ____ R eményik Zsuzsa a parass- nyai öregek patronálásáról ír levelében, A Bükkalja Terme­lőszövetkezet vezetősége, a községi tanács a lehetősége­ken belül anyagi segítséget nyújt a KISZ- és az úttörő- szervezet pedig előadások, rendezvények bevételének egy részét adja a szociális keret növeléséhez. Cigándról Farkas Tibor örömmel számol be levelében az elmúlt hónap gazdag kul­turális eseményeiről. A bod­rogközi értelmiségi találkozó, a grafikai és festészeti kiállí­tás, a pedagógus KISZ-szerve­zet irodalmi színpadának Jó­zsef Attila estje, a Zemplén Táncegyüttes műsora olyan esemény volt a község életé­ben, amelyre joggal büszkék. A lengyel művészegyüttes sze­replése felejthetetlen élmény volt. Most előadássorozatokat terveznek a szomszédos álla­mok irodalmáról, képzőművé­szetéről. kulturális életéről. A deltaszárnyakon suhanó technikai haladás naponként felbukkanó és egyre sűrűsö­dő vívmányait a tudományos vértezettségű elme sem ké­pes áttekinteni. A hétközna­pok embere pedig egyre job­ban magára marad, kis szi­getet alkotva a tudomány alig áthatolható tengerében. Az iskolai oktatás zárt rend­jében csak meghatározott té­makörök kapnak megvilágí­tást; a szerteágazó és szaka­datlanul fejlődő tudományos világkép hézagos, láncszem­hiányos alakzatot ölt az is­kola padjaitól elszakadó em­ber tudatában. A filmművészet a maga sa­játos lehetőségeivel, gazdag eszközeivel és változatos for- makészletével alkalmas a tu­domány eredményeinek nép­szerű közvetítésére. Nem is olyan régen, a népszerű tu­dományos filmművészet szü­letésének hajnalán tudósok, feltalálók, kutatók tiltakoz­tak a tudomány ..hígításá­nak” eme módszerei ellen. •Ma már a tudósok kopogtat­nak a filmgyárak kapuján (szó szerint így történt a Sá­muel című film esetében is), ha valami korszakos téma jelenik meg a tudomány ho­rizontján. Ez a megajánlkozás abból a felismerésből falvad, hogy a tömegek igénylik a tudo­mány belső műhelyeinek, az eredmény és az eredmény­hez elvezető folyamatnak be­mutatását. A vértezetlen né­ző jártas szeretne lenni a vi­lág tudományos dolgaiban, mert ismeretek nélkül a leg­egyszerűbb foglalkozási ágak­ban sem lehet előrehaladni. A magyar népszerű tudo­mányos filmművészet évről évre gazdagabb terméssel lép a közönség elé mind téma­tárban, mind pedig művészi megvalósításban. Ami az egy­szerű embernek is feltűnik, az a művészeti ág hallatlan merészsége, a legnehezebb témák . népszerűvé tétele. Emlékezhetünk rá, a laser- sugárral milyen érdekes mó­don ismertette meg a film a közönséget. Az elektronikus zeneszerzés szintén felkeltet­te az érdeklődök figyelmét. Üjabban valóságos divatja van a kibernetika eddig el­ért eredményeinek a film­művészet eszközeivel történő bemutatásának. A kiberneti­káról több film készült. Most legutóbb Somló Tamás Ki­bernetika című filmjét ját­szották a mozik. Noha utána angol vígjátékot ígért a já­tékrend, a közönség lélegzet­visszafojtva figyelte a világ­hírű operatőr (Jancsó Miklós filmjeinek fényképezője) szép képeit, rendezői bravúrjait. A Kibernetika című film a „gépi gondolkodás” különbö­ző lehetőségeit mutatja be, a nézők számára mégis az volt a legcsodálatosabb, hogy azj ember közvetlen szövetségre lépett a tudós kibernetika milliónyi gépelemével, és együttesen oldottak meg olyan feladatokat, amelyeket korábban csak a legtökélete­sebb „kibernetikai műszer”, az emberi agy tudott véghez-; vinni. Somló Tamás filmje megmutatja, hogy az emberi gondolkozás, akaraterő, ref - lexrendszer miképp táplál­ható be korunk nagy gépé­be, s miként folytatható a gondolat a gép „hullámhosz- szán”. Megkapó volt látni,1 