Észak-Magyarország, 1967. augusztus (23. évfolyam, 179-205. szám)

1967-08-02 / 180. szám

Szerda, 19Ä7. augusztus Z. ßSZAKMAGYARORSZAG 3 Pafak­halál Reggel korán, a káni­kula elől menekülve ér­keztem a Bükkbe, és le­telepedtem egy csobogó, kanyargó, kedves kis pa­tak mellé, buja mogyo- róbokrok árnyékába. Csodáltam a kis patak csacsogó buzgóságát, ho­gyan bír létezni, élni ebben a forróságban. El­sétáltam vagy másfél ki­lométert, és láttam, hogy a hegy oldalából több helyen bugyog elő a víz, a források kristálytiszta igyekvéssel táplálják patakocskáikat. ' Délig hallottam a játé­kos vízcsobogást, majd arra figyeltem fel, hogy egyre halkul, a játékos hangok megszűnnek, majd minden zaj elhalt, mint fellazult húron a dallam. Egy óra elmúlt, fél kettőre járt. Indul­tam, hogy kiszedjem a vízből „behűtött” gyü­mölcseimet, s nagy meg­lepetésemre — víz már nem volt. Teljesen kiszáradt, el­tűnt, elillant a patak, felszippantotta a rekord­döngető hőség. Elszomo­rodtam. Sajnáltam a kis patakot, a vízcsobogást, a fodrocskák üdítő hatá­sát. Búsan ebédeltem meg. A patak meghalt — mondtam magamban, amikor hazafelé indul­tam. De másnap reggel, amikor ismét megérkez­tem a kies völgybe — feldalolt hozzám az újjá­született víz kedves hangja. Üdén, vidáman, nagy biztatással. Mintha azt dalolta volna: sose búsulj! A természet erős! Meghal, de örökké újjászületik. És a termé­szetnek része az ember is. Fekete mérleg Borsodban 739 üzfeteisi baleset 6 hónap alatt Bolgár vendégek Tokaj Hegyalján Tavaly nyáron a Nyíregy- ban a híres szabolcsi almater- gosítást adtak saját otthoni házi Tanárképző Főiskola bio- mesztéssel ismerkedtek meg gyakorlatukról, szövetkezeti lógia-mezőgazdaságtan szakos néhány nyíregyházi, szabolcsi gazdaságuk gépesítéséről, hallgatói külföldi üzemi gya- és szatmári termelőszövetke- Tapasztalatcserének tekintik korlaton voltak Bulgáriában, s zetben, ezt a hetet pedig To- zempléni tanulmányútjukat a Kricsim községben a Pavel kaj-Hegyalján töltik, hogy be- baráti országok kolhozparaszt- Nacskov nevét viselő kolhoz hatóan tanulmányozzák a tör- jaj s elragadtatással beszél- látta őket vendégül. Felejthe- ténelmi múltú borvidék szőlő. tek arról a kedvességről ven teilen három hetet töltöttek a kultúráját. rléeszeretptről amellvel ’eeész magyar fiatalok a kricsimi Sárospatak volt hegyaljai Tokaj-Hegyalján fogadták szövetkezetben, hiszen Dél- kirándulásuk első állomása, g^et. Bulgáriának ezt a körzetét ahol Tóth József, a községi ta- méltán nevezik bolgár Kali- nács vb-elnöke meleg szavak- íorniának, ahol elsősorban kai köszöntötte a kedves ven- zöldség-. gyümölcs- és szőlő- dégeket. Ezután Filep Antal termesztéssel foglalkoznak. A igazgató kalauzolásával megte_ korszerű, nagyüzemi kerté- kintették a Rákóczi-vár neve- szetben sok hasznos gyakorlati zetességeit, majd a XVII. szá- ismeretet szereztek a magyar zadi Rákóczi-pincében a bor­fiatalok, és igen meleg barát- kezelés, a borászat időszerű Ságot kötöttek a testvéri bol- munkálataival ismerkedtek, gár emberekkel. Ugyanilyen célból ellátogattak Most kerül sor a kricsimi a tokaji, a tarcali gazdasá- kolhoztagok kedvességének vi_ gokba, pincészetekbe és a má- szonzására, s ennek során Ki- di palackozó üzembe is. Min- rov elvtársnak, a szövetkezeti denütt nagy érdeklődéssel kí- gazdaság elnökének vezetésé- sérték a korszerű nagyüzemi vei 35 kolhoztag látogatott el munkákat, s a magyar szak- Nyíregyházára. Az első napolt-’ emberek kívánságára felvilá­Valamikor azt mondták, hogy az életveszély, a sok sé­rülés, a gyakori baleset a