Észak-Magyarország, 1967. szeptember (23. évfolyam, 206-231. szám)

1967-09-27 / 228. szám

2 SSZAKMAGYAKORSZAO Szerda, 196T szenfetnber TT Ülést tartott az 85KKP Központi mizotisag'a Kedden Moszkvában kibőví­tett ülést tartott a Szovjetunió Kommunista Pártjának Köz­ponti Bizottsága. A plénumon meghallgatták és megvitatták Leonyid Brezs- nyevnek, a Központi Bizottság főtitkárának beszámolóját .,A szovjet nép életszínvonala to­vábbi emelését biztosító intéz­kedésekről.” A plénumról kiadott hivata­los közlemény szerint az ülé­sen teljes egészében elfogad­ták azokat az intézkedéseket, amelyeket az SZKP Központi Bizottságának Politikai Bizott­sága dolgozott ki a szovjet nép életszínvonalának további emelésére. A plénumon meghallgatták és megvitatták továbbá Nyiko- laj Bajbakov, az Állami Terv­bizottság elnöke, miniszterel­nök-helyettes beszámolóját az 1968- as állami népgazdaság­fejlesztési terv, valamint az 1969- es és az 1970-es népgaz­daságfejlesztési terv terveze­teiről, továbbá Vaszilij Garbu­zov pénzügyminiszter expozé­ját az 1968-as állami költség- vetés tervezetről. A plenum részvevői alapjá­ban elfogadták az 1968, továb­bá az 1969 és az 1970-es évek­re szóló népgazdaságfejlesztési tervek előirányzatait, vala­mint az 1968-as állami költség- vetés tervjavaslatait. A hivatalos közlemény sze­rint a plenum Alekszander Selepint felmentette a Köz­ponti Bizottság titkárának te­endői alól, mivel ez év júni­usában a Szovjet Szakszerve­zetek Központi Tanácsának elnökévé választották meg. Gromiko—Rusk találkozó Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter hétfőn este a New York-i Waldorf—As­toria Szállóban Dean Rusk amerikai külügyminiszterrel folytatott megbeszélést. A két és fél óráig tartó ta­nácskozásról kiadott hivatalos közlemény szerint a két fél megvitatta a közel-keleti vál­ság és a leszerelés kérdését, beleértve az atomfegyverek további elterjedésének meg­akadályozására hivatott atom- sorompó-egyezmény tervezetet. A megbeszélések napirendjén szerepelt ezenkívül a Washing­ton és Moszkva közötti légi járatról szóló egyezmény kér­dése. Gromiko szovjet és Rusk amerikai külügyminiszter hét­fői első találkozójáról egyik fél sem nyilatkozott átfogóan, csupán azt közölték, hogy a megbeszéléseken napirend nélkül a problémák széles kö­re merült fel. Érintették a közel-keleti helyzetet, az atom- sorompó-egyezmény kérdését, a vietnami háborúról azonban nem folyt érdemleges vita. Mint ismeretes, Gromiko és Rusk a tervek szerint szer­dán újabb kétoldalú eszme­cserét folytat egymással, ez­úttal a szovjet küldöttség székhelyén. A dán miniszterelnök hét­főn találkozott Dean Rusk amerikai. Brown angol és Ni- kezics jugoszláv külügymi­niszterrel is. Miként az AP jelenti, Dean Ruskikal folyta­tott tanácskozása során Krag felkérte az amerikai külügy­minisztert, hogy az Egyesült Államok szüntesse be Észak- Vietnam területének bombá­zását. Az ENSZ-közgyűlésnék ked­di ülése magyar idő szerint 15.40 órakor kezdődött meg. Választók és választottak E mberközelség. Talán ezzel az eléggé gyakran használt szóval tudnék legin­kább érzékeltetni azt a viszonyt, amely napjainkban a tanácstagok és választóik kö­zött kialakult. Mintha az emberközelség kife­jezés ebben a viszonyban is