Észak-Magyarország, 1967. augusztus (23. évfolyam, 179-205. szám)
1967-08-06 / 184. szám
Vasárnap, 1967. &ng-n9ztus 6. ÉSZAKMAGYARORSZAG 5 Évente tSxezer oitázsa híl§ Az esztendő elején a TTejő- menti Állami Gazdaság igazgatója, Fodor László majdnem panaszosan mondta, hogy a tavalyi remek kukoricatermésből jelentős mennyiségű feleslegük van, amit. jó lenne eladni, hiszen a pénzbevételi tervek túlteljesítése erkölcsi elismerést és nem utolsósorban anyagi előnyöket hozna a munkásoknak, rpeg a vezetőknek is. Kertész Ernő főállattenyésztő már akkor — februárban — is mondta, hogy jó helyen van az a kukorica. nem kér enni, ki tudja. milyen termést hoz, az esztendő. Kukoricalarlalék Mintha megérezte volna. A kukoricák ugyanis, különösen a Hejő mentén, meglehetősen silányak. Akkor se kaptak esőt, amikor legjobban kellett volna, a esőzés idején. Egy máris bizonyos: nem lesz olyan kukoricatermés, mint tavaly volt. De a Hejőmenti Állami Gazdaságnak annyi tavalyi kukoricája van. hogy legalább három hónapig elegendő lesz. Ezenkívül jól sikerült a szálas takarmányok idei termése, mennyiségileg és minőségileg egyaránt kiváló lucernaszénát takarítottak be. Árpájuk is megadta a betervezett termést. Így abrak- cs szálas takarmányból nincs hiány. Csupán a silókukorica termése mutatkozik kevésnek, hiszen a tervezettet se éri el. — Minden probléma ellenére megnyugtató — mondotta Kertész Ernő főállattenyésztő —, hogy az abrakta- kapmány elegendő, szálas készletünk is bőséges, mindezek következtében takarmánybázisunk kielégítőnek ígérkezik. Gazdaságunk állat- tenyésztése maradéktalanul és hónapról hónapra teljesíti termelési terveit. Az első félévben a betervezettnél nyolc százalékkal több húsállatot és tejet adtunk el. A gyengének ígérkező kukoricatermés ellenére a második félév állattenyésztési tervét is teljesíteni tudjuk, hiszen, nmint mondottam. legalább három hónapra elegendő tavalyi kukorica tartalékunk van. Es ez most igazán aranyfedezet. Rí áremelés hatása A gazdaság 1967. évi hús- állat-értékesítési terve csaknem 10 000 mázsa, s ennek 60 százaléka hízott sertés. A szántóterület 7860 hold. ami azt jelenti, hogy ez a gazdaság jóval több, mint egy mázsa húst ad a közellátásnak holdanként. S ezenkívül még tenyészállatot is nevel, illetve értékesít. A Hejőmenti Állami Gazdaság évek óta az úgynevezett „sok húst termelő” gazdaságok közé tartozik, ha a termelt húsállatmennyiség és a szántóterület arányait nézzük. A hústermelés azonban ebben a gazdaságban se hozott túlságosan magas hasznot, hiszen egy kiló élő sertéshús előállítása 17,20 forintba került. Még szerencse, hogy önköltségen alul „termeltek”, így sikerült „kihozni” a sertéstenyésztésből évi százezer forint tiszta hasznot. Erre az évre 152 000 forint tiszta nyereséget terveztek. Ennél azonban már jóval több lesz, hiszen a Minisztertanács rendeleie a hízott sertés felvásárlási árának emelését már október 1- vel bevezeti. — Mennyi bevételi többletet hoz ez a gazdaságnak? — kérdeztem a főállattenyésztőt öl. — Előzetes számításunk szerint félmillió forintot — hangzott a válasz. — Január elseje után azonban kisebb lesz a többletbevétel aránya, hiszen akkor hatályba lépnek a takarmányfclék felemelt árai is. De nemcsak a hízott sertés felvásárlási árát emelték, hanem a hízott szarvas- marháét cs a tejét 