Észak-Magyarország, 1967. október (23. évfolyam, 232-257. szám)

1967-10-06 / 236. szám

1967. október 6. ESÍBAKMAGYARORSZAG 3 VINCZE OSZKÁR Emlékkönyvemből Az átváltozó Lyukó-völgy Ahol a Borsodi Szénbányák legnagyobb üzeme lesz Polcár ott is fejeztem be, a „bélpok- los” könyveket ott is olvas­gattam. Ezzel szemben hanyag ele­ganciával mindig olvasó asz­talkámon volt Kari Kautzky Der Bolschevismus in der Sackgasse című füzete, még szoedem koromból Garbóinak egy bécsi cikke és egy hozzám intézett vitázó levele, ami a házkutatás során feltárt anyaggal együtt valóságos ró­zsaszínű bárányka képében tüntetett fel. Egyébként a Horthy-rendőr- ség born irt tudatlanságára volt jellemző, hogy egyik lebukás során Kautzky Der Bolsche­vismus in der Sackgasse című könyve, mint ..bűnjel" alap­ján indítottak ellenem eljárást, és csupán a Debreceni Ítélő­tábla bölcsei előtt derült ki, hogy Kautzky könyve mégsem egészen kommunista áfium, úr egyébként az 1930-as lebukás idején minden szád izmusát, ki­élte. Ö járt elöl a kínvallatás­ban. és ezúttal már nemcsak a helyi rendőrség kopói, hanem belügyi nyomozó különítmény is jeleskedett a nyomozásban. Hála Kautzky-nak és a Gar- bai levélnek, ezúttal is sikerült szárazra úsznom és ott folytat­hattam, ahol abbahagytam. Polgár e szereplését viszont soha többé nem felejtettem el. Különösen emlékezetessé vált ezek után az a mindennapi kép, amikor e szadista ször­nyeteg naponta kézenfogva a zárda templomába vezette kis­dedét. A Tiszai Vegyikombinát és a mezőgazdaság kemizálása Ha azt vizsgáljuk, mi a kap- fcsolat a vegyipar és a mezö- Bazdaság — beleértve termé­szetesen az állattenyésztést is — körött, ma még jórészt a műtrágyára gondolunk, mint közvetlen összekötő kapocsra. Pedig a kettő szorosabban kapcsolódik, illetve kapcso­lódhat egymáshoz. Az elkép­zelések már megvannak, s ha- marosa n módosítanunk kell ismereteinket, hogy totalitásá­ban áttekinthessük e területet. . Most, hogy az új gazdasági mechanizmus előszeleként a .'Tiszai Vegyikombinát alapító levélét — mely a gyár ter­mékeinek felsorolását is tar­talmazza— kibővítették, a gyár működésével kapcsolatban többek között a következőket olvashatjuk. Berendezkedhet az üzem „gyártmányfejlesztést bélrö kísérleti mezőgazdasági termelés folytatására és a ter­mékek forgalomba hozatalá­ra”. Mit jelent ez? Azt, hogy o TVK az eddiginél sokkal több területen segítheti majd 's mezőgazdaságot. A megye legmodernebb legcnyszüllója lesz. Kísérleti ‘gazdaság Az, amit a TVK-ban tervez­lek, már több országban l*s némileg másként is .megvan. Sok helyütt a vegyi- i izeinek úgynevezett minta- jsazdaságókat tartanak fent, •tűből termékeik széles körű fel- 1 "Használásával kísérleteznek. "Formáját tekintve nem, de lé­nyegileg valami hasonlóval szeretnének próbálkozni a .TVK-ban is. Mezőgazdasági (Szakemberekkel karöltve, kí­sérleti gazdaságot akarnak '.szervezni, ahol kipróbálnák, milyen formában lehelne ter- •Jbékeiket még szélesebb kör- .ben alkalmazni a mezőgazda­ságban, hogy ne csak a mú- jtrágya jelentse egyedül a ko­mi zálást a mezőgazdaságban. I Nagy a fantázia csapongási téhétősége, Eeogcleg ötlet van ' már, ők azonban elsősorban a reálisan megoldható, megvaló­sítható terveket szeretik. Az élet, a gyakorlat maga kínálja fel az új anyagok betörését. A mezőgazdasági kiállításon na­gyon sok, hasznos tapasztalat­tal gazdagodtak. Egy jugo­szláv szakember például 2 kilométer hosszú műanyag csövet szeretett volna vásá­rolni tőlük, hogy a tejfeldol­gozó üzemből azon vezesse el a savót a sertéshizlaldáig. Ol­csóbb és kiválóan alkalmas a műanyagcső erre a célra is. Az is a vásáron derült ki, hogy fertőtlenítő szerekben — me­lyeket a gyárban szinte korlát­lan mennyiségben elő tudnak állítani — hiány van a me­zőgazdaságban. A jövőben