Észak-Magyarország, 1967. szeptember (23. évfolyam, 206-231. szám)
1967-09-29 / 230. szám
XXIII. évfolyam, 2:t0. szám ARA: 50 FILLÉR Péntek, 1067. szeptember 29. A MAGTAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MÉGT El BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Világ proletárjai, egyesüljelek! Meghesdődöií a term tdőssövetkezeii és a földjog! törvényjavaslat vitája Csütörtökön reggel 9 órakor ismét megteltek a Parlament fényárban úszó üléstermének padsorai: az országgyűlés folytatta az új Munka Törvénykönyvéről szóló törvényjavaslat vitáját. Részt vett az ülésen Losonezi Pál, a Nép- köztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Fock Jenő, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, továbbá Apró Antal, Biszku Béla, Fehér Lajos, Kállai Gyula, Nyers Rezső és Szirmai István, a Politikai Bizottság tagjai, valamint a Politikai Bizottság póttagjai, a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője. Kállai Gyula elnöki megnyitója után, a csütörtöki tanácskozás első felszólalója Nagy Józsefné könnyűipari miniszter volt. Az ülésteremben Nagy József né felszólalása egyebek között ezért került sor a gazdaságirányítási rendszer átfogó reformjára, amelynek; szerves része most az ország- gyűlés elé terjesztett törvény- javaslatok kidolgozása is. — A termelőszövetkezetek olyan szocialista mezőgazdasági nagyüzemek, amelyek vállalatszerűén gazdálkodnak. Pénzügyi és gazdasági helyzetüket tehát úgy kell megváltoztatni, hogy mind nagyobb mértékben legyen módjuk és lehetőségük arra, hogy saját pénzeszközeikből biztosítsák a továbbfejlődésükhöz szükséges pénzügyi, anyagi feltételeket. Ez pedig csak úgy valósítható meg, ha új módon szabályozzuk a bevételeket és a jövedelem felosztását, felhasználását valamint a szövetkezeti alap képzését. Ennek megfelelően a jövőben szövetkezeteink iermclási költséftként számolhatják él az elhasznált forgóeszközök értékét, áz amortizációt, a munkadijat és a földjáradékot. A szabályozás módot nyújt arra, hogy az eddiginél nagyobb mértékben fedezzék saját eszközeikből a bővített újratermelés pénzalapját, nagyobb mértékben tölthessék fel saját forrásból forgóeszközeiket, fizethessenek tagjaiknak részesedést, s ezen belül garantálhassák a munkadijakat. — A vagyoni önállóság fontos előfeltétele, hogy tovább szélesedjék és erősödjék a termelőszövetkezeti tulajdon. A földtulajdon a födhasz- nálat továbbfejlesztésére vonatkozó törvényjavaslat is elsődlegesen ezt a célt szolgálja. Lehetőséget ad arra, hogy — megfelelő differenciálással és térítés ellenében — megszerezhessék a használatukban levő földek tulajdonjogát. — A törvényjavaslat lényege ebből a szempontból a nagyüzemi földtulajdon, a földhasználat, egységének fokozatos megteremtése, s megfelelő intézkedéseket tartalmaz a zárt keretekkel kapcsolatos problémák rendezésére is. A felszabadulás után a földreformmal megindult, majd a mezőgazdaság szocialista átszervezésével folytatódott nagymértékű' tulajdonos- változások bonyolult labirintusában kívánunk rendet teremteni. A törvényes szabályozás alapelvének egyrészt azt tekintjük, hogy növeljük ' a nagyüzemi hasznosítás alatt álló területet, másrészt, hogy — a személyi tulajdonjog tiszteletben tartásával — megakadályozzuk a spekulációt, és biztosítsuk minden talpalatnyi föld megművelését, — A földtulajdon és a föld- használat továbbfejlesztéséről szóló törvényjavaslat benyújtásakor szeretném hangsúlyozni, hogy kormányunk elsőrendű feladatának tekinti egyik legnagyobb nemzeti kincsünk, a termőföld védel- _ SFotytMáe a Z oktalan.) cikket eredeti szövegezésben fogadják el. Végezetül az országgyűlés egyhangúlag elfogadta az új Munka Törvénykönyvet. Ezután szünet következett, majd az országgyűlés Vass Istvánné elnökletével folytatta munkáját. Javaslatára úgy határoztak, hogy a mezőgazdasági termelőszövetkezetekről, valamint a földtulajdon és a földhasználat továbbfejlesztéséről szóló törvényjavaslatokat együttesen tárgyalják meg. Ezt követően dr. Dimény Imre, mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter emelkedett szólásra. Más képviselők felszólalása után Kállai Gyula bejelentette, hogy több képviselő nem jelentkezett hozzászólásra, ezért a törvényjavaslatról szóló vitát berekesztette, majd megadta a szót Veres József munkaügyi miniszternek, aki válaszolt az elhangzott észrevételekre. Ezután határozathozatal következett. Az országgyűlés egyhangúlag elfogadta a Veres József munkaügyi miniszter által elfogadásra javasolt két módosítást. Ezt követően az országgyűlés egy ellenszavazattal és két tartózkodással elfogadta Veres József indítványát, hogy a többi módosító javaslattal érintett törvénya vezetők nem tűrik a lógást, a fegyelmezetlenséget. Igen sokat számít, hogy hogyan t gondoskodnak az emberekről, jogos igényeiknek eleget tesznek-e. Egyre több vezető látja világosan, hogy ha az i üzemben jó légkört alakíta- : nak ki, az többet ér minden . adminisztratív kötöttségnél. A miniszter végül a szak- . szervezetek munkájának megnövekedett jelentőségéről . szólt. Az új Munka Törvény- . könyve tervezetét az orszúg- . gyűlésnek elfogadásra ajánlotta. Dr. Dimény Imre beszéde — A kővetkező evek feladatainak megoldásában nagy szerepük lesz a mezőgazdasági termelőszövetkezeteknek. Ezért nagyon fontos, hogy valamennyi zökkenőmentesen, jól illeszkedjék bele a gazdaság- irányításunk tervezett reformjával kialakuló új gazdasági környezetbe. E beilleszkedés legfőbb törvényes alapjait kívánja megteremteni az a két fontos törvényjavaslat, amelyet a Minisztertanács felhatalmazása alapján a tisztelt országgyűlés elé terjesztek. A mezőgazdasági termelőszövetkezetekről, valamint a földtulajdon és földhasználat továbbfejlesztéséről szóló törvénytervezetek szocialista társadalmunk széles rétegeit érintik, s ezért mind társadalmi, mind pedig gazdaság) előrehaladásunk szempontjából megkülönböztetett figyelmet érdemelnek. A beterjesztett javaslatok törvényerőre emelésével szocialista mezőgazdaságunk, termelőszövetkezeti mozgalmunk újabb fejlődési szakasza kezdődik meg. Engedjék meg ezért, hogy ezen a fordulóponton visszapillantsak a szövetkezeti mozgalom fejlődésére. — A termelőszövetkezeteink működésének, gazdálkodásának újabb szabályozása természetes következménye annak a folyamatnak, amely a mezőgazdaság szocialista átszervezésével kezdődött meg, s a szövetkezeti gazdálkodás általánossá válásához, megszilárdulásához, a mezőgazdaság, ban a szocializmus alapjainak lerakásához vezetett. — Pártunk a marxizmus— Teninizmus szilárd alapjaira támaszkodva dolgozta ki a mezőgazdaság szocialista átszervezésének irányelveit, s ezek érvényesítésének töret- Ienségét a szervező munka egész időszaka alatt biztosította. Az átszervezést, illetve a későbbiekben a fiatal szövetkezeti gazdaságok megszilárdítását szocialista társadalmunk minden rétege aktívan támogatta. Mezőgazdaságunk eredményesen oldotta meg az úgynevezett kettős feladatot: a tnézögasdasági termelés a §ao cialista álszervezés időszakában is növekedett. A nagyüzemi gazdálkodás rövid idő alatt alapvetően megváltoztatta a parasztság élet- cs