's. Mindent összevetve: az áremelésből eredően jövőre körülbelül 1 300 000 forint többletbevételre számítunk, és ez már nem lebecsülendő összeg, feltétlenül pozitiven befolyásolja majd állattenyésztésünk fejlesztését. MiÉséfíeg íij áílsray — Van-e olyan szándékuk, hogy a felemelt árakkal több sertést és szarvasmarhát hizlalnak? — Természetesen — hangzott a válasz. — De elárulhatom, hogy mi számítottunk erre az áremelésre, ennek megfelelően készítettük elő a sertéstenyésztést már erre az esztendőre is. — Mi az előkészítés lényege? — Elsősorban az anyakocaállomány minőségi cseréje. Az állomány szám szerint a régi, de minőségileg sokkal jobb, a maga nemében kiváló. Mind a tenyésztés, mind a hizlalás gazdaságosabb lesz. Kevesebb takarmányból állítunk elő több húst. Férőhelyünk azonban korlátozott, így elsősorban a hizlalás! idő rövidítésével tudunk majd több sertéshúst termelni. Ezt a lehetőséget, természetesen, ki is használjuk. — Lesz-e változás a tenyésztésben ? — Természetesen. Arra is számítunk, hogy a felvásárlási árak emelése jelentős mértékben fellendíti a termelőszövetkezetek sertéstenyésztését. Egészen bizonyos, hogy a felemelt árakért a termelő- szövetkezetek is szívesebben hizlalnak majd, még akkor is, ha a takarmányárak szinten emelkednek. A három forint kilónkénti áremelés igen szép összeg. Egyetlen 100 kilós sertésnél is 300 forint. A tenyész- süldő és a hízóalapanyag után máris megnőtt a kereslet. Mi majd igyekszünk a keresletnek megfelelően alakítani a tenyésztést. — Konkrétabban? — Jövőre saját hizlalás! szükségletünk kielégítésén kívül legalább 300 tenyészsül- dőt akarunk eladni a termelőszövetkezeteknek. A fajtánk most kiváló, biztosak vagyunk benne, hogy ebből a fajtából bármennyi tenyészállatot értékesíteni tudunk. És ez nemcsak nekünk hoz majd hasznot, hanem azoknak a termelőszövetkezeteknek is, amelyek fokozni kívánják a sertéstenyésztést és hizlalást. Szelídre! József egyelőre mintegy kétszázezer méter U-üveget készítenek, amelyet egyebek között ipari csarnokok, középületek burkolására használhatnak fel. A terv szerint az év utolsó negyedében egy másik, Lengyelországból beszerzett hen- gerlőgép üzembe állításával, megkezdik az építkezések széles területén alkalmazható öntött üvegek gyártását is. Ebből az üvegfajtából még az idén, hozzávetőlegesen százöt venezer—kétszázezer négyzetmétert készítenek a köz- és maga népitkezések szükségleteire. A profilüvegek gyártásával számottevő importtól mentesül a népgazdaság Az ilyen irányú szükségletet ugyanis mindmáig így fedeztük. As adósságtól a banhsscunláig A Boldogkőváralján sétálónak azonnal szemébe tűnik, mennyi itt az új ház, s hogy a régiek is sorra új, szebb ruhát kapnak. Ha pedig valaki még veszi a fáradságot, s bekukkant egyik-másik családhoz, biztosan ott találja a mosógépet vagy a televíziót, sok helyen mindkettőt. Néhánv évvel ezelőtt egészen más kép fogadta az erre látogatókat, s nem véletlenül. Egyéb gondja is volt akkor az ittenieknek, mint építkezni, vagy tartós fogyasztási cikkeket vásárolni. A környékbeli termelőszövetkezetek szegények voltak, a tagság alig-alig vihetett haza néhány forintot zárszámadások után.' Amikor 1965. februárjában három gyenge szövetkezet egyesüléséből létrejött a boldogkőváraljai Hunyadi János Tsz. az új vezetőség vállára súlyos teher, egymillió