Észak-Magyarország, 1967. október (23. évfolyam, 232-257. szám)

1967-10-22 / 250. szám

V 2 ESZAKMAUT A ROSSZA O Vasárnap, 1967. október 22. Heti külpolitikai összefoglalónk A közös ismerkedjünk as új törvényekkel es a F •• 1 4. A termelőszövetkezeti tör­vény előírja, hogy ház­táji gazdaság fenntar­tására minden tsz-tagnak joga van. Ebből következik, hogy a közös háztartásban élő terme­lőszövetkezeti tagok is egyé­nenként tarthatnak fenn ház­táji gazdaságot. Az eddigi sza­bályozás a tagot és a vele kö­zös háztartásban élő családta­gokat együttesen megillető jo­gosultságokról rendelkezett. Ezért gyakran előfordult, hogy a család egyik tagja a maga részére sajátította ki a háztáji gazdálkodás lehetőségét, és a többi tagot kizárta belőle. Ilyen körülmények között a háztáji gazdaság kiegyenlítő, jövedelemkiegészítő szerepe nem érvényesülhetett igazsá­gosan, s egyebek között ez is oka volt, hogy sok paraszt­fiatal nem a termelőszövetke­zetben kereste boldogulását. A nagyüzemi társas gazdál­kodás több éves tapasztalatai mutatják, hogy a közös és a háztáji gazdaságot nem sza­bad egymással szembeállítani, mert ez a kettő szerves egysé­get alkot. Termelőszövetkeze­ten tehát a közös és a háztáji gazdaságot egyaránt érteni kell. A kapcsolatnak Ilyen meghatározásából mindenek- előtt az következik, hogy szé­lesíteni és erősíteni kell az sgyüttműködést a közös és a láztáji gazdaságok között. En­nek keretében a termelés, a beszerzés és az értékesítés szempontjából a háztáji gaz- laság a közös része. Termé­szetes, hogy az együttes fejlő- lés követelményén kívül, ér­vényt kell szerezni a közös íazdaság elsőbbségének. A háztáji gazdaság — mond­ja a törvény — a termelőszö­vetkezeti tagok kisegítő gazda- tága. Célja a tagok és a esa- édtagok háztartási szükségle- einek kiegészítése, iövedelmé- íek fokozása. A háztáji gazda­ságban árutermelés is folytat­: lyes tárgyalást). Ha ez a fo­lyamat tovább folytatódik és nem torpan meg, pozitív ha­tással lesz a közel-keleti ese­ményeké. PROVOKÁCIÓS „MUNKAHÉT” Nem volt csendes a hét Európa közepén sem. Nyugat- Berlinben úgynevezett provo­kációs munkahét zajlott le, amelynek megtartása ellen úgy a Szovjetunió, mint a Német Demokratikus Köztársaság ha­tározottan fellépett. A ..mun­kahét” gyakorlatilag azt je­lentette. hogv Kiesinger kancellár. Brandt külügymi­niszter, s a képviselőházi bi­zottságok Nyugat-Berünbe re­pültek. hogv az ottani Bundes- hausban tartsanak üléseket. Mindennek természetesen sem­mi köze sem volt valamiféle énítőmunkához. csunán annak bizonvgatásául szolgál, hogy Nyugat-Berlin ..az NSZK ré­sze”. Mivel a. szocialista orszá­gok a nyugati övezetet külön politikai egységként kezelik (s nem ismerik el azt a nyugat­német álláspontot, hogy az említett berlini kerületek NSZK-tartománvt képeznének) — a munkahét csak tovább rontotta a helyzetet. Bonn- nak valószínűleg az is célja volt a miniszterek és képvise­lők repültetésével. hogv támo­gassa Schütz-öt, az új főpol­gármestert, aki a megbukott Albertz helyébe állt. De vajon, ha az előd éppen azért volt kénytelen leköszönni, mert Nyugat-Berlin égető problé­máira képtelen volt megfelelő megoldást találni, — csatát nyerhet-e az utód egy ilyen ; hamisan csengő nyitánnyal, j provokációs belépővel? tartani a háztájiban. Ez.t a kér­dést a közeljövőben kiadandó miniszteri rendelet szabályoz­za. Az elv ezzel kapcsolatban az, hogy egy telién, egykét nö­vendékmarha, egy-két anya­koca szaporulatával, évenként 3—4 hízó, öt juh, vagy kecske, s korlátlan számú kisállat tartható a háztáji gazdaság­ban. A járási tanács mezőgaz­dasági és élelmezésügyi osztá­lyának engedélye alapján ezt meghaladó állomány is lehet a háztájiban, ha a közös gazda­ságban a nagyüzemi állattar­tás, vagy