Észak-Magyarország, 1967. november (23. évfolyam, 258-283. szám)

1967-11-09 / 265. szám

fl/ 5 Világ proletáriai, egyesüljetek! mmmmm ■VtWjfov 'űV'Űfiis A MAGYAR SZOCIAUSTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXIII. évfolyam. 265. szám. ARA: 50 FILLER Csütörtök. 1961. november 9. r lliinenelí a megye A magyar párt- és ko rm á n yk ü! dőlt ség moszkvai látogatásai J A leninizimis évszázada A z ünnepi zászlók még utcáinkon, tereinken, há­zainkon lobognak. Még ki sem hunytak a nagy ünnep fényei, öröme, hangulata, lel­kesítő ereje még érzelmi kö­reinkben és tudatunkban lük­tet, de ma már a hétköznapi munkára, feladatokra figye­lünk. S mintha másak, az elő­zőeknél szebbek, keményebbek és tiszlázottabbak lennének ezek a hétköznapok. Az elmúlt ötven év.'^a le- ninizmus évszázadának első fele mindenekelőtt azt bizo­nyította be, hogy a néphata­lom. a szocializmus olyan rendszer, amelynél jobbat, nagyszerűbbet még nem pro­dukált. a történelem. A nagy ünnep, az ötvenedik évforduló történelmi tanulságtétel volt. Tanulságtétele annak, hogy' az ember, szerte a földön méltó a szabadságra, méltó rá, hogy korbács, vezényszó, trónokról diktált parancs, királyi jogar és cári korona nélkül éljen, hogy a diktátorokat megdönt­ve a széles közösség bölcsessé­ge szerint szervezze sorsát, irányítsa életét, munkáját. Az elmúlt ötven év nem sok, hiszen amióta az ember fel­egyenesedett és* megalkotta el­ső szerszámát, kezét, tudomá­nyos ismereteink szerint már körülbelül félmillió év telt el. Azonban az emberi fejlődés üteme a társadalmi együttmű­ködés gigantikus mechanizmu­sán át, állandóan gyorsult, és ma már tanúi lehetünk, hogy elérte az első kozmikus sebes­séget. A gyorsulás hatványo­zol. különösen az utóbbi év­századokban, mindig a nagy társadalmi forradalmak vol­tak. Minél magasabb rendű társadalmat hozott létre egy- egy forradalom, annál nagyobb iramú, hatványozottabb fejlő­dés következett. És ma, túl az első nagy proletárforradalom íélévszázados jubileumán, már azt is tényekkel tudjuk bizo­nyítani. hogy az emberiség fél­millió éves történelmében a marxizmus—leninizmus forra- dalmi elmélete és gyakorlata hozta létre a legmagasabb ren­dű társadalmat. P ersze, az idő múltával, az évtizedek távlatában a történelem egyszerűnek tűnik. Nagy igazság, hogy meg­csinálni, végrehajtani a törté­nelmet — benne a nagy forra­dalmakat és a nagy társadal­mi változásokat — mindig összehason lílh ata liánul n ehe- Bebb, mint utólag megtanulni »is megérteni mindazt, amit az időben és földi térségben az ember csinált. Talán még jö­vendölni, jósolni is könnyebb, mint valóságot, csinálni. Maja­kovszkij, például, már a nagy forradalom kezdetén leírta, hogy „Az égitestek forgása az égen, az országok forgása ide- lenn — a mi akaratunknak en­ged ... Az új kor kapuját a ■nép kinyitotta... A csillagok gyebiánt-mézöi nekünk te­remnek...’’. Néhány évvel ké­rőbb már pontosan jósolt: „di- Pamit-napok nyergében ülve e ragyogó látomás után mi ma­gunk repülünk ki ragyogni az űrbe!”. Ez is megvalósult. Az ember, aki a nagy forradalom előtt kenyeret sem ehetett ele­get. — ma a csillagokba mar­kol és égitestek forgását simo­gatja. A társadalom újjágyú- rása, az ipari, a mezőgazdasá- fí termelés megsokszorozása után és azzal egvidőben ma­cához szelídíti a tegnap még Misztikusnak hitt mindensé- Cft. és ha így vizsgáljuk a tör­ténelmet, ha a haladás, az em­ber állal teremtett sebességek arányait nézzük, kiderül, hogy a szocializmus fél évszázad alatt többet gyorsított a fejlő­désen, mint az előző félmillió év összesen. A nagy ünnep előtt és alatt mar felsoroltuk a szám­adatokat, azokat a bizo­nyító tételeket, amelyek a szo­cializmus történelmi életké­pességét bizonyítják. Elmond­tuk azt is, hogy a szocializmus országainak népei sokkal job­ban és kényelmesebben élnek, mint a forradalom előtt, s azt is, hogy a szocialista társada­lom, mint kollektív