forintos mérleghiány nehezedett. Majdnem reménytelen helyzetből indultak, s ki hinné: az első év végére a hiányból egy fillér nem sok, de annyi Kirí maradt. Iliért? Talán mert sok minden megváltozott itt azóta. Emelkedett a vezetés színvonala, a munka szervezettsége. De miután ez önmagában nem lett volna elegendő, megváltozott a tagság szemlélete, munkához való hozzáállása is Az új vezetőség legfőbb gondja az volt, hogyan keresse meg a szövetkezet számára leggazdaságosabb termelési ágazatokat, ezzel együtt azokat az ösztönző formákat, amelyek az embereket leginkább érdekeltté teszik a munkában. A közgyűlések hangulata egycsapásra más lett. A vezetőség ötleteket, új elgondolásokat leért és kapott is. Rájöttek többek között, hogy itt. a hegyes-dombos vidéken az állattenyésztés hozhatja a legtöbb hasznot. Lucernát. vörösherét kezdtek termelni nagy területen. Az egyesülés óta négyszeresére nőtt a tejtermelés bevétele. A pártszervezet versenymoz- galmat javasolt. Eleinte sokan mosolyogtak, de amióta az első helyezett brigádok megkapták jutalmukat, becsülete lett a versenynek is. A tsz tagsága ma már követeli a munkát. S szállingóznak vissza a korábban eltávozottak. Bányából jöttek haza állattenyésztők, s nem csalódtak. Akad. aki bármilyen munkát vállalna, csak felvegyék. Erre lesz lehetőség, főleg a fiatalokat várják nagyon. Hogy az állandó foglalkoztatottság' biztosítva legyen, a szövetkezet meg akarja nyitni a hosszú évek óta kihasználatlan kőbányát. Kiváló minőségű kő van itt, elláthatnák az egész járás építkezéseit. A bányához tulajdonképpen minden feltétel adott, már csak a működési engedély késik, reméljük, nem so. káig. A Hunyadi János Tsz keresi az új utakat. Mégpedig az olyan utakat, amelyeken járva, lehetőleg mindent saját erőből, drága hitelek nélkül valósítsanak meg. Gyümölcsöst telepítenek, növendékis- tállót építenek, aztán majd gépeket vásárolnak. Erőfeszí- seik eddig sem maradtak eredmény nélkül. A nemrég még adós szövetkezet bankszámláján ma több százezer forint van. ___ . Flanck Tibor M iRtck püriesziie a közgazdaság A most nyolc hónapja tartott XX. kongresszuson a párt Központi Bizottságának beszámolója úgy fogalmazott, hogy „A mechanizmus propagandájában korunk fő kérdéseire, a szocialista építőmunka követelmé- nyeirh kell összpontosítani a figyelmet. Égető szükségesség a marxista közgazdasági szemlélet erősítése, a gazdasági propaganda fejlesztése, a gazdasági és az ideológiai munka kölcsönhatásának megértése.” E követelmények, illetve feladatok megfogalmazása óta természetesen sokat tettünk azért, hogy a szocialista építőmunka követelményeire, gazdálkodásunk iránti közös felelősségre, a köz- gazdasági szemlélet birtoklására neveljük társadalmunk egészet. Politikai és gazdasági vezetők ezrei ismerkedtek meg az új gazdaságpolitikai intézkedéseink lényegével, elvi tartalmával és várható gyakorlati eredményeivel. Száz és százezrek tájékozódtak propagandamunkánk különböző csatornáin a harmadik ötéves tervvel és az új ■ gazdasági mechanizmussal összefüggő feladatainkkal. Mégis, a legnagyobb tömegek, a milliók párbeszéde most kezdődött meg igazán szocialista közgazdaságunkról. Az országgyűlés és a mostani pártnapok a közgazdaságunkról megindult, az emberek millióit magával ragadó párbeszéd tömegméretűvé tételének figyelemre