Észak-Magyarország, 1967. szeptember (23. évfolyam, 206-231. szám)
1967-09-01 / 206. szám
4 ESZAKMAGYAROESZAG Péntek. 1967. szeptember A „VARÁZSLÓ“ NYUGDÍJBAN 50 Szívem szerint a „varázsló" szót nem tenném idézőjelbe, de a fogalmat a mágusok már lefoglalták maguknak Kosztolányi Dezső, aki a szavakat soha nem rakta fel a nyelvészet patika-mérlegére, varázslóknak nevezte a színházak díszlettervezőit. Pedig az írásos méltányolás, újabban pedig a kritika évszázadok óta néhány keveset mondó szavacs- kával intézi el a tervezői munkálkodást. Valahogy így: „X. Y. díszletei jól szolgálták a rendezői elképzelést.” Ásító közhely! Mi magunk is ezzel az enyhe kézlegyintéssel felérő mon- datocskával méltattuk legtöbb, szőr Ütő Endrének, a Miskolci Nemzeti Színház díszlet- tervezőjének munkásságát. Most, amikor már nyugdíjas perceit pergeti a művész és anekdotázó kedvességgel beszél múltról, jelenről, igen, csak most sajnáljuk, hogy annak idején nem jártuk jobban körül a titkok műhelyét, az átalakulás csarnokát, a díszlettervező színházi otthonát. Festés szmokingban Negyvenkét szorgalmas színházi esztendő zsúfolt eseményei között kutatva kissé elkóborol az emlékezet. Aki színészként és díszlettervezőként bejárta az egész országot, megfordult hazánk minden kőszínházában, annak ugyancsak fegyelmeznie kell magát, hogy a történések szét ne hulljanak. Ütő Endre díszlettervezői pályafutása sajátos körülmények között kezdődött. 1925-öt írtak, a Pécsi Nemzeti Színház friss diplomás színésze volt akkoriban Ütő Endre. Pécs megyéket átszelő, hatalmas körzetben tájolt. Egyszer a híres fiumei városi színházban kellett előadást tartaniok, s hosszú utazás után a helyszínen derült ki, hogy a darab Szent Márk templomot ábrázoló díszletét otthon felejtették. A színügyi bizottság, amelyik telt házat „hozott össze”, kétségbe volt esve. A színészként érkező Ütő Endre ekkor alakult át díszlettervezővé, s a színügyi bizottság szmokingos urainak asz- szisztálása mellett délelőtt 11- től este 6 óráig, szüntelen ecsetmozgással elkészült a hatalmas háttér. Ezt követően városok serege «uhant el Ütő Endre szeme előtt, bizony suhant, mert egy-egy kisebb városkában alig tartózkodtak tovább két hétnél. Az igazi tervezői munka, több éves tanulás után, Kassán várta a művészt. A színház már a 30-as években, a fővárosi teátrumokat is megelőzve a legmodernebb volt. Amikor elkészült egyik zöld Színű díszletével, a világosító ezt mondta: „Át kell festeni az egészet, hogy a zöld valóban zöld legyen, mert itt a fények minden színt átváltoztatnak.” Ütő Endre most iobham ráhája almazöid, s egyezik háttérrel, így hát mi sem tei mészetesebb, a díszletet ( kell festeni. A miskolci évek A korábban oly szükségsz« rű vándorévek Miskolcon sz; kadtak meg. Ütő Endre 17 é óta tagja a Miskolci Nemze Színháznak. Az a nemzedéi amelyik több mint másfél é\ tizeddel ezelőtt találkozott ne vével a színlapok alján, Iá háttá ragyogó, varázslaté díszleteit a Miskolci Nemze Színházban. Nemcsak csillog operettek színekben tobzótí díszletei jellemezték munkái ságát. Az említett generáci jól emlékezhet az Antigor komor, fenséges riíszleteleme re, a Hamlet, a Rómeó és Jí lia játékra tág lehetőség< biztosító díszletképeire. Ami Ütő Endrét a díszle tervezők többségétől megki lönbözteti, az egy figyeirrn keltő, behozhatatlan élőn; Ugyanis a művész évtizedeke át maga is rótta a színpa minden szögletét, s így a tél beli elhelyezés, a színészi jí ték biztosítása életelemév vált. A színháznál szorgalmi munkával teltek napjai. Mine két keze tele volt lobogássa kedvvel. A színházban a amúgy is optimista, jókedély Ütő Endrét kellemes perce is várták. A legutolsó 1965-be érte, amikor 40 éves színész: díszlettervezői jubileumakér szeretettel köszöntötték a pí lyatársak. Volt még egy felej hetetlen pillanata, 1953-bai amikor a Miskolci Nemze Színház Budapesten vendéi szerepelt az Ukrajna sztyeppe in című játékkal. Szeptembe 11-én délután fél 2-re híva ták a szocialista kultúráéi kitüntetés átvételére. Azon napon, abban az órában szí letett Ütő Endre kereken 5 esztendővel azelőtt, ahogy a: annak idején édesanyja perc nyi pontossággal feljegyezte biblia lapjaira. A művész „utolsó esete’ vagyis nyugdíjazás előtti mur kája a Campbell felügyel utolsó esete című krimi-parc diájának díszletmegalkotás volt. A kecses, jó játéktere biztosító díszletre még mind annyian emlékezhetünk, d úgy tudjuk, hogy a művés nem tette le végképp a terve zői ceruzát, mert a színhá folyamatosan igényt tart ti dására, nagy tapasztalatán Ütő Endre még mindig fiats losan mozog, nyugdíjazásána határidejét is örömmel tági tóttá volna. A mindig tettr kész művész számára egyetlei s talán legfontosabb vigasz a: hogy kedvenc sárga, rőtvörö és zöld színeit évente egysze felrakhatja valamelyik műse ran levő darab vásznára. Párkány László Két új iskolát óva írnok ma Miskolcon Az új tanév első napján két új általános iskolával gazdagodik Miskolc. A napokban már riportban ismertettük a Szent- péteri-kapu új lakótelepén létesített általános iskolát. Ennek ünnepélyes átadása ma, szeptember 1.-én délután 4 órakor lesz. Az ünnepséget Kammel Lajosné, az I. kerületi tanács vb-elnöke nyitja meg, majd Hnisz László, a városi tanács iskolai csoportvezetője adja át az intézetet Bonus Rókusné igazgatónak. Két órával később, este hat órakor Görömbölyön lesz hasonló avatási ünnepség, amelyet Só- váry Sándor, a II. kerületi ta- . nács. vb-elnöke nyit meg. Az új iskolát Csótai János, a városi tanács vb művelődésügyi osztályának helyettes vezetője adja át rendeltetésének, illetve Barkovics József igazgatónak. Miskolci zeneművészek Romániában A szeptemberben megrendezendő bukaresti Enescu zenei fesztiválra szeptember 8-án öttagú magyar zeneművész delegáció utazik Romániába. A küldöttség tagja többek között Mura Péter, a Miskolci Szimfonikus Zenekar igazgató- karmestere is. A küldöttek szeptember 23-ig tartózkodnak Bukarestben, és a nagy nemzetközi érdeklődést kiváltó rangos zenei ünnepségsorozat- számos rendezvényén részt vesznek. A több tudás béri Nyugdíj as kohászok találkoztak A szocialista gyáregység cím elnyeréséért kitűzött versenyben a Lenin Kohászati Művek nagyolvasztó gyáregységének dolgozói vállalták, hogy találkozót szerveznek a nyugdíjba vonult kohászok számára. A találkozóra 28-án került sor. A meghívottak meglátogatták régi munkahelyüket, beszélgettek a műszakban dolgozó brigádok tagjaival. Később a nyugdíjasokat vacsorán látták vendégül a Hámor étteremben. A figyelmesség, a