rendszer, az emberre vigyáz a legjob­ban. Ez is természetes, hiszen a szocializmust az ember ép­pen azért teremtette és terem­ti, hogy általa önmagára vi­gyázzon legjobban. Beszéltünk a szocializmus sziklakemény honvédelméről, a tudomány, a kultúra győzelmeiről és az em­beri boldogulás milliónyi pél­dáját soroltuk fel. Most azon­ban megint a hétköznapok kö­vetkeznek. Hétköznapi munka, hétköznapi eredmények és hét­köznapi számadatok, amelyek majd az idő összesítése után ünnepivé válnak. Közeledik már a mi 1919-ünk és pártunk megalakulásának félévszáza­dos jubileuma is, azután, egy évvel később, felszabadulásunk 25. évfordulója. Most, amikor a nagy ünnep után folytatjuk munkánkat, vívjuk a hétköz­napok kisebb és nagyobb, de sohasem könnyű harcait, taliin nem árt. ha már ezekre az év­fordulókra is gondolunk. Nem­zetünk, egész társadalmunk becsületbeli kötelessége, hogy népünk szabadságharcának eme nagy ünnepein méltó eredményekkel ál hassunk a világ népei elé. A Nagy Októ­ber félévszázados jubileuma ékesen bizonyította, hogy a vi­lág népei, elsősorban munkás­tömegei a szocialista országo- J kát figyelik, tőlük várják azo­kat a tetteket, amelyek meg­gyorsítják és időben egvre kö­zelebb hozzák a szocializmus teljes győzelmét a földön. Ml most a szocialista terme­lés és gazdálkodás újabb sza­kaszának küszöbe előtt állunk. Feladataink meglehetősen na­gyok és bonyolultak. Éppen a szovjethatalom ötven éve és annak ünnepi számvetése bi­zonyítja. hogy a szocializmus nem valami magától bekövet­kező álomtársadalom, nem a ,.jó szagú sült galambok száj­ig röpködése”, hanem olyan gazdasági rend. amelynek el­sődleges feladata jólétet terem­teni minden ember számára. ! Ez a jólét azonban eddig se jött és ezután se jön magától. A leninizmus évszázada j folytatódik, a szocializ- j mus erősödik és átnő a I kommunizmusba. A következő | ötven év egészen bizonyosan többet hoz. többet ad majd az ! embernek, mint az előző év­ezredek és évmilliók összesen, j A szocializmusnak ugyanis az az égjük legfőbb belső törvé­nye, hogy önmaga fejlődését is gyorsítja, hatványozza. A szo­cializmus első fél évszázada az első kozmikus sebességet érte el a társadalmi haladásban. I Következik a második sebes- í ség. a kommunizmus üteme, J amelyet a leninizmus évszáza­dának második felében kell el- érnünk. Ennek azonban az a j feltétele, hogy következetesen j hűek maradjunk a forrada­lomhoz. győztesen hallhassunk 1 végre társadalmunkban és a j világban minden n.agy hord- j erejű változást. gxendrei József I Káprázaío§ dí§m#inle a moszkvai Vörös téreu SB* ím,;?» November 7-én. reggel R órakor mintha az egész haladó világ szíve ott dobogott volna az emberiség legtisztább, leg­szebb törekvéseit, a Szovjet­unió félévszázados történetét, a szocializmus nagyságát és erejét tükröző csodálatos fel­vonulásban. a moszkvai Vörös tér díszmenet-szimfóniájában. Hat és félmillió moszkvai és sok ezer külföldi vendég nagy örömére ragyogó napsü­tésben, kék ég alatt ünnepelte Moszkva a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom 50, évíor­Grecsko ünnepi Amikor a Kreml toronyórá­ja tizet ütött, a négyszögben felállt csapategységek előtt két nyitott gépkocsi futott egv- más félé. Amikor a gépkocsik megálltak, Andrej Grecsko marsall, a Szovjetunió honvé­delmi minisztere fogadta .lev- genyij Ivanovszkij vezérezre­desnek. a moszkvai katonai körzet parancsnoka első he­lyettesének, a díszszemle pa­rancsnokának jelentését. Ez­után Grecsko marsall üdvö­zölte a felsorakozott egysége- ket, majd a tribünre ment, ahonnan elmondta beszédét. A szovjet embereknek a jubileu­mi esztendőben elért kimagas­ló eredményei közé sorolta a miniszter a Venus—4 automa­ta űrállomás sikeres leszállí­tását a Venus felszínére, to­vábbá két űrállomás automa­tikus összekapcsolását a világ­űrben. Beszéde további részé­ben Grecsko marsall rámuta- tett, hogy az Imperializmus és