Észak-Magyarország, 1967. október (23. évfolyam, 232-257. szám)

1967-10-12 / 241. szám

4 £äZAH.MAUYABORS£AG Csütörtök, 1967. oktoW« Monintapfrei i&spfoja Kálmán-operett a miskolci szín házba u >j>!iiiiMiiii)iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii!iiiiiiiMiitwi[uuiuiutuuiiuiuimi!i]|iniiiiiiiriiiiniiiiiiiii!iiiiiiiMii[iimiiiiimiiitii hopy felelevenítsék emlékei­ket. — Különben is, a mi ét­lapunkon a modern konyha­luiiiiiiiiiimmmiiiimmmiiiii Politechnika tód, ezért jó a politechnikai a mi Zsuzsikánk igenis mi«' dent meg tud majd főzni. Hl az anyukája melleit... — Kérlek, kérlek, ne szC mélyeskedj! Különben Ü vedd tudomásul, hogy V zsarnok, önző férj vagtf Igen, olyan, aki csak a hasd• val. törődik. Szó szól követ, eljön a dél hazajön a kislány az islcoló• bői. — No, mit. főzött a kis sz0‘ kácsnö? — fogadja elomló szeretettel apukája. — Derelyét főztünk. — Ez igen ... derelye . ■ • micsoda finom elei... ki• cakkozva a. széle, friss, sár ga tésztából... Mivel tök löltétek meg? — Szilvalekvár volt bei? ne, de nem mi töltöttük. — Hanem? — Ügy vettük, nylon zacr Icában, mi csak kifőztük. A. I. Múzeumunk új periódusban Angol szakember Albertteiepen A Bovs&di S&emle iiunepi száma A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójának tiszteletére, mint ismeretes, megyénkben is több tudomá­nyos tanácskozásra, emlékülés­re és díszünnepségre kerül sor. A helyi kutatók több értékes tanulmányt, publikációt készí­tettek el. Ezek közül nyújt át néhányat megyénk tudomá­nyos ismeretterjesztő folyó­iratának, a Borsodi Szemlé­nek legutóbbi, ez évi harma­dik száma, hogy tisztelettel és megbecsüléssel adózzon a világtörténelem kiemelkedő fordulatának, a Nagy Októberi Szocialista Forradalomnak. Sokrétű, gazdag anyagot ku­tatott fel és állított össze dr. Lehóczky Alfréd arról, milyen visszhangot keltett, milyen megmozdulásokat indított el Borsod megyében a Nagy Ok­tóber híre: “"Dokumentumokat és újsághíreket közöl 1917-től, amelyek érzékeltetik a nálunk is kibontakozó forradalmi hely­zetet. Közlése értékes anyag­gal járul hozzá a borsodi mun­kásmozgalom történetének fel­dolgozásához is. A Miskolcon rendezett bileumi rendezvénysorozat > rétében tartott előadást N. Jcgorov, a biológiai tudort nyok doktora, a Szovjet») felső- és középfokú szakok tásügyi miniszterének helf tese A Szovjetunió felsői« oktatási rendszeréről besí A folyóirat közli az elő«6 több érdekes részletét, és 1 Sályi István korreferálurt arról, hogy mit köszönhet ^ só szakoktatásunk és a fi*! magyar tudósok képzése szovjet tudománynak. Dr. U gyei Béla bemutatja a szövi népgazdaság és közgazdasí tudomány félévszázados fej1 désének jelentős fordulatait1 eredményeit. A Napjaink kérdéseiből 1 mű rovatban három érdek sok időszerű gondolatot tart« mazó tanulmányt olvasható« Vinnai Andrásé: A lechn# fejlődése és az ember. Zi« Péter a tudományos kutá' hatékonyságáról ír, Bogár $ roly pedig a gazdasági meet* nizmus reformjának néhéi filozófiai vonatkozásáról. A művészeti, irodalmi tért1 kört ebben a számban OltV1 Béla és dr. Bodgál Ferenc ká viselik. Oltyán Béla alapos t nulmányában Kassák La| költői pályáját rajzolta meg.