bá­nyászkodás velejárója. Azután kiderült, hogy nem a szakma az oka a könnyt, bánatot fa­kasztó eseményeknek, hanem a fegyelmezetlenség, az előírá­sok, a szabályok megsértése. Ma viszont alig van Ma­gyarországon olyan szakma, amely annyi áldozatot követel­ne, mint a közlekedés. A hét­végi baleseti krónikák két- ségbeejtőek. És nem az utak, a gépjár­művek, hanem a fegyelmezet­lenség, ■ a meggondolatlanság, a közlekedés rendjének meg­sértése okozza a tragédiákat. — Hat hónap alatt 730 köz­lekedési baleset volt Borsod megyében. Közülük 18 halálos kimenetelű. Ez igen figyelmez­tető adat. Jóllehet, a mi vidé­künkön nincs olyan magas fokú emelkedés, mint a szom­széd- megyékben, azonban ná­lunk is 5,7 százalékkal több a baleset, mint az előző év ha­sonló időszakában — tájékoz­tatott Szabó Győző őrnagy, a megyei rendőrfőkapitányság közlekedésrendészeti osztályá­nak vezetője. Két térkép van irodájának falán. Az egyik Borsod megye úthálózatát, a másik Miskolc közútjait ábrázolja. Mindkét térképen színes karikák jel­zik a baleseteket. A piros­fehér kör az ittasságot, egy másik jelzés a súlyos balese­tet, a sárgák pedig az össze- canást. Némely vidéken és A Gömöri pályaudvar komplexbrigádja győzött Fiatalok építik Az önkéntes KISZ építőtábor lakói a balatoni műét építkezésénél Velencéről, a „Ilessz Károly” KISZ önkéntes épí rból ina dnak és Sukoró környékén építik az új, szélesnyomtávú balatoni műutat. A nyár folyamán kéthetes csoportokban vált­ják egymást. jainkon. Nemrég alakult meg a miskolci rendőrkapitánysá­gon is a városi és a járási közlekedésrendészeti alosztály, tevékenységükkel máris talál­kozhatunk a városban és a já­rás területén egyaránt. Vár­ható, hogy még fokozottabb lesz az ellenőrzés. Állandóan utcán lesznek a közlekedésren­dészet emberei és szigorúan, de igazságosan fognak fellépni azokkal, akik a volán mellett juttatják kifejezésre „vak­merőségüket”. Fejlett techni­kai eljárásokkal ellenőrzik a* utakat, üldözve a szabálytalan* ságot. A kritikus csomópontokon és útvonalakon szigorítják első­sorban az ellenőrzést. Gondo­lunk itt Miskolcon a Kun Béla és a Bajcsy-Zsilinszky utca kereszteződésére, ahol egyébként a csúcsforgalmi idő­ben rendőr irányítja a forgal* mat, a Béke tér környékére^ az Egyetemvárosnál levő ta­polcai elágazásra, Diósgyőrben az osztott pályás útszakaszra, a városon kivül pedig első­sorban a Miskolc és Nyékiád* háza közötti 3. számú útvo­nalra, a sajószentpéteri or­szágúira, Kazincbarcika térsé, gére és a szikszói fő útvonal­ra. • A balesetek növekedésévé! párhuzamosan növekedett a gépjármű biztosítások alapján kifizetett összeg is. Megyénk­ben 6 hónap alatt csaknem 300-an jelentettek kárt. S eb­ben nincsenek benne a külföl. diek által okozott balesetek. A károk egy része több tízezer forint nagyságrendű. Sőt, 91 járadékos személyt tartanak nyilván Borsodban, akiknek éppen a kötelező biztosítás alapján rendszeres havi jára­dékot fizet jövedelem kiegé­szítésképpen a biztosító. Ak­tuális erről beszélni, hiszen augusztus 1-ig kellett befizetni a kötelező biztosítást. Sajná­latos módon vannak, akik szükséges rossznak tekintik, holott számos bizonyíték van rá, mily gyorsan siet a biz­tosító a károsultak segítségére. Borsodban aránylag kevesen élnek az önkéntes Cascó biz­tosítási lehetőséggel. Az autó- tulajdonosoknak csupán 15 százaléka rendelkezik vele. Vannak, akik csak első bal­esetük után kötik meg a biz­tosítást. • így fest tehát Borsodban * közlekedés fekete mérlege. A gépjárművezetés vitathatatla­nul bonyolult tevékenység. Előzéskor például a vezetőnek a