munkakörülményeit, a szövetkezetek tagjai valóban a szövetkezetek gazdáivá váltak. Megismerték a nagyüzemi gazdálkodás módszereit. — A párt és a kormány helyes és következetes politikája, a parasztság hozzáértő, szorgalmas munkája nyomán a termelés növekedése lehetővé tette a lakosság élelmiszerfogyasztásának. a mezőgazda- sági és élelmiszeripari termékek exportjának emelését. Biztonságosabb a feldolgozó ipar nyersanyagellátása. Ugyanakkor a mezőgazdaság «ay^-tnüssaki bázisának fejlődése megkönnyítette a fáradságos paraszti munkát. Ezek a megfontolások és felismerések vezették a pártot és a kormányt az utóbbi évek több fontos, a mezőgazdasági termelést és a szocialista nagyüzemek fejlesztését, erősítését szolgáló intézkedés kezdeményezésében és megvalósításában, valamennyi a gazdaságirányítás reformjának szellemében született. Céljuk az, hogy a szövetkezetekben is megteremtsék az önálló vállalati jellegű gazdálkodás elemeit, illetve feltételeit — A fejlődést zavaró különböző tényezők mélyreható elemzése eredményezte azt a felismerést, hogy a gyorsabb ütemű előrehaladást sokban akadályozzák gazdaságirányítási rendszerünk fogyatékosságai, Mint kóstudomasu, saként a vállalat, gazdaságossá- gát. A miniszter ezután az új Munka Törvénykönyve néhány vonását elemezte. — A dolgozók számára iger fontos, hogy mennyit keresnek, de nemcsak az anyagiul döntik él, hogy megmaradnak-e munkahelyükön, vagy új állást keresnek. Az emberek többsége gy akran 5—10 százalékos jövedeleméinél* idősnél is többre becsüli, ha munkahelyén jó a légkör. 1» a munka szervezett, i A miniszter ezután utalt arra, hogy a Munka Törvénykönyvének előzetes tárgyalásain a munkaerő átcsoportosítása és a felmondást megköny- nyftő rendelkezések körül alakult ki a legtöbb vita. Ami a dolgozó foglalkoztatottságának várható alakulását illeti, Bggodalbmra nincs ok. Ismerétes. hogy a következő években az iparban sor kerül a munkaidő csökkentésére, ugyanakkor a termelő» mennyi- gége nem csökenhct. így ft termelékenység emelkedése cselén is általában szükség lesz a jelenlegi létszámra. A gyermekgondozási segély, a szülőanyák helyettesítése miatt, további munkások felvétele is szükségessé válik. — A jelenleginél is több munkaerőt foglalkoztatnak majd a textiliparban, vegyiparban, gépiparban. A népgazdasági terv a következő évekre több tízezer új munkahely létesítésével számol. Egyes helyeken, például a mezőgazdaságban és az építőiparban jelenleg is munkerőhiány van. Ugyanez a helyzet a könnyűipar számos ágában. Ezeken a helyeken a munkások újabb ezreit tudnák alkalmazni. Ezért ma már inkább a vezetők aggódnak a szabad felmondás lehetősége miatt. A vállalatok egyik legfőbb feladata azt vizsgálni, hogy milyen módon lehet növelni a dolgozók jövedelmét, s ennek megalapozá— A napokban emlékezett tneg a világ arról — kezdte beszédét —, hogy száz évvel ezelőtt jelent meg először nyomtatásban Marx örökbecsű műve „A tőke” első kötete. Ebben a nagy tudós feltárta azokat a törvényszerűségeket, amelyek a társadalom fejlődését mozgatják. Marx mutatott először rá, hogy a társadalmi fejlődés legfőbb mozgató ereje a termelő erők fejlődése, s hogy a legfontosabb éppen a dolgozó ember. Ezért nagy a jelentőségük azoknak a törvényeinknek is, amelyek a termelés cs az ember kapcsolatait szabályozzák, ezzel magyarázható, hogy már eddig' is tízezrek vettek részt az új Munka Törvénykönyve javaslatainak vitájában, és a sok ezer ember javaslatait figyelembe véve hagyhatja jóvá, teheti rá a pecsétet az országgyűlés, Tanácskozik oz orszáooy"lés