« Bodgál Ferenc pedig a bors® népmese gyűjtésről értekezi és több ízes, vonzó helyi nél mesét közöl. A lózbérci tároló ló építés' ről Vincze Oszkár a Megyét éleiéből című rovatban * amelyben több beszámolót ' kommentárt is olváshaturt Tájékozódhatunk a Börse* Szemle legutóbbi szórnád hogyan készül a Tudomány* Ismeretterjesztő Társulat megyei küldöttgyűlésre, és nl! lyen programot állított össze « 1966/67-i évadra a Kazind Ferenc Szabadegyelem. Köny' és íolyóiratszemle egészíti * a harmadik szám változat« anyagát. Másodszor mentünk pre­mierre az új évadban a Mis­kolci Nemzeti Színházba. Egy­ben másodszor mentünk a da­rab bemutatójára is. Ugyanis, ekarcsak az évadnyitó Móricz- vigjáték, a most bemutatott Kálmán-operett is jó évtized után jelentkezett ismét a mis­kolci színpadon. A Mont- martrei ibolyát tizenegy év­vel ezelőtt láttuk az időköz­ben megszűnt Kamaraszínház aprócska színpadán — kamará­val tozatban. Most, másodszor­ra csillogó, látványos nagy­operettként éli reneszánszát Városunkban. A kettes szám más vonatko­zásban is jelentkezik az új Montmartrei előadásakor. Má­sodik premier az évben, má­sodik bemutatója egyazon műnek, amelynek szövegét ketten írták, a Julius Bram- mer és Alfred Grünwald bécsi librettó-szerző páros, akiknek nevéhez szinte megszámlálha­tatlan operett fűződik. Az ere­deti szöveget ketten fordítot­ták magyarra: Szenes Andor és Szenes Iván. Átdolgozták nem tudni, hányszor. Legújabb átdolgozóként két nevet hirdet á színlap: Innocent Vincze Ernőét és Orosz Györgyét. Sőt, két rendezőt is: Orosz Györ­gyöt és Hegedűs Lászlót. Vé­gül van a produkcióban két Kalmár, Péter, az előadás karmestere, & Katalin, utóbbi két minőségben szerepel, ö ter­vezte a nagyon hangulatos díszleteket és a roppant deko­ratív, szép kosztümöket. Aki viszont az egész operett lelkét teremtette, a komponis­ta egyetlenegy: Kálmán Imre, akinek áradó melódiái évtize­dek óta kísérik életünket, ope­rettszínpad, rádióműsor, eszt- rádest, tucatnyi forrás zengi állandóan a Csárdáskirálynő, meg a többi Kálmán-operett dalait, amelyek zömmel rég kinőtték eredeti darab-ruhái-, kát, részben önállóan élnek, részben fel-felbukkannak más Kálmán-művekben. Mint most a Montmartrei ibolyában a Tatárjárás, meg a Zsuzsi kis­asszony dalaiból hallottunk. (Ami, persze, egyáltalán nem volt baj.) Kár lenne még nagy voná­sokban is elmesélni az operett naiv történetét, hiszen talán éppen ez a legkevésbé lénye­ges a produkcióban, és csak • vékony cérnaszálként szolgál, amelyre az előadás újraterem- tóinek maroknyi csapata rá­aggathat egy-egy 1 dalbetétet, tánckari számot, tréfás jelene­tet, magánszámot, kettőst, ha­gyományos, vagy esetleg tel­jesen űj szituációt. Sokan ro- konítják ezt az operettet Puccini Bohéméletével. Ha­szontalan dolog keresni az ilyenfajta kapcsolatok vékony­ka szálait, kutatni, kiket ta­kartak hajdan a szereplők, a Montmartreit a maga valósá­gában kell néznünk. Kálmán Imre muzsikáját aligha kell dicsérnünk. Kiáll­ta az idők próbáját, világsike­re értéket is jelöl a műfaj ha­tárain belül. Elismeréssel kell viszont szólni a színházi zene­kar szép, az