annak valamelyik ágazata nem fejleszthető gaz­daságosan. A közös és háztáji gazda­ság szerves egységéből következik, s minden­képpen ésszerű, hogy a terme­lőszövetkezet üzemi tevé­kenységébe beletartozzek mindaz, ami a háztáji gazdál­kodás eredményességét segíti, természetesen az érvényes jog­szabályok keretein belül. Ké­zenfekvő például, hogyha a tagiság és a termelőszövetkezet úgy látja jónak, akkor a tsz feldolgozzon a háztájiban elő­állított terményeket is, vonja be a beszerzési és értékesítési tevékenységbe a háztáji gaz­daságokat, általában terjedjen ki figyelme mindazokra az igé­nyekre, amelyeket háztáji gaz­dálkodásukkal kapcsolatban támasztanak a tagok. Ez a fel­fogás és az ennek megfelelő gyakorlat hozzájárul, jiogy a háztájiban is minél teljeseb­ben hasznosítsák a termelési lehetőségeket, a rendelkezés­re álló munkaerőt, s mindazt fiz adottságot, amely a háztáji gazdaságokban erre a célra különberuhózások nélkül is rendelkezésre áll. A törvény hangsúlyozza, hogy mindenek­előtt a közös gazdaságban kell elvégezni a munkát, ennek ro­vására nem mehet a háztáji gazdálkodás. (Folytatjuk.) Tízéves Szerte a világon egyre erő­södik az a mozgalom, amely a hazája szabadságáért küz­dő vietnami népet támogatja hősies harcában. Hazánk la­kossága is egy emberkén t vesz részt ebben, a béke melletti tüntetésben, s mélységesen el­ítéli az agresszorokat. Ennek a mozgalomnak keretében ke­rült sor az edelényi művelő­dési házban megrendezett nagygyűlésre A Hazafias Népfront helyi bizottsága, a városi és a járá­si pártbizottság által szerve­zett nagygyűlésen — amelyen mintegy 400-an vettek részt — Orbán Józsefné elvtárs, az MSZMP KB agit.-prop. osztá­lyának munkatársa tartott él­ménybeszámolót. Orbán elv­társnő ez évben egy magyar nőküldüttség tagjaként Viet­namban járt, s így személyes tapasztalatai alapján beszél­hetett a hazáját hősies harc­ban védő vietnami nép életé­ről, küzdelmeiről. A részvevők sokáig tüntet­tek az amerikai agresszorok kíméletlen, Igazságtalan, a vi­etnami nép életét veszélyez­tető politikája ellen, majd megtekintettek egy Vietnam­ról készített filmet. | Ä Borsodi Szénbányák fia­tal műszakiak és közgazdá­szok tanácsának elnöksége 1 tegnap, október 21-én, szom­baton rendkívüli ülést tartott a bányászklubban. A rendkí­vüli elnökségi ülésre a moz­galom 10 éves fennállása al­kalmából, az Ifjúság a nehéz­ipar fejlesztéséért címmel ren­dezett kiállítás programjában került sor, s itt, a napirend­nek megfelelően értékes mű­szaki, közgazdasági előadások hangzottak el. . SZENZÁCIÓ Az elmúlt hét „százado: ' szenzációját” nem a földön hanem a kozmoszban jegyez­ték fel. A „legközelebbi” ese­mény — 80 millió kilométer­nyire játszódott le. Első ízben sikerült bolygóközi összekötte­tést megvalósítani, s a szovjet felségjelvényeket magával vi­vő űrállomás sikeresen eresz­kedett le a Venus felszínére. A világűr nagy újdonsága ter­mészetesen üzenet volt vilá­gunk számára is: kifejezte, hogy a Nagy Október ötvene­dik-évfordulójára készülő szov­jet állam milyen tudományos és műszaki teljesítmények el­érésére képes. VIETNAMI HÉT Az eltelt napok krónikájába azért bőven jutott földi ese­mény is. Egy országnévtől volt hangos a világ, Vietnam vissz­hangzott mind az öt kontinen- *en. A béke-világmozgalom kezdeményezésére szolidaritá­si hetet és vietnami világ­napot szerveztek. Hatalmas tö­megek mozdultak meg, ítélték el az Egyesült Államok ag­resszióját, s amit érdemes ta­lán külön is aláhúzni: magá­ban Amerikában is jelentős tüntetésekre került sor. Washington pozíciója tehát mindinkább elszigetelődik, még saját szövetségesei is egy­re több kétellyel tekintenek a vietnami kaland folytatására. Jó példa erre, hogy az ENSZ általános vitájában 43 küldött­ség