annak fő támasza, az Egyesült Államok megkísérli ieltartóz­dulóját. Felejthetetlen lát­ványt nj’újtott a Vörös tér, ahol a televízióban Is közvetí­tett káprázatos felvonulás le­zajlott. A Mauzóleum tribün­jén ott volt Leonyid Brezs- nyev, Alekszej Koszigin, Nyi- kolaj Podgornij, Mihail Szusz- lov, valamint az SZKP és a szovjet kormány más vezetői. Velük együtt foglaltak helj'et a dísztribünön a szocialista országok párt- és kormány- küldöttségeinek az ünnepre Moszkvába érkezett vezetői, köztük Kádár János elvtárs is. marsall beszéde látni az emberiség fejlődésé­nek törvényszerű folyamatát. A világreakció növeli a nem­zetközi feszültséget, az új vi­lágháború veszélyét. Minden­kiben, akinek fontos a béke ügye, különleges felelősséget ébreszt az Egyesült Államok bűnös vietnami háborúja, az izraeli agresszió következtében a Közel-Keleten jelentkező reális háborús veszély. Nyugat- Németország militaristáinak revansvágyó törekvései, Beszéde befejező részében a Szovjetunió honvédelmi mi­nisztere megállapította, hogy a szovjet állam békeszeretó kül­politikát folytat, ugyanakkor mindent elkövet, hogy még magasabbra emelje az ország védelmi erejét, növelje a leg­korszerűbb fegyverekkel ellá­tott szovjet hadsereg és flotta harcképességét. A miniszter beszéde után őtven ágyú díszsortüzet adott, majd elkezdődött a szovjet hadsereg legyőzhetetlen erejét sugárzó díszszemle. A katonai parádét Bugyonnij-ruhás ifjú dobosok nyitották meg, majd a zászlóvivő tisztek következ­tek. Felejthetetlen látványt nyújtott az egykori matrózok, vöröskatonák ruháiba öltözött tisztek menete, akik kétszáz zászlót vittek, csaták tüzében tépett lobogókat, a szovjet hadsereg felbecsülhetetlen értékű történelmi ereklyéit. a taktikai és stratégiai rendéi« tetésű rakétacsapatok szivar, cső, cápa. bálna alakú, gigászi rakétafegyvereinek 30— 50 mé­ter hosszú fejedelmeit A több mint egy órán át tartó, lélegzetelállító, nagysze­rű katonai díszszemlét ezer fő­nyi katonazenekar pattogó in­dulója zárta be, majd elkez­dődött a moszkvai dolgozók hatalmas, órákon át tartó fel­vonulása. Jöttek a forradalom veteránjai, a petrográdi felke­lés élő részvevői, őket fiatalok követték az első november 7-e hangulatát idéző, korabeli munkásruhákban, egykori fel­iratos táblákkal. Közben nap­pali tűzijáték alakult ki. A színkavargás, a lépések dob­banása, a hangszórókból áradó forradalmi dalok és a zene fö­lött. úszó verssorok egyetlen „díszmenet-szimfóniává". ke­rek művészi egységgé olvad­tak össze. A Vörös téren hosz- szú órákon át végtelen áradat­ban vonultak a moszkvaiak, akik jelmondatokat, ötletes dekorációkat vittek. Az öröm és az ujjongás töltötte be a A legkorsserűbb haditechnika A katonai akadémiák hall­gatóinak hagyományos menete után nagy taps köszöntötte a Vörös téri díszszemlén először részt vevő tengerészgyalogos ezredet. Ott volt a felvonulá­son a legkorszerűbb haditech­nika. a kétéltű harckocsiktól egészen a reaktív páncélelhá­rító fegyverekig. Felvonultak az önjáró rakétakllövők is, amelyek a mélyrepülésben tá­madó gépeket is hatásosan küzdik le. A légi deszant egy­ségei után az ejtőernyővel 1c- olos teret, bocsátható nehéz páncélosok Este pedig színvonalas kuí- közeledtek, majd a hatalmas túrműsorok szórakoztatták az ..földi” harckocsik és a még embereket szerte a városban, hatalmasabb, korszerű, nagy- a köztereken és a parkokban kaliberű és messzehordó ágyúk a legrangosabb művészek lép­és a híres katyusák. tek az ünneplő közönség elé. Szigorú és ünnepélyes csend majd a tündéiden kivilágított előzte meg a rakétaegységek. Moszkva egyetlen utcabállá a korszerű hadsereg fő ütő- alakult át. A szovjet emberek erejének demonstrációját. Egy- vidáman, örömteli hangulat­más után jöttek a hatalmas ban leptek szocialista alla- rakéták, a nézők csodálkozás- mqk fennállásának 51. észtén- sál és nagy tetszéssel kísérték dejebe.

Next

/
Thumbnails
Contents