egész előadásnak jó alaphangot adó tolmácsolá­sáról. Kalmár Péter biztos kézzel irányította a zenekart, jól kapcsolta össze a színpadi jeleneteket, biztosította az elő­adás zenei gördülókenységét. Külön figyelmet érdemel a Herédy Éva igazgatta kórus sok szép száma. mmiMmmsum Az előadás fő erénye a lát­ványosság, a csillogás, a jő il­lúziókeltés. A két rendező nem fukarkodott az ötletekkel. Tréfás szituációknak, gégék­nek, innen-onnan átültetett derűs mozzanatoknak, látvá­nyos és kacagtató appliká­cióknak olyan zuhatagával ta­lálkozunk itt, hogy szinte már sok is belőle. A két rendező­nek látszólag nem volt szive kihagyni semmi derükeltő le­hetőséget Vigyáztak azonban rá, hogy az operett alapvetően dcentimentális hangulata ízlé­sesen, kulturáltan érvényesül­jön, de mindig fel-felbukkan- jon valami kis öngúny, gro­teszk fintor is, mintha leka- ksintananak a színpadról: „ne jeeeéit az egészet komolyan I A jutalom: 10 nap a Szovieínnióhai A megyei KISZ-bizottság & illetékes szervekkel karolt''1 az idén is meghirdette a ve« senyt az ifjú kombájnosok & ara tógép-kezelők számára. A1 utóbbi évekhez hasonlóak most is sokan neveztek be * vetélkedésbe, a kiváló cím el' nyeréséért. Pontosan 230 if állt rajthoz. Nemrég értékelték a ve? senyt. Nagyszerű eredmények rekordok születtek az idért Borsodban. Az öt legjobb rés* vevő az elismerő oklevélért kívül megtisztelő jutalorrbat1 részesül: tíznapos utazásra vi' szik őket a Szovjetuniót». J művészet, minden gyöngy­szeme megtalálható. Ahogy a kereskedelemben tért hódí­tottak a konzervek, az előre­gyártóit, félkész ételek, azóta, a mi étlapunk is annak meg­felelően alakút, változik. — Jó. hogy nem állok le neked tésztát gyúrni — csat­tan fel az asszony. — Látod, ez az! Pedig ha tudnál gyúrni, néha leállnál. Csakhogy nem ' cisz, fiacs­kám, ez az igazság. — Fölösleges erőpazarlás, amikor a gépek . .. — Tudom, tudom. De lá­— Anyu, adj tiz forintot. — Minek az már megint? — Tudod, hogy ma poli­technika lesz. Föznivalóra. — Már unom ezt a . .. Az apa ingerülten közbe­vág: ■ — Csak soha se únd, édes fiam. Adj annak a gyerek­nek. Végre valami hasznos, embernek tetsző dolgot mű­velnek azon a politechnikán. Nem akarok gyengédtelen lenni, de annak idején, ami­kor •le jártál iskolába, szin­tén elkelt volna ... — Légy szives, fiacskám, ne kezdd ezt a vitát, főleg ne a gyerek előtt. Megtanul­tam főzni? Meg. A magam konyháján. — De ha politechnika lett volna, nem az én, hanem a kedves anyósom zsebét ter­helte volna főzésed tandíja. A gyerek közben kuncog­va elviharzik, a vita pedig egész délelőtt tart, mivel a szülői: éppen szabadnaposat:. Máskor úgy sincs idő rá, Idén már a Mák völgyi Bá­nyaüzemben is üzembe helyez­ték az angol gyártmányú, Dobson hidra üli kus-lépegctő berendezést, amely a legkor­szerűbb bányagépek közé tar­tozik. A megfelelő gyakorlat megszerzése után olyan sike­reket értek el a mákvölgyi Dobson-fronton, amelyek a tervtárói eredményt is megkö­zelítik, s európai viszonylatban is egyedülállók. Különösen az előrehaladási sebesség párat­lan, 4—5—6 méter. A Dobson-front eredménye bizonyára külföldre is eljutott. A napokban