újra visszakapná eredeti, tiszta tartalmát. Már a tanácsválasz­tásokat megelőző jelölő gyűlések hangulata, légköre is jól érzékeltette: munkára serkentő, eredményeket ígérő szoros emberi kapcsola­tok alakulnak ki választók és választottak között. Azok, akik több ilyen jelölő gyűlésen is részt vettek, tapasztalhatták, hogy nem elszigetelt, jelenségről van szó. Ha most be­ülünk valamely tanácstag fogadóórájára, ugyancsak ezt a sajátos, szinte meghitt han­gulatot, őszinte légkört tapasztaljuk. Pedig nem magától termett hangulat ez. Minden tanácstagnak magának kellett meg­teremtenie, kicsit, vagy nem is kicsit magá­nak kellett megküzdenie érte. Persze nem fortéllyal, nem jól kitervelt fogásokkal, nem is különböző, szépen hangzó ígérgetésekkel, hanem egyszerű emberséggel, őszinte szóval. Érdekesen alakult nemrégiben például Raka- caszenden a járási tanácstag fogadóórája. Az első félórában nem sok szó esett. Később azonban, amikor látták, hogy a tanácstag, a „járási ember” a felszólalók apró ügyeivel és a falu ügyeivel is olyan részletességgel fog­lalkozik, mintha saját gondja lenne, feloldó­dott a hangulat. Az egyik felszólaló azt is elmondta: bizony, előfordult már, hogy a lakók eljöttek valamelyik rendezvényre, de vagy nem jött előadó, vagy ha jött is, hát, csak éppen ott volt. Ennek a fogadóórának viszont alig akart vége lenni. Oldott beszél­getéssel múlt az este. A választók bíznak a választottakban. Ér­demes például emlékezni rá, hogy a mis­kolci járásban négyezernél több ember jött el a jelölő gyűlésekre, vagyis a választópol­gároknak körülbelül 75 százaléka. A vá­lasztók már ezeken a gyűléseken is a leg­különbözőbb közérdekű ügyekben kértek se­gítséget, közérdekű panaszokat tettek szóvá. Most pedig oldalakon sorolhatnánk azokai az intézkedéseket, amelyek az akkori beje­lentések, panaszok, kérések nyomán szület­tek. Nem vitás: a gyors intézkedések, sí eredmények még közelebb hozzák a válasz­tókat a választottakhoz. Hiszen éppen a3 eredmények bizonyítják legjobban, hogy súlya, ereje van a tanácstagi fogadóórája«! elhangzott szónak. A gyűlések, a fogadóórák sajátos hangula­táról, légköréről szólunk, emberközelséget emlegetünk. Természetes, hogy mindezt el­sősorban a tenniakarás igénye, az előbbre- lépés őszinte akarása teremtheti meg. És en­nek a lenniakarásnak, a közös szóértésneK igénye, vágya a gyűlések, a fogadóórák leg­apróbb mozzanataiban is megnyilvánul, vagi' megnyilvánulhat. Jó példát szolgáltatnak eh­hez a tanácsok vezetői is. Nemrégiben pél­dául Alsózsolcára látogatott a Miskolci Járási Tanács vb-elnöke, -elnökhelyettese, -titkára és a megyei tanács néhány fontos beosztású dolgozója, hogy az iskola tanítóival beszél­gessen az oktató-nevelő munka időszerű kér­déseiről, gondjairól. A tanács vezetői néni katedrára, nem elkülönített asztalhoz ültekj hanem a pedagógusok között foglaltak helyet. Bizonyos, hogy ez a tulajdonképpen jelenték­telen mozzanat is segítette a kialakult tartal­mas, érdekes beszélgetést. Ä néhány hónappal ezelőtti jelölő gyűlé­sek jó alaphangot pendítettek meg. Eá az alaphang most is tovább rezonát papjaink gyűlésein, fogadóóráin, a választók és a választottak szinte minden találkozásán,' Priska Tibor Eseményekről RÖVIDEN ENYHÜLT □ Guinea és Elefántcsont­part kedden kölcsönösen sza­badon bocsátotta egymás ál­lampolgárait, akiket korábban letartóztattak. Ezzel enyhült a két ország között hónapok óta tartó feszültség. létszám □ Az amerikai népszámlá­lási hivatal közlése szerint az Egyesült Államok összlakos­sága — beleértve a tengeren­túlon szolgálatot teljesítőket is — ez idő szerint 199 310 000. EGYEZSÉG □ Carlos Lacerda, a brazí­liai Guanabara szövetségi ál­lam volt kormányzója és Gou- lart volt brazil elnök, aki száműzetésben él Uruguay fő­városában, hétfőn politikai egyezséget kötött Montevideo- ban. Az eddig egymással szemben álló két politikus le­szögezte ebben az egyezmény­ben, hogy „a jelenlegi brazíliai politikai válság békés megol­dásához az egész nép egysége szükséges.” ELÉGETIK □ Október elsejétől az an­gol börtönökben megszüntetik a testi fenyítés eddig törvé­nyes rendszerét. A botokat és a „kilenéfarkú macskának” nevezett korbácsokat Jenkins belügyminiszter rendelete ér­telmében elégetik, hogy elejét vegyék a kínzószerek spekulá­ciós üzleti árusításának. HANOI □ Tíznapos majdnem teljes csend után Hanoiban kedden ismét felbőgtek a légvédelmi szirénák és hallatszott a lég­elhárító ütegek, valamint a föld-levegő rakétaegységek döreje. A támadó amerikai gé­pek nagy magasságban húztak el az észak-vietnami főváros felett. Az ADN hírügynökség jelentése szerint a gépek Ha­noitól 20 kilométerrel északra fekvő területekre szórták le bombáikat ' FÖLDRENGÉS □ Heves földrengés rázta ftieg kedden hajnalban a ma­cedóniai Kicsevó falut. Jelen­tések szerint az épületek falai megrepedtek és több ház ké­mény® leomlott. A lakosság pánik erűen menekült az ut­cákra, de — eddigi hírek sze­rint — emberéletben nem esett kár. Kiállítás nyílik a Nagy Októberi Szocialista Forradalom félévszázados jubileumán a Műcsarnokban Gazdag kiállítási anyag ér­kezett a Szovjetunióból a na­pokban a Magyar Munkás- mozgalmi Múzeum címére: a Nagy Októberi Szocialista For­radalommal kapcsolatos ere­deti dokumentumok, tárgyi emlékek, képzőművészeti alko­tások. Az október végén, vagy november elején a Műcsarnok­ban megnyíló kiállítás anyagá­nak több mint ezer darabját a moszkvai Forradalmi Múzeum bocsátotta a magyar társintéz­mény rendelkezésére, de nagy értéket képviselő küldemény érkezett a Lenin Múzeumból is. A Lenin Múzeum küldte el Budapestre annak az öltö­zéknek — télikabátnak, zakó­nak és mellénynek — pontos mását, amelyet Lenin az elle­ne elkövetett merénylet alkal­mával viselt. i Gazdag anyag szemlélteti majd a kiállításon a szocia­lista forradalmat követő évek fejlődését is. Bemutatják a szovjetország népművészeinek alkotásait, dísztárgyakat, hím­zéseket, fa- és csontfaragáso- kat. A tárgyi emlékek, zászlók, jelvények és bélyegek mellett nagy értéket képviselnek a több mint fél évszázadot fel­ölelő időszak nagy jelentőségű dokumentumainak eredeti, pél­dányai, és xerox-másolatai is. Bombák robbanlak Athénben Három bomba robbant hét­főről keddre virradó éjszaka Athén központjában. A három robbanás különböző helyeken rövid néhány percen belül követte egymást. Az első bomba a legfelső bíróság udvarán robbant, szemben azzal a házzal, amelyben az amerikai katonai segély lebonyolításával meg­bízott misszió székel. A