Észak-Magyarország, 1967. november (23. évfolyam, 258-283. szám)
1967-11-24 / 278. szám
Péntek, 1961. november Zl, ESZAKMAGTARORSZAl. ra* 3 Kémiaóra - külföldieknek Hasznos tanfolyam A Pénzügyminisztérium személyzeti és oktatási főosztálya az üzemek, gazdasági egységek főkönyvelői, számviteli vezetői és vezetőhelyettesei részére tanfolyamot szervez, hogy megismerkedhessenek az új gazdasági mechanizmus bevezetésével összefüggő számviteli előírásokkal. A 36 órás tanfolyamokat Budapesten és a megyeszékhelyeken szervezik. Vidéken a megyei tanácsok végrehajtó bizottságainak pénzügyi osztályai, a megyei számviteli tanulmányi felelősök útján. A tanfolyamra e .szerveknél igényelhető jelentkezési lapon november 30- | "a lehet jelentkezni. Héué»» jnilirnőfelcp I Az Edelémyi járási Tanács I és a Sajómenti Vízművek együttműködésével Borsod mo- ■ gye új hétvégi pihcnőtelepét alakítják ki a festői szépségű rakacai tó körül. A mintegy 350 holdnyi kiterjedésű mesterséges tó környékének ren- ] dezósi terve szerint a tó partján több mint 300 hétvégi telket parcelláznak, amelyet már a tavasszal áruba bocsátanak. A központban ABC áruházat, presszót, kisvendéglőt építenek. A tó partján építik fel a 60 személyes horgásztanyát, amelyet nem- i csak a borsodiak, hanem az ‘ ország bármely részéből érke- I ző vendégek is igénybe ve- ! hetnek. Mivel több vállalat is ! bejelentette, hogy dolgozói ré- | szere üdülőt akar építeni a \ rakacai tónál, kijelölték azokat a parcellákat is. ahol emeletes házakat emelhetnek. Az új mechanizmus lexikona 9. A népgazdaság! egyensúly. Az önálló, 5SS kialakítása szükségessé teszi, hogy termelőszövetkezeteink vizsgálják felül működési alapszabályukat, rendezzék belső törvényeiket. A működési alapszabály a termelőszövetkezet belső «laptörvénye. Eddig is az volt. és ezután még inkább annak kell lennie. Éppen ezért fontos, hogy kidolgozásában lehetőleg minden termelőszövetkezeti tag vegyen részt. Jó, ha a vezetőség, esetleg a termelőszövetkezetek területi szövetségének elnöksége által kidolgozott alapszabályvázlatokat, irányelveket az emberek előbb kisebb kollektívákban megvitatják. így mindenki szóhoz juthat. S végül meg kell vitatni az új alapszabályt közgyűlésen — még az elfogadás, a közgyűlési jóváhagyás előtt. falán egy Pillanatig se kétséges, hogy az Cij működési alapszabályok elkészítése, kidolgozása során igen nagy és felelősségteljes munka hárul termelőszövetkezeti és községi pártszervezeteinkre. A kommunistáknak nemcsak kezdeményezőiek ént keli részi venniük a munkában, hanem ügyelniük kell arra is, hogy maximálisan érvényesüljön a demokratizmus, hogy mindenki elmondhassa véleményét akár egyenként, akár kisebb, vagy nagyobb kollektívában. Ha meg valaki nem értené pontosan, miről is van szó, annak azonnal meg kell magyarázni az •j alapszabály-készítés okait, 'észleieit, és azt is, milyen módon lehet, jó, korszerű alap- 'Zabályt kidolgozni. Az emberektől összegyűjtött véleményeket a kommunisták továbbítsák a vezetőséghez. De előfordulhat olyasmi is, hogy •gyes termelőszövetkezeti tulok lényegtelen dolgokat javasolnak, vagy helytelen tételeket. kívánnak belevétetni •<z új alapszabályba. Az ilyen emberekkel szemben se szabad türelmetlenül viselkedni. Az ilyen embereknek azt kell megmagyarázni, miért nem fontos az, amit javasolnak, vagy miért helytelen a javaslatuk. Figyelembe véve, hogy az alapszabály belső alaptörvény, feltétlenül szükséges, hogy elveit, tételeit, megfogalmazott formuláit a termelőszövetkezeti vezetők jogászokkal is megbeszéljék, sőt, a járási tanácsok mezőgazda- sági és élelmezésügyi osztályai is hivatottak rá, hogy az új alapszabály kidolgozásához minden tőlük telhető segítséget megadjanak a termelőszövetkezeteknek. Az új alapszabályoknak jogilag feltétlenül a két. új agrár- törvényre kell épülniük, és természet "sen azokra a rgn- felkezésekre, amelyek aa új Az uj gazdasági mechanizmus kapcsán gyakran esik szó a népgazdasági egyensúly róL piaci