az angol Dobson- cég képviselője, egy bánya­mérnök látogatott Alberttelep- re, megtekintette a gép mű­ködését, amelyről elismerő vé­leményt alkotott. Vannak azonban problémák is, ame­lyek a két és fél hónap alatt felmerültek. Az üzem műszaki vezetői, a gépészeti szakembe­rek választ kértek az angol mérnöktől. A Dobson-cég kép­viselője sok értékes tanácsot adott. műzeumigazgató nyilatkozott. A legrokonszenvesebbnek a városi tanács épületének mú­zeummá történő átalakítása látszik. De itt is felvetődik az a gond, hogyha új célra akar­ják igénybe venni a városi ta­nács épületét, irodaházat kell építeni. Egy új múzeum megépítésé­ről, mint mindent megoldó le­hetőségről alig-alig esett szó. Az illetékesek tanulmányter­veket kérnek az említett épü­letek múzeummá történő át­építéséről. A tervezők felmé­rik az épületeket, s hamaro­san munkához látnak. Sok energia, s nem kis pénz emész­tődik fel a tanulmánytervek­re. Végül — s ez törvénysze­rű — csak egy megvalósítható­nak látszó tervet fogadhatnak el. Említettük már, hogy a mú­zeumi célokra kiszemelt épü­letek átalakítása milyen óriá­si költségkihatásokkal járna. Már korábbi cikkünkben Is megemlítettük, hogy az orszá­gosan elfogadott normatívák szerinti összeget, amely 35 millióban állapítja meg leg­alsó határként egy múzeum megépítésének költségét, okos, célszerű tervezéssel esetleg csökkenteni lehet. Egy új mú­zeumot, amely legteljesebb mértékben kiszolgálja és segí­ti Miskolc és Borsod megye művelődési igényelt, hozzáve­tőleges becslések szerint 20— 25 millió forintból is meg le­het építeni. Vázoltuk már, hogy a régi épületek átalakí­tása milyen költségesnek lát­szik. Mindezek alapján ismé­telten felemlítjük, vajon nem lenne-e érdemes azon töpren­geni. hogy a megye és a város közös összefogásával új mú­zeummal ajándékozzuk meg c i gazdag hagyománnyal rendel­kező megye lakosságát? .fpárkány)- tunk a gondok megoldásával- kapcsolatban. Ezek szerint- számításba jöhet a minőség- r vizsgáló intézet múzeumi cé- í lókra történő átalakítása. Egy i másik elképzelés szerint a i Zrínyi Gimnáziumból és a ré­- gi múzeum épületéből kell ki- i alakítani az új objektumot. ■ Egy következő alternatíva sze­■ rint a könyvtár és o jelenlegi ■ múzeum együttese adna ott- [ hont az évszázados gyűjtemé- f nyéknek. Szóba került a váro- t sí tanács épületének és a régi ■ múzeumnak célszerű felhasz­• nálása is. Utolsóként felvető­• dött egy új múzeum megépi- i tésének terve. A választási lehetőségek lát­- szatna nagyon gazdagok, ám ■ ha közelebbről megvizsgáljuk a tanulmánytervek elkészítésé­re ajánlott objektumokat, fel­tétlenül szem elé öllenek az alig kikerülhető gazdasági ne­hézségek. A minőségvizsgáló épületében jelenleg 9 lakás van. E lakások helyébe újat kell adni. Az átalakítás költ­ségei nem fillérekbe kerülnek. Ha a készülő tanulmányterv esetleg a Zrínyi Gimnáziumot ajánlaná egyik lehetőségnek, akkor a nagy múltú iskola he­lyébe új, minimum 16 tanter­mes tanintézményt kell meg­építeni. Ha a régi iskola átala­kítási költségeit és az új gim­názium megépítésének össze­gét egybevetjük, bőven meg* haladja a 20 millió forintot. A könyvtár (a megyei könyvtár­ról van szó, amelyik újonnan megépítendő intézménybe köl­tözik) és a múzeum együttese, a költségeket leszámítva, már most szűkösnek bizonyul, ahogy erről a tanácskozáson *é«sjt vevő Komáromy József restaurálásával foglalkozó épí­tő csoport már eddig is jeles­kedett. Az építők — időlege­sen feladva a diósgyőri vái fontos munkáit — hamarosan a múzeumhoz vonulnak. A megyei tanács tervezőirodája soron kívül, s a lehető leg­gyorsabb határidőre vállalta a tervdokumentációk elkészíté­sét. Tekintettel az épület to­vábbi romlására, a készülő do­kumentációnak magában kell foglalnia az épület tatarozását is. A helyreállításnak azért kell kiterjednie az épület egé­szére, mert a múzeum továb­bi sorsával kapcsolatos elgon­dolások szükségessé teszik e jelenlegi múzeumépület stabi­litását. A bizottság nemrég lezaj­lott ülésén és helyszíni szem­léjén több alternatívát hallot­Hisszük, hogy e nagy' múltú városban senkit sem hagy érintetlenül érzelmi megnyil­vánulásaiban a Herman Ottó Múzeum mostani és jövőbeli sorsa. E lap hasábjain, az om­lástól kezdve napjainkig, több alkalommal foglalkoztunk a múzeum gondjaival. Legutóbb egy magas szintű bizottság (a megyei és a városi tanács épí­tési-, terv- és pénzügyi osztá­lyának vezető munkatársai) adott tájékoztatást a múzeum helyreállításának lehetőségei­ről, egy esetleges új múzeum megépítéséről. A százados épü­let helyreállítási munkái ha­marosan megkezdődnek. Az Országos Műemléki Felügyelő­ség vállalkozott a helyreállí­tásra. Ez azért is örvendetes, mert szakszerűség és hozzáér­tés dolgában a műemlékek Nemrégen nyílt meg Pécsett az 1. országos kisplasztikái biennálé, amelyen 40 művész száznál több alkotását láthat­juk. A tárlatot Ferenczy Béni emlékének szentelték, s a kö­zelmúltban elhunyt mester egy szobra és huszonnégy raj­za is látható a kiállításon. A megnyitó ünnepségen Palkó Sándor, a Baranya megyed Tanács vb-elnöke adta át a biennálé dijait. A tízezer fo­rintos első díjat Kiss Nagy András éremsorozuta, a 7000 forintos második díjat Leso- i nyel Márta Tükrös nő című al­kotása, a harmadik díjat pe­dig Németh Mihály Nyár cí­mű munkája nyerte. A tárlat darabjai közül választották ki az október végén megrende­zendő pécsi III. magyar játék- filmszemle nagydíját, Rétfal­vi Sándor Leány báránnyal cí­mű művét. A Baranya megyed, valamint Pécsi városi Tanács, továbbá a Janus rannónius Múzeum is több alkotást megvásárolt. A kisplasztikái biennálé október 29-ig tekint­hető meg. A következő bien- nálét 1969-ben rendezik meg Pécsett, Díjak és vásárlások a pécsi kisplasztikái bienuálén venni”. Az ötletek tobzódása, a poen-petárdák sűrű durrogá­sa egyfajta veszélyt is jelent: az amúgy is laza kompozíció­ja történet szétesik, érezhetően külön állnak egyes betétré­szeik, egyik-másiknak felesle­ges volta is jobban kitűnik. Például a harmadik felvonás kaszárnya jelenete után a füg­göny előtti ismétlés mellőzhe­tő lenne, még ha szükséges is az időhúzás. A karmestert váltó színészből is elég len­ne egy. Egy-két felesleges részlet kihagyásával az elő­adás ideje is rövidebb lehel­ne. A látványosságot igen jól segítették