szeretetteljes fogadtatás bizonyára sokáig emlékezetes marad a veteránok számára. Jutalomkirándulás tanácstagoknak Élüzeni szint felett (Levelezőnktől.) nek, amelyeken a szocial’jj A Miskolc—Gömöri pá- mus építése, s a világgazdasái lyaudvaron júliusban is él- kérdéseiről hangzanak el el? üzem szint felett teljesítették adások. Külön tartanak polit5 a tervet, a kocsitartózkodási kai előadásokat a KISZ és 1 időt 97,3, a kocsikihasználást szakszervezetben is. A pob^j 105 százalékra teljesítették. A kai felvilágosító munkán kív*j szép eredményekben szerepet nagy gondot fordítanak az sí- játszik, hogy az állomás dolgo. lomás vezetői a dolgozói zói rendszeresen részt vesznek szakmai képzésére és embri’ a különböző ankétokon. Há- magatartására is. rom politikai kört is szervez- Behán Rozs» Kifestette a vb-elnök Ismét ónt keresik! A telefon ér. Arra is van ideje, hogy rendszerezze rohanással teli múltját, s megkeresse a biztos fogódzókat. Több száz darabban játszott, ugyancsak háromjegyű számmal mérhető megtervezett és megfestett díszleteinek száma is. Egy hosszú listán már együtt áll tíz esztendő munkájának rendszere és eredménye. A szükség is rá- kényszerítette a múlt tatarozására, ugyanis nyugdíjévéihez szükséges esztendők után kellett kutatnia. Az évek előbá- nyászása különös módon történt. El kellett mennie az Országos Széchényi Könyvtárba, s ott a színháztudományi osztály plakátok alapján „kigyűjtötte”, s egyben igazolta munkaidejét Ugyanis a sárguló plakátok megőrizték nevét. Az immár becses dokumentumok közlik: Horátióként, Bánk bán Ottójaként, máskor pedig a Noszty fiú Bubenyikjaként tűnt fel a színlapok derekán, vagy pedig díszlettervezőként a falragasz alján. Sőt. plakát- tervezőként Is ismerték, ő készítette az országban az első színes linó plakátokat a Pécsi Nemzeti Színház számára. Jászai Mari apródja A színes, forgatagos élet nagy élményeket sodort a művész elé, s őt magát is életre- szóló emlékekkel halmozta el. Lehet-e törölni a baráti együttesek arzenáljából Jászai Marit, akinek apródja volt a Mohács című drámában. Vagy Beregi Oszkárt és Csortos Gyulát. Mindkét művész rendezőként egyengette útját. A magyar rendező-nemzedék egyik legnagyobbikja, Horváth Árpád sok díszletet készíttetett vele. A nagy művész, hogy versenyre keljen a fővárosi színházakkal, minden pénteken űj díszletben tartott premiert. Az évi 40—42 díszletigény óriási tempót diktált. Hozzáfogható fürgeséget és művészi kvalifikációt kívánt Miskolcon Sebestyén Mihály direktor is, évente 20—25 díszlet készült el a műhelyekben. Az igényes Fedák Sárinak is tervezett díszleteket. Az operett-csillag gyakran beleszólt a színkeverésbe, miként egyszer a Royal Színház ismert primadonnája, Sziklai Szeréna is vétót emelt a díszlet színe ellen, mondván: ruA hemádnémeti tanácstagok gyakran emlegetik az elmúlt esztendők jól Sikerült tanácsi kirándulásait. Ebbem a községben szinte már hagyományossá vált, hogy a tanács tagjai együtt szerveznek egy- egy nagyobb kirándulást. Az elmúlt esztendőkben például együtt látogattak el Egerbe és Hajdúszoboszlóra is. Arra is nagyon jók ezek a kirándulások, hogy szorosabb barátság szövődjön a tanácsilag együvé tartozó három településen, a Hemádnémetiben, a Hernádkakon és a Belegrád- tanyán lakó tanácstagok között. A családosok életpárjukat is magukkal viszik a kirándulásra. Az idén sem marad el ez a kedves esemény. ♦ Szeptember 10-én, a jövő va- ‘»sármap a Hemádnémeti Köz♦ .ségi Tanács 48 tagja és család- ójuk-két autóbusszal a Nyír- 3 Jegyháza melletti Sóstóra láto- 3 J gat, s útközben megtekintik “Tokaj nevezetességeit Is. Egy i > bál bevételéből fedezik a juta- 3 3lomkirándulás költségeit 3 3 A kellemes szórakozáson, < > <« 1 ........................ < • < > A Magyar Rádió ..miskolci stúdiójának műsorai 33 (A 188 métere» hullámhosszon 3 3 U—19 érti*) 3 3 Borsodi tükör, > Tanévnyitón .., ’ A pszicholOgi» a termelés ssoL J falaté bab. > Legújabb lemérünk. 3 A* 6arl évad köaröbéb . •. 3 Kulturált» életünkből ♦ A draeeai kaövalöioak. szép élményen, a barátkozá- son kívül a tanácsi munkáé hoz is sok segítséget várnak ettől a kirándulástól. Az előző ilyen rendezvényeken is sok ötlet született, a tanácstagok kicserélték tapasztalataikat. Az olajos padlót, szép, új parkett váltotta fel, a régi falak új köntöst kaplak. Fehéren világit a mennyezet, s halvány türkizzöld színben pompáznak a. falak. Szemgyönyörködtető és -nyugtató látvány igazán. — Ügyes a festő, kisujjában lehet a szakmája, aki rendbetelte ezt a helyiséget — dicsérgetiük a munkát. — Spóroltunk. Nem fogadtunk szobafestőt. A vb- elnök, Orosz István jött át. egyik vasárnap ide. Társadalmi munkában tette széppé a szobámat... •sy. k-> Községháza volt mar azokban a „régi, szép időkben” is a sajóvámosi tanács épülete. Ösdi, magas, de még ma is ép és tömör falak, kissé már szúetle padló, nagy hodály és néhány kis szoba — íme ez a közigazgatás otthona. Minden évben Igyekeznek, valamennyit költeni a tanácsháza épületének felfrissítésére, csinosítására. — vagy ahogyan ezt a hivatalos nyelven mondják: állag- megóvására. — Idén az én szobámra, került sor, látja — mutogatta a parányi helyiséget a vb-titkár. A múltban a hazai üvegiparban sok gondot okozott, hogy üveggyáraink párhuzamosan gyártottak bizonyos termékeket. Ilyen körülmények között az üzemek egyrészt nem tudták kialakítani az optimális szériát, a legmegfelelőbb termelési nagyságot, ezért több cikk termelése ráfizetéses volt, másrészt a párhuzamos gyártás és a piac nem megfelelő ismerete könnyen okozhatott egyes árucikkekből túlkínálatot, másokból hiányt. Az új mechanizmus ésszerűsítő gazdaságpolitikája ezen a helyzeten is javítani akar A szakemberek az üveggyártás szakosításában látják a megoldást. Alapos közgazdasági elemzés után született meg a döntés, hogy a Miskolci Üveggyár az építészeti üvegek t®(' melésére „szakosodik”. VáJ'?' sunk tehát a minőségi épít* szeli üvegek, a színes falb#' kóló mozaik, az U-profil, * drótbetétes és a katedrái üv®jj gyártásának „specialistáj8 lesz. A döntés után a Mlskot^ Üveggyárban azonnal megk#' dődtek az átállás előkészül®' tei. Nem kisebb a felad8" mint az egész gyártási foiy8' mai átalakítása — a megvár tozott követelményeknek ni cf; felelően. S mindezt úgy k# végrehajtani, hogy a termeié5' ben se legyen nagyobb kies# Az új gyártmány új technoi0' giát kíván. A régi szakmu# kás-gördának termelés közb# kell elsajátítania az új miK1' kamódszereket, a modern os# rák és lengyei importgép# kezelését. A munkások