Észak-Magyarország, 1967. november (23. évfolyam, 258-283. szám)
1967-11-21 / 275. szám
Kedd, 1967. november 21. ESZAKMAGYARORSZAG s A kezdeményezés sikerült Szakmai bemutatók a helyííparí kiállításon Az új mechanizmus lexikona fi Gazdasági Bizottságról. Alig múlik eí bét, hogy az újságok első oldalain ne találkoznánk a Gazdasági Bizottság (GB) döntéseinek, határozatainak ismertetésével. Nemrég például arról tájékoztattak lapjaink, hogy a Gazdasági Bizottságnak az adatszolgáltatásról és a számvitelről hozott határozata alapján megszervezik a gazdasági előrejelzések rendszerét De olvastunk már a megyei beruházási irodák vállalatokká alakulásáról, a műszaki-gazdasági koncepciók szerepéről, a keretgazdálkodás helyébe lépő termelőeszköz-kereskedelem kialakításáról stb. hozott GB- határozatokról is. Ezzel kapcsolatban kérdezték sokan, hogy mi is az a Gazdasági Bizottság, milyen szerepet tölt be népgazdaságunkban? A kérdés megoldásánál a következő fő elveket kell figyelembe venni. Amikor a proletariátus még elnyomott, kizsákmányolt és hatalomból kirekesztett osztály, fő stratégiájának tartalma kimondottan politikai jellegű. A gazdasági követelések, a gazdasági sztrájkok is a politikai célokat, a demokratikus, vagy szocialista átalakulást szolgálják. Hatalmon kívül, a hatalom nélkül a proletariátus nem foglalkozhat a gazdasági élet átalakításával, megszervezésével és irányításával. Merőben más a helyzet a hatalom megszerzése, a proletárdiktatúra kiépülése után, amikor nemcsak a politikai, hanem a gazdasági élet feladatai is a munkásosztály kezébe helyeződnek, amikor a szocialista gazdaságszervező mtmica társadalmi jellege lép a magántőke- módszer helyébe. Gondoljunk csak az 1871-ess első proletárdiktatúrára, a Párizsi Kommün esetére. Miután létrejött a Kommün, az önvédelmi feladatokon kívül, anélkül, hogy történelmi példára támaszkodhatott volna, természetesen a maga kezdetlegességével gyorsan létrehozta gazdaságszervező, gazdasági rányitó és ellenőrző mechanizmusát: a nagyobb üzemek munkásellenőrzését. majd a megszökött tulajdonosok gyárainak munkásigazgatását. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom történetéből tudjuk, hogy a szovjet állam megteremtésével és az intervencióval párosult ellenforradalmi bandák megsemmisítésével járó gigantikus feladatok közben — már 1918 elején — létrehozták az ipariráúyítás kitt- ponti szervét az 50 év előtti Kommüimél sokkal magasabb szintű Legfőbb Népgazdasági Tanácsot. Hazánkban az első proletárdiktatúra 1919. május 20- án hozta létre a Magyar Tanácsköztársaság legfőbb gazdasági szervét, a Népgazdasági Tanácsot Érdekes, hogy 1945 és 1949 között a Tanácsköztársaság példájából merítve és a kommunisták kezdeményezésére • Gazdasági Főtanács lett a felszabadulás utáni gazdasági életet irányító első. átfogó jellegű gazdasági hatóság. majd 1949 és 1952 között ismét a Népgazdasági Tanács a Magyar Népköztársaság kormányának legfőbb gazdasági szerve. Ezek a központi szervek, hatóságok vezették rá az országot a szocialista tervgazdálkodásra. A jelenlegi Gazdasági Bizottság, mint a forradalmi munkás-paraszt kormány mellett létrehozott állandó kormánybizottság, 1957-ben alakult meg. A GB a mindenkori kormány gazdasági jellegű tanácsát intéző kormánytagokból áll. Feladatát illetően a GB a népgazdasági terv és az állami költségvetés kialakítása, végrehajtása során felmerülő és a szocialista gazdaság hatékonyabb működését, a gazdaság mechanizmusát, irányítási rendszerét tökéletesítő konkrét, meghatározott gazdasági feladatok ellátásában segíti a kormány tevékenységét. Gazdasági jellegű határozatait, döntéseit a Minisztertanács által reá ruházott jogkörében mint állandó kormánybizottság hozza meg. Határozatait az érintett miniszterek, hatóságok és szervek kötelesek végrehajtani. A GB elnöke a Minisztertanács elnökhelyettese. Az 1967 márciusi országgyűlési választások eredményeként a parlament által megválasztott kormány Gazdasági Bizottságának elnöke dr. Tímár Mátyás, a