követelte a VDK bombá­zásának azonnali és feltétel nélküli beszüntetését. A szo­cialista országok és a harma­dik világ államai mellett a NATO több tagja is élesen bí­rálta az Egyesült Államokat, a „lázadó” Franciaország épp­úgy, mint a „hűséges” K. na- da. Az amerikai vezető körök azonban változatlanul nem, hallgatnak á józan figyelmez- j tetősekre, sőt úgy tűnik, hogy most következik a legkritiku-j sabb időszak. Amint ez közis- j mert, a jövő év novemberének : elején bonyolítják le az ameri- | kai elnökválasztást. Nemrég; még csaknem biztosra vették Johnson újraválasztását, újab­ban azonban erősen megcsap­pantak esélyei, sőt egyes ame­rikai 1-pok az elnök népsze­rűtlenségi rekordjáról írnak. Ifiaba, most már percenként j 50 ezer dollárba kerül a viet­nami háború; s négypercen- ] ként egy-egy amerikai halót-j tat, vagy sebesültet követel. Washingtonnak tehát valamit [ tennie kell. s mivel az ésszerű j visszavonulásra egyelőre nem hajlandó, fennáll a veszélye az j eszkaláció fokozásának. . ... i bástyaként DACOL . Ez mutatkozik meg Haiphong térségében, amely jelenleg a légi háború központjában áll. Az amerikai tábornokok a j’ Clarnp (szorítókapocs) hadmű­velet keretében el akarják vág- j hi a 400 ezres kikötővárost, a ! VDT/ tengeri kapuját az or-1 6zóg más területeitől. Ezért | mindén célpontot támadnak a ; környéken, azokat is, amelye- j két eddig elkerültek. A bőm- | bázások károkat okoznak és j áldozatokat szednek (az el­múlt napokban egy középisko­la romjai alól harmincegy diákot és egy lanárt már csak holtan tudtak kiemelni), de alapvető céljukat nem érhetik el. Haiphong neve vietnamiul „tengeri erődöt” jelent, s va­lóban bástyaként dacol a tá­madókkal. A forgalom és a szállítás folytatódik, a fontos nyersanyagok és áruk eljutnak az ország minden részébe. A légi kalózok számlál pedig mind súlyosabb, immár két- ézernégyszázadik gépüket lőt­ték le — éppen Haiphong fe­lett .. /Vietnam népének »rt az el­szánt küzdelmét segítették a hét tömeg lemon;,(rációi, ame- tvék során a magyar dolgozók is kifejezésre juttatták harag­jukat az ag"'?c-or ellen, segí­tőké* 'két a hősi harcok e t A washingtoni > Utika- ezök pedig hatásos fig\ -V ‘ Világok ölelkőznek az út által, mely olykor könnyed lapályon, nyílegyenesen fut, majd hirtelen dombnak szökken, és meghervadt erdőben tűnik el a bá- mész tekintet elől. A fiatal agronómus a töltés magosán gubbasztott, fűszálat rágcsálva lesett az autók után, s azon tűnődött, melyiket fogadná el legszíve­sebben. Jól tudta, vágyakozása hiába­való, éppen ezért érdek nélkül sze- gődtethette tekintetét a nyargaló gép­kocsikhoz. Olyan kellene, gondolta, amelyik nem ül le hepehupás dűiőúton sem, sőt lucernáson, szántáson is át­bukdácsol, ahhoz pedig az elől-hátul meghajtásos szovjet dzsip a legjobb. Ilyen is jött néha, ezt aztán kitartóan nézte. Kiköpte a törekké rágott fűszálat, nehézkesen feltápászkodott és elindult a faluba. Néhány lépés után megállt, visszalesett az útra. melyen turisták vágtattak autóikkal országokkal, népek­kel öielkőzni. cs megcsóválta fejet. — A mindrnit neki — dörmögte bosszúsan —. hogy el tud választani egy út két, falut. Ismét eszébe jutott, mit mondott neki a főagronómus: — Gyuszi! Állíts a vetőgéphez egy farost. Ha olyan élhetetlen vagy, hogy nem találsz rá,embert, állj oda magad. Tisztában volt vele. hogy fölöttese iccnek szánta az intelmet — valójá­ban azonban szívesebben menne a vető­gép után. Nehezen boldogul a/, einbc rekkel. Szólt tíznek is, menjen faro&­H^Aini elválaszt nak az e-i dűlőbe. Ügy megnézték, mintha most látnák először, egyike­másika csak a vállát rántotta meg, és szóra se méltatta, mások indulatosan kifakadtak. — Hát mit gondol az elv­társ, cselédek vagyunk mi, vagy mi a