gy#* átképzésében nagy szüksés van a vezető műszakiak segít" ségére, tanácsaira, ök most9* nában nem ismerik a nyol®' órás munkaidőt Minden uts' sítás, vagy anyagi ellensz?;' gáltatás nélkül túlóraznak, éh szakáznak, csupán azért, m<r magukénak érzik a gyárat, az átállás, az űj gyártaná# „gyermekbetegségeit” szer# nék megakadályozni. OttjáT' tünkkor már javában gyúrt# ták a profil-üveget, s mié! közölték, a színes fal burkol® üvegé szeptember középé®; kezdődik meg. A hamaros# átadásra kerüld BudapeS* szálló falait is a Miskol© Üveggyár fedi be. Kötszer kéj centiméteres apró. különbőz^ színű ..karamellákból” n# gyobb táblákat, állítanak ö# sze, ezekkel 2400 négyzeten# tér területű falat borítanak b© A főváros űj büszkesége * Miskolci Üveggyár dolgozói nak helytállását la dicse® majd. ' i Nagy átállíts — helytállással Közvetlenül a1 tanév nyitását megelőzően több munkaügyi miniszteri rendelkezés jelent meg, amely a Szak- szervezetek Országos Tanácsával egyetértésben, az új gazdaságirányítás aiapelvei- vcl összehaugolían, az ösztönzőbb bérezést szolgálja. Rendelkezés született többek között a kezdő szakemberek bérének rendezéséről. Az a kezdő szakember, aki kitűnő, jeles, jó rendű minősítéssel szerzett oklevelet, vagy végbizonyítványt, a felső bérhatárnál is magasabb alapbért kaphat. Középiskolai végzettség esetén kétszáz, felsőiskolai végzettség eseten pedig háromszáz forinttal kaphat többet, mint a többi kezdő dolgozó. A rendelkezés a szakmunkásokra is vonatkozik. A kitűnően, vagy jól megfelelt kezdőknek a felső bérhaíárnál egy forinttal több. megemelt órabér adható. Szükséges megemlíteni, hogy a rendelkezés lehetőséget biztosit mindezek folyósítására, az alkalmazás azonban a vállalatok pénzügyi helyzetétől, gazdálkodásától függ. A rendelkezést örömmel kell üdvözölnünk, mert egy visszás helyzet megszüntetésére ad lehetőséget, és a diákokai mindenképpen jobb tanulásra, magasabb tanulmányi átlag elérésére ösztönzi. Nem volt helyes, hogy ugyanolyan fogadtatásban részesüljön, ugyanolyan bért kapjon az a kezdő szakember, aki kiváló eredménnyel sajátította cl szakmáját, aki mar a tanintézetben »»■ felkészültségével, mint a* másik, aki utóvizsgáid’ bukdácsolt végig a főiskoU* egyetemen cs csak épP; megfelelt a követelmény®* nek. A több tudás nem f lentett előnyt, különösen több munkaerőt igén? szakmákban csak a diplo?! tekintették, annak minőj! gét már ritkábban. Sok di*j is visszaélt ezzel a leb®*1 séggel, gondolván, hogy ®®í érdemes túlságosan tör®1 magát, hiszen bizonyos áf1 zatokban a népgazdaság ja a diplomást, sok murf hely örül, ha új szakéi#®1 kap, nem nézi, kitűnő® vagy elégségesen végzett' A fizetés kezdetben # úgyis egyforma. FeltétleP1 serkentő lesz ez a rend® kéz és. Természetesen rlóadé#1 hogy a gyakorlati cletb* a kitűnő diplomával kel1 fiatal szakember a késő blekben nem mutatkozik * válónak, a kevésbé jó bt* nyítvánnyal kezdő pedig ő pen később, a gyakori® munkában mutatja meg í nyesen, mit ér. Mód nyd rá, hogy a későbbiek^ minden szakember vég*1 munkája szerint részesüli az anyagi elismerésben, 1 a kezdésnél ennyi elő1 mindenképpen jár annak, 8 sok éven át tarló, jó tan lássa! kiérdemelte. Igazságos és ösztönző f* bérezési rendelkezés. Eti üdvözöljük örömmel. (b*»>