egyensúlyról, kereslet és kínálat egybeeséséről, a tervezés és a fogyasztás összhangjáról. Mit értünk ezeken? A marxista közgazdaságtanban a népgazdasági egyensúly fogalmát általában mint a népgazdaság egyes ágazatai és azokon belüli arányok konkret megjelenési fonna jakéin értelmezik. A népgazdasági egyensúly egy bizonyos időszakban a gazdaságra jellemző állapot. A valóságban a piacon jön létre. Köznapi használatban az egyensúlyon a gazdaság olyan állapotát szoktuk érteni. amikor szilárd a pénzforgalom. ...stabil” az árszínvonal, nincs készletfelhalmozódás, kapacitáskihasználatlanság, magas a foglalkoztatottság — a legáltalánosabb értelemben — a kereslet (fogyasztás) és kínálat (termelés) összhangban van. Az egyensúly megteremtésében alapvető elv a vásárlóerő és az árualapok összhangjának megteremtése. Vásárlóerőn a keresletet, pontosabban: a lakoss<ig fizetőképes keresletét értjük, azt a pénzösszeget, amelyet aruk (szolgáltatások) vásárlására és megtakarítások növelésére fordít. Nagyságái két tényező határozza meg: egyrészt a pénzjövedelmek nagysága, másrészt, a pénz reálértéke (az árváltozásokat is figyelembe veszi). Árualap: azoknak a termékeknek összessége, amelyek a lakosság árukeresletének kielégítését szolgálják. A vásárlóerő és árualap egyensúlyénak megteremtése a népgazdaság fejlődése szempontjából nagyon fontos. (Ha a kereslet nagyobb, mint a kínálat, áruhiány jelentkezik, míg fordítva az eladatlan készleteik nőnek.) Az összhang megteremtésénél két tényezőt kell figyelembe venni: egyrészt összességében a globális egyensúlyt, másreszt struktúráját tekintve is kell biztosítani. Népgazdasági egyensúlyról tehát akkor beszelünk, amikor a társadalmi újratermelés és a népgazdaság egésze, arányosan fejlődik, amikor ez az arányos fejlődés azt mutatja, hogy a társadalom rendelkezésére al- Jó összes eleven- és holt-munkamennyiség elosztása a társadalom napirenden levő és kielégíthető szükségleteinek megfelelően történt, vágyás azt és annyit termel a társadalom, amire és amennyáre adott időpontban szükség van. A tervszerű, arányos fejlődésen alapuló népgazdasági egyensúly tehát magában foglalja a hazai és a nemzetközi munkamegosztás feltételei között kialakuló és újrarendezodő szükségletek mind tökéletesebb kielégítését. / Anyagiasság és moralitás M ostanában sokat hallba- tunik arról, hogy az új gazdasági mechanizmusban a döntő szerepet az anyagi érdekeltség elve jatsz- sza majd. Közvetlenebbül lomérhető — éppen az anyagi ösztönzők hatékonyabba tétele útján — a munkások részvétele a termelési folyamatban. kötődésük a termelőeszközökhöz. Néha olyannyira csak erről esik szó, hogy félő: egyes emberek — pedig ez még korai lenne — kezdik sematizálni a reform lényegét. Aktuális leiadatokat beszéltek meg Harmadik ülését tartotta a Dél-borsodi Termelőszövetkezetek Terület* Szövetsége Már harmadik ülését tartotta meg a Dél-borsodi Termelőszövetkezetek Területi ; Szövetsége. Egészen konkrét, 1 aktuális témákat vitattak meg. j Először: az új földtörvény és I az új termelőszövetkezeti tör- I vény rendelkezéseinek gya- ' korlati végrehajtását a szövetség területén általában és egyes termelőszövetkezetekben konkrétan. Hangsúlyozottan felhívták a tagszövetkezetek j figyelmét a két új törvény I legfontosabb részeire, rendelkezéseire. Az elnökség' hatá- i rozatot is hozott, hogy de- ; comber havi Tájékoztatójában ismerteti a két törvényt, jogi magyarázatokat fűz egyes ré- j szeihez. Megvitatták az új tormelő- ; szövetkezeti alapszabályok el- készítésével kapcsolatos feladatokat is. Ez különösen fon- I tos, mert addig nem lehet í 1968. évi. tervet készíteni, amíg az új alapszabály egyes, a : gazdálkodást közvetlenül érin- j tő tételei nincsenek megha- ! távozva. Még a tervkészítés I előtt tisztázni kell a tagviszonnyal, a szabadságolással, ! a szociális intézkedésekkel, a 'háztáji gazdaság méreteinek I kinin Vitásával stb. kapcsolatos i tételeket, mégpedig abban a formában, amelyben majd