Észak-Magyarország, 1967. augusztus (23. évfolyam, 179-205. szám)
1967-08-01 / 179. szám
Kedd, 1967. augusztus 1. eszakmagyarorszag 3 BecsmuP; az alkatrészeket A miskolci házépítő kombi. ®at leendő dolgozói közül 15- en az idei tavaszon négy hetet a Szovjetunióban töltöttek, ahol egy hasonló típusú ház- technológiájával, szerveid és gazdasági felépítéséig ismerkedtek meg. Ez a látogatás igen hasznos voll, Mert a jövő esztendőtől terhelő borsodi gyárban jól kamatoztathatják a szovjet földön Terzett gazdag tapasztalatodat. Így például elhatározták, d°gy a panelokból készülő la_ d^sok kialakításának meggyor. *>tására a kombinát területén úgynevezett kompletációs tizemet létesítenek. Ebben az bemben a megadott méret tzerint előre elkészítik és bc- asomagoljak a lakásokhoz tzükséges csővezetékeket, szelvényeket, burkolóanyagodat és más alkatrészeket. Ezé. det a csomagokat aztán a padlókkal együtt szállítják ki 6 Munkahelyre. Így a szerelvényeket azonnal a kívánt hely. *e továbbíthatják, és az előre- fcyártással jelentősen megrövidítik a lakások helyszíni ^terelésének idejét KETTŐS ÉVFORDULÓ, amelyre szívesen emlékezünk 1946. augusztus 1. A mai húszévesek még nem éltek, a „legidősebb” huszonévesek is csak halványan emlékeznek rá — ha egyáltalán emlékeznek. Az idősebb korosztály bizonyára élénkebben és szívesen is ... Meleg nap volt. Csak egy enyhe fuvallat tette elviselhetőbbé a rekkenő nyári hőséget. Egy kis szellőcske, amely milliós bankjegyeket libegtetett a szemetes utcán. Ki tudja, hány milliót, billiót, trilliót, hány mill- és bilipengőt, mennyi pirosat, kéket, zöldet és barnát — mert ekkoriban már csak színük szerint tudtuk megkülönböztetni a naponta romló, értéktelen papírrongyokat. Huszonöt piros, harminc kék, tizenöt sárga, stb. Fásult közönnyel tömtük zsebbe, táskába, szatyorba a mérhetetlen infláció haszontalan bankje- jegyeit, s ki tudja, hányszor átkoztuk el az értelmetlen, ostoba háború keserves következményeit. Emlékszem, 1946. júliusában, utolsó heti fizetésemért fél liter étolajat kaptam a miskolci Búza téren, és a vasgyárig gyalo-i goltam, mert nem maradt fizetésemből t^gy villamosjegy ára sem ... Aztán jött 1946. augusztus elseje, s a Magyar Kommunista Párt kezdeményezésére, javaslatára megszületett a forint. A jó pénz, ! amelynek árufedezetét, értékállóságát a mun- I kásosztály, a dolgozó nép teremtette meg, hihetetlen nélkülözések * közepette. A forint, amelyet az, infláció után kicsit kételkedve vettünk kézbe, de amelyet azóta megtanultunk becsülni. Mert, ha 1946 óta változtak is nálunk az ár- és bérviszonyok, ha ma más címletekben beszélünk is, mint húsz évvel ezelőtt — a forint ma. is becses jószág. , És mert alapvetően mindenkinek személyes munkájától függ, hogy fizetéskor mennyi íse- rül belőle borítékjába —, érdemes érte ma is jól dolgozni! * Ml. augusztus 1. íl ti kának kezdete. Rombadőlt ország, tengernyi nehézség. És mennyi gáncsoskodás, mennyi rosszindulatú élcelődés is. Előttünk pedig az ország újjáépítésének sok-sok sürgős feladata. Mintha még most is hallanánk: „nyugati kölcsön nélkül nem megy!...” Még a Terv cigaretta kibocsátásának ürügyén is: „ez a Terv füstbe megy!...” De a párt vezette dolgozó nép csattanós választ adott a gáncsoskodóknak. Az első válasz a hároméves terv túlteljesítése, az ország újjáépítése volt. Aztán az ötéves tervek megvalósításának eredményeként