er­re is jobban gondolnak. Olcsóbb, gazdaságosabb Mégis, melyek azon terüle­tek, amelyeken előre törhet a vegyi- és a műanyagok hasznosítása? Csupán néhá­nyat szeretnék megemlíteni a sok közül, azokat, amelyek akár most is megvalósíthatók lennének. A szőlőkötözéshez a rafiát használják, pedig er­re a célra kiválóan megfelel­ne a műanyag kötözőzsinór is. Hajtalóházaknál előnyösebb lenne a pvc-fólia alkalmazása a polietilén helyett. Alkalma­zása korai mezőgazdasági te­vékenységet tenne lehetővé. Ugyancsak nagy szerepet játszhat a műanyag az istál­lók és a mezőgazdasági ud­varok Analizálásában. Ol­csóbb, mint a hagyományos kanalizálás, persze ennek módját részletesen ki kellene dolgozni. Már ez a rövidke felsoro­lás is azt mutatja, hogy a műanyagok betörése a mező- gazdaságba nem csupán fan­tázia. A TVK mindenesetre megpróbálkozik vele. Termé­szetesen ehhez dőkébzitésre Őszi betakarítás két hegyaljai járásban Szimpozion az eovetemen dig alig lépte át huszadik életévet. Horthy bírósága négy meg hat évet mért ki ezekre a fiatalokra. Mayer Tibi fivé­re, Bandi ebben az időben már régebben Erzsi sógor­nőmmé] „járt együtt” és Tibi lebukása az én álcázásomnak sem nagyon használt. Annál nyilvánvalóbb volt ez, mert ebben az időben már nemcsak Erzsi testvérem és Mayer Bandi, hanem a kis Erzsi, Grosz Sanyi is „benne volt” a „fekete könyvben”, és min­den fontosabb munkásmoz­galmi esemény vagy dátum idején számolnunk kellett a rendőrség „preventív intézke­déseinek” következményeivel. emlékszem, 1930 őszén ismét nagy kommunista „lebukás” volt,. Ekkor tartották nálam az emigrációból való hazatérésem óta a 11. házkutatást. A ház­kutatások fő árnyoldala az volt, hogy szegény édesanyá­mat, különösen kezdetben, na­gyon felizgatta. Később viszont már annyira megszokta, hogy csak barátságtalan zaklatásnak vet te. Az sem tartozott az ese­mény jó izei közé, hogy ilyen alkalmakkor teljesen feldúl­ták a lakást és a két házku­tatás közötti időszakban vásá­rolt könyveimet minden al­kalommal „elfelejtették” visz- szajuttatni. Persze, a konspirációnak is megvoltak a maga fortélyai. A „veszélyes, harapós” könyveket az ember sohasem tartotta olvasóasztalkáján. Az ilyen könyvet — barbár módon — vagy lapokra szedve zsebben hurcoltam, vagy édesanyámnál tartottam. És minthogy min­den napomat ott kezdtem és X. T , . fclosz­A siavalokorus lalasa igen érzékeny csapás volt a városban kibontakozott, mun­kásmozgalmi tevékenységre. Ez Volt ugyanis az egyetlen olyan 1— legalább látszólag — legá­lis közösség, ahol, ha virág­nyelven is, de baloldali, egy­re félreérthetetlenebb módon kommunista tendenciájú ne­velőmunkát végezhettünk. A turista-kirándulásokon, a monstre Összejöveteleket le­számítva, lényegesen keveseb­ben és főként vasárnap vettek részt, és az időjárástól nem befolyásolt részvevők száma is lényegesen kisebb volt, mint; a szavalókórus tagjaié. Ekkor már teljes mértékben idkóstoltam a szavalókórus agil.at.iv, nevelő értékét, és előnyét minden más mozgalmi formációhoz képest értékeltem. Olyan volt ez a légkör, mint növény számára a melegház, amelyben a palánta a kinti zord hőmérséklettől függetle­nül fejlődik, és gyorsan ter­mést is hoz. A tényekkel azon­ban számolnunk kellett, és nem volt más, mint. a turista- mozgalom kereteinek további szélesítése. . Az én helyzetem is mind ne­hezebbé vált. Azt hiszem, jól emlékszem, 1928 vagy 1929 őszén nagy kommunista lebukás volt. Le­bukott A Ipar Mihály, Frank Miklós, Mayer Tibi és Gyesö Gyula. Őket olyasmiért ítélték el néhány évre, amit normális polgári államokban a rendőr­ség szemeláttára napestig mű­velhettek volna. Közülük a legidősebb, Frank Miklós is mindössze 27—28 éves volt, á legfiatalabb, Mayer Tibi pe­völgy arculatát. Üj épületeket emeltek: ezernyolcszáz szemé­lyes fürdő és háromszázas le- gényszálló szolgálja az itt dol­gozó bányászok kényelmét. Korszerüsítették a vízellátást, a Varbó és Parasznya közötti út megépítésével pedig „kö­zelebb hozlak” a két községet a városhoz. A munkásszállitó járatok útvonalának lerövidí­tése havonta félszázezer farín­segítségével megkönnyíti és meggyorsítja a legnehezebb fizikai munkát, a szénbányá- szást, az ma olyan élményeket szerez, amelyekről órakon át tud odahaza mesélni. Lyukóbánya nagy változáson ment át az elmúlt évek so­rán. A Borsodi Szénbányák legnagyobb építkezése zajlott és zajlik le napjainkban is, ’A hegyek koszorúzta, roman­tikus környezetbe telepített Lyuk óbánya megteki n tése megér egy kirándulást. Mi, akik oly szívesen dicsekszünk Tapolca, vagy Lillafüred szép­ségeivel, a Bükk erdeivel és tisztásaival, talán még fel sem fedeztük igazán a lvukói völgy kies tájait, megejtő szépségét. A Parasznya és Varbó felé kanyargó szerpentin mindkét burgonyát és 1200 holdról a napraforgót betakarítani. A sátoraljaújhelyi járás szö­vetkezeti gazdaságaiban is gondot okoz a kapásnövényék betakarítása, mert a munka dandárja még ugyancsak hát­ra van. A burgonyát 4879, a cukorrépát 2143 holdon kell kiásni, a kukoricát 12 ezer 468 holdon letörni, a silókukoricát 904, a napraforgót 2660 holdról betakarítani. A silókukoricá­val csaknem teljesen végezték már, a többi munkának azon­ban még igencsak az elején vannak' Egy versenykihívásnak ele­get téve a járás termelőszö­vetkezetei vállalták, hogy az Októberi Szocialista Forrada­lom 50. évfordulójának tisz­teletére október 22-ig végez­nek a Apások betakarításával, így hát az eddiginél jobban meg kell szervezni és gyorsí­tani a munkát, hogy vállalá­sukat a kijelölt határidőre tel­jesíthessék, cs a felszabaduló földeken minél előbb meg­kezdhessék a . kenyérgabona vetését. i Tokaj-Hegy alja termelőszö­vetkezeti gazdái és állami , gazdaságainak dolgozói az ! őszi kenyérgabona vetésével egyidejűleg a gyümölcsfélé- j két is szüretelik. A háztáji i kertekben jobbára már befe- | jezték a betakarítást, a na­gyobb gyümölcsösökben, első­sorban a Bodrogközi Állami Gazdaság, a bodrogolaszi Bú­zakalász, a zemplénagárdi Szőke Tisza, a lolcsvai Béke­harcos és a nyíri Rákóczi Ter­melőszövetkezet nagyüzemi művelésű kertjeiben azonban még tart a szilva, a körte, az alma szedése. Általában jó közepes termést szüretelnek az egyes gyümölcsfélékből, így — főleg a Bodrogközből — va­gonszámra szállítanak export­ra is. A kapásnövényekből azon­ban már gyengének mondható a termés a két tokaj-hegyaljai járásban. Ennek oka az egész nyáron át tartó aszály. A sze­rencsi járásban 13 ezer 750 holdnyi területről kell a ku­koricát letörni. 1130 hóidról a silókukoricát, 2850 holdról a I cukorrépát* 2230 holdról * dr. Berccz Endre egyetemi ta­nár, a kohómérnöki kar dé­kánja, és dr. Erdey László, egyetemi tanár, akadémikus nyitja meg. Az ülésen számos szakelő­adás hangzik el. A részvevők kedvező időjárás esetén 21 en autóbusszal Lillafüredre éti környékére látogatnak. A Magyar Kémikusok Egye­sülete, az MTA koordinációs kémiai munkabizottsága és a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem szervetlen és elemző kémiai tanszéke október 20-án és 21-én Kinetikai módszerek a kémiai analízisben címmel szimpóziumot rendez Miskol­con, a Nehézipari Műszaki Egyetemen. A szimpóziumot tos anyagi megtaííarftást %» jelent A felszíni építkezések lázas ütemben haladnak, és e helyütt csak a legfontosabbakat em­lítjük: az október közepén üzembe lépő, nagy teljesítmé­nyű, Dobson önjáró berende­zés felszerelése után napi 2500 tonnára emelkedik Lyu­kóbánya széntermelése. Ezt a mennyiséget a tizennégy Ó6 fél kilométer hosszú kötélpályán juttatják el Bex-entére. Ár» ahhoz, hogy a kötélpálya meg­feleljen a megnövekedetl