Észak-Magyarország, 1967. október (23. évfolyam, 232-257. szám)

1967-10-18 / 246. szám

Szerda» igei. október 18. 6SZARMAGYAR.OR.SZAG 3 A jubileumi verseny lendületében Kibővítették vállalásaikat a drótgyár dolgozói Az Aurórától st csillagokig» (hépckbcn) Vili. Győzelem ! %nn mrnmsxmtmxsmmtmmMMm amaarr Ä Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójának közelgő ünnepségei tettekre serkentik az embereket; me­gy eszerte tesznek újabb vál­lalásokat, felajánlásokat. A közelmúltban a December 4. Drótművek kommunistáinak kezdeményezésére kibővített aktívaülósen tárgyalták meg e soron levő feladatokat, és elhatározták, hogy jubileumi versenyszakaszt szerveznek az évi vállalások határidő előtti teljesítésére. 0 Mozgalmas napokat ígér a Sajó-parti gyárban a jubileu­mi évfordulóig hátralevő idő­szak. A párt-, a szakszerve­zet és a társadalmi szervek többek között ama is felhasz­nálják a hátralevő időt, hogy különböző rendezvényeken is­mertessék a Nagy Októberi Szocialista Forradalom hatá­sát a nemzetközi munkás­mozgalomra. méltassák a rpa- gyar és a szovjet nép barát­ságát, az e barátság nyomán elért eredményeinket. A poli­tikai propagandamunkán kí­vül azonban nagy figyelmet fordítanak a termelési felada­tokra, ezen belül is az export- tevékenység fokozására. A célfeladatok megoldására úgy­nevezett export-brigádokat alakítottak, fokozzák a ve- gyesacél-termelést, ezáltal le­hetővé teszik a sodrómű kö­tél- és kábelexportjának 10 százalékos túlteljesítését. Vál­lalásuk másik jelentős pontja,- hogy az Országos Gumiipari Vállalat részére naponta egyen­letesen 2,5 tonna gumiipari acélhuzalt gyártanak. Ezzel elejét veszik annak, hogy az importszá 11 í tmányok késed el - me miatt termelési kiesés ke­letkezzék a Cordatic gyárt­mányok termelésében. Bekapcsolódik az export- brigádok munkájába a fém­bevonó és -nemesítő üzem is, amely elsősorban a program­nak megfelelő gyártást, s a Ember a toronyban • HRisiaHsiiBBniiiBBiianieiiiiiRii* A kinti napsütésből csak né­hány fénynyaláb jut ide a pa­rányi ablakokon át Ezek változ­tatják félhomállyá a torony Sötétjét. Nappal. Éjjel legfel­jebb csak a hold és a csilla­gok fénye szüremlik be. Olyankor különösen kísérteties lehet itt. De hát ki az az em­ber, aki éjjel is a toronyban marad ? — Ha nincs más szállás, össze ütök egy priecset oda­fenn, és a toronyban lakom. — A denevérek? — Félénk, ártatlan kis jó­szágok. Nem kell tartani tő­lük. Nem úgy, mint az időjá­rástól. Ha komisz a tél, bi­zony, sokat szenvedek a hi­degtől. Különösen, ha hóna­pokig tart a munka, mint Ka­locsán. Ott kilenc hónapon át dolgoztam. De nagyon szép munka volt. Hogy mi az a munka, ami a toronyhoz köti az embert, s ami ráadásul olyan szép szá­mára, hogy viszontagságokat is vállal érte? Az órák javí­tása. Ügy hírlik, hogy az or­szágban csupán egy ilyen em­ber van: Ferencz István, a toronyóra-műszerész. Öresífa rar ássa A külvilágból nemcsak ke­vés fény szüremlik a torony magasába, hanem kevés aaj is. Az óraszerkezet monotoh ke­tyegése azonban betölti a por- ezagú levegőoszlopot. A szem­lélődő egyhangúnak találja itt n magányos munkát. A to­ronyóra-műszerész miért nem ? Hogyan erősödött így meg e különleges mesterség vonzal­ma Ferencz Istvánban? — Harminc évvel ezelőtt