méltó állomásai. noha az utóbbi hónapokban is mind többet beszéltünk és tettünk a gazdasági folyamatok tökéletesítéséért, gazdálkodásunk társadalmi méretű hatékonyságának növeléséért. Azt akarjuk, azt kívánjuk — és ezt a legilletéke- sebb párt és állami fórumokon egymást követő határozatokban, állásfoglalásokban is megerősítjük —, hogy szocializmusunk demokratizmusának továbbfejlesztésével gazdasági életünk szinte minden mozzanata: eredménye és gondja is társadalmunk valamennyi tagjának ügyévé, mindennapi problémájává legyen. A Központi Bizottság 1966. május 25—27-i ülésén a gazdasági mechanizmus reformjáról hozott határozata úgy fogalmazta meg, hogy a párt gazdaságszervező tevékenységének eszközei közül a gazdasági mechanizmus reformjával összefüggésben a konkrét gazdasági intézkedésekkel egyenrangúan került előtérbe a „széles körű és eleven gazdaságpolitikai propaganda- munka. mely egyfelől kellő információt nyújt szélesebb rétegeknek a gazdasági élet menetéről, a jelenségek mélyebb összefüggéseiről, fontos és közérdekű kérdésekről, másfelől a vezetés részére rendszeresen figyelemmel kíséri, összesíti és általánosítja a dolgozók széles tömegeinek véleményét és hangulatát.” A nagy horderejű gazdasági Intézkedéseink és azok sikerre vitelével kapcsolatos feladataink ugyanis megkövetelik. hogy a széles tömegek, a munkásosztály és a parasztság aktív tömegei, és társadalmunk minden rétege megértse és képességeihez mérten támogassa azokat. A cél realizálására való törekvésünk során fogalmazódik meg a köz- gazdasági propaganda és az ennek eredményeként várt közgazdasági szemlélet jelentősége. amelyről manapság oly sok szó esik társadalmunk valamennyi rétegében. S záz évvel ezelőtt, amikor Marx A tőke első köteteit útjára bocsátotta, a közgazdaságtan tudományos és forradalmi fegyverét adta a proletariátus kezébe, ö a kapitalista gazdaság viszonyait elemezve bizonyította be a kapitalizmus pusztulásának történelmi szükségességét, a proletariátust a kapitalizmus felszámolásának útjára vezetve. a proletariátus közgazda- sági szemléletét tágítva rakta le az osztályharc elméletét és gyakorlatát Előbb be kellett mutatnia a tőkés termelési mód lényegét, a tőkés termelés és kizsákmányolás mechanizmusát. hogy a proletariátust saját helyzetének felismerésére. s ennek alapján a tőkés társadalmi viszonyok forradalmi módon történő megváltoztatására mozgósítsa. Harcos, aktív közgazdasági elméletet alkotott Marx. és ez az elmélet egy évszázad óta a szocialista forradalmak és szabadságmozgalmak gbánit- íundamentumát képezi. Amíg azonban a proletariátus elnyomott osztály, addig a marxista közgazdasági szemlélete is a politikai hatalom meghódításának eszköze, emeltyűje „csupán”, hisz az osztályharc homlokterében fő súllyal nem gazdasági építés, hanem a sztrájk, a rombolás, másrészt a politikai feladat, következésképp a burzsoá hatalmának megdöntése és a proletariátus hatalmának megszerzése, a proletárdiktatúra kiépítése és megszilárdítása áll. Nagyon is találóak erre vonatkozóan Kádár elvtársnak a gazdaságirányítás reformját előkészítő bizottság elmúlt év július 8-án tartott záróérte- kezletén mondott megjegyzései: „Hogyan nevelődtünk mi, kommunista pártmunkások, társadalmi munkások? — telte fel ,a kérdést. — Ennek a tudománynak szellemében, az elnyomás elleni