má­sodik és harmadik bomba az athéni tiszti klub közelében robbant fel, két háztömbnyi távolságra a királyi palotától. A robbanások anyagi kárt okoztak, sebesülés azonban nem történt. A tsz-elnöknek sürgős el­foglaltsága akadt, nem lehetett ott, amikor a hízott marhát átvették, pedig ugyancsak szeretett volna ott lenni. Szólt az átvevőnejk, hogy utókalkulációt kér, s azt ve­zessék rá az átvételi okmány­ra. Amikor hazatért, első dol­ga volt, hogy megnézze az át­vételi okmányt — nos, nem szerepelt rajta kívánsága. Azonnal írt Budapestre. „Ilyen és ilyen számú szállítmány ér­kezik önökhöz, kérem, szíves­kedjék utólag kalkulálni, az állatokat minősíteni.” Az ered­mény meglepő volt — a tizen­öt darab állat közül csak egyet értékeltek alul. a többit mind felül, és a különbözet több, mint tízezer forint volt. Az Állatforgalmi Vállalat kifizet­te a különbözetet. Ha az elnök nem lett volna olyan, amilyen, egy termelő- szövetkezet elesik ettől az ösz-^ szegtől. Megmondom gyorsan, hová akarok kilyukadni — oda, hogy a termelőszövetkezeti ve­zetőknek egyenlő partnerként kell tárgyalniuk, esetleg vi­tázniuk az állami vállalatok embereivel. Nem azért, mert ezeknek a vállalatoknak képr viselői eleve be akarják csap­r Egyenlő partnerek 'Ullllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllt1111111111111111111IIIIIIIIIIIIIIIIIIIIP' ni a kevésbé képzett, alkudo­zásban járatlan termelőszövet­kezeti vezetőket. Ezt nem szabad feltételeznünk, azt vi­szont igen, hogy a tévedés lehetősége mindkét oldalon fennáll, sőt, az sem lehetet­len, hiszen az ember esendő, hogy az előnyök megítélésé-^ ben hajlamosak vagyunk a részrehajlásra. Egyszer részt vettem egy te­hénistálló átvételében. Száz férőhelyes, magtárpadlásos, ön­itatós, egyszóval modern te­hénistálló volt, ára majd más­fél millió. Az átvevők mun­kája már vége felé járt, min­denkinek a jegyzőkönyv alá­írását követő borozgatás járt az eszében, amikor befutott egy mérnök. Testes, kopaszo­dó férfi volt. Kezébe vette az átvételi papírokat, térült-for- dult, egyszer csak rámutatott az istállót körülölelő beton­járdára, kérte, ássanak le mel­lette néhány helyen. Mérőlé­cet vett elő, méricskélt, aztán számolt, ha jól emlékszem, lo­garléccel. hogy gyorsabban vé­gezzen. És közölte „kutatásá­nak” meglepő végeredményét: harminchétezer forinttal keve­sebbe került az istálló. Az átvételi bizottság meglepődött, utána néztek a dolognak — és az építővállalalt embere ezt mondta: „Hogy ez a kopasz mért nem késle le a vona­lot?.! . ..” Aligha várható, hogy egy tsz-elnök ehhez is értsen, vi­szont kiépíthet olyan kapcso­latokat, amelyek ilyen esetben gyümölcsözően hathatnak visz- sza a termelőszövetkezetre. Példáimat az életből ve­szem, azért, hogy érzékeltes­sem vele a problémát: tsz- vezetőinknek föl kell nőniük feladatukhoz, egy közösség kis és nagy ügyeiben a lehe­tő legjobban kell eljárniuk. Azt az önállóságot, mely a gazdaságirányítás új rendsze­rében rájuk vár. a tsz hasz­nára kell kamatoztatniuk. Tu­domásul kell vennünk, hogy az állam és a termelőszövet­kezet érdeke nem ellentétes, de megvalósulása ellentmondá­sos is lehet. Sok szubjektív szándék, emberi mentalitás, s Még mindig kocsma Azzal is érvelhetnénk, hogy Novajidrány fő útvonal men­tén