csuda?! Az e-1 határban dolgozzanak az e-iek, mi a-iak vagyunk ... Tavasszal összevonták a két közsé­get — a lelkekben azonban még ko­rántsem ment végbe az összevonás. A dűlő, ahová a farosnak mennie kellett volna, itt volt egy kőhajításnyira, az országút nyolc-tíz méterre választotta el az a-i határtól, és A-ban nem akadt ember, aki átment volna az országúton, könyörgésre se. Pedig nem nyaktörő szakadék választotta el a két határt, hanem egy sima aszfaltút, melyen egy­másra találnak csehek, lengyelek, ma­gyarok, angolok, csak két falu nem akar összéölelkőzni, Az agronómus összeszedte minden rábeszélő képességét. Mondta, hogy ne vicceljenek már, tavasz óta egy kenyé­ren vannak, S ha az e-i határban le­maradnak a vetéssel, az a-iaknak is véknyabban szegik majd a kenyeret. Hirtelen jött ötlettől vezérelve az úttal is példálózott, amely Európa népeit hozza össze. Hiába, minden hiába, E. az E., A. pedig A. Gyuszi pedig — mi mást tehetett ható. Rendelkezik a törvény arról is, mit foglal magában a háztáji gazdaság. Ebbe a kör­be tartoznak a háztáji gazdál­kodás célját szolgáló gazdasági épületek, a háztáji állatállo­mány, a föld, s a háztáji gaz­dálkodáshoz szükséges anya­gok, munkaeszközök, kisgé­pek. Ezek a vagyontár­gyak a föld kivételével szemé- l}'i tulajdonban vannak. A tsz- tag csak olyan mértékű háztá­ji gazdálkodást folytathat, amely nem akadályozza a tag­sági viszonyból származó kö­telességek teljesítését. A ko­rábbi szabályozástól eltérően, a törvény nem korlátozza a háztájiban tartható eszközö­ket, szerszámokat az egysze­rűbb mezőgazdasági munka­eszközökre és kézi szerszá­mokra. Ennek oka az, hogy a technika általános fejlődésé­vel egyidejűleg, a háztáji gaz­daságokban is egyre inkább szükségesek a munkák gyors és szakszerű elvégzését segitő kisgépek. A háztáji föld használatára a közösből az a tsz-tag jogo­sult, aki teljesítette a termelő­szövetkezet állal meghatáro­zóit munlcát. Más szóval, a kö­zös háztartásban élő tsz-tago- kat külön-külön megilleti a háztáji föld használatának jó­ga, ha teljesítik a közgyűlés által előirt feladatokat. Az öreg, rokkant, vagy tartósan munkaképtelen termelőszövet­kezeti tagot azonban a munka­végzéstől függetlenül, megil­leti a háztáji föld használatá­nak joga. A háztáji föld terü­lete termelőszövetkezeti ta­gonként 800—1600 négyszögöl lehet. Ezen belül a háztáji sző­lő és gyümölcsös területe nem haladhatja meg a 800 négy­szögölet. A tag a belterületen, zárt kertben, vagy köz­vetlenül a tanya körül levő földjét személyi tulajdonjoga alapján, háztáji földként hasz­nálhatja. A törvény nem írja elő. mek­Nagygyűlés Edelénylien meztet ősben részesülhettek: számításba kell venniük a nemzetközi közvéleménynek ezt a hangulatát. HOLTPONTON Ami a másik nagy válság­komplexumot, a közel-keleti kérdést illeti — hétfőn kellett volna napirendre kerülnie az ENSZ közgyűlésében. A vitát bizonytalan időre elhalasztot­ták ugyan, mégis a napiren­den van... A halasztás ugyanis éppen azért történt, hogy kevésbé látványos, de talán eredményesebb módsze­rekkel próbáljanak megegye­zésre jutni. A Biztonsági Ta­nács tagjai lázasan tanácskoz­tak, sőt bizonyos szovjet— amerikai diplomáciai érintke­zésre is mód nyílott. Egyelőre azonban nincs jele annak, hogy a vita kimozdult volna a holtpontról, sőt a szélsőséges izraeli kijelentések — amelye­ket az Egyesült Államok csep­pet sem fékez —, növelik a feszültséget. Az arab világban ugyanak­kor folytatódik az a tanács­kozássorozat, amely az el­múlt időszak nagy önvizsgála­tának keretében kezdődött meg. Husszein jordániai király Nasszerral, majd Bumediennel találkozott, a szíriai vezetők iraki kollégáikkal tárgyaltak. Jelentős belső mozzanatok is lejátszódtak: Egyiptomban ál­lamosítják a