iparunk termelésének hat és félszeresére növekedése, a szocialista mezőgazdaság megteremtése, termelésének másfélszeresére való növekedése, stb., stb. A termelőerők és a termelési viszonyok nagyarányú fejlődése pedig most lehetővé teszi, hogy a jövőben még ésszerűbb keretek közt gazdálkodjunk, hogy folytathassuk az immár 2 évtizedes múltra visszatenkintő szocialista építőmunkát. Természetesen, a gazdasági' mechanizmus reformja után is a terv- gazdálkodás keretei között — a jelenlegi körülményeinknek megfelelően. Az pedig, hogy jövőt formáló terveink megvalósulnak-e, mint a múltban is, sok tekintetben rajtunk, mindannyiunk munkáján múlik. Kádár János elvtárs a Ganz-MÁVAG- ban mondott beszédében, az új mechanizmus jobb körülményeire utalva éppen a minap hívta fel figyelmünket rá: „Abban a tekintetben semmi sem változik, hogy visszajönnének a bibliai idők, amikor a legendák szerint manna hullott az égből. A gazdasági reform jobb eszköz lesz, mint amellyel eddig dolgoztunk, jobb munkát tesz lehetővé, de semmi sem változik abban a tekintetben, hogy a termékek létrehozásához dolgozni kell." A tervgazdálkodás elkezdésének húszadik évfordulója alkalom is rá, hogy a friss intelmeket, no meg a történélem tanulságait is nagyobb hangsúllyal tárjuk közvéleményünk elé. Csépányi Lajos r ígéretes vállalkozás Termclő&sövetheseti iizteíhás nyílik Kazincbarcikán Már nemcsak meghirdetett *Vek, hanem konkrét kormányrendeletek is biztosítják '''mezőgazdasági termelőszö- atkezetek melléktermelői és melléküzemági tevékenységé- ,ek bővítését, beleértve a lakosságnak hasznos kereskedelmi tevékenységet is. Megyénkben — egyelőre — a uszakeszi Tiszamenti Termelő- Szövetkezét kezdett a legérdekesebb és legnagyobb ilyen jel- íe§ü vállalkozásba. Kazincbarcikán a termelőszövetkezet korszerű üzletházat épít csak- aem kétmillió forintos beruházással. A munkát májusban kezdte el a termelőszövetk'bzet ,ePítőbrigádja és a jelek szerint szeptemberben be is fejezi. ■ .A termelőszövetkezet nevé- r°l Tiszamenti Halászcsárda kévét viselő üzletház, kereske- úe'mi üzemegység, építmények is impozáns lesz. összesen 43 helyiség készül benne. Mindenekelőtt három közérdekű bolt, tej-, zöldség- és húsbolt. Tévedés ne essék: ezek nem a Kiskereskedelmi Vállalat üzletei lesznek, hanem közvetlenül a tiszakeszi termelő- szövetkezeté. A termelőszövetkezet ugyanis nemcsak az építést vállalta, hanem azt is, hogy valamennyi üzemrészben mindenkor saját termésű, friss árut árusít. Tehát saját tejet és tejterméket, saját termésű zöldségféléket, ,a saját gazdaságból származó friss húsokat és házi húskészítményeket. Az árukat mindenkor frissen, nyitás előtt szállítják Tiszakeszi- ből Kazincbarcikára, más kereskedelmi szervek közbeiktatása nélkül. Az élelmiszerboltok mellett étterem és halászcsárda is nyílik. Ezeket szintén a termelő- szövetkezet üzemelteti majd és látja el saját termésű, mindenkor friss nyersanyaggal. TöbNagyszerű újítás Harmadával csökken az építési idő , A Borsodi Ércelőkészítőmű ,~pik fontos részlegének, az .. egy-átlagosító üzemcsarnok építésének gyorsítására újítást érzettek tje a beruházó és a "''dtelező vállalatok szakem- “Mei. Az egymás mellett sora- k°zó hatalmas betoníveket a Mokásos egyenkénti állványozás, illetve zsaluzás helyett fMen mozgó állványról építik, betonozzák. Amikor egy beton- v építését befejezik, a lefek- ^tett vágányon a következő