elfogadják. Az új alapszabály elkészítéséhez a területi szövetség elnöksége témavázlatot ad ki, hogy ezzel is megkönnyítse a leendő termelőszövetkezeti alapszabályok kidolgozását. A két új agrártörvény minél alaposabb megismertetése, megmagyarázása céljából a területi szövetség elnöksége a TIT-tel együttműködve kidolgozza egy előadássorozat tematikáját. Az előadásokat jogászok tartják majd meg a tagszövetkezetekben. Az új törvények, rendelkezések. a vállalatszerű gazdálkodás szükségessé teszi, hogy a termelőszövetkezetekben megbízott ember foglalkozzék a munkaügyi problémákkal. Az elnökség azt javasolja a tagszövetkezeteknek, hogy mindenütt jelöljenek ki ilyen munkaügyi előadókat, akiknek továbbképzéséről a területi szövetség gondoskodik. Munkaügyi előadók, vagy tanácsadók alkalmazása mentesíti a termelőszövetkezeti vezetőket az tlyen jellegű feladatok alól. Néhány termelőszövetkezet már eddig is alkalmazott , in' "it a ügyi tanácsadót. I A Dél-borsodé Tennelősaővertkezetók Területi Szövetségének elnöksége azt is elhatározta, hogy a közeljövőben — körülbelül december elején — az érdekelt termelő- szövetkezetek vezetőinek bevonásával megvitatják Tisza- szederkény város közvetlen zöldségellátásának lehetőségeit is, mégpedig Tiszaszoderkény- ben, a város vezetőinek bevonásával. A közeli nyolc-tíz termelőszövetkezet hivatott ezt a problémát megoldani, illetve Tiszaszederkény zöldségellátását biztosítani. A területi szövetség elnöksége foglalkozik Miskolc zöldségellátási problémáinak megoldásával is. Sőt, mint Molnár József titkár mondotta, ezzel a problémával mindaddig foglalkozni kívánnak, amíg kielégítő nem lesz a megye- székhely ellátása. Azt is elhatározta az elnökség, hogy december 7-re ösz- szehívják a tagszövetkezetek küdötteinek gyűlését, megbeszélni az eddig végzett munkát, az aktuális feladatokat és a még jobb tájékoztatás céljából hozandó intézkedése-' két. A küldöttgyűlésen is napirendre kerül a két új agrártörvény ismertetése, illetve azok gyakorlati végrehajtása, Ha azt mondjuk, hogy az ó- mechanizmusban a merev sémarendszer dominált, s ez súlyos hiba volt, akkor most azt mondhatnánk: nem szabad, hogy' az an.vagi érdekeltség hatékonyabbá tétedet kiáltsak ki az egy'etlen lehetséges jó ösztönzési módnak. Mi mindig büszkék voltunk rá, hogy a szocialista társadalmi rendben az anyagi hatóerőkön kívül nagy szerepet játszik az emberek, megbecsülésében az erkölcsi, tehát a morális hatóerő is. Talán hiba volt, hogy az utóbbi időszakokban a kétféle ösztönzőerő egészséges arányára nem ügyeltünk eléggé, s a mérleg nyelve túlzottan a morális ösztönzés felé billent Nem szabad megengednünk azt, hogy most majd 180 fokos fordulat történjék, s csupán az any'agi ösztönzés elvét alkalmazzák. Mert bár igaz, hogy nagyobb figyelmet kell fordítani az any'agi érdekeltség elvére, .az erkölcsi elismerés ösztönző erejét sem lehet figyelmen kívül hagyni A változó körülmények között is élni kell ezzel az ösztönzési móddal. A kommunista embereszménytől, erkölcsi- ségtől egy lépéssel sem kerülhetünk távolabb. Sőt. éppen ez a terület az, ahol nem engedhetünk az élért eredményekből. S ahol lehet, ott még inkább munkálkodni kell hatékonyabbá tételén. iyT agy feladat hárul ezen a jf \ téren a szocialista brigádmozgalomra. Feladatuk lehet —és kell is, hogy legyen — a munkamorál ellenőrzése, a mindenáron való ny'erészkedés elleni küzdelem. Ugyancsak nagy felelősség hárul a vállalatok párt-, KISZ- és szakszervezeti vezetőire: állandóan ellenőrizniük kell azt, hogy a nyereségre törekvés közben né sértsek meg az emberi jogokat Az erkölcsi ösztönzés egyik igen fontos területe a jutalmazások, kitüntetések és dicséretek alkalmazása. Az, hogy' érezzék az emberek: termelési eredményeik mellett törődnek megával az emberrel », I Az erkölcsi megbecsülés új ! módozatait lehet használni az | újítómozgalomban is. így pél-' ! dául, ha a vállalat vezetője* j igazgatója mindenkinek, aki | újítást ad be. köszönőlevélét' j