Észak-Magyarország, 1967. szeptember (23. évfolyam, 206-231. szám)

1967-09-19 / 221. szám

Redő. 1967. szeptember 19. ESZ ARMAGY ARORSZAG 3 Kitűnően sikerült a borsodi polgári védelmi nagygyakorlat Eredményes harc a feltételeseit atomcsapás ellen •.Sebesült” mentése. ^adóznak: alomcsapás érte Miskolcot! . Csak nagygyakorlat, csak ‘^tételezés. A kirándulókkal {fii kisvonat vígan zakatol a “ükk felé, Miskolc felett nem tornyosul atomfelhő, de né- hány ezer ember, polgári vé- foltni erőink egy része na­ismeretekből vizsgáztak szep­tember 17-én, vasárnap. Percek alatt egész kis pol­gári védelmi hadsereg jött mozgásba. Csaknem hétezer főnyi polgári védelmi erő és az érintett területek tízezer lakosa vett részt a nagygya­korlaton. Munkájuk olyan volt, hogy a szemlélő, bizony, néha megfe­ledkezett. róla, hogy csak gya­korlatról van szó. A nagygyakorlatban rész­vevő falvak szolgáltatták a legnagyobb, a legkellemesebb meglepetést. A feltételezés sze­rint a nukleáris felhő Sajópet­Az egyik sugárellenőrzö állomáson. K?on komolyan veszi a paran­csot. Hiszen abból vizsgáznak, ~fgyan készültek fel életeink értékeink megóvására, meg­mentésére. Ezt kellett és még {fokozottabb mértékben ezt ®ell tenniök, és ez a köteles- ®égünk valamennyiünknek, foert imperialista körökben *Jem mondtak le egy háború kirobbantásának lehetőségei­ül. „ »Emberi kötelességünk min­den olyan ismeretet megsze- amely nélkülözhetetlen «fckor, amikor magunkon, csa­Á nagy gyakorlat leglátvá­nyosabb része a feltételezett támadás központjában, Mis­kolc peremén, a Szentpéteri- kapui városrész környékén zajlott le. Itt elsősorban az egészségügyi, a műszaki, a vegyvédelmi, a szállító és a tűzvédelmi alakulatok tettek tanúbizonyságot alapos felké­szültségükről. Néhány rövidke óra alatt kétezer „sebesültet” mentettek ki, részesítettek el­sősegélyben, mentesítettek su­gárszenny eződéslől. Négyszáz súlyos sebesültet az edelényi rí, Sajólád, B6cs irányába sod­ródott Sajópotriben a kimenekítés megszervezése és végrehajtása volt a gyakorlat célja. Megszólal a hangoshíradó, sugárveszélyt jelez. Szinte per­cek alatt útrakész a falu mint­egy 700 lakosa. Olyan a rend, a szervezettség, a fegvelem, hogy azt csak egyenruhás ala­kulattól várhatná el az em­ber. A védőeszközöket, a gyá­rilag és házilag készített lég­zésvédőket is használják. A falusi lakosság hasonlóan fegyelmezett, a gyakorlat je­lentőségét megértő magatar­tásával találkozunk Sajólá- don, ahol a védekezés másik módszerét, az elzárkózást gya­korolják. Kihaltnak tűnik a falu. Se­hol egy lélek.. O. Kiss István tanácselnök, polgári védelmi parancsnok kalauzolja a szem- lebizottságot. Minden ajtó és ablak zárva, papírral, rongy­csíkkal, műanyag lepellel el­tömítve, a kutak letakarva. Így védekeznek a radioaktív szennyezettségű por ellen. Bőcsön az állategészségügyi szolgálat vizsgázik hasonlóan kitűnőre. Borsodszirákon, ahol a feltételezés szerint biológiai fegyvert alkalmazott az ellen­ség. kézi és gépi felszerelések­kel, sőt, repülőgép segítségével fertőtlenítettek sikeresen. llíeg szatmarctegcn áh gabonabcfíivó segítségével szűrik l szennyezett levegőt a bocsi Haladás Tsz Istállójában, A nagygyakorlat minden mozzanata, a különböző szak- szolgálatok és a lakosság tu­datos, lelkes tevékenysége azt bizonyította, hogy a polgári védelem teljesíteni tudja fel­adatát.- (T. S.—bx. GtJ Wie ém wík N em is olyan régen, amikor Négyes köz­ségben ledöntöttek Lemberkovics Jenő magyar királyi honvédszázadosnak, az t919-es ellenforradalom egyik vezérének em­lékművét,, a szoborból lekötözött befőttesüveg került elő. Benne iratok az utókor számára. A ludovikás „hős” érdemeit méltató írások mellett terjedelmes tanulmányt találtak a község életéről. A tanulmányból sok mindent megtudunk. Kiderül, hogy Négyes, akár a többi Tisza menti község, soha nem tartozott a könnyű életűek közé. Lakói szegények voltak, és so­kat szenvedtek A nyomoron kívül a víz volt a legnagyobb ellenségük. Akkor is, ha volt, akkor is, ha nem volt. „Négyes község em­beremlékezet óta, árvíztől nagyon sokat szen­vedett. Nemcsak a Tisza, hanem az Eger patak vizétől is, amely majdnem minden év­ben elborítja a réteket...” Azután: „Egész községben ez ideig nem volt jó ivóvíz.” „Téli időkben ezelőtt az Eger patak vizét itták.” A tanulmány 1936-ban készült.