küzdelem társadalmi gyakorlatának iskolájában. Mit tudtunk a felsza- badulásia? Kritizálni és rombolni. Nekünk az akkor fennálló társadalmi rend ellen kellett a maximális kritikai és romboló erővel fellcrmilnlc. S ezt jól meg is tanultuk. Nagyon jól tudjuk. hogyan kell sztrájkkal leállítani cgy gyárat. A felszabaduláskor azután minden átmenet nélkül azt a leckét kaptuk, hogy indítsuk meg az állá gyárakat. Arcunk verejtékével kellett, megtanulnunk ezt — de megtanultuk." G yökeresen megváltozik tehát a helyzet a hatalom kiépülése, a hatalom birtoklása után a munkásosztály számára. Saját hatalmára, államgépezetére, a munkásosztály és legodaadóbb szövetségeseire támaszkodva, most már a gazdaságpolitika kerül a forradalmi marxista párt osztályharcos politikájának homlokterébe. És ez a gazdaságpolitika az ország belső és történelmileg adott helyzetétől függően változik, gazdagszik a reálisan elérhető gazdasági, társadalmi céloknak megfelelően. A közgazda- sági szemlélet — amelyek a marxisták birtokában voltak proletárhelyzetük idején is — a szocialista forradalom győzelme, a proletárdiktatúra létrejötte után és következtében mind jobban előtérbe kerül, a szocialista gazdaság fejlődésével párhuzamosan. T örténelmileg ezt igazolja a Szovjetunió története, s erre utalnak az SÉKP Központi Bizottságának A Nagy Októberi Szocialista Forradalom ötven éve címen nemrég közzétett tézisei is. — „Múltán kiűztük az intervenciósokat és véget ért a polgár- háború. lehetővé vált. hogy a párt és a nép erőfeszítéseit a forradalom fő feladatának megoldására: a szocialista társadalom felépítésére összpontosítsuk." Az osztályharc fő tartalmára és stratégiájára is következtethetünk tehát a politikai, illetve a közgazdasági feladatok súlyából, ugyanúgy, ahogyan a mindenkori társadalmi feladatok és célok, az osztályharc lényege is meghatározzák a politikai, gazdasági feladatok kölcsönös arányát. Hazánkban például 1945-től 1950-ig — az első gazdaság- történeti periódusban — a rekonstrukció. a háborúban elpusztult nemzeti vagyon helyrehozása volt a fő gazdasági cél, de ez az időszak egvben a hatalom megszervezésének, kiépülésének időszaka is volt. A mai értelemben vett köz- gazdasági szemléletről még nem lehet beszélni, de gyorsan meg kellett tanulnunk az üzemek, a gyárak, a termelés megszervezésének művészetét. 1950—1956 között már kimondottan a szocialista építés feladatai kerültek napirendre, a személyi kultusz azonban útját állta a közgazdasági szemlélet alakulásának, fejlődésének. noha a gazdaságpolitikát segítő propagandamunkának akkor is adott volt a közgazdasági tartalma. A harmadik periódus — bár 1045-től kezdve bontakozott ki — csak 1957-ben érlelhette be gyümölcsét. Az 1957. júliusi országos pártértekezlet már világosan fogalmazott a szocialista társadalom felépítéséről, ezzel egyidejűleg a dolgozók életszínvonalának növeléséről a termelőerők állandó fejlesztésének útján. Törvényszerűen követté ezt a közgazdasági tudomány fellendülése, a közgazdaságunk iránti mind jobban növekvő érdeklődés és természetesen a párt gazdaságszervez ö munkájának tudományossá tételével párhuzamosan magának a közgazdasági propagandának tudatos előtérbe kerülése is. Gazdaságszervező feladatainkat azonban, adottságainkat, lehetőségeinket figyelembe véve. eddig főleg extenzív .módszerekkel