miniszterelnök helyettese, a Központi Bizottság tagja. (A GB-nak az új gazdasági mechanizmussal kapcsolatban hozott legfontosabb határozatainak ismertetésére visszatérünk.) Nagy tetszést aratott a gyerniekkocsigyár egyik ój terméke^ fe mü anyag tetővel ellátott» csomagtartós sportkocsi* Messze van ... •vngy: mx úfnélknii Cain így megy tovább, a falu belterületén járhatatlanná válik az út a járművek számára. Pontosabban: út nélküli a falu, mert azt a laza altalajú, sárgödrös, vendégmarasztaló terepet lassan már nem lehet útnak hívni. Váralja központjában van a negyedik átépített híd. Pénz, idő, vagy munkáskéz hiányában ennek környékén a Közlekedési Építő Vállalat már nem végezte el a szerződésben vállalt útkorrekciót Emiatt gépkocsival a hídra menni szinte nyaktörő mutatvány, akkorát zökken „ráfutáskor” és letéréskor a jármű. A MÄVAUT átirata közli: megszüntetik a buszjáratot, ha nem lesz megfelelő út. Ug/anezt mondogatja a kenyeret naponta Váraljára szál- Utó kocsi vezetője is. Vagyis, előbb-utóbb megbénul a községet a külvilággal összekötő forgalom. A beruházó kötbérezi a kivitelező vállalatot. Meddig? Erre lennének kiváncsiak Cserépváralján. Gyárfás KataJi* , mondáshoz híven tevékenykedtek. Már a felvonuláskor szétszedték mind a négy hidat. A forgalom emiatt hosszú időn át csupán egy szükségúton bonyolódott le. Néhány hónapig dolgoztak a munkások, azután „levonultak”, és csak az elmúlt év tavaszán láttak hozzá ismét a hidak átépítéséhez. Morogtak emiatt eleget akkoriban a MÄVAUT buszvezetői, és a kenyeret Váraljára szállítók. Esős időben a busz csak a falu végén tud megállni, oly járhatatlan az út Huzavona, kényelmes, olykor hetekig szünetelő munkával elérték a kivitelezők, hogy két év múltán a négy híd újjávarázsolva átadatott a forgalomnak. A híd előtti, híd utáni néhány száz méteres útszakaszt is új burkolattal látták el. ÜT - NÉMI ZÖKKENŐKKEL Az még hagyján, hogy bár • bekötőutat állandóan toldozhatják-foltozgatják, mégis tele van kátyúval, hepehupával. A legszomorúbb, bog)' ha es A matyó Tardtól jóformán csak egy „hajításnyira,’ van Cserépváralja. Gyönyörű vidéken. a Bükk aljában, vén fák között kanyarog oda a bekötőút. A gépkocsi rövid idő alatt lefutja a két falu közötti távolságot. Pontosabban: lefutná. Mostanában ugyanis nem szívesen vállalkoznak arrafelé kocsikázásra a sofőrök. Olyannyira nem, hogy ezt a tényt, már hivatalos formában is közölték egyes vállalatok a váraljai tanács vezetőivel. Ne csigázzuk tovább az érdeklődést, mondjuk ki, amire egyébként már a címben is utaltunk: mióta lett út nélküli falu Cserépváralja? NÉGY HID ÉPÜLGETETT Van már két esztendeje is, hogy hozzákezdtek a KPM Miskolci Közúti Igazgatóságának kezelésében levő. Váralja felé vezető út és a közbeeső i híd felújításához. A jó munkához persze idő kdl. A kivitelezők a régi köz-. mázzák. Azóta Győrtől Mátészalkáig megismerték és megszerették. Másik kiváló termékük az Avas garzon berendezés, amely második díjat nyert az idei Budapesti Nemzetköri Vásáron, és most a miskolci kiállítással egy időben a kereskedelmi forgalomban is megjelent A szombati szakmai napon, «melyem csehszlovák vendégek is jelen voltak, sok szakember vett részt és elismerően nyilatkozott a vállalat termékeiről. Közvélemény-kutatást rendeztek a közönség körében is. A beérkezett észrevételek egybehangzóak: tetszik az Avas berendezés, kár, hogy az üzletekben ritkán lehet kapni! Mint azonban Szabd Pál, a vállalat főmérnöke elmondotta, hamarosan nagyobb mennyiségben gyártják ezt a kedvelt bútort, amelyre előjegyzést máris felvesznek, és 1968 első negyedévében szállítják. * A termelőüzemek közül második díjat nyert a miskolci Vasipari és Gyermekkocsigyártó Vállalat A tegnapi Kzakmai bemutatón a jelenlévők — különösképpen a kereskedelmi szakemberek — nagy figyelemmel kísérték a vállalat vezetőinek ismertetőjét tevékenységükről és a, korszerű termékek előállítására való törekvésükről. Számos észrevétel és javaslat hangzott el, «melyek elsősorban