helyezkedik el. Mondhat­nánk: igen rossz fényt vet a községre az országúton áthala­dó külföldiek előtt, hogy az emberek a kocsma előtt cso­portosulnak szinte napról napra. Mondom, érvelhetnénk vele, igazunk is lenné, de nem ez az clsődlegés baj. Főleg a köz­ség lakóinak kellemetlen, hogy nincs egy kulturált, rpndes, kis­vendéglő a faluban, ahová be- térhetnének egy pohár sörre, vagy kávéra. Áz emberek itt is igényesebbek, s joggal kifogá­solják, hogy a novajidrányi italbolt még mindig a régi ér* telemben vett kocsma benyo­mását kelti. A helyi tanács már 400 négyszögölnyi telket is biztosí­tott az elképzelt és kívánt kis­vendéglő részére. A földmű­vesszövetkezetnek állítólag pénze is van erre a célra, de évről évre nem tudják felhasz­nálni. mert nem találnak kivi­telezőt. Jó lenne, ha valamelyik'épí­tő vállalatunk segítségére si­etne a novajidrányiaknak. Utó­végre nekik is joguk van a kul­turáltabb, igényesebb szórako­záshoz. (a. i.) Színes rövidfilm-műsor októberben Színesnek, gazdagnak, válto­zatosnak ígérkezik a mozik októberi rövidfilm-műsora. Ki kell emelnünk a gazdag kíná­latból Kolonits Ilona érdekes hangvételű alkotását, az Ódá-t, amint már mondottam: rész- rehajlási törekvés keresztezi. Van rá eset, amikor az állam megbízottja figyelmezteti a tsz-elnököt a termelőszövetke­zet érdekeinek tiszteletére. Az egyik termelőszövetkezet gépet vitt javítani a gépállo­másra. Az elnök figyelmeztet­te az átvételre küldött trakto­ristát, hogy legyen körültekin­tő. A tfaktorista pedig úgy lett. beletúrkált a költségki­mutatásba is, és egyből szemet szúrt neki, hogy a gépjavító bejáratás! üzemanyag-költsé­get is felszámolt Kiverte a tüzet. „Kérem, mi a traktort tele tartállyal hoztuk ide, ne tessenek átejteni,..” Ment is az igazgatóhoz, és törülték az üzemanyag árát. Ez az eset is azt igazolja, hogy nem árt né­ha szemfülesnek lenni. E lnökeink, termelőszövet­kezeti vezetőink mind jobban értik dolgukat. Tapasztalataik tárháza megle­hetősen gazdag. Merítsenek hát belőle minél tudatosab­ban, hogy valóban méltó part­nerei legyenek mindazoknak, akikkel termelési és kereske­delmi kapcsolatra lépnek, tud­ják védeni a tsz érdekeit. Gulyás Mihály amelyben Kuczka Péter költe­ménye, Kalló Viktor szobra és Raszter Károly grafikája a fő­szereplő. A film azt kívánja megmutatni, hogyan ihlett® meg Lenin alakja a művésze­ket. Érdekes riportfilmnek ígér­kezik Vas Judit Ki a barátod? című alkotása. A kisfilm a kü­lönböző korú gyermekek kap­csolatainak alakulását mutálj3 be. Felvételeit Herskó Anna készítette. Egy másik riport- film, az NDK művészeinek al­kotása, Szudánban jártunk címmel a nagy területű afrikai országot vázolja fel. Leningrad környékét mutatja be különbö­ző évszakokban a Valdajt etü' dök című színes szovjet alko­tás, Ausztrália sajátos, érde­kes állatvilágát pedig a bolgéf Különös állatok villantja fel. A rajzfilmek kedvelői két­szer is találkozhatnak Gusz­távval (Gusztáv és a gazdaO rokon, Gusztáv pihen); a2 ügyeskedőkről, a mindig má­sok munkájának gyümölcsét élvezőkről kapnak szatirikus képet a jugoszláv A Ja 1-ban, s derülhetnek a bolgár AttraU* ció-n. Végezetül három . Vitápn'Aj gazin egészíti ki az október* kisf i lm * prog ra mot. i (

Next

/
Thumbnails
Contents