legegyszerűbb esetben i4 három jármű mozgásának sok­sok variációjával kell számol­nia. Ilyen helyzetekben a meggondolatlanság, a felelőt­lenség, a rosszul értelmezeti vakmerőség tragikus kimene- ‘élű lehet. Gondoljanak hát Tre azok, akik volán mellé ülnek. Paulovits Agqstopt i némelyik útszakaszon feltűnő, en sűrűn vannak a jelzések. — Mi a leggyakoribb bal­eseti forrás? — kérdeztem. — Sajnos, a gyorshajtás, a szabálytalan előzés és a kö­vetési távolságok megszegése okozza a legtöbb bajt. Az it­tasság csökkent, azonban még -ma is előfordul, hogy alkohol hatása alatt vezetnek gépjár­műveket, A legSzomorúbb, hogy italbolt-vezetők néha szeszes itallal szolgálnak ki olyan személyeket, akik bukó­sisakkal térnek be a presszóba vagy az italboltba. Ilyen ese­tekben. eljárást folytatunk majd a boltvezető ellen — mint tettestárs ellen — mondta Szabó Győző elvtárs. — A legtöbb balesetet egyéb­ként a motorkerékpárok okoz­zák. • Borsod megyében átlagosan 70—75 ezer gépjármű van az utakon. Ennek több mint fele átutazó. 24 ezerre tehető a mo­torkerékpárok száma. A bu­kósisak viselésével ma már aligha van gond. A motorosok rájöttek, hogy saját érdekük­ben kell hordaniuk. Oryosi felmérések alapján érdemes megemlíteni, hogy mióta be­vezették a bukósisak viselését, 47 százalékkal csökkent a fej­sérülések száma, és lényege­sen kevesebb a halálos baleset is. A közlekedésrendészeti szer­vek most, hogy a balesetek növekedtek, még szigorúbb el_ lenőrzést alkalmaznak közút­! (Levelezőnktől.) A miskolci vasútigazgatóság területén 25 MÁV—AKÖV komplexbrigád versenyez egy­mással a legjobbnak járó zászlóért és oklevélért. E komplexbrigádok célja, hogy szoros együttműködéssel se­gítsék a szállítások zökkenő- mentes lebonyolítását, a ko­csiforduló csökkentését. A MÁV—AKÖV komplex­brigádok első félévi eredmé­nyeit a napokban értékelték. Első helyen a Gömöri pálya­udvar szocialista brigádja vég­zett. Az ő birtokukba került | versenyzászló, elnyerték az oklevelet, s a vele járó pénz­jutalmat. A brigád 5,5 százalékkal csökkentette a késett kocsik számát, s jelentősen sikerült csökkenteni a kocsiálláspénzek összegét is. A versenyben részvevő brigádok jó együtt­működésének volt köszönhető, hogy az elmúlt félévben a lé­nyegesen nagyobb kocsibefu­tás ellenére sem fordult elő torlódás. \ A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. év­fordulójára újabb felajánlá­sokat tettek a MÁV—AKÖV kompiexbrigádok. Bakó János MÁV Igazgatóság * Dicséretes elhatározás Homok javítás a messőesúti túrásban Voltak nagyon is vitatott vé­lemények, hogy a dél-borsodi síkságon, elsősorban a Hejő mentén és a Tisza vidékén nem érdemes a homoktalajo­kat nagy beruházásokkal javí­tani, mert sohasem térül visz- sza. A mezőcsáti járás töpren­gő, újat kutató vezetői azon­ban nem nyugodtak bele a véleménybe. Tudták, hogy a Duna-Tisza közén az elmúlt másfél évtized során több százezer hold homokos terüle­tet javítottak meg, és sikerült teljesen átalakítani e talajok szerkezetét, egészen ideálisra fokozni termőerejüket. A mezőcsáti járásban ebből indultak ki. Meg lehet javí­tani a Hejő menti és a Tisza menti homokot is; csak akarni kell. A megyei tanács mező- gazdasági osztálya egyetértett velük, támogatta törekvései­ket. Mindenekelőtt 11 külön­böző kísérleti parcellát jelöltek ki. A különböző kísérleteket és eredményeket összehasonlí­tották a Duna-Tisza közi ered­ményekkel, hogy mindenek­előtt megállapíthassák a két homoktalaj közötti különbsé­get. Nem volt nehéz kideríteni, hogy a dél-borsodi homokzá­tonyok vízgazdálkodása ked- ■ vezőbb, éppen ezért az itteni homokban rejlő gazdálkodási lehetőségek — különösen javí­tás után — kimondottan ked­vezőek! Közben még az is kiderült, hogy a Hejőmenti Állami Gazdaság — az ellen­kező vélemények miatt meg­lehetősen titokban — már évek óta foglalkozik a Hejő menti homoktalajok javításá­val, mégpedig igen jó eredmé. nyekkel. A munkák kivitelezésére a Talajerőgazdálkodási Vállalat szerződést kötött a négy ter­melőszövetkezettel, a mezőcsá­ti Leninnel és Munkásőrrel, a hejőpapi Petőfivel és az ig­rici Kossuthtal, hogy hol­danként. 300 mázsa tőzeges javítóanyagot készít és szállít a javítandó területekre. Az is­tállótrágyát a termelőszövet­kezetek biztosítják, 150 mázsát holdanként. Ezt a Talajerőgaz­dálkodási Vállalat szabálysze­rűen megvásárolja, és a 150 mázsa istállótrágyához 150 mázsa tőzeget kever, amit elő­zetesen szarvasban összeérlel­nek. Az így elkészített javító anyagot a vállalat nagy telje­sítményű gépekkel kiszórja a homokterületekre, amit ott be kell szántani megfelelő mély­ségben. Mindent összeszámolva: a termelőszövetkezeteknek 700 forintjába kerül egy katasztrá- lis hold homokterület megja­vítása. (Ezt az összeget az ál­lam hitelezi meg.) De végered. menyben ez is csak egy vi­szonylagos költség, hiszen a javítandó területeket minden­képpen trágyázni kellene, ami­hez az állam nem nyújt anya­gi segítséget. A hitelből beruházott hol- dankénti 700 forint egyetlen évben megtérül, hiszen ehhez elegendő két mázsa termés­többlet holdanként, ha búzá­ban számítjuk. Más növények még nagyobb mennyiségű ter. méstöbbletet biztosítanak. A kukorica öt-hat mázsát (csöve­sen) holdanként, a burgonya tíz—húsz mászát is, nem be­szélve a kertészeti növények­ről, amelyek primőráruként egyetlen mázsa terméstöbblet­tel is bőségesen visszatérítik a homokjavítási költségeket. A mezőcsáti járás termelő- szövetkezeteiben összesen 2260 hold homokterület van. Ebből 500 holdat még ez évben meg­javítanak, hiszen a munkákat augusztus végén elkezdik é; szeptember közepére befeje zik. A 300 mázsa javítóanyag gal együtt 150 kiló vegyes mű trágyát is beszántanak a talaj, ba holdanként. Ez lesz a dél borsodi homoktalajok javítá sának első akciója. De már a másodikat is szer vezik. A terv: 1970-ig megja­vítják az összes homokot. Jö­vőre a mezőcsáti, a tiszakesz és tiszatarjáni termelőszövet­kezetekben folytatják a mun­kákat. $zcndrci József A szocialista üzem címért versenyző Alsózsolcai Epület- elemgyár dolgozói az év első felében több mint 10 millió forinttal csökkentették terme­lési költségeiket. A jubileumi verseny eddigi szakaszában a gyár egyik legkeresettebb ter­méke az építőipart forra­dalmasító univáz-szerkezet, amelyből már az ország min­den részébe szállítanak. A kü­lönböző méretű vasbeton tar­tópillérek, gerendák és fö­démpanelek igen könnyen' összerakhatok, és kiválóan alkalmasak középületek — elsősorban szállodák, iskolák és kórházak — szerkezeti vá­zának elkészítésére. Ilyen univáz-szerkezetből épül tobbeK Kozott a misKoici egyetem 15 emeletes kollé­giuma, az Ózdi Kohászati Üzemek munkásszállója, va­lamint a szombathelyi Isis szálló. A gyár dolgozói az idén már annyi univáz-szerkezetet állítottak elő és szállítottak el, amennyiből egy 100 ezer négyzetméter alapterületű épületet lehetne összerakni. A növekvő igények maradék­talan kielégítésére a dolgozók mast elhatározták, hogy év végéig még hasonló mennyi­séget gyártanak belőle, így például elkészítik a miskolci új szociális otthon és a tapol­cai turistaszálló felépítéséhez szükséges épületvázat.

Next

/
Thumbnails
Contents