Észak-Magyarország, 1967. november (23. évfolyam, 258-283. szám)
1967-11-02 / 259. szám
ESZARMAGTAROKÖZAO Csütörtök. 1961. november % Oben cv a Nagy Október utján i, ötven év a Nagy Október útján 1917—1967” címmel kiállítás nyílt a Műcsarnokban az évforduló tiszteletére. A kiállítást október 31-én Nemes Dezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja nyitotta meg Újabb ajándék a vietnami népnek A KISZ VII. kongresszusának határozata alapján újabb hétmillió forint értékű ajándékot küldenek a Vietnami Demokratikus Köztársaságba. Az úlrakész szállítmányt — a KISZ budatétényi' raktárában — szerdán Nádasdi József, a Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottságának titkára mutatta be a Vietnami Demokratikus Köztársaság és a Dél-vietnami Nemzeti Felszabadítási Front magyarországi képviselőinek, valamint az újságíróknak. Ezer géppisztolyt és tízmillió töltényt már elküdtek a Vietnami Demokratikus Köztársaságba, s most indítják útnak 300 férfi kerékpárból, 20 telepes erősítő berendezésből, 20 ugyancsak telepes magnetofonból, valamint 20 000 méter egyenruha-szövetből és egymillió forint értékű gyógyszerből álló ajándékukat. Köszöntse zászlötíísz a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulóját! Magyar—r o mán egyezmény Október 24. és november 1. között Budapesten magyar— román tárgyalások folytak a hivatalos és magáncélú utazásokra vonatkozó be- és kiutazási, valamint az átutazási vízumkötelezettség megszüntetéséről szóló egyezmény megkötése céljából. A tárgyalások eredményeként egyezményt írfcaS: amely új könnyítéseket teremi a két ország állampolgárai számára, akik a jövőben megj* hívólevél nélkül utazhatnak « másik országba. Az egyezmény a kormány jóváhagyása után lép hatályba. Képünkön N. N. Szikacsov, a Szovjetunió budapesti nagykövetségének tanácsosa, dr. Csanárú György közlekedés- és postaügyi miniszter és Szirmai István, az MSZMP PB tagja a kiállításon. , Algeria ünnepel Bumedien algériai államfő szerdán beszédet mondott az algériai forradaloi. i3. évfordulója alkalmával rendezett díszünnepségen. Az államfő beszédében hangsúlj ózta, Algéria minden erejét mozgósítja áz arab népek igazságos harca érdekében és ezért a jövő évtől kezdve az országban bevezetik a kötelező katonai képzést. Az évforduló alkalmából Algériában szabadonbocsátottak három politikai foglyot, köztük Murad Lamundit, az FLN Politikai Bizottságának volt tagját. Az intézkedés Ben Bella volt elnök sorsát nem érinti. - Ben Bella 29 hónapja van őrizetben. Az utóbbi időben édesanyja és rokonai többször is felkeresték. Ben Bella a hírek szerint jól érzi magát, újságokat olvas, rádiót hallgat és nézi a televíziós adásokat, viszont néhány kilót fogyott. Kenyér és liszt minden mennyiségben A századfordulón még száznál több malom zakatolt Borsod mai területén. Többségük azonban vízimalom volt.Egé- szen kicsi patakok is hajtották a nagy kerekeket, és hatalmas kövek Őrölték a búzát. Néhány vízimalom romja, maradványa, vagy éppen kereke még ma is látható a hegyek közt. Olyan malom is van — a Hemádon —, amelyet törpe vízieróműnek alakítottak át. Egyetlen vízimalom — az utolsó — még üzemel Kiskinizsnél a Bársonyoson, a Léhi Állami Gazdaság takarmányt darál tat vele. Es ezzel Borsod megyében tulajdonképpen be is fejeződik a vízimalmok története ... Hej, pedig de nagyon érdekes és izgalmas esemény volt valaha malomba járná, ötvenhatvan kilométert is szekerez- tek a parasztok, hogy búzájukat megőröltessék és lisztet vihessenek haza. Egy-egy