tóár órás voltam. Aztán a há­ború Drezdába sodort. Ott vol- jtarn hadifogoly. A drezdai óra- ffyar világhírű. Nekem azon­ban akkoriban már gyenge lett * szemem. Nem láttam a finom, rirecíz munkákat. A torony- óeálcra kezdtem figyelni. Na­tion sz<jp örák vannak Drez- |tóban. Most már tudom, hogy 'tfchon is. Ahogy 1945-ben ha­zakerültem, nyomban sokfelé bírtak. Mert a háborúban a ^onyórák is tönkrementek. ,Hát jgy lettem órásból torony­óra-műszerész. Muzsikáló tűztorony : **- Érdekes óra? Ó, nagyon van! Képzeljék el pcl- a gyomait, 2,6 méteres : átmérővel. A négy számlap­nak darabja 120 kiló! Persze, javítottam, alig bírtam 1 iazikailag. A kaposvári székes- n^yház éráját villamosítottam. , Nekem kellett kitalálnom az iegesz módszert. Hogy miként 1 lSsőn a 8—lo kilós kalapá- V^kkal, elektromos mégha j- 'Jwsal, Három villanymotort szereltem be. Ezek önműkö­dően, 24 óránként felhúzzák az órát. No, és a kaposvári zenélöóra! Aztán a veszpré­mi tűztorony. Abban vagy hét éve dolgoztam. Muzsikáló órát kértek. Zened tudásom ugyan nincs, de azért megcsinálom a muzsikáló szerkezeteket, és a behangoláshoz segítségül hívok egy zenészt. Csak munkájáról beszél ilyen áradóan. Egyébként szűkszavú. Magányhoz szo­kott. A vastag falú tornyok zártságához. Ami másnak ta­lán börtön volna. „Hobby”-ja? Nincs. Legfel­jebb a képek gyűjtése az órákról. — Nincs is időm különösebb szórakozásra. Naponta 16—18 órán át is szívesen dolgozik. — Család? Édesanyjával él Szerencsen, ötvenéves. Vándorélet — követő nélkül A fiatalabbak lihegve sem érik utol a tornyok nyikorgó falépcsőin. Igaz, nem is na­gyon igyekeznek utána, — Tanítvány? — Jelentkezik néha. De ha gyerek, iskolába kell járnia, és nem csavaroghat velem or­szágszerte. Mások is a ván­dorélettől riadnak el. A vi­szontagságoktól. Hogy például nyáron két hónapig száraz koszton éltem. Vagy: meg kell ám fogni a reszelőt is és sa­ját kezűleg kell elkészíteni egy- egy nagy fogaskereket, vagy más alkatrészt. Mert a régi órákhoz Ilyesmit nem gyárta­nak. Sűrű pókháló-szövevényt le­gyint félre. Ha áll az óra, bi­zony, bepókhálósodik a szer­kezet Jó, ha alapanyagot fcap. Még szerencse, hogy a me gyaszói földművesszövetkezet vezetője olyan ügyes ember, aki mindenféle vasárut besze­rez vásárlóinak. A győri óra­mutatóhoz is csak ebben az üzletben került anyag. — Ezért i® örülök, hogy most éppen itt, Megyaszón van egy kis munkám. Leg­alább itt nem lesz gondom a „nyersanyaggal.” Igaz, ez az óra csak játékszer nekem. Az én gyerekem. Saját konstruk­cióm, vagy 12 esztendővel ez- előttről. Ezután még megyek Zalavárra, aztán Kalocsa mel­lé, majd Budapestre, az egyik II. kerületi templomba, utána Mezőtúrra. No, a mezőtúri óra is nagyon szép és érdekes! És már sorolja: ötmázsás az óraszerkezet, 70 kilós az ingalencse, fél méter a kötél- orsó . ... Fül fkai Anna szállítások ütemességét vállal­ta. Mindezeken kívül vala­mennyi vállalás között ott szerepel az anyagtakarékos­ság, különösen az import­anyagokkal való jobb gazdál­kodás, a munkafegyelem meg­szilárdítása, az önköltség és a selejt további csökkentése. A kommunisták kezdemé­nyezésére tett vállalások tel­jesítésének fontos feltétele, hogy a gyárban minden dolgo­zó érezze: magatartásával, munkájával mennyire befolyá­solhatja az egész kollektíva eredményeik Arra van tehát szükség, hogy mindenki még az eddiginél is egyenleteseb­ben, tervszerűbben dolgozzék. Számos összetevője van en­nek, amelyek újabb feladato­kat állítanak a gyár gazda­sági és műszaki vezetői elé is. Például tovább kell fokozni a technológiai fegyelmet, ezért biztosítani kell az üzem kö­zépkáderei részére a rendsze­res továbbképzést. A műsza­kiak egyebek között vállalták, hogy november 7-ig kísérletso­rozatokat tartanak az anyag­ban káros repedést okozó belső feszültségek megszünte­tésének lehetséges módozatai­ra vonatkozóan, és év végéig konkrét javaslatokat, dolgoz­nak ki ezek üzem széni alkal­mazására. Ugyanakkor a vál­lalt exporttúlteljesítés meg­valósítása céljából a brigádok a 480 perc teljesebb kihaszná­lására pontosan kezdik és fe­jezik be a munkát, maradék­talanul érvényt szereznek a vállalatvezetés által kiadott, törtnapi mulasztásokkal kap­csolatos utasításoknak. Az egyenletesebb, tervsze­rűbb munkában a törzsgárda tagjai vállalták a személyes példamutatást Arra is ígéretet tettek, hogy segítik az új dol­gozókat. A szakmai nevelésen kívül egyik fő céljuk, hogy az új dolgozók is mihamarább beilleszkedjenek a törzsgárda soraiba, a munkafegyelmi vét­ségek pedig minimálisra csök­kenjenek. 0 A December 4. Drótművek kollektívájának egységes ál­lásfoglalása és határozata ki­vétel nélkül minden embert érint. Azok a célkitűzések, amelyeket a jubileumi évfor­duló tiszteletére írásba foglal­tak, megvalósíthatók és nagy­ban előbbre viszik az évi ter­vek teljesítését. Ez a nagy megmozdulás egyúttal vizsga is a gyár kollektívájának ösz- szeforrottságából, erejéből; összefüggnek a vállalások az új gazdasági mechanizmus be­vezetésére tett intézkedések­kel, és mi hisszük, hogy a pártszervezet és a gazdasági vezetés segítségével a gyár dolgozói jeles osztályzatot szereznek ezen a vizsgán. Onodvári Miklós A harc hosszú volt, s nagy áldozatokat követelt. A hit­leristák 1942. nyári offenzívája után a Szovjetunió nagyon sú­lyos helyzetbe került. Az el­lenség kezén lévő területeken bázások halálos veszélyével — éjjel-nappal dolgoztak. A sztálingrádi traktorgyárban gyártott harckocsik egyenesen a frontra indultak. S amíg a Volga menti város hős védel­hitlerista megszállás alatt szenvedő országait . A szov­jet csapatok sorra vívták ki Lengyelország, Románia, Bul­gária, Jugoszlávia, aztán Ma­gyarország szabadsagát. A Üjra vörös zászló lengett a hős város felett. élt a háború előtt a Szovjet­unió egész lakosságának 45 százaléka, ez adta az ipar össz­termelésének 33 százalékát, s az egész ország vetésterületé­nek 42 százalékát. A hitleris­ták Sztálingrád alatt álltak. Innen azonban már egy lé­pést sem mentek előre! A sztálingrádi pártszervezet fel­mezői kitartottak, a frontsza- szovjet harcosok Budapest kasz más szovjet egysegei hosszú, s nagy áldozatokkal szüntelenül ellentámadásokat járó osiroma után kitűzik a zúdítottak a város felé törő el- győzelmi lobogót a budai yár- lenségre. Sztálingrád a döntő ra. siker helyett a náci csapatok • temetőjévé vált. A szovjet hadsereg körülkerítette, és Moszkva, Vörös tér. 1945. megsemmisítette a 6. német május 9. Szovjet katonák a hadsereget. 