Kalmár Katalin már említett díszletei. A Montmartre zsúfoltsága, hát­térben a mindenek fölé maga­sodó Sacré Coeur kupolával, a műteremlakás, a szűk utca. igen hatásos, harsányságával együtt nemcsak kerete, hanem szerves kiegészítője a játék­nak. Hasonlóan nyilatkozha­tunk a ruhákról is. A tánckar megjelenése igen impozáns, a női karnál azonban egyenet­lenség mutatkozik. Somoss Zsuzsa kartáncai szépek, ha viszonylag kevés újszerűséget is tartalmaznak. Ugyancsak kevés új ötlet fedezhető fel a színészek táncbetétjeiben. Szó­lót Bodrogi Zoltán és Vasadi Zsuzsa táncolt Két nagy sikerű bemutatko­zás tanúi lehettünk a premie­ren. A színház új tagja, Bókay Mária játszotta-énekelle Vio­lettát. A szerephez elégséges kellemes énekhangja, szinte eszköztelen, de hihető, élő em­bert formáló játéka az előadás nagy értéke. Levegőt tud te­remteni maga körül a színpa­don: úgy érezzük, valóban az ibolya, az üde tavasz hírnöke jelent meg a bohémvilágban. A másik, nem kevésbé sikeres bemutatkozás Kanalas László remekbe sikerült Spaqhettd végrehajtója. Sajátos humorú, nagyszerű táncos-énekes szí­nész, aki remekül élt a figura adta komédiázási lehetőségek­kel anélkül, hogy túlzásokba esett, vagy a jó ízlés határát súrolta volna. Az előadás de­rűjének egyik fő forrásaként regisztrál haljuk. Hisszük, hogy mindkettőjüket sokszor látjuk még. A humor forrásánál marad­va soron kívül keli feljegyez­nünk Sallós Gábor Frascatti hadügyminiszterét Szinte min­den mondata poén, harsogó derű kiváltója Mindössze egyetlen hosszabb jelenetben látjuk, de ezzel is emlékeze­tessé teszi magák Kitünően felépített alakja az operett- miniszter nagyszerű karikatú­rája, méltó darabja annak a sornak, amelyben évek során követik égj mást ragyogó ko­mikus figurái. Komáromy Éva ismét bizo­nyította, hogy méltó a közön­ség szeretettre. Szerepe, Ninon életre keltése eléggé „strapás" feladat. Sokat énekel, táncol, játszik — mindvégig fáradha­tatlanul és élvezetesen, a né­zők őszinte örömére. A három í. bohém Makay Sándor (Raoul, a festő), Kulcsár Imre (Henry, a költő) és Varga Gyula (Flori- mond, a komponista) alakítá­sában állt előttünk. Makay a tőle már megszokott kellemes énekszámokkal és kissé vissza­fogott: játékkal, Varga sok vi­dám komédiázással és egyéni humorral. Kulcsár pedig vala­mi lírával átszőtt megjelenítés­sel tette alakját emlékezetes­sé. (Szinte sajnáljuk, hogy egyedül neki nem adott a sors, illetve Violetta közbejá­rása, vagy éppen valamelyik átdolgozó valamilyen egzisz­tenciát. Mibe került volna az bárkinek?! És akkor három boldog embert láthatnánk a darab végén.) Egy-egy jól jel­lemzett, derűs színfolt Bánó Pál bankárja, Fekete Alajos színházigazgatója, s jó figurát hozott Bősze Péter. Somló Fe­renc züllött apa szerepe alig­hanem szereposztási tévedés. Végezetül: harminckét éve fut a magyar színpadokon a Montmartrei ibolya. Nem tar­tozik műfajon belül sem a legnagyobb értékek közé, de nem is kommersz-darab. Kel­lemes muzsikával, sok tréfá­val, szép látványossággal szó­rakoztat. És ezt nagyon sokan igénylik, szeretik. Benedek Mikló«

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents