Észak-Magyarország, 1967. október (23. évfolyam, 232-257. szám)

1967-10-06 / 236. szám

Világ proletárjai, egyesülielek!_ • 9 Uzbég vendégeink Miskolcon A magyar szocialista munkáspárt borsod MEGYEI bizottságának lapja SXin. évfolyam, 236. szám ARA: 50 FILLÉR Péntek, 1967. október 6. II A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtö­kön ülést tartott. A munka­ügyi, illetve a mezőgazdasági ös élelmezésügyi miniszter előterjesztése alapján meg­tárgyalta és elfogadta az or­szággyűlés szeptembei'i ülés­szakán alkotott Munka Tör­vénykönyve és a mezőgazda­sági termelőszövetkezetekről, Valamint a földtulajdon és földhasználat továbbfejleszté­séről szóló törvények végre­hajtási rendeletéit. A SZOT elnökségének ja­vaslata alapján a Miniszter- tanács a SZOT elnökségével együttes határozatot hozott a Szocialista munkaversenyről. Az Országos Tervhivatal el­nöke és a pénzügyminiszter előterjesztése alapján a kor­mány rendeletet hozott a be­ruházások új rendjéről. A pénzügyminiszter előterjesz­tést tett a tanácsok költségve­tési rendszerére, a tanácsok, a Végrehajtó bizottságok és szakigazgatási szerveik költ­ségvetési feladataira és hatás­körére, valamint a pénzforga­lom és a bankhitel jogszabá­lyi rendezésére. A Minisz­tertanács a javaslatokat meg­vitatta. elfogadta és határoza­tokat hozott­Az Országos Anyag- és Ár- hivatal elnökének előterjesz­tésére a kormány megállapí­totta az ál-hatóságok hatáskör tét. í A% iisstönxcs feltétele A Minisztertanácsnak és a Szak-szervezetek Országos Ta­nácsa elnökségének együttes határozata — a gazdaságirá­nyítás új rendszerével Össz­hangban — a szocialista mun­kaverseny legátfogóbb kérdé­seit szabályozza, s a részletek tekintetében önállóságot biz­tosít a vállalatok számára. Az új határozat néni változtat a termelési tanácskozások és munkaértekezletek jól bevált rendszerén. A Minisztertanács és a SZOT előző, együttes ha­tározatának erre vonatkozó intézkedései továbbra is ér­vényben maradnak. Az együttes határozat be­vezetőjében kiemeli: a szocia­lista munkaverseny a dolgozók önkéntes és tudatos részvétele a szocializmus építésében, a társadalmi felemelkedés elő­mozdításában; fő jellemzője a kezdeményező készség és az alkotó erők kibontakozása. A szocialista munkaverseny nél­külözhetetlen a gazdálkodás eredményességének növelésé­ben, a népgazdasági és válla­lati tervek teljesítésében. A munkaverseny a szocialista tudat formálásának, a közös­ségi magatartás fejlesztésének módszere, az elvtársi együtt­működés és segítségnyújtás megnyilvánulása; magában foglalja a politikai és általá­nos műveltség, valamint a szakmai képzettség színvona­lának emelésére irányuló tö­rekvéseket is. Társadalmunk megfelelő el­ismerésben részesíti a munká­ban kiemelkedő, vágj- jó ered­ményeket elérő dolgozókat és kollektívákat. Az erkölcsi és anyagi elismerés célja, hogy hatékonyan ösztönözzön a feladatok eredményes megol­dására, s kellő társadalmi megbecsülést, egyben maga­sabb jövedelmet is biztosítson a munkában élenjáróknak. A hatékony ösztönzés feltétele, hogy a jól végzett munkát közvetlenül kövesse az elis­merés és annak mértéke áll­jon arányban a munka ered­ményévé], a kifejtett erőfeszí­téssel. A munkaverseny keretében történő erkölcsi elismerés és jutalmazás szabályait a válla­lati kollektív szerződésnek kell tartalmaznia. Vállalati fel átlát Bcíejeződöít a gépi adatfeldolgozással foglalkozó ankét Tegnap, október 5-én,' csü­törtökön folytatta munkáját a korszerű információ feldolgo­zás gazdasági jelentőségét tárgyaló ankét. A második nap programjá­ban ismét két előadás szere­pelt. Először Pintér László, a Számítástechnikai és Ügyvitel­szervező Vállalat helyettes igazgatója tartott előadást Gyakorlati feladatok megol­dása elektronikus számológé­pekkel az ipar és a kereske­delem területén címmel. Be­vezetőben ismertette a szá­mológépek kihasználási for­máit. Az adatfeldolgozó be­rendezések egy része a fel­használó vállalatok tulajdoná­ban van, másik részét pedig a s.bérmunka-irodák” üzemelte­tik. Hazánkban az utóbbi a jelentősebb, mivel az igen tőkeigényes gépek gazdaságos kihasználása így .jobban biz­tosítható. Emellett megfelelően képzett, gyakorlott szakembe­rünk sincs sok, mindenképpen indokolt tehát az erők centra­lizálása. Ezután az elektromos adat­feldolgozás szervezési kérdé­seiről beszélt. Megemlítette, hogy sok intézményünk még nincs tisztában vele, mit jelent az elektronikus adatfeldolgo­zás, és milyen alapos előké­szítő munkát igényel. Ismer­tetett néhány, a gyakorlatban már megoldott feladatot. Ilyen volt többek között egy szállí­tási vállalat fuvarleveleinek feldolgozása, máskor pedig egyes külkereskedelmi üzletek jövedelmezőségének kimuta­tása. Végül az elektronikus adatfeldolgozás gazdasági elő­nyeiről beszélt. Hangsúlyozta, hogy az eredmény nemcsak létszámmegtakarításban, ha­nem a gyors és megalapozott vezetői döntések által elér­hető nagyobb vállalati nyere­ségben realizálódik. Á nap második, egyben az ankét befejező előadását Botka Zoltán, az Országos Ügyvitel- gépesítési Felügyelet igazgatója tartotta Az adatfeldolgozás és számítástechnika országos há­lózatának • fejlesztési terve címmel. Röviden ismertette az ügyvitelgépesítés hazai múlt­ját, kimutatta, hogy a fejlő­désben 1960 után hatalmas ugrás következeit be. Kiemelte a bérmunka-irodák jelentős szerepét. Utalt aira, hogy az új gazdasági mechanizmus ál­tal Igényelt korszerű vezetés elképzelhetetlen elektronikus adatfeldolgozás nélkül. Ezután az országos adatfel­dolgozási rendszer terveit is- I mertette. A jövőben ki kell alakítani egy egységes, össze­hangolt. hálózatot, mely lehe­tővé teszi, hogy az ország kü­lönböző területein működő vállalatok igénybe vehessék a bérmunka-irodák szolgálta­tásait. Most felmérő tanul­mányi készítenek az igények­ről, s ennék megfelelően épül­nek ki majd a számító köz­pontok. A munkaverseny két alap­vető formája továbbra is az egyéni és a kollektív verseny. A részvevők felajánlásaikat, kezdeményezéseiket szocialis­ta kötelezettség-vállalásokban rögzítik. A mozgalom fő célkitűzéseit a Minisztertanács és a SZOT jelöli ki több esztendőre a népgazdaság hosszú- és közép­távú tervei alapján. A verseny irányításáért és szervezéséért a gazdasági és szakszervezeti szervek együt­tesen és külön-külön is fele­lősek. A munka verseny köz­vetlen jráuyíláaa .