őrleté® — különösen a kis vízimalmokban — néha öt-hat napig is eltartott, hiszen fél évre való búzát vittek a malomba egyszerre, hogy ne kelljen gyakorta járni. Manapság már ez is egyszerű. A megye területén 27 helyen működik liszt-cseretelep. Nem kell messzire vinni a búzát, és akár kilónként is becserélhetik, hogy mindig friss legyen a liszt. — A közvetlen őröltetés végeredményben már kiment a divatból — mondotta Török János. a Gabonafeldolgozó Vállalat termelési és értékesítési osztályának vezetője. — A cseretelepek még működnek, de a jelek szerint azok se sokáig. Egyre kevesebb a becserélt termény, ma már a falvak népe is szívesebben vásárolja és eszi a mindig friss, bolti kenyeret. A sütőipar alig győzi kielégíteni az igényeket. Búzát lisztre leginkább a termelőszövetkezeti tagok cserélnek, hiszen jövedelmük egy részét természetben kapják. A termelőszövetkezetek évente átlagosan 5000 vagon búzát osztanak ki tagjaiknak lisztszükségletük fedezésére, de ennek a felét se cserélik be. Íme, egy kis statisztika: 1963-ban még 1972 vagon búzát cseréltek be, 1964-ben már csak 1462, 1965-ben 1413 vagonnal. 1966-ban 1316 vagon búza várt cserére, és ez évben további csökkenés várható. A házi kenyérsütés lassan a falvakban is kimegy a divatból. Jobb, frissebb, praktikusabb a gyári kenyér. De hová teszik a termelőszövetkezeti tagok a kiosztott búzát? — Tapasztalataink szerint elsősorban a háztáji állatokkal etetik meg — mondotta Török János —, hiszen a búza kiváló takarmány és aránylag olcsóbb, mint az árpa, vagy a kukorica. Elég jelentős az a búzamennyiség is, amit az ipari munkásság vásárol meg a termelőiszövetkezeti tagoktól. Szép eredménnyel járt a megyei kollégiumok pályamunka-vetélkedője néprajzi szakkörének tagjai j Zupkó Béla tanár vezetésével. A pályamunkák többségé- j ben sikerült éles ellentétként j megrajzolni azt a képet, amely gazdasági, társadalmi, politikát, kulturális és szociális vonatkozásban jellemezte a felszabadulás előtti és jellemzi a mai magyar falu életét Elég jól sikerült a beküldött kilenc novella és a négy vers is, amelyek szintén a Nagy Októberi Forradalom eseményeivel, jelentőségével foglalkoztak. A bíráló bizottság 900 forint jutalmat osztott ki a pályázók között, de a pályamunkák erkölcsi értéke sokkal több, nem lehet pénzjutalommal érzékeltetni. Ruszkay András kollégiumi szakíelügyelá. I — Az ipari munkások mit csinálnak az ilyen búzával? — Egy részük, a hagyományokhoz ragaszkodók, a háztartásban használják fel, de sok az olyan ipari munkás is, elsősorban a bányászok, akik sertést hizlalnak vele. — Nem drága ez nekik? — Nem. Még a kenyér sem drága. Miskolcon és környékén például aránytalanul sok búzakenyér fogy. -Ennek jelentős részét is sertéshizlalásra használják el — mondotta az osztályvezető. Megyénkben jelenleg 14 malom működik. Naponta több mint 60 vagon búzát őrölnek meg. Évi termelésük: 13 500 vagon kenyérgabona megértése. Ebből három-négyezer vagon a más megyékből behozott termény. És kap Borsod évi 300—350 vagon lisztet is — Hajdú megyéből. Kenyér van, liszt is van bőségesen. A vásárlás és fogyasztás korlátozatlan ... Egyre nagyobb a kereslet a finomliszt és a finom fehér kenyér iránt. Tavaly még Borsodban a sütőipar által előállított kenyér mennyiségének fele úgynevezett félbarna, másik fele finom fehér volt. Az idén jelentős mértékben. 