a lakosság igényeit tükrözik. Éppen ezért a bemutató egyik fontos tanulsága: az eddiginél szorosabb kapcsolatot kel] kiépíteni a gyártó és a forgalmazó vállalatok között, hogy necsak a kiállítás alkalmával hanem év közben is felismerjék a lakosság újabb igényeit, és ehhez igazítsák a gyártott termékek választékát. A részvevők elismerően nyilatkoztak a bemutatót tartó Vasipari és Gyermekkocsi- gyártó Vállalat termékeiről, a különféle kombinált, mély, sport gyermekkocsikról és a különböző takberendezési tár- gvakról. Az értékes hélvezést elért vállalat konstruktőrei, műszaki és gazdasáei szakemberei sorra feljegyezték az észrevételeket, a szín és a Választék bővítésével kapcsolatos igénveket. és ezek alanián kilátás van rá. hosrv az üzletedben sűrűbben és nagvobb választékban találkozunk a vállalat teamékeivel O. M. ány, Illetve kereslet mutatkozik. PIACKUTATÁS Jelenleg a vállalat vezetőinek egyik legfontosabb tevékenysége a piackutatás, egyrészt a már termelt áruk elhelyezése céljából, másrészt olyan szükségleteket vizsgálnak. amelyeknek kielégítése lehetővé teszi a vállalat továbbfejlesztését, újabb dolgozók alkalmazását. Máris találtak ilyen szükségleteket. A konfekció és a szövőipar tevékenység fejleszthető, mert ilyen áruféleségekből a nagyipar és a szövetkezeti ipar nem tudja kielégíteni az igényeket- Evek óta hiánycikk a cirokseprő is. A vállalat elhatározta, hogy kapcsolatba lép a termelőszövetkezetekkel ci- rokot termeszttet, és elkezdi a cirokseprő gyártását. De fejlesztés, termelésbővítés várható a vállalat valamennyi részlegénél, mert a piackutatás során azt állapították meg, sok a hiánycikk, a helyi árualap még lényegesen bővíthető, de nemcsak a mennyiségi eredményekre kell törekedni, hanem a választék bővítésére is. Az eddigi felmérések alapján 1968-ban további 170 nőt tudnak foglalkoztatni, s ezzel a következő évben körülbelül 35 millió forint összegű termelési értéket biztosíthatnak. Egyetlen problémájuk, hogy a nagykereskedelmi vállalatok még mindig nem küldték el konkrét megrendeléseiket noha igényeiket már bejelentették. Ennek okát abban látják, hogy a nagykereskedelmi vállalatok bizonytalanok, mert nem ismerik a január elseje utáni árakat A megyei tanács végrehajtó bizottsága nemrég ériékelte az alig egy évvel ezelőtt megalapított kézműipari vállalat tevékenységét és megállapította, hogy ez a kezdeményezés minden reményt felülmúlóan sikerült. A megyei tanács vezetői kezdetben csak legfeljebb 100 ember elhelyezésére gondoltak, s alig egy év múltán a foglalkoztatottak száma meghaladta a háromszázat, sőt, az Igények a vállalat további fejlesztését, újabb munkaerők elhelyezését teszik lehetővé. Ezzel nemcsak emberek százai jutottak keresethez, hanem a megye lakossága is jól járt, mert a vállalat tevékenysége által nőtt a helyi árualap, bővült a választék. Ez egyben tanulság is. Art bizonyítja, hogy hasonló célú kezdeményezések, a kézműipari tevékenység továbbfejlesztése, ® bedolgozói rendszer bővítésével együtt lehetővé teszik a megyében jelentkező munkaerők hasznos alkalma- zázást s az ilyen jellegű problémák fokozatos megoldását. Szendrei József lyen áruféleségekkel járulnak hozzá a helyi árualap bővítéséhez? Működtetnek egy konfekció üzemrészt, egyelőre 86 nő dolgozóval, két műszakban. A Borsodi Üzemélelmezési Vállalat azonban Kazincbarcikán átadott a vállalatnak egy épületet — üzemi konyha és étterem volt —, amelynek átalakításával nemcsak üzemszerűvé válik a konfekció részleg működése, hanem a háromműszakos termelést is megszervezhetik. Ezáltal további 75 nő kaphat munkát, válhat termelővé, keresővé. Ugyancsak az üzemi konyha és étterem átvétele teszi lehetővé a habszivacs-áru választékának bővítését, a termelés üzemszerű biztosítását. Készít ez a vállalat játékot — habszivacsból —, ajándéktárgyakat., különböző használati cikkeket, textilhuzattal bevont párnákat carnping-ágybetéteket, horgolt- és kötöttárut, gyermeksapkákat pamutból, kézi táskákat és szatyrokat, viszkó- za-szálakból, iskolai füzetborítókat műanyagfóliából, sőt, a Tiszai Vegyikombinátnak Ti- szaszederkényben festék- és műtrágyacsomagolást is végez. Általános törekvés, hogy a helyileg fellelhető, gyakran melléktermékként jelentkező anyagokat dolgozza fel olyan árucikkekké, amelyekből hiössze 2 040 000 forint termelési értéket terveztek. De még ezt a tervet is csak 92,4 százalékos arányban tudták teljesíteni. A lemaradás okairól Koppány Ottó igazgató a következőket mondotta: — A vállalatunknál alkalmazott munkásnők többsége alig-alig ismeri a kézműipar követelményeit, szakmai gyakorlatot js csak munkába állításuk után kezdtek szerezni. A begyakorlás különböző módon alakult. Az ügyesebbje szinte napok alatt megtanulta a szakmai fogásokat, a kevésbé ügyesek azonban még ma sem tudják a tervet teljesíteni. Megyénk munkaerő-tartaléka ugyanis zömében szakképzet- len, hiszen a szakképzettek eddig is el tudtak helyezkedni. A vállalat központja Kazincbarcika. Üzemegységei, telepei működnek azonban Ózdon és Tiszaszederkényben is. Az ösz- szes létszám szeptember 30-án 305 volt, ennek több, mint 88 százaléka nő. A munkáslétszám fele bedolgozó, elsősorban Ózdon. ahol mind a 79 munkásnö ebben a szisztémában termel. HELYI ANYAGOKBÓL De mi is az a kézműipari tevékenység, amit ez a vállalat kifejt? Milyen fogyasztói igényeket elégítenek ki? MiMa már tények bizonyítják, hogy helyesen határozott a megyei tanács végrehajtó bizottsága, amikor kimondta; az ipartelepekre alapozva olyan kézműipari vállalatot kell szer- szervezni, amely egyrészt továbbfejleszti a helyi ipart, másrészt a szükségletek kielégítéséhez igazodva biztosítja a helyi árualap növelését, s mindezekkel együtt segíti a női munkaerő foglalkoztatási problémáinak megoldását. Az 1967. január 1-vel megalapított Borsod megyei Kézműipari Vállalat létrehozásához, munkafeltételeinek biztosításához először 1 650 000 forinttal járult hozzá a megyei tanács. Ezt az összeget kilenc hónap alatt üzemi épületek, gépek, berendezések, járművek vásárlására, valamint állóeszközök bérbevételére és beruházásokra fel is használták. A negyedik negyedévben a termelés műszaki megalapozásához és bővítéséhez további egymillió forintra volt Bzükség. A megyei tanács ezt az összeget is biztosította. SZAKKÉPZETTSÉG NÉLKÜL Az új, termelési tapasztalatokkal egyáltalán nem rendelkező vállalat 1967-re ötmillió forint termelési értéket tervezett. Az első kilenc hónapra— figyelembe véve a ne- kikezdés problémáit.— mindmeglepetésse! is szolgált ez a kiállítás. Vállalataink nemcsak az árakban igyekeztek közelebb jutni az igényekhez, hanem a választék bővítésével és az erre való törekvéssel is. Ezt húzták alá az eddigi szakmai bemutatók tapasztalatai A szombati bemutató után, amelyet a miskolci Bútoripari Vállalat tartott, s amelyen bemutatta első díjjal jutalmazott termékeit, tegnap a miskolci Vasipari és Gyermekkocsi gyártó, valamint a szerencsi székhellyel működő megyei Vases Fémipari Vállalat tartott szakmai bemutatók * A kiállítás első díjával !»-’ talmazták a miskolci Bútoripari Vállalat 17 darabból álló. Avas elnevezésű lakószoba- berendezését Ennek előnye, hogy kis méretű lakásokban, kevés kiegészítéssel, két szoba berendezésére is alkalmas. Ezt a bútortípust 1964-től forgaiNegyedik napja nagy a forgalom a Rónai Sándor Művelődési Házban. Látogatók jön- nek-mennek, az érdeklődő járókelők és a kereskedelmi szakemberek egymásnak adják a kilincset. Az előcsarnokban rendezett kisipari kiállításnak változatlanul nagy sikere van. 1 * Az üzleti szakemberek és & látogatók megnyilvánulásai egyaránt meggyőzik a rendező (szerveket, nem utolsósorban a részvevő vállalatokat, hogy érdemes volt a kiállítást megrendezni. Az új mechanizmus bevezetése előtt jól választották meg az időpontot is, hiszen a kiváló üzletkötési lehetőségeken túl a kiállítás arra a kérdésre is választ ad, hol tartanak ma tanácsi vállalataink a lakosság igényeinek kielégítésében? Az eddigi vélemények ismeretében elmondhatjuk; számos