és a hatáskörök centralizálásával oldottuk meg. A párt által kezdeményezett éji aktivizált közgazdasági szemlélet is fokozatosan nőtt. erősödött abban a közgazdasági környezetben, hogy azután p gazdasági folyamatok reális vizsgálata,' elemzése folvtán. másrészt a gazdasági feladatok egyre bonyolultabbá válása következtében közvetlenül a propagandamunka homlokterébe kerüljön. Most az új gazdasági mechanizmusban a gazdasági döntések decentralizálása a tervszerűség és a piao szerves kapcsolata mellett kívántuk a szocialista énítőmunkánkat gyorsabbá, hatékonyabbá tenni. Ez a törekvés még nagyobb. még mélyebb gazdasági ismeretet. köagazdasáni szemléletet kíván. És nem is csak a közgazdásztól, vagy gazdasági, műszaki vezetőtől, hanem társadalmunk valamennyi dolgozójától. Ahogy nemzet gazdaságunk jelene is társadalmi üev. úgy előrehaladásunk. iövőnk alakítása-, nak. formálásának .!« vp’n- mennviünk közös, m r>; iv.u.k kell lennie. És miután jövőnk alakítása a gazdasági életben, az anyagi javak termelésében gyökerezik, ennélfogva gazdaságpolitikánkban tudatosan törekszünk a enzdasági élet adott éS reális helyzetének gyorsabb fejlesztésére, a rendelkezésünkre álló eszközök és a munkaerő ésszerűbb, hatékonyabb felhasználására. Ezt a tudatos elemet foglalja ma-* gába. és ezt kell segítenie a közgazdasági szemléletnek, amellyel kapcsolatban azt akarjuk — propagandamunkánk is erre irányul —. hogy társadalmi szemléletté váljon. F.z adja meg a közgazdasági propaganda jelentőségét is, mivel az a közgazdasági látókör szélesítésére, a közgazda- sági ismeretek mélyítésére aktív és tudatosan cselekvő emberek közösségi felelősségének kialakítására irányul. Jelentőségét növeli, hogy a harmadik ötéves terv feladatai és az úi gazdasági mechanizmus előkészítése, bevezetése egybeesik. E feladatok mindegyike tudományosan megalapozott. gazdasági jellegű feladat, következésképpen a közgazda- sági propagandának is propagandamunkánk döntő részét kell képzenie. K özgazdasági propagandánk az országgyűlés legutóbbi ülése és az azt követő, most zajló pártnapok nyomában ténylegesen tömegiellegűvé lett. Most már milliók párbeszéde a gazdaság és a gazdaság mechanizmusának témaköre. Gazdaságpolitikánk — amelVet a IX. kongresszus. majd most az országgyűlés nemrég lezajlott ülésszaka is megfogalmazott — szocialista rendszerünk gyorsabb fejlődését, egész társadalmunk és benne az egyén jobb életkörülményeit foglalja magába. Valamennyiül munkájától függ. hogy e páni beszéd eredményeit — a köz- gazdasági szemlélet realizálását —. a szocialista ém'tés és az életszínvonal-alakulás milyen fejlődési fokaival tudjuk majd mérnL Nagy Fereao Építészeti üvegáruk gyártását kezdik meg Miskolcon A korszerű építkezések segítésére a Miskolci Üveggyárban az építészeti üvegek üzemszerű gyártására rendez, ködnek be. Ennek egyik szakaszaként új olvasztókemencét építettek, s modern, osztrák gyártmányú automata üveghengerlő gépet szereltek fel. A korszerű hűtőberendezéssel is ellátott új részlegben megkezdték az üzemi próbákat, ■ A technológiai berendezések kipróbálása, s az esetleg szükségessé váló igazítások után az új üzemrészben nemsokára rátérnek — elsőként az országban — az úgynevezett profilüvegek rendszeres gyártására. A napi ötezer folyóméter teljesítményű hen- gerlőgép segítségével az idén