70 százalékos arányban a finom fehér kenyér javára billent a mérleg. Különösen kedvelt és keresett az egy kilós finom fehér kenyér. Az igények azonban tovább nőnek. Es az igényeket ki keÜ elégíteni. Akkor is ki tudnák elégíteni, ha csak finom fe-' hér kenyeret vásárolna a lakosság? — Lassan erre is fel ketl készülnünk — mondotta Tőrök János osztályvezető. — A finom kenyér iránti igény rohamos növekedése természetes folyamat. Kötelességünk, hogy ezt az igényt bármilyen mértékben kielégítsük. Azonban, és ezt. szükségesnek tarkim hangsúlyozni, a kenyér- igények kielégítése elsősorban a mezőgazdaságon múlik. Ha továbbra is olyan szépen emelkedik a búza terméshozama, mint eddig, akkor nem lehet akadálya a kenyérigények kielégítésének. Liszt is annyi lesz, amennyi kell. A búzából készült liszt 37 százaléka finom minőségű. A Gabon a fel vásárló és Feldolgozó Vállalat malmainak további korszerűsítésével a liszt minősége a jövőben i3 javulni fog. 1968-ban a miskolci István malomban üzembe helyeznek egy új, korszeri lisztcsomagoló gépet is. ll gépből tetszetős, biztonságos* higiénikus csomagolásban egy kilós adagokban kerül majd forgalomba az óthalvanar. finom fehér liszt. Szcndrci Joat&f < majd, ki kit rövidítsen meg, ki, hogyan csikarjon ki engedményeket a másiktól. Ahol helyesen ismerik fel az érdekek azonosságát, ott arról esik majd szó, miként lenne a legjobb. milyen legyen a munka alkotmánya, hogy a dolgozók tudásuk legjavát adhassák, hogy a jó munka anyagi és erkölcsi elismerése egyaránt megfelelő legyen. E z az érdekazonosság teszi a dolgozók és a vállalatok közötti megállapodásokat különlegessé a szerződések között. Ennek kell vezetnie a gazdasági vezetőket és a dolgozók képviselőit tárgyalásaik során, hogy valóban elmondhassák, a szerződések a szó legjobb értelmében kétoldalúak, s nem kompromisz- szum, hanem közös szándék eredményeként tartalmazzák n kölcsönös előnyök biztosítékait. Flanek Tibor rövidíteni a munkást, vagy fordítva, hajlandók lesznek-e a dolgozók képviselői vállalni a többletet, a jobb, az eredményesebb munkát, s ha kell, az áldozatokat is?-ja i os, mint mondottuk, ez a r> felületesek álláspontja. A felületeseké, akik — nyugodtan mondhatjuk —nem értették meg igazán az új gazdasági mechanizmus lényegét. Mert az új gazdasági mechanizmus valóban új. Minőségileg új. A kollektív szerződések is fontos változások jegyében születnek. Visszatükrözik a szocialista rendszer alapelveiből természetesen következő törvényt, azt tükrözik, hogy a szocializmusban nem lehetnek tartós érdekellentétek ember és közösség között. Nem állhat szemben az egyén a társadalom égiszével. Ami tehát jó az egyik oldalon, jónak kell lennie a másikon is. Vagyis megvalósulhat egy olyan, ma még szokatlan állapot, hogy a szerződő felek mindegyike adni akar. No, nem valamiféle szentekre jellemző jószívűségből, nem vértanús lemondásból. Hanem, mert ezzel saját javát is szolgálja. A vállalatnak, tudjuk érdeke a több és több nyereség, ez természetes. Természetes tehát az is, hogy nagyobb odaadást, jobb munkát vár minden dolgozójától. Ezt kéri, de ne feledjük, ugyanakkor ad is. A több nyereség megmutatkozik a bérek emelkedésében, a prémiumokban, a nyereségrészesedésben. S jut abból mindenkinek, aki részese az eredményeknek. Ebből pedig következik, hogy a jó munka, az általa elérhető több nyereség egyénileg is érdeke a dolgozónak. És érdeke a vállalatnak is. hogy többet adjon, nagyobb fizetést, kedvezményeket biztosíthasson dolgozóinak. Csak így várhatja ugyanis, hogy azoknak szívügyük legyen a munka, hogy ha kell, áldozatokra Is készek legyenek a távlati közös célokért. /tinikor tehát asztalhoz ülnek a szerződó felek, várhatóan nem azon vitatkoznak H a csak annyit mondunk, hogy egy szerződés kétoldalú. tulajdonképpen semmit sem mondtunk. Sőt, akkor sem találunk ki valami soha nem hallott ^újat, ha hozzátesszük, hogy a' szerződést a kölcsönös előnyök figyelembevételével kötik. Hiszen, ha meggondoljuk, ez többnyire ..