és .szervezése a jövőben vállalata feladat. A gazdasági vezetés teendő­je, hogy meghatározza a gaz­dálkodással (tervezés, kutatás, fejlesztés, termelés, értékesí­tés) kapcsolatos feladatokat, megszervezze és ellenőrizze végrehajtásukat. A gazdasági vezetők és a szakszervezeti szervek együttesen határozzák meg a vállalati verseny célki­tűzéseinek rendszerét, az anya- , gi és erkölcsi elismerés mód- i já t és mértékét. A szakszer- [ vezeti szervek közreműköd- I nek a feladatok kialakításá- j ban, s eredményes megoldá- ! sulcra szervezik, mozgósítják, I nevelik a dolgozókat. A gaz­dasági és szakszervezeti szer­veknek együttesen kell gon­doskodniuk a munkaverseny | értékeléséről, nyilvánosságá­I nak és propagandájánál: meg­szervezéséről. Ennek elsődle­ges fórumai a termelési ta­nácskozások és a munkaérte­kezletek. (Folytatás a. 2. oldalon. ) A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójára hazánkba érkezett Bahor üz- bég táncegyüttes október 5- én. csütörtökön. Miskolcra látogatott Az Avas Szálló j halijában Bonta Lajosné, az MSZBT megyei titkára üdvö­zölte Mukarrama Turgumba- jevát, a társulat művészeti vezetőjét, a Lenin-díj jal és' a Szovjetunió állami díjával "ki­tüntetett művésznőt, az Uzbég tánc első mestere címet nyert koreográfust és rendezőt. A kölcsönös üdvözlő szavak után Mukarrama Turgumba- jeva elmondta, hogy együtte­se, melynek neve a Bahor (üzbégül tavaszt jelent), mind­össze tízéves, tehát fiatalnak számít. Tizennégyen kezdtek akkor a munkát, azóta már negyven lány táncol soraik­ban. A zenészekkel és a tech­nikai személyzettel együtt hatvan an vannak. További kérdésekre vála­szolva azt is elmondta, hogy szerepeltek már Tuniszban. Algériában, Líbiában, Szudán­ban, Egyiptomban és Marok­kóban. Idén Indiában jártak, aztán Pakisztánban, Malaysiá­ban, végül Afganisztánban, míg most Magyarországra ér­keztek. Művészi elgondolásairól el­mondotta. hogy mint művé­szeti vezető, az ősi üzbég népi táncművészet megőrzését tart­ja legfőbb céljának. Termé­szetesen ezeket az ősi motí­vumokat koinnknak megfele­lő formában mutatja be az együttes. Ugyanekkor célja az is, hogy odahaza bemutassa azoknak a népeknek táncát, amelyeknél már vendégszere­peit az együttes. — Mit láttak a magyar tán­cokból? — kérdeztük végül. — Amikor Magyarországra érkeztünk, első kívánságunk az volt, hogy szeretnénk meg­ismerkedni a magyar népi * I tán ókul túrával. Már láttuk a Budapest táncegyüttes műso­rát, reméljük, alkalmunk lesz megismerkedni más műsorok­kal is. Feltétlenül meg aka­runk tanulni egy-két magyar táncot, hogy odahaza azt is műsorunkra tűzhessük. Csütörtökön délután az MSZBT megyei elnöksége és a Megyei Művelődési Ház' ve­zetősége fogadást adott áz együttes tiszteletéi-e a Szak- szervezetek megyei Tanácsá­nál: székházéban. A fogadáson Jakó András, az SZMT első titkára üdvözölte a vendége­ket. A Bahor-együttes este a Megyei Művelődési Ház szín­háztermében lépett a miskolci közönség elé. m. í KISZ*fiaíalok a bányászatban és az energiaiparban Hogyan gazdálkodjon a tsz az új mechanizmusban? A KISZ Központi Bizottsá­gának kezdeményezésére or­szágos kiállítást rendeznek október 20-a és 30-a között a Szakszervezetek megyei Ta­nácsának székházában. A ki­állítás anyagát — amely a bányászatban és az energia­iparban dolgozó KISZ-fiatalok életét és munkáját öleli fel — már gyűjtik, rendezik a Bor­sodi Szénbányák KISZ-bizotU ságanak