Munkahelyre tolják a használton kívüli daruhídra szerelt állványzatot. Így, a jól bevált Módszerrel már tizenhárom ketonívet építettek meg igen Mlentős időnyereséggel. Az eredetileg tervezett tizenkét naP helyett nyolc nap alatt végeztek egy-egy betonív munkájával, vagyis az építési idő harmadával csökkent. A nagyszerű újítást természetesen a még megépítésre váró huszonöt betonívnél is hasznosítani akarják, de ennek folyamatos alkalmazását tárgvi akadály fenyegeti. Nem áll rendelkezésükre beton-acélhuzal. Pedig az egész munkához mindössze százötven tonna betonacélra lenne szükség. Ennek gyors és soron kívüli leszállítását kérik és várják az ÉM Anyagellátási Vállalattól annál is inkább, mei't az ország egyik legnagyobb, kiemelt kohászati beruházásáról van szó, s a közvetlenül érdekelt ózdi és diósgyőri kohászati üzemek már több ezer tonna hengerelt árut adtak a népgazdaságnak, illetve az építőiparnak az év első felében terven felül. bek közt a termelőszövetkezet egy 130 holdas halastóval is rendelkezik a Tisza partján, s ebben különböző halakat tenyészt. A halak Tisza-vízben élnek, mert a tó üzemelését úgy oldották meg, hogy átfolyik rajta — szivattyúzás útján és zsilipekkel — a Tisza vize. Az a bizonyos pocsolya-íz tehát nem lesz érezhető a halételeken, mert a halak folyóvízben élnek. A termelőszövetkezel a ka- . zincbarcikai üzletház, azaz Ti- j szamenti Halászcsárda 300— ’ 400 ezer forintra becsüli első j havi bevételét, természetesen 1 az ellátástól, az áruk minősé- < gétől is függ majd, mennyire szeretik meg a kazincbarcikai j lakosok, és mennyire alakul a ! bevétel. A termelőszövetkezet < vezetősége azonban kezességet j vállalt a Kazincbarcikai Városi Tanácsnál, hogy minden j igényt kielégítő, magas színvo-! nalon biztosítja a vásárlók és a i vendégek kielégítését Erre j egyfelől biztosítékul szolgálnak j a termelőszövetkezet saját ter- J mésű árui, de gondoskodnak a ! személyi feltételekről is: vala- < mennyi üzleti egységben jól j képzett, gyakorlott — s ahogy J Papp József elnök mondotta —. j az új gazdasági mechanizmus í követelményeinek megfelelő < embereket kívánnak alkalmaz- ; ni. Egy bizonyos: a kezdeményezés nagyon ígéretes, egyben újszerű, hiszen eddig nem sok termelőszövetkezet vett részt a ! fogyasztók közvetlen kiszolgálásában, főleg így nem, ahogyan a tiszakeszi tsz csinálja. Így az élelmiszer a termelőtől közvetlenül és a termelő által feldolgozva kerül a fogyasztóhoz. Kazincbarcika vezetői — és a már tájékozott lakók —( nagy reményekkel várják a Tiszamenti Halászcsárda megnyitását, amire ez év szeptemberében kerül sor. (sz. i.) Jövőre folytatják A mezőcsáti járásban az idén 500 hold kötött talajon került sor a talajerő-gazdálkodás miatt nagyon fontos altalajlazításra 50—70 centiméter mélységben. Az altalajlazítás után, miként az köztudott, sokkal jobb a talaj szellőzése és csapadékolása, azaz vízgazdálkodása, ami azonnal terméstöbbletet eredményez. Az altalajlazítás költsége 560 forint volt holdanként, aminek egyik felét az állam fedezi, másik felére hitelt biztosított. A mezőcsáti járásban 1968- ban folytatják ezt a munkát Óz&£i kcBtténifck Foto: Szabados ^Rendkívüli Augusztus: a nap az oroszlán jegyébe lép, a régi kalendáriumok igen helyesen így mondják: a Hulló csillagok hava. S már most, a hónap első napja is emlékezéssel, szerelemmel kezdődik. Augusztus 1-én tartjuk meg a