nagykereskedel­met, Szíriában meggyorsítják a földreformot. Ügy tűnik, hogy az arab országok — a kudarc sokkja után — egyrészt igye­keznek megerősíteni belső helyzetüket, másrészt biztosí­tani kívánják az egységes cse­lekvést. legalábbis néhány fon­tos területen (Bumedien és Husszein személyében például két olyan államfő találkozott, akik néhány hete még lehetet­lennek találták volna a szemé­volna? — lehorgadt fővel ment jelen­teni fölöttesének, hogy csődöt mondott rábeszélő tudománya, olyan ősi harsg- szomrád feszül az a-iakban, amelyet ő nem képes megszelídíteni, hozzanak a vetőgéphez E-ből farost. Hoztak is. Egyszer majd jobb belá­tásra jutnak az a-iak, de addig is vetni kell — a politikai meggyőző munkára ráérnek télen is. És akkor majd végig kell gondolnia tagnak és vezetőségnek, miről is van szó valójában. Egy hagyományos beidegződöttségről. Arra nem, vagy csak nehezen kap­ható a falusi ember, hogy a szomszéd falu határában mezőgazdasági tevé­kenységet folytasson. Nem vagyunk cse­lédek, mondják zordan, a mi tsz-ünk az ,a miénk, addig tart, ameddig a ha­tárunk — azon túl egy kapavágást se, dolgozza meg mindenki a földjét... Én azonban nem vagyok pesszimista. Tudom, az idő ráébreszti őket a köz­érdekre. Hét évvel ezelőtt akadtak olyanok, akik nem akartak kapálni egy bizonyos parcellában, meri az korábban a haragosuk földje volt. Hol van már az az idő! Az elválasztó barázdáknak már a nyoma is eltűnt, az egybeszán­tott földek fölött érdekegység virág­zott ki. Tegnap haragos szomszédok békültek meg, ma és holnap falvak ölelkőznek össze. És jut majd ember A-ból az e-1 ha­lárba is, az út. a népeket összekötő or­szágút nem választja el többé őket. Gulyás Mihály mondott az egybegyűltek előtt. Ismertette az 1941-es szlo­vákiai felkelés történetét; melyben számos magyar par­tizán is részt vett. Közöttük sok borsodi Is. Megyénkben harminc olyan emberről tu­dunk, aki harcolt, küzdött a szlovák nép felszabadításáért. A harcok során sokan életü­ket is adták a testvéri nép ügyéért. A német fasizmus elleni küzdelem hőseinek sze­mélyes tárgyi emlékeit, relik­viáit, igazolványait a budapes­ti szlovák nyelvű középiskola diákjai, tanárai gyűjtötték össze és ők bocsátották most Miskolc rendelkezésére. Bokor elvtárs elmondta: a csehszlovák nép nagyra érté­keli és megbecsüli a magyar hsreosok segítségét, áldozat­vállalását, amelyet a felkelés során nyújtott. Az életben maradt partizánok közül több­nek magas kitüntetést ado­mányoztak. Dr. Koleszár Ist­ván, a megyei rendőrfőkapi­tányság vezetője például Je- gorov érdemrendet kapott. A beszéd után a jelenlevők megtekintették a kiállítást. A megnyitás ünnepélyességét emelte, bogy a harcok élő ta­núi közül is többen megjelen­tek. Itt volt dr. Koleszár Ist­ván, Benő Ferenc, Kecskés István, Margóczi Imre. A kiállításon jó! szemléltető térképek jelzik a harcok szín-< helyét, menetét. Az egyik "agy térképet villany égőkkel is felszerelték és így még át­tekinthetőbb a partizánegvsé- K'k elhelyezkedése, tevékenyt fége. A vitrinekben fényké­nek, Igazolványok, különböző felszerelés! tárgyak, kitünteté-' iek, levelek, narancsok ]átha-' iók. A szlovák nyelvű iskolai Rákjai, tanárai hasznos, érté-' <es anyagot evűjtftttek össr*; A kiállítás október 30-ig tét5 iinthető meg. ^ Értékes dokumentumokból, relikviákból rendezett kiállí­tást a Magyar Honvédelmi Sportszövetség Borsod megyei elnöksége és a Borsod megyei rendőrfökapitányság Miskol­con, az SZMT-székház klubjá­ban. A kiállítás a Magyar par­tizánok a szlovák felkelésben címmel nyílt meg tegnap, ok­tóber 21-én, szombaton. Nyi­tó beszédet Bokor József őr­nagy, az MHS megyei elnöke Magyar partizánok a szlovák felkelésben

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents