Észak-Magyarország, 1967. október (23. évfolyam, 232-257. szám)
1967-10-15 / 244. szám
akißber 13. ESZ A K M AGY A RORSZAG 11 3 nap Csehszlovákiában, Lengyelországban! ŰÍÜJBHség: 198 forint, ülőhelybiztoaítással. Értesftjök az otazóközönséget, hogy a nagy érdeklődésre való tekintettel a Zakopáne-i turista járatunkat kellfi Jelentkező esetén minden vasárnap közlekedtetm 1 nap Zakopáae-baa! Városnézés Eperjesen, Kassán! Kívánságra olcsó szállást biztosftnnk, amit a költőpénzből ken fizetni. Csoportoknak útlevél beszerzésénél segítséget nyújtunk! Jegyelővétel: Miskolc, Zsolcai-kapu 18. minden hétfőn, szeTdán 10 órától 13 óráig, pénteken 16 órától 19 óráig. Érdeklődés telefonon: 33-572 számon. 3. ss. AKOV Isméi a pályán V nagyüzemi gazdálkodás alapja a biztonságos termelés btetonsSgAt vén a termelőszövetkezetek vagyonbiztosítása As 41 fcntnerf táxtcsftáa alapján a kßafts gazdaságok fokozottabb mértékben részesülnek biztosítási védelemben éa olyan választék áll rendelkezésükre, hogy körülményeiknek és szükségleteiknek legmegfelelőbb módon és díj mellett kőtheqgék meg a biztosítást. A biztosítás a növényekre, állatállományra, álló- és forgóeszközökre terjed ki. A növények biztosítása tBbhföe kockázatta! bővült Az állatállomány biztosítása terén háromféle változat közül választhat a termelőszövetkezet Am £06- és forgócsak&aSk (épületek, berendezési, feft- saenalést, gépé tárgyak, készletek sfbá biztosítósánál a véri fettételek érvényesek, csapán a díjszámítás! módszer •változik. A termelőszövetteaetek érdekének legjobban megfelelő ü—popé vagponbfcctoaftás helyett lehetőség van kizáró- fc« esak rtVényekm csak állatállományra* vagy csak álló- és forgó eszközökre vonaftoaó biztosítási ráérződ é* kötésára A további Igényeket a kiegészítő biztosítások eSágfOfc ki. As Állami Biztosító mmikatársat a biztosítás részletes ismertetése céljából a termelószővetkeaeteket idejében felkeresik. Beilér, az özdi Kohász Játékosa, sérülés miatti hosszabb kihagyás után ismét játszott csapatában. (Foto: Sotkovszky) Beszéljünk egy nyelven! Kommunista sportvezetők tanácskozása Miskolcon Sportműsor ME4FC-Zalke SE 0:0 Miskolc, TOO néző. Vezette: dr. Simon. MEAFC: Kemény — Lartg- már. Szabó S., Kar- :s, Újvári, Palotás, Meggyes, Németh, Vasvári, Haffner, Szabó Z. Edző: Gudász La* — A k ltúráltabban Játszó vendégek kezdetti fogva enyhe mezőny fölényt harcoltak ki, de az első félidőben igazi gólhelyzetük alig akadt A MEAFC szórványos táj-adásait sem kisérte szerencse. A védők mindkét oldalon jól zártak, s csírájában fojtották | d a^ erőtlen csatárok gólszer j zési kísérleteit Szünet után megváltozott a játék képe A nagy akarással játszó egyetemisták eevre- másna vezették támadásaikat, s Vasvári közelről kapufát is lőtt Mintegy félórás hazai fölény után a játék kiegyenlítődött, többször forgott mindkét kapu veszélyben, de a védők mindig idejében avatkoztak közbe. Végül igazságos pontosztozkodás történt. Jók; Szabó Sl, Meggyes, Haffner. illetve Gáspár, Kanász, Pozsár. — M. Gy. — Asztalitenisz. Megyd asztalilenisz-bajnokság, Népkert, 9 óra. Birkózás. Megyei kötött- és szabadfogású serdülő birkózóverseny, Miskolc, 10 óra. Kézilabda. NB I. nők: Bp. Spartacus—Özdi Kohász, Üllői út. Férfiak: Özdi Kohász— Újpesti Dózsa, özd, 10.30. Torna. Ifjúság! TI. o. csapatbajnokság, Ságvári utcai Általános Iskola, 9 óra. Labdarúgás. NB I.: Tatabánya—Diósgyőr, Tatabánya, 14.30, Magyar. NB I. B: MV- SC—Várpalota, Miskolc, 14 óra, Szentpéteri. ózdi Kohász —Nyíregyháza, Özd, 14.30, dr. Vlncze. !*B t Bp. Honvéd—Csepel 2:2 (1:0). VB. I. B. Szállítók—Autobus* 3:0 (2:0). Grosics utóda beszél A LEGUTÓBBI angliai labdarúgó VB-n a magyar csapat nem ért el olyan helyezést, milyet játéka alapján megérdemelt volna. ,1 portugáloktól es a szovjet válogatottól elszenvedett vereség jő részesei kétségkívül gyengén védő kapusok voltak. Sokan mondogatták is: „Hej, ha Grosics védett volna, biztosan eljutunk a döntőig!" Ma a magyar válogatott kapujában új névvel találkozunk: Tamás. Hogy ki 6 — arról az alábbi beszélgetés ad felvilágosi- lásl. — Mondjon valamit magáról. — Tamás Gyula a nevem. A DVTK kapusa vagyok. Foglalkozásom technikus, ez év novemberében leszek 26 éves. Testsúlyom 75 kilogramm, 13:f centiméter magas vagyok. Születésem óla itt élek, Diósgyőrött. — Mióta futballozik? — Gyerekkorom óta. Úttörő- és ifi csapatban csatárt játszottam, míg egyszer véletlenül beállítottak a kapuba, és azután ott is maradtam. — Mikor volt először válogatott? .— Osztravában, mint B válogatott. Akkor l:0-ra győztünk. A szakértők szerint jól ment a védés, így kerültem be a jugoszlávok ellen is a B válogatottba. — Hogyan került az A válogatottba? — Mint Ismeretes, az angliai VB után Baráti szövetségi kapitány lemondott, és helyére Illovszky került, ő figyelem be vett, és az első három mérkőzésen beváltottam a hozzám fűzött reményeket. Sőt, Dániában az egész csapatnak nem ment valami jól, nekem viszont igen. Bécsben is jó napot fogtam ki, hiszen a ll-est is klvidtem. — Ki a mintaképe? — Egész élelemben Grosicsot csodáltam, nagyon sokat tanultam tőle. *— Melyik csatártól tart a legjobban? — Ha a. holland Muldenre gondolok, borsózik a hátam. — Milyen érzés egyetlen vidékiként szerepelni a válogatottban? — Tudom, hogy ez a kérdés Csehszlovákiában furcsán hat, de nálunk a vidék ritkán Jöhet szóba. En a budapestiekkel jó barátságban vagyok. Például Mészöly jó barátom, mögötte nyugodtan lehet védeni. — Mik a további tervei? — AZ EB CSOPORTGYŐZELMET már megszereztük. Szeretnénk a döntőig eljutni. Remélem, jelenlegi formám ehhez hozzásegíti a csapatot. R. Berenhaut * Megjeleni a Vychodoslovcnské Noviny- ban. (Eordltcitta: Menyhért László) A Magyar Testnevelési és Sportszöveiség XI. kongresz- szusára készülve egyre pezs- dülőbbé válik megyénk sportélete. Lassan befejeződnek a sportkörök küldöttközgyűléséi, s elkezdődnek a járási, városi tanácskozások. Sportéletünk e fontos fórumai számos olyan kérdést vitatnak meg. amelyek mindenképpen befolyásolják egyetemes testkultúránk fejlődését, a minőségi és a tömegsport irányát. Nagy hatással lesznek sportszervezeteink életére, a sportvezetés kialakítására és arra, hogy a jövőben egy nyelven beszéljünk a különböző szintű értekezleteken. Legutóbb két esztendővel ezelőtt. 1965-ben tartottunk Borsodban kommunista sportaktívát. Akkor értékeltük az átszervezés óta eltelt tapasztalatokat és a pártszervek feladatait a sportmozgalomban. Meghatároztuk a sport helyét, szerepét, jelentősegét a társadalomban. Foglalkoztunk a sportmozgalom erkölcsi arculatával, a sportolók munkához, tanuláshoz való viszonyával, a versenysporttal és a tömegsporttal egyaránt. Most a Politikai Bizottság szeptember 26-1 határozata alapján gyűltek össze az MSZMP Borsod megyei Bizottságán a sportaktívák, hogy meghallgassák Veres Sándor elvtársnak, az MSZMP Borsod megyei Bizottsága osztályve- zetőjének beszámolóját. El no- ki megnyitójában Dojcsák János elvtárs, a megyei pártbizottság titkára utalt a tanácskozás fontosságára és arra, milyen körülmények kozott kerül sor az MTS II. kongresszusára. Majd Veres Sándor elvtárs szólt a részvevőkhöz. Fejlődés, de nem megfelelő ütemben Elöljáróban elmondta, hogy a Politikai Bizottság megállapítása szerint a négy esztendővel-. ezelőtti átszervezés óta a testnevelés éa sport kedvezően fejlődött A testnevelés helvzete azonban még elmarad a követelményektől, az élsport fejlődést üteme pedig nem volt elegendő hozzá, hogy lépést tartson a gyorsan növekvő nemzetközi színvonallal, a versengés fokozódásával. A sportban részt vevők száma növekedett, de elmaradt a lehetőségektől és az Igényektől. Nem terjedtek el a sport sokrétű, kötetlen formái. A túlzott kötöttségek miatt a Kilián Testnevelési Mozgalom sem alkalmas a tömegek sportol- tatására. Az iskolai kötelező I sport színvonala sem megfelelő. Helyenként tapasztalható a sport lebecsülése, a testnevelő tanár-hiány, a létesítmény és felszerelés ellátottság is kívánnivalókat hagy maga után. Azonban fejlődés tapasztalható a bajnoki rendszerben, az utánpótlás nevelésének módszereiben és szakmai színvonalában. Több sportág nemzetközi versenyein az élvonalban vagyunk, viszont visszaesés tapasztalható tornában, kerékpározásban, vízilabdában, asztaliteniszben, és mint a napokban is tapasztalhattuk, kosárlabdázásban. Ezután arról beszélt a sport- aktíva előadója, hogy a fejlődést. akadályozó tényezők közt szerepel többek között a feltételek hiánya, az egyesületi munka szakmai színvonalának elmaradása, az anyagi ellátottságban tapasztalható egyenlőid!. A fejlődést akadályozó tényezők közt találjuk azt is. hogy a sportmozgalmon belül a sportágak fejlesztésé- nek iránya nem volt elértse* tervszerű, differenciált. Nem sikerült megfelelő összhangot teremteni a válogatott a»"'11'3 munkában az MTS, a szövetségek és az egyesületek között. E? utóbb említett két szerv nem értette meg a nagyobb követelmények szükségességét és a központi felkészítés előnyeit. A Politikai Bizottság részletesen foglalkozik a sportolók nevelésével, * megállapítja* 1 hogy az MTS irányelv ei alapján a sportszervek és az egyesületek egyre nagyobb figyelmet fordítanak a nevelésre. A sportolók többsége becsületesen él, dolgozik, tanul, igyekszik helytállni társadalmunkban. Előfordul azonban az is, hogy a sportvezetőik, edzők nem a több munkára, az utánpótlás nevelésére fordítják a figyelmet, sőt, elnézik, vagy támogatják a jogtalan kedvezményeket, az erkölcstelen anyagi előnyöket. Az ilyen engedmények semmiképpen sem szolgálják a testkultúra fejlődését. II testnevelés helyzete iskoláinkban A kővetkezőkben statisztikai adatokkal bizonyította Veres Sándor elvtárs, hogy az átszervezés óta Borsod megye sportja is eredményesen fejlődött. A sportkörök száma többek között 4 év alatt csaknem 400-ra emelkedett, s több mint 10 ezerrel növekedett az egyesületi tagok létszáma. Hasonló fejlődés tapasztalható a különböző tömegversenyeken részt vevők adatait figyelembe véve is. Utalt rá, hogy megyénk iskoláinak többsége nem rendelkezik megfelelő létesítményekkel, az iparitanuló intézeteknek, kettő kivételével, sehol nincs tornatermük. A most épülő gimnáziumok, Szerencsen és Tiszaszederkényben ugyancsak kisméretű tornatermet kapnak. Általános iskoláink egy részében nincs szakképzett tanár, így több helyen lebecsülik a testnevelést. A heti két kötelező test- nevelési órát más szakos tanárok veszik igénybe, vagy politechnikai gyakorlatra használják fel. A minőségi sport és a nemzetközi színvonal A minőségi sporttal kapcsolatosan elmondotta az előadó, hopi a nemzeti bajnokság különböző osztályaiban 1964- ben mindössze 54 csapat szerepelt, ez évben pedig már 70 együttes küzd a bajnoki pon- tokért. Van 28 válogatott ver- senyzőnk, s az I. osztályú sportolók száma 153-ról 241-re emelkedett. Néhány sportágban a nemzetközi színvonal élmezőnyében vagyunk. E kedvező jelenségek ellenére nehány sportágban, például asztaliteniszben, kajak-kenuban egy helyben állás tapasztalható és visszaesés jellemzi a röplabdát, a vívást, a birkózást, a sízést és a teniszezést. A továbbiakban részletesen ismertette Veres elvtárs azokat a tényezőket, amelyek Borsodban is gátolták a sportélet fejlődését, az eredményesebb munkát És szólt azokról az ellentmondásokról is, amelyek az 1962-es Politikai Bizottság határozata után jellemezték bizonyos területeken a sportmunkát „ A tömegek leslneveíése Az MSZMP Borsod megyei Végrehajtó Bizottsága az utóbbi négy évben többször foglalkozott megyénk sportmozgalmával. Értékelte a Politikai Bizottságnak az átszervezésre vonatkozó határozatát, két esetben napirendre tűzte a sportköri vezetőségek újjá- választásával kapcsolatos politikai feladatot és a járási, valamint a városi pártbizottságon is volt hasonló tevékenység. — A testnevelési és sportmozgalom jelentősége abban írna h°gV 3 dolgozók, különösen az Ifjúság szabad Idejének eltöltését, f he“tel Iást a munkában, fejleszti a honvédelmi készségeké?*L ufcívuf t*nf’T2eti érzés erőteljesebb kialakulásához, szórakozási Igényeket elégít ki u7'e^P& van 3 népek közti barátság ápolásában — mondta Veres elv-társ. maid rátért a testnevelési és sportmozgalom fejlesztésének feladataira. Hangsúlyozta, hogy áz ország testkultúrájának egyik alapvető ktfejeaője a tömegek testnevelésének és sportjának kiterjedése. Éppen ezért tovább kell fejlesztenünk a testnevelés egységes rendszerét, amely akár szolgáltatás formájában, vagy térítés ellenében biztosítja a sportot valamennyi generációnak. Fontos feladat vár a sport tömegesítésében az iskolákra, egyetemekre, és a fegyveres testületekre is. A magyar testnevelés és sport színvonalának másik alapvető mutatója az élsport eredményessége. Éppen ezért arra kell törekednünk, hogy a nemzetközi fejlődéssel lépést tartva megtartsuk pozíciónkat, s a lehetőségekhez képest növeljük. Az élsport eredményes fejlődésének viszont egyik lényeges feltétele a fejlett versenysport, és a széles tömegbázis. Viszont mindez megköveteli az anyagi támogatás tervszerűségét, kiemelve a hagyományainknak és adottságainknak leginkább megfelelő sportágakat. Az élsport fejlesztése elválaszthatatlan a tudományosan megalapozott szakmai munkától, a tehetségekkel és válogatott keretekkel való rendszeres, céltudatos foglalkozástól. Tovább kell javítanunk a test- nevelési és sportmozgalomban — az egyesületekben és válogatott keretekben egyaránt — a nevelőmunkát. Megkövetelhetjük a sportolóktól és sportvezetőktől az állampolgári kötelességek betartását, a sportszerű gondolkodást, a sporttudás gyarapítását, Támasz- szunk magasabb igényeket a sportvezetők, edzők magatartásával. nevelőmunkájával kapcsolatban. Tetteink mérlegelésénél vegyük figyelembe a szakmai munka és nevelés együttes tényezőit Előadásának utolsó részében Veres Sándor elvtárs részletesen ismertette a szocialista állam és szerveinek feladatait a testnevelés és sport fejlesztésében. az erkölcsi és anyagi támogatásban. Részletesen elemezte a társadalmi szervek várhat* tevékenységét is, majd utalt a kommu- nisTák feladatára, hangsúlyozva az öntevékenységet és kezdeményező készséget, a sporttal kapcsolatos tájékozottságot. a meggyőzést és a személyes példamutatást a sportélet valamennyi területé«. 0 hozzászólások A beszámolót alkotó, sokrétű vita követte. Különösen az általános és középiskolások testnevelési helyzetével kapcsolatban hangzottak el megszívlelendő felszólalások. Marosi György, a hemádnémeti általános iskola igazgatója elmondta, milyen nehéz hely zetben vannak a testneveléssel foglalkozó pedagógusok faluhelyen. Dudla József, a KISZ nevében ígért még nagyobb segítséget az egyetemes testkultúra fejlesztéséhez és a létesítményekben való előbbre lépéshez. Tálas Barna testnevelő tanár ugyancsak az iskolai testnevelésben fellelhető fogyatékosságokat elemezte. Barna Ferenc a szakszervezetek nevében ígért több segítséget a sportmunkához. Árvái Béla a tömegsport-helyzetet és a játékoscsábítást elemezte. Pesthy György, a DVTK elnöke a minőségi snort fejlesztésének feltételeit taglalta, Papp-Gazsi Imre, az MTS elnöke az iskolai testnevelésen túl az anyagi érdekeltség helyzetét vázolta. Nagyon érdekes témát fejtegetett a »porterkölcs kapcsán Inni I G:'"lila. a Szerencsi Járási Párt- bizottság első titkára. Megbé lyegezte azokat, akik a jété- koscsábítással ellentétet szítanak a klubok között, fertőzve ezzel a szocialista sporterköl- csöt. A tanácskozáson részvevő Terényi Imre elvtárs. az MTS Országos Tanácsának el- , nökhélyettese a Politikai Bi- mtteáiz határozatának jelentő* j '‘égét hangoztatta és több ér- ; dekes témára válaszolt. Paulovlís Ágostai