“ A helyzet azóta valamelyest javult. De az ivóvíz mind­máig sok gondot okoz a község lakóinak. S a szomszédos Borsodivánka, Egerlövö, meg a többi falu helyzete sem rózsásabb. A talajvíz nem alkalmas ivásra. A sekély kutak vize gyakran fertőzött. A KÖJÁL minősítése sze­rint ezek az ásott kutak semmiképpen sem fogadhatók el. Igen, de inni kell. S amíg csak rossz víz van, nincs mit tenni, az emberek ezt isszák. Mind sügetöbbé vált hát a probléma megol­dása. A Mezőkövesdi Járás Tanácsa, a köz­ségi tanácsok és a Vízügyi Igazgatóság felka­rolták a vízellátás megjavítását. De mivel ilyen bajok az országban másfelé is akadnak, s az államkassza sem kifogyhatatlan, a lakos­sághoz fordultak. Községi törpevizmü társu­latok szervezését kezdték meg. Aláírásokat gyűjtöttek a falvakban. Amikor egy-egy köz­ség lakóinak 80 százalékát siKerült. beszer­vezni, falugyűléseket hívtak össze. Borsodivánka lakói egyhangú igennel sza­vaztak. Családonként -1 ezer forintot is fel­ajánlottak az egészséges ivóvízért. A négve- siekről úgy mondják, nehezen mozdithatóak, konzervatívok. De amikor a víz került szóba, ók sem sokat haboztak. Megalakult a négyesi törpevízmű társulat is. Őket Egerlövö követte, s napirenden van a kérdés Tiszavalkon is. Rég nem látott, forró hangulatú gyűlések voltak ezek. Az emberek érveltek, vitatkoz­tak, javaslatokat, tettek. Nem az volt a kér­dés, kell-e vízmű. Többet akartak. Nem elég, ha csak az utcán létesítenek 200 méterenként „köz-kifolyókat” Az igények nőnek. Jöjjön be a víz az udvarba! S onnan majd, ha még cgv kis pénzük lesz, tovább mehet a kony­hába. Nem lesz álom a fürdőszoba, a zuha­nyozó sem többé. A Tiszát menti községek lakói kultúráltabban, egészségesebben akar­nak élni a jövőben. Joguk van hozzá. Arról is sok szó esett, hogyan valósítsák meg a terveket. Mi az, amit a lakosság tár­sadalmi munkában is megcsinálhatna. Szíve­sen vállalnák, hogy kiássák a szükséges ár­kokat. A csöveket összeszerelnék esetleg a tsz-ek szakemberei is. Ahol az emberek ennyire szívükön viselik sorsukat, s cselekedni is ennyire készek, olt az állami segítség sem maradhat el. A járási tanács most azon fáradozik, hogy ha lehet, állami dotációval biztosítsa: sehol ne legyen több a hozzájárulás családonként 3 ezer fo­rintnál. De akármennyi is lesz a véglegesen megállapított összeg, senkinek sem kell egy összegben kifizetni. OTP-hitelt kapnak rá. a 3—4 ezer forintos kölcsönt hat, vagy tíz év alatt kell majd visszaadni. Ez havi 40—50 forintnál nem jelent többet.. M egéri? Nem kétséges. Egy-két év és az említett községek elfelejtik, mi az a rossz víz. Természetessé, megszokottá válik számukra a fürdőszoba. A járási tanács kis sárga röplapokat nyomatott: „Jó víz, jó egészség” és „Inkább ma. mint holnap.” Valóban. Mások is követhetik a példát, Saját érdekükben. Flanek Tibor Jól halad as munka a miskolci Megyeszerte lendületesen haladnak az őszi mezőgazda- sági munkák. A két legfonto­sabb tennivaló, az őszi szán­tás-vetés és a kapásnövények betakarítása van napirenden. A legsürgősebb feladatok mi­előbbi elvégzésén fáradoznak a miskolci járás mezőgazdasá­gi nagyüzemeiben is. A já­rási tanács végrehajtó bizott­sága, majd a mezőgazdasági állandó bizottság intézkedési tervet dolgozóit ki, ós ebben javaslatokat tett a munkák sorrendjére. A hasznos irány­elveket, a jó tanácsokat ered­ményesen kamatoztatják a A bécsi Haladás Termelő- szövetkezetben a nyári aszály idején alaposan kihasználták a rendelkezésükre álló két. ön­tözőberendezést. Ennek kö­szönhetik, hogy nemcsak a hatvan holdas kertészetben teljesítik magasan