rendkívüli virágnapot. Tíz- és tízezer diplomata indul el ma a virágboltokból, kertekből fontos küldetéssel. Diplomaták ők, a rózsák, szegfűk, kaméliák, sansaveriák, fontos megbízatást, feladatot kell ma, augusztus 1-én a rendkívüli virágnapkor elintézniük. Mi ez a megbízatás? Röviden: rendbehozni az ügyeket. Nálunk még nem olyan régi ez a hagyomány, de külföldön hosszú múltrtt tekint vissza ez a kedves szokás, a Valentin napok megtartása. Valentinkor mindent rendbe lehet hozni. Valentin napkor az év közben elfelejtett virágokat el lehet \ küldeni, az elfelejtett névnapokat utólag ezen a napon meg lehet ünnepelni. És Valentin napkor kö- ■ szönthetjiik azoknak a névnapját is, akik kimaradtak a naptárból. (Például az Emeséket, is most köszönthetjük. Július 5-én van a névnapjuk, de naptárainkban ezen a napon mindig csak az Antalok szerepelnek.) Tehát — ha a külföldet utánoznánk — a Valentin napja lenne ez a mindent rendbehozó, emlékező, meg- bocsátató nap a kalendáriumban. Az ám, de a Valentin napja februárban van, mikor legdrágább a virág! Éppen ezért, mi ezt a rendkívüli virágnapot augusztus 1-én tartjuk, amikor bomlik a rózsa, amikor száz színben ég a szegfű, a primula, a gladiolus, felajánlja magát mind: a legolcsóbb áron. Pedig, ha meggondoljuk, az elfelejtést, a szivbéli dolgok helyrehozását érdem szerint meg kellene fizetni, helyénvaló lenne a virágkövetek magadóztatása: fizessen, hozzon valamiféle áldozatot, aki a becsapott ajtót ismét ki akarja nyitni. De a mi virágárusaink a bé- külők pártján állnak: városokban, erre a napra leszállítják a virágok árát, a kertekből szívesebben szedik, adják a csokrokat. Augusztus elseje: útjukra indulnak a virágdiplomaták. A kertekből, ágyasokból, üvegházakból a rózsák, a kaméliák, a verbénák. A verbéna is jön, hisz a mai nap a nagy diplomáciai csatározások napja — érkezik a verbéna is, a bűbájos, varázslatos virág, amelyet hajdan a boszorkányok ellen használtak. így is szól még sok vidéken a régi versezet: „Kezemben a verbéna, — S a boszorkány már néma”. Rendkívüli virágnap. Olcsón, leszállított áron. Borbarlang a Dörzsiken Sok látogató keresi fel tavasztól őszig Hegyalja nagy múltú városát, Sátoraljaújhelyt. Az idegenforgalom az utóbbi években örvendetesen növekszik, ezért a város vezetősége időről időre munkatervébe veszi, hogy minden évben gyarapítja azoknak a létesítményeknek számát, amelyek a vendégek szórakozására, kényelmére szolgálnak. Az idei programban a város fölötti hegyoldalban, ai újhelyiek által kedvelt Dörzsiken építendő borbarlang szerepel. Itt található ugyani* egy barlangba vájva az az ősi pince, amely még a Rákócziak korából maradt fenn, s amely évszázadokon át sok ezer hektoliternyi hegyaljai nektárnak szolgált „otthonául”. E pincebarlang egyik hatalmas termét most idegenforgalmi célokra borozóvá, étteremmé képezik ki. A 140 vendég befogadására alkalmas, boltíves terem modern világítást, különleges padlózatot, saját központi fűtő- berendezést kap, hogy télen- nyáron egyaránt fogadhassa az Üjhelybe érkező vendégeket, előterében eszpresszót, ruhatárat, mosdót létesítenek, s az építkezésekre összesen egymillió forintot irányoztak elő. Ügy tervezik, hogy a borbarlangot még ebben az évben megnyitják. A bejárat előtti tér rendezésére már elkészültek. Itt egy félköralakú; bitumenes parkoló helyet épí. tettek, ahol egyszerre 14 gépi kocsi tartózkodhat. (