amint a félkarú ember kar­jának csonkjára különböző huzalokat építettek, s a gon­dolkodó gép végrehajtotta ni ember agyában megszülető utasításokat. A néző nem ér­tette pontosan a folyamatot, de a végeredmény annyira lélegzetelállító volt, hogy nagy taps csattant fel a né­zőtéren. Somló Tamás Kibernetika című kisfilmjót örömmel lát­nánk viszont a soron követ­kező, V. miskolci filmfeszti­válom. (párkány) Tsz-jogászok szakmai továbbképzése A termelőszövetkezeti moz­j galomnak ez évben kialakult, kimondottan minőségi változá­sai, az új helyzet, valamint az új gazdasági mechanizmusra és a vállalatszerű gazdálko­dásra való áttérés szükségessé teszi a termelőszövetkezetek jogi képviseletének és jogi vé­delmének átszervezését. Ez a feladat a jövőben egyre in­kább a területi szövetségeknél működő jogászokra vár. A termel őszö ve tkezeti jogvédel - met általában centralizálják. Az új feladatok szükségessé teszik azoknak a jogászoknak Másodosztályú Farkaslyuki bosezúaácok Igen megörültek a farkas­lyuki bányatelep lakói, fő­leg a fiatalok, amikor két évvel ezelőtt — a művelődési otthon felújítása után — a korábbi italboltot is szépen rendbehozták, és a Borsodi Vendéglátóipari Vállalat egy korszerű presszót rendezett be. Eleinte még zene is volt. meg ifjúsági klubesteket is akartak rendezni. Szóval afféle művelődési presszó­nak indult. Hasonló, sőt hangulatosabb presszók más, Ózd vidéki bányatelepen is üzemelnek, — de egyik sem másodosztályú. A farkaslyu­ki az. (A többiben zene is van, Farkaslyukon nincs ...) Ezt, elsősorban a művelődési otthon igazgatója egyre többször kifogásolta, mint „házigazda”, hiszen a fiata­lok részére — klubestekre — ez így igen költséges mű­velődési alkalom. A vendég­látó azonban csökönyös ma­radt. A művelődési otthon igazgatója végül írásban kérte a szerződés felbontá­sát, s azt, hogy az új szerző­désben harmadosztályt rög­zítsenek, vagy adják át a szövetkezetnek az egység üzemeltetési jogát, mert az — a szomszédos c sernelyi presszóhoz hasonlóan — elő­nyösebben, a művelődés szempontjából is hasznosab­ban üzemelteti az egységet. A Borsodi Vcndégtátóipari Vállalat illetékesei „reagál­tak” a kérésre: levették a létszámot, s igy a presszó felszolgáló nélkül — gebin- ben —, de változatlanul má­sodosztályos árakkal üzemel. A fő érv: igy valamivel gaz­daságosabb a presszó, ma pedig ez a legfontosabb té­nyező. A dolog fonákságát alig­ha szükséges bizonygatni. Ugyanis a gazdaságosságot biztosabban — és közmeg­elégedésre! — lehatna elér­ni, ha a létszámcsökkentés helyett harmadosztályúvá minősítik az egységet és leg­alább egy-kót tagú zenekart is alkalmaznak. Különben is szinte az országban egyedül­álló: a másodosztályú gebin. if) Tárgyalások az együttműködési szerződé* meghosszabbítására Az Ózdi Kohászati Üzemek vezetői és az ostravai Klement Gottwald Művek küldöttsége a két gyár közötti, hamarosan lejáró együttműködési szerző­dés meghosszabbításáról tár­gyal. Az ózdiak a rmmkásvé- delemmel és a szakszervezeti munkával kapcsolatos felada­tokról, eredményekről tájé­koztatják csehszlovák kolle­gáikat. Az eddigi együttműködési szerződés értelmében a két gyár szakmai segítséget nyúj­tott egymásnak, valamint cse­reüdül tetősekre került sor. így i például az Ostrava!ak készí- -T tik az Ozch Kohászati Üzemek számára a blokkfötcngelyt, amelyet 1968. március 31-i ha­táridővel szállítanak le. Az üdültetést program alapján a csehszloyák gyár 30 dolgozója töltötte szabadságát a magyar tenger partján, Siófokon, ugyanakkor az ózdiak 30 tagú csoportja nyaralt a Klement Gottwald gyár üdülőjében, A meghosszabbított együtt­működési szerződésben az ed­digi szakmai segítségnyújtás és üdültetési program mellé kulturális csereakció lebonyo­lítását Is tervezik. Az Ózdi Kohászati Üzemek színjátszó köre szerepelne az ostravai kultúrpalotában. továbbképzését, akik a terme­lőszövetkezetekben, a 'területi szövetségekben és a tanácsok­nál dolgoznak. A Termelőszö­vetkezetek Országos Tanácsa és a Magyar Jogász Szövetség vezetősége már megegyezett hogy a mezőgazdasági termel léssel, a termelőszövetkezeti mozgalommal egy ü ttműködffl jogászokat közösen képzik to­vább, tanfolyamokat szervez­nek részükre, és könyvben ösz- szei'oglalt tananyagot adnak ki A továbbképzés célja általá­ban az új gazdasági mecha­nizmus bevezetésével kapcso­latos rendeletek, jogszabályod és törvények alapos megisme­rése, különös tekintettel azok­ra a részekre, amelyek a lev' melőszövetkezeti mozgalmai érintik. A továbbképzésbe beépíti* a két új, nagy jelentőségű tör­vény ismertetését és tanúimé' nyozását. Egyik az új terme­lőszövetkezeti, másik az úl földtörvény. Ezt a két tör­vényt beépítik a bírók és jo­gászok valamennyi szakmai továbbképzésének anyagába de a jogászok pártoktatási te­matikájába is, valamint a jogi jellegű „mechanizmus-tanfo­lyamok” programjába. A Ma­gyar Jogász Szövetség tagjai­nak is az a céljuk, hogy a me­zőgazdasággal, azon belül * termelőszövetkezeti mozga­lommal kapcsolatos valameny- nyi új jogszabályt alaposai megismerjék. Ezzel aktívab­ban segíthetik a magyar me­zőgazdaságot az új feladatod megvalósításában, . A korhoz; méltóan {lenyomások egy kisfilm megtekintése után már ifjú korukban jelentkez­tek. Abban az időben, amikor a nyomor éppúgy jellemző volt a „sötét Abaúj”-ként emlege­tett vidékre, mint a babonás félelem. • — Talán még mosí is sokan idegenkednek az orvostól? — Egyáltalán. Sőt! — dr. Pethő Árpád, a szikszói kórház igazgató főorvosa ada­tokkal bizonyítja, hogy évről évre többen kezeltetik magu­kat. 1965-ben 51 ezer, tavaly már 79 ezer, az idén pedig csupán az első félévben 45 ezer járóbeteg fordult meg például a járás egyetlen szak­rendelőjében .(amely egyébként egy családi házban kapott he­lyet). A járás egyetlen kórházá­ban, Szikszón pedig évente át­lag 4500—5000 beteget gyógyí­tanak. Száztíz ágyas a kórház, de valamikor csak negyven fé­rőhelyesnek épült. Itt ugyan jó az orvosi ellátottság, azon­ban a zsúfoltság miatt nem tudják a betegeket elég ideig itt tartani, és ez hátráltatja gyógyulásukat. — Ezért vált szükségessé a kórház rekonstrukciója, bőví­tése — mint Sváb Antaltól, a járási tanács vb. elnökhelyet­tesétől hallottuk. 13 millió fo­rintos költséggel 1970-ig el kellene készülnie az új kórház­nak. Gazdaságosan is működ­ne, hiszen a jelenlegi szikszói intézmény dolgozói abban is ellátnák a betegeket. így, ke­vés létszámbővítéssel egy kór­házi ágy évi fenntartása nem kerülne annyiba,* mint most. 0 Milyen más reményeik van­nak az egészségügyi helyzet javítására Dr. Pintér Lászlótól, a me­gyei főorvostól tudtuk meg, hogy az Egészségügyi Minisz­térium Krasznokvajdára és Felsőgagyba irányított két fia­talt, akik jelenleg hatodéves orvostanhallgatók, de tanul­mányaik befejezésével — leg­később tavaszra — ezekbe a körzetekbe kerülnek. — Az encsi járásban is vár­ható tehát a további fejlődés, ami azért a sok nehézség el­lenére eddig is megvolt — hallottuk Lukács Jánostól, a megyei pártbizottság munka­társától. — Ez vitathatatlan, ha az évtizedekkel ezelőtti egészségügyi helyzetet nézzük. Természetesen azonban, amíg gondok vannak, nem sajnáljuk a fáradságot ezek megszünte­téséért. (Folytatjuk) Ruttkay Anna

Next

/
Thumbnails
Contents