és a megyei KISZ- bizottságnak vezetői, akik a kiállítás szervezését és véd­nökségét elvállalták. Képek. tablók, modellek mutatják be az Itt dolgozó fiatalok tevékenységét. Az érdeklődők megtekinthetik majd a szakma ifjú- mestere mozgalomban részvevők leg­jobb alkotásainak, valamint az olyan nagy fontosságú épít­kezéseknek makettjeit, ame- rfe.uk fölött a KISZ vatta« védnökséget. Ugyancsak kiál­lítják a fiatalok által készített szakdolgozatokat is. Ügy ter­vezik, hogy nem csupán olyan témájú anyagot mutatnak be, amely a termelésben való rész­vételüket reprezentálja, ha­nem olyan képzőművészeti al­kotásokat is, amelyeket a bá­nyászatban és az energiaipar­ban dolgozó fiatalok készítet­tek. Október 20-án délután, a kiállítás szerves részeként if­júmunkás nagygyűlésre is sor kerül, amelyen a fiatalokon kívül részt vesznek a Vasas és a Bányász Szakszervezetek megyei vezetői. Az ünnepi be­szédet előreláthatóan R ibán- szki Róbert, a KISZ KB tit­kára tartja maid. A bemutatásra kerülő anya­got — mivel nem helyi jelle­gű — Miskolc után Székesfe­hérváron tekinthetik majd meg az érdeklődök. A mezőkövesdi járás egyik legnagyobb közös gazdaságá­ban, a mezökeresztesi Arany­kalász Termelőszövetkezetben az elmúlt, napokban fontos ta­nácskozásra ültek össze a párt­ós a gazdaságvezetök. Az esz­mecsere során azt vitatták meg, milyen új feladatok há- | rulnak majd a termelőszövet­kezetre, hogyan dolgozzanak | az új gazdasági mechanizmus­ban. Mint Makó József tudósí­tónk írja, a vitaindító beszá­moló részletesen foglalkozott a termelőszövetkezeti vezetés ós szervezés időszerű problé­máira! Nagyon fontos, hogy a vezetők munkáját ne csal: ' a napi események, problémák I határozzák meg, hanem for- | dítsanak nagyobb gondot az üzemtervezés és -szervezés | kérdéseire, a tsz-tagokkal való | szorosabb munkakapcsolat ki- j alakításéra. j A ruta során több felszólaló ! aláhúzta a lennel és i tanács­kozások jelentőségét, sok szó esett a munkafegyelem és a fegyelmezési módszerek gyen­geségéről. Ezért a tsz-nél most kidolgozandó munkaszer­ződések rendszerében nagy fi­gyelmet kell fordítani az el- tesxaraes hatékonyság áriak nö­velésére. A tanácskozás leg­főbb tanulsága, hogy az önál­lóság nemcsak az üzemi ön­állóságra értendő. Minden szakembernek önállóbban, na­gyobb felelősségérzettel kell dolgoznia; olyan légkört kell teremteni, amelyben a tagok is nagyobb önállóságot kap­nak, jobban magukénak érzik a közöst. A nyolcezer holdas közös gazdaság üzemi adottságai kedvezőek, kialakullak a he­lyes arányok. A bevételek 60 százaléka az állattenyésztésből, a többi az egyéb üzemágak bevételeiből származik. Mind­ezekből adódik, hogy a nö­vénytermelésnek minőségi ter­mékekkel kell szolgálnia az ál­lattenyésztés hozamainak fo­kozottabb növelését, ugyanak­kor biztosítani kell a tagság kenyérgabonával való ellátá­sát és az értékesítéseket is, A termelőszövetkezet párt* alapszervezetének az a köve­tendő kezdeményezése, hogy » gazdaságvezetőkkel megtár­gyaljak az új gazdasági me­chanizmus bevezetéséből ere­dő tennivalókat, nagyon he­lyesnek bizonyult, hiszen a tartalmas vitából sok hasz­nos következtetést vontak H w ^ F a szocialista »dawrsenyril •• Ülést tartott a Minisztertanács

Next

/
Thumbnails
Contents