így van. Kivételt csak azok az esetek képeznek, amikor valamelyik fél az erő pozíciójából diktálhat, amikor a hatalmasabbik rákényszerítheti akaratát gyengébb partnerére. Az egyenjogúak megegyezései azért születnek, mert mindkettőnek szüksége van a másikra. Mindegyik vár valamit, mindegyik kapni szeretne valamit, s ezért, minthogy másképpen nem megy, adni is hajlandó. Természetes azonban, hogy ez általában nem jelent teljes érdekazonosságot. A törekvés Itt is, ott is a saját érdekek érvényesítése, a kedvező kapok-adok arány kialakítása szokott lepni. Nyilvánvaló tehát, hogy a születő szerződések kompromisszumosak, a vitában ez is, az is enged, ha valóban meg akar egyezni. Ez a gyakorlat, s így is van rendjén. De hogy mégis van Új a nap alatt, azt a most napirenden lévő kollektív szerződések bizonyítják. A szerződések, melyeket a vállalatvezetőségek a dolgozókkal kötnek, hogy az új Munka Törvénykönyvének figyelembevételével meghatározzák a munka helyi alkotmányát. Felületes szemlélők számára a kollektív szerződések sem mentesek a megegyezések szokásos jellemzőitől. Azt mondják, a vállalat érdeke: minél olcsóbban, minél többet „kipréselni” a dolgozókból. A dolgozók pedig ugve. azt szeretnék. ha minél kevesebb erőbedobás árán, minél vastagabb borítékot vihetnének haza. Vagyis ott van az ellentét most is, a kérdés csak az, hol, melyik ponton születik majd meg a kiegyezés. Akik így. látják, természetesen gyanakodnak is. Éber szemmel, figyelik, nem akarja-e a vállalat gazdasági vezetése megu gyen akkor tisztelettel adózhattak azoknak az öreg harcosoknak, akik életüket kockáztatták az új világ megszületéséért. A Nagy Októberi Szocialista Forradalomnak köszönhetjük című pályázatra huszonkilenc érkezett be. A pályázóknak falujuk felszabadulás előtti életét kellett összehasonlítani a jelen fejlődéssel. Beszélgettek az idősebbekkel, de tanulmányoztak forrásmunkákat, és kutatásaik során sok mindenről szerezhettek közvetlen tapasztalatokat. A pályamunkák nagy része rendkívül gondos és alapos gyűjtőmunka eredménye. Sok szép fényképillusztrációt, sőt, egykorú dokumentumokat is találhatunk bennük. Különösen kiemelkedő munkát produkáltak ebben a vonatkozásban a mezőkövesdi Földes Ferenc kollégium Nyolc kollégiumból 53 pályamunka érkezett be a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójának tiszteletére rendezett kollégiumi vetélkedőre. Beszélnek a szemtanúk címmel tizennégyen készítettek interjút olyan, volt vörös katonákkal, akik részt vettek a Nagy Októberi Szocialista Forradalom harcaiban. A nagy történelmi idők élményszerű megelevenítése rendkívül tanulságos és hasznos, nemcsak a pályamunka készítője, hanem az olvasó számára is. Megszólaltattak kollégistáink olyan veterán harcosokat, akik közvetlen kapcsolatban álltak Lenin elvtárssal vágj’ Kun Béla és Münnich Ferenc elvtársakkal. A pályázók saját maguk győződhetlek meg a Nagy Októberi Forradalom internacionalista jellegéről, Forradalom 59. évfordulója af*' kalmával — november 3-tfl 8-ig lobogózzák fel a házakat! Miskolc m. j. város Tanácsának Végrehajtó Bizottsága felhívja a város lakosságát, hogy a Nagy Októberi Szocialista Közeledő érdekek