1943. februárjára Kreml lábához dobják a le­A Kreml falához dobják a hitleristák hadilobogóit. hívására a kommunisták és a komszomolisták ezrei álltak fegyverbe. Több. mint 75 000 sztálingrádi lépett be a szovjet hadsereg soraiba, s a városban maradt gyári munkások — nem törődve a szörnyű bom­újra vörös zászló lengeti ; hős város felett. * A szovjet hadsereg Berlinig üldözte a fasiszta fenevadat. A harcosok vérével öntözött útján felszabadította Európa győzött náci Németország ha­dilobogóit és hadi jel vényeit, A szovjet nép megvédte saját os Európa népeinek szabadsá­gát, a demokráciát, az emberi­séget halálos veszedelemmel fenyegető hitleristák ellen. Társadalmi, úgy a KlSZ-lakásépítés Miskolcon — Szépen halad a munka. Az építők úgy ígérik: az öt­venhat ifjú pár a jövő nyáron beköltözhet a Gyula utca 22- be. Köszönjük az illetékes szerveknek, hogy kézen fogtak bennünket, s minden lehető segítséget megadtak e KISZ- akcióhoz. E szavakkal kezdődött d az a „nem hivatalos", közvetlen légkörű, elvtársi beszélgetés, amelyet tegnap, október 17-én délelőtt rögtönöztek Miskolc város KISZ-bizottságának ve­zetői. Néhány hete kezdték meg a városban az első KISZ társas- ház építését. Az immár társa­dalmi üggyé szélesedő akció legfőbb patrónusai, az építke­zést felkaroló illetékes szer­vek es vállalatok vezetői ta­lálkoztak ez alkalommal. A leendő lakástulajdonosok kö­szönetét Németh Antal, a vá­rosi KISZ-bizottság titkára tolmácsolta az előbb idézett szavakkal, majd az eszmecse­rén ki-ki elmondta vélemé­nyét, tanácsait a jelenlegi építkezésről, s a közeljövőben sorra kerülő újabb akciók ki­látásairól, a rendelkezésre ál­ló lehetőségekről. Időt szakított, mindennapos teendői közbon e hasznos be­szélgetésre dr. Fekete László, a városi tanács vb-elnöke, to­lói Gyula, az építési-közleke­dési osztály vezetője. Vincze Géza. a BÁÉV igazgatója és Rndrédi József, az OTF Bor­sod megyei fiókjának vezető­je. | Elmondták a KlSZ-vezetők­nek: a lakásépítő társulások jövőben is számíthatnak az il­letékesek támogatására. Nem­csak szakmai tanácsokat ad­nak majd, hanem biztosítják a tárgyi feltételeket is, hogy Miskolc térképének eddigi fog­híjas részén KISZ lakótelep lé­tesülhessen. Az esetleges sza­nálási költségeket — mint ed­dig is — a tanács fedezi, a ter­veket társadalmi munkában készítik el az ÉM. miskolci Tervező Vállalatának fiataljai, a Borsod megyei Állami Épí­tőipari Vailalat igyekszik a leggyorsabb ütemben felépíte­ni majd a következő társas­házakat. A/ OTP az első tár­sasházépítéshez is gyors intéz­kedéssel, szinte soron kívül biztosította a kölcsönt. Gy. R, ! Jelentős konferencia Ozdon özdon.a városi-üzemi KISZ- l'izottság a fiatal műszakiak •s közgazdászok tanácsával együtt október 26-án rendezi meg az immár hagyományos | konferenciát, amelyen az Ózdi Kohászati Üzemekben j dolgozó fiatal műszaki szak­emberek és közgazdászok I vesznek részt. Az egész napos konferencia gazdag program­jában szerepe! Fürjes Emil főosztályvezetőnek Az új ter­vezési rendszer körvonalai az Ózdi Kohászati Üzemekben című előadása, míg Lukács István főosztályvezető a gaz­daságpolitikai célok és gaz­daságirányítási rendszer to- i vábbfejlesztésének kérdéseiről beszél. A nap sorén még to- I vábbi három előadás hangzik I el, amelyeket vita követ

Next

/
Thumbnails
Contents