igénybevételnek, újabb öt tar­tóoszlop közbeiktatására volt szükség. A felszíni beruházá­sok legizgalmasabb szakasza volt ez. Amikor a Hagymás­bércen előregyártót! öt oszlop felállítása elkezdődött, mérnö­kök, technikusok, szerelők, la- latosok hadserege lepte meg a vidéket. Az akció kitűnően sikerült: precíz, lépésről lépés­re kidolgozott technológiával a legnehezebb terepien is ter­meléskiesés nélkül állították fel a több mint negyven mé­ter magas tartóoszlopot.. Bőví­tették az üzemieret, megna­gyobbították a fatelepiét, kor­szerűsítik a meddő elszállítá­sát és az energiaellátást. Mind­ezekkel egy ütt LjTikóbánya a borsodi szénbányák legna­gyobb üzeme lesz, amelynek termelése a beruházás befeje­zése után meybatszorozódik. 0 így változik, ölt új arcot napról napra a lyukói völgy, ahol a föld mélyén szorgalmas bányászok fejtik a szenet, hogy odafent, a fák koronája fölött utazgató csillék ne járjanak üresen ... Onodvári Miklós Foto: Magyari Nándor mégpedig abból a célból, hogy fokozzák, nem utolsósorban gazdaságosabbá tegyék a ter­melést. El kell ezt mondanunk, mert vannak emberek, akik abban a tévhitben élnek, hogy ma, a korszerű energiahordo­zók fokozottabb felhasználásá­nak idején már nincs szük­ség a szénre; azokból a ter­melés-szervezési intézkedések­ből, melyeket év elején végre­hajtottak, maguk a bányászok is azt a következtetést von­ták le, hogy maholnap ke­nyér nélkül maradnak... A tavaszi átszervezések, létszám­csökkentések és átcsoportosí­tások óta megnyugodtak a ke­délyek. Minden érintett meg­győződött róla, hogy gondos­kodtak számára új munkale­hetőségről, törődtek családjá­val és senki nem került az ut­cára. Azok piedig, akik a bá­nyában maradtak, meggyőző érvekkel bizonyíthatják a ké­telkedőknek : kell a szén! Csak éppien a mennyiség változott meg a korszerű energiahordo­zók jelenlegi felhasználási ará­nyához viszonyítva. Erre a mennyiségi arányra pedig lényegesen olcsóbban, de a je­lenleginél is jobb minőségben van szüksége a népgazdaság­nak. Ebben foglalhatnánk össze a lyukóbányai beruházá­sok lényegét 0 A több százmillió forintos összegnek csaknem kétharma­da jutott a föld alatti mun­kahelyeik korszerűsítésére. Ez. természetszerűleg többterme­lési eredményez, de a többlet­szén fogadására és elszállítá­sára a föld felett is fel kel­lett készülni. Ezért az építke­zések, az új beruházások tel­jesen megváltoztatták a lyukói oldalán, hetekkel ezelőtt meg­jelent az ősz: festő ecsetjére kívánkozik a tölgyesek, a bükkösök színes lombkoroná­ja, néhol még virít egy elké­sett őszi virág, de az égő szí­neket leginkább a pirosló csipkebogyó képviseli az át­szeli cserjésben. Hogy e tájat mégis elkerülik a Bük köt já­ró vadászok, annak egy oka van: kevés a vad errefelé. A muflonokat, özeket, kecses já­rású szarvasokat elűzi a völgy csendjébe hasító mozdonyfülty, gyakran húznak el az éles ka- j nyárokban nehéz terhet szál­lító teherautók, és fent, ma­gasan, a falc koronája fölött szüntelenül jönnek-mennek a csillék, amelyek a lyukói völgy fekete kincsét, a tölgyeseknél, bükkösöknél is értékesebb sze­net cipelik. Ha tehát valaki csak a gyógyító csendet, a pihentető magányt keresi, ne menjen a lyukói völgybe. De akit lelke­sít a térniészet átalakítása, aki j figyelemmel kíséri, hogy az j ember miként állítja szolgá- ! latába a gépeket, amelyeknek van szükség. A részletek ki­dolgozásához szeretnék kikér­ni a szakemberek véleményét, s úgy tervezik, hogy tárgyal­ni fognak a témáról a putnoki technikum tanáraival is. Nagyon sokféle módon lehet tehát fejleszteni, kemizálni a mezőgazdaságot. A műtrágya alkalmazásán kívül számol­nunk kell ezekkel az elképze­lésekkel, a jövő realitásaival is. A fogalom értelmezési kö­rét mindenesetre ki kell bő­vítenünk. (Csulorás)

Next

/
Thumbnails
Contents