ír. Egyszerű dolog ez: egyet- | len levét Fehér papíron fekete betűk. De kifejezi azt, hogy méltányolják a törekvéseket — még akkor is, ha esetleg nem hasznosítható az újítás —, törődnek az emberekkel személy szerint, külön-külön is. Pár perc munka csupán, da hosszú ideig érezteti hatását Nem formalizmus ez — legalábbis nem szabad, hogy az legyen. Az emberekben él a vágy a sikerre. A múltkoriban fiatal mérnökökkel beszélgettem. Azt panaszolták, hogy csak a pénzjutalmat kapták meg eredményeikért, s az oklevelet nem, pedig ők azt is várták. Ami egyébként érthető is, hiszen a pénzt hamar elköltik, de az oklevél megmarad. S zomorú dolog lenne, ha a jövőben erről elfeledkeznének. Az anyagi érdekeltség egyoldalú hangsú- lymzása — bár igaz, hogy piacról élünk — csak az egyik oldalát jelenti azoknak az ösztönzőknek, amelyek az emberekben munkálkodnak. Ha nem elégítjük ki a sikerélmény igényét, akkor — s ezt legyen bátorságunk kimondani — elidegenít lük a dolgozókat a munkahelytől. Ugyanakkor szembekerülünk a szocialista emberértékeléssel is. Az a kollektíva, ahol megszűnik egymás segítése, csupán azért, mert a nyereség mindent elsöprő vágya megöli egymás segítésének örömét, már nem kollektíva többé, a szó szocialista értelmében, j Ilyen körülmények között a ! munkafeltételek is rosszab- j bodnak. Amikor tehát morá- I lis tényezőkről beszélünk, er- | re is gondolnunk kell. Keres» i sük mindig az embert a termelési eredmények mögött} problémáim!, gondjaival, ter- j veivel és igényeivel. S csu- | pán azért, mert ez grafikonon nem rögzíthető, ne feledekes- zunk meg róla* Csutorád Anm.u>árV feleljen az új alapszabály elveinek, előírásainak. Ezért szükséges, hogy az új alapszabályok minél előbb elkészüljenek, lehetőleg még a tervezések befejezése előtt. Erre azonban nincs mindenütt mód. Áthidaló megoldásként ki kell dolgozni az új alapszabály azon tételeit, amelyek közvetlenül érintik a gazdálkodást. így a tervezéskor már a módosított tételeket lehet figyelembe venni. Sőt, szükséges is, hogy a jövő évi tervek az új működési alapszabály elvei szerint készüljenek, különben ellentmondás keletkezik alapszabály és működés között. Pnntnc felelősségteljes, I UIIIUO, körültekintő munkát követel tehát az új termelőszövetkezeti működési alapszabályok kidolgozása. Idő azonban van. Ahol jól megszervezik ezt a munkát, ott az új évet már új alapszabály szerint kezdhetik. Vétek lenne azonban a feladatot összecsapni, elsietni. Végeredményben legkésőbb tavaszig mindenütt elegendő idő van az új működési alapszabály körültekintő, sokoldalú, alapos elkészítéséhez. Szcndrei József gazdasági mechanizmus megvalósulásának sikerét szolgálják. Jogi jellegű, egyben a termelőszövetkezeti demokratizmus következménye az is, hogy az új működési alapsza- j bályokal a közgyűléseken ne globálisan, hanem fejezeten-1 ként, tételesen szavazzák meg, hogy mindenki érthesse, tud-1 hassa, mire szavaz. A közgyűléseken, az egyes részletek, fejezetek megszavaztat á- sa előtt szükséges elmondani, mennyiben és miért tér el az előző alapszabálytól. Minden esetben módot és időt kell biztosítani a hozzászólásoknak. Feltétlenül biztosítani kell, hogy csak a kérdések alapos tisztázása után kerüljön sor szavazásra. Az új tennél őszövetkezeti működési alapszabályokat lehetőleg minél előbb el kell készíteni. Biztosítani kell, hogy legkésőbb 1968. június 30-a után valamennyi termelőszövetkezet új, vagy módosítóit. alapszabály szerint működjék. Ez távoli időpontnak tűnik, s bizonyos ellentmondást is takar. Az új, az 1968. évi termelési-gazdálkodási tervet ugyanis már úgy kell elkészíteni, hogy az meg- | lj Ísz-íílapszabályok készülnek 10 nemzet diákjai tanulnak Magyarország egyetemein és főiskoláin. Számukra Budapesten külön „előkészítő intézetet” szerveztek, ahol egy év alatt megtanulják a magyar nyelvet és bizonyos előképzésben részesülnek a választott szakma egyetemi tananyagából !«• ■ épünkön: dahomeyi, jemeni és sziriai diákok a kémiaórán.