túl a bevé­teli tervet, hanem kapásaik is jó termést ígérnek. A negy­ven holdas cukorrépa-táblát például két alkalommal is megöntözték. A kiadós mes­terséges esők eredményeként a nagy szárazság ellenére 200 mázsás átlagtermést várnak holdanként Az őszi vetéseket is meg­kezdték már a termelöszövet­1 termelőszövetkezetek, bár a hosszan tartó aszály egy iijeig hátráltatta a szántást és a vetést. Az esőzés — tájékoztattak a járási tanács mezőgazdasági osztályán — feltétlenül jól jött, kedvező lendületet adott a munkának. A járás termelőszövetkezetei igen he­lyesen tették, hogy a csapadé­kos időjárás után nyomban hozzákezdtek a korábban fel­szántott földek elmunkálásá- hoz, ezzel együtt az őszi szán­tás jelenleg mintegy hatvan­nyolc százalékra áll a járás területén. Többfelé elkezdö­kezetben. Földbe kerültek az őszi takarmánykeverékek, s egy ötven holdas táblán az őszi búza is. A vetőszántáso­kat idejében elvégezték, s így minden őszi kalászosukat idejében el tudják vetni. Az idén 770 hold átlagában 15 mázsán felüli átlagtermést értek el búzából. A tsz szak­emberei szerint, elsősorban a jó magágynak, az idejében el­végzett vetésnek és a felemelt, 160 kilós vetőmag-fejadagnak köszönhetik a jó termést. dött. az őszi takarmánykeve­rékek és a rozs, valamint az , őszi árpa vetése is. Ezekből ! 650 holdon földben van a ; mag, és helyenként megkezd­ték a búza vetését is. A betakarítás továbbra is az időjárástól függ. Sokfelé ássák a krumplit, járási átlagban mintegy 40 százalékra becsül­hető az elvégzett munka ér­téke. Megkezdődött a cukor­répa ásása is, valamint a ház­táji gazdaságok kukorica-ter­mésének behordása. Gépek­kel takarítják be a silókuko­ricát, és természetesen az idő­járástól függően, hamarosan a tsz-ek tábláin is megkezdő­dik a kukoricatörés. Helyt kell adnunk több ter­melőszövetkezet panaszának. Ónodon és Bőcsön, noha elég nagy’ területen vetnek kenyér­gabonát, a talajt műtrágya nélkül kellett előkészíteniük, mert az AGROKER-től nem kapták meg a kért mennyisé­get. Ismeretes a panasz a já­rási tanács mezőgazdasági osztálya előtt is, ahonnan — miután a járás területén sok­felé küzdenek hasonló gond­dal — írásban kérték a válla­latot, sürgesse meg a műtrá­gya kiszállítását. Igaz, hogy az AGROKER „benne van” a vállalt határidőben, tehát a papírforma szerint nincs ké­sésben, mégis egyetértünk a termelőszövetkezetek kérésé­vel: mielőbb küldjék 1c az igényelt műtrágyát, hogy a szakszerű őszi munkáknak ez se legyen akadálya. Kihasználták az öntözőberendezéseket Fizetnek a kapások Borsodiak Veszprémben Megnyitották a tokaj-hegyaljai heteket A közelmúltban Veszprém­ben rendezték meg a KISZ vegyipari védnökség IV. mű­szaki fejlesztési konferenciá­ját. A konferencián több száz fiatal mérnök vett részt, és harmincnál több előadás hangzott cl A több napos ta­nácskozáson a Tiszai Vegyi­kombinát és a Borsodi Vegyi­kombinál is képviseltette ma­gát. Az immár hagyományosan ! minden esztendőben sorra ke­rülő tokaj-hegyaljai hetek idei rendezvény-sorozata szeptem­ber 17-én, vasárnap megkezdő­dött. Tokajban, a helytörténeti múzeumban szép számú érdek­lődő előtt Varga Gáborné, a megyei tanács vb-elnökhelyet- tese, országgyűlési képviselő mondott megnyitó beszedet, méltatta az ünnepi program- sorozat jelentőségét. Ezután került sor a Tokajban élő-al­kotó festőművész, Tenkács Ti­bor kiállításának megnyitásá­ra, majd a helyi földműves- ! szövetkezet énekkara és a I miskolci zeneművészek adtait I hangversenyt. szükségkórházba szállítottak. Orvosok, ápolónők, háziasszo­nyok, gyári munkások, bányá­szok, vasutasok és diákok vol­tak a gyakorlat, végrehajtói. ládánkon, embertársai n ko n kell segíteni!” — hangzik a polgári védelem egyik jelsza­va. E szervezet erői a lakos­sággal vállvetve ezekből az «, Békés szeptemberi vasárnap “Vönyörű nyárvégi, kissé már "Szies hangulatú, kiránduló De valahol, a megyei pol- “fi védelmi parancsnokságon

Next

/
Thumbnails
Contents