Észak-Magyarország, 1967. augusztus (23. évfolyam, 179-205. szám)

1967-08-25 / 200. szám

Péntek, 1867. augusztus 25. ESZAKMAGYARORSZAG 3 Lépést tartant! M ég jól emlékszünk rá, néhány évvel ezelőtt a . kommunisták is, a pár- J°nkivüliek is gyakran szóvá Jötték a politikai tájékoztatás jáanyossúgait. Sokan — ok- *a'> ok nélkül is — bírálták * felsőbb pártszervek, s a hír_ K°zlő szervek késedelmességét *Sy-egy közérdeklődésre szá­dot tartó kérdés megvilágítá­sban, megmagyarázásában, “ajtónkat is elég sok bírálat *fte. Mindezek nyomán pár- jónk Politikai Bizottsága meg­jelelő határozatot hozott a tá­jékoztatás megjavítására. A határozat nyomán az el­fúlt néhány év alatt sokat pvult a pártszervezetek, s a Okosság informáltsága. Egész ^ajtónk — beleértve a rádiót *s a televíziót is — megszív­lelte a Politikai Bizottság ha­tározatát. és megszívlelték azok az irányító szervek és ,zemélyck is, amelyektől, illet- ''e akiktől információnk gyor- •asága, figyelmessége, s a tá­jékoztatás mértéke bizonyos értelemben függ. Megyénk Pártszervezeteinek mindenna­pos felvilágosító munkája — Propaganda, és agitáciús te­vékenysége — se munka hatékonysága is sokat fejlő­dött, elevenebbé,, sokrétűbbé és differenciáltabbá vált az Ptúbbi évek során. Ez a ma­gyarázata, hogy ma lényegé­tén kevesebb panaszt hallha- teok a tájékoztatás hiányos­ságaiból eredően. Pedig az ér­deklődés nem csökkent pár­tunk politikája iránt. Ellenke­zőleg! Azt tapasztaljuk, hogy d IX. kongresszus óta fokozó­dik az érdeklődés pártunk po­étikájának időszerű kérdései, bel- és külpolitikai összefüggé­sei iránt. Az igény tehát egyre bő. s a növekvő igények szük­ségszerűen felteszik a kér­dést, milyen lehetőségeink Vannak ezek kielégítésére. Rendelkezünk-e hozzá a szük­séges korszerű eszközökkel és Módszerekkel? Pártszerveze­teink propaganda és agita- éiós munkája lépést tari-e Mindenütt a fokozódó igé­nyekkel? A politikai felvilágo­sító- és nevelömunka „hagyo­mányos” eszközei megfelelő-, bk-e, alkalmasak-e és elég dif- terenciáltak-e a reális igé­nyek kielégítésére? Élnek-e Pártszervezeteink mindenütt a kínálkozó korszerű lehetősé­gekkel? . Ezek a kérdések nemrég Még konkrétabb megfogalmar kasban merültek fel megyénk­ben azon a tanácskozáson, ^Melyen a járási jogú pártbi- kottságok illetékes munkatár­si az üzemi agitáció felada­tairól tanácskoztak. S a kér­désekre a jelenlevők, a helyi íppaszlalatok alapján megpró­báltak válaszolni is. A jelenlevők egyöntetűen Megállapították, hogy közéle­jünk szüntelenül tisztuló lég­körében a társadalmi aktivitás Növekedése, az érdeklődés fo­kozódása minden lényeges po­litikai, gazdasági és társadal­mi kérdés iránt — az orszá­gos és a helyi közügyek Sránt — természetes. Termé- ]®zetcs, hogy egyre többen ki­érik figyelemmel pártunk bgész politikáját, egyre töb­ben kérnek szót, hallatják -Szavukat e politika kimunká­lásában — és végrehajtásában. A szocialista demokrácia élén­külése és terebélyesedése igen .örvendetes társadalmi jelen. .’’ég, amelynek légkörében a 'friss és sokoldalú tájékozódás, V* kellő informáltság igénye .természetes. Sőt, utóbbi felté­tele is a szocialista demokrá­cia további fejlődésének. D e vajon pártszervezete­ink propaganda és agi- tációs tevékenysége, egész felvilágosító- és nevelőmunkó. áa mcgfelel-e mindenütt a fe­léje támasztott jogos követel­ményeknek? — merül fel az Üjabb kérdés Is, amelyre nem Js olyan könnyű a válasz. Kétségtelen, hogy propagan­dánk, agitációnk számos „ha­gyományos” eszköze és mód­szere ma is alkalmas bizonyos körülhatárolt igények kielégí­tésére. A párttagság tájékoz­tatásának, a politikai felké­szültség fokozásának, frissítő­kének olyan jól bevált eszkö­zért és módszereit, mint a párltaggyülés, a pártnap, az aktíváértekezletek, a pártokta­tás különböző formái, stb. — nem mellőzhetjük. (Más kér­dés, hogy némely pártrendez­vényünk „időt rabló”, formá­lis vonásaitól egyik-másik rendezvény „protokoll-jellegé- től”, vagy teszem azt, pártok­tatásunk gondolkodásra nem serkentő, unalmas módszerei­től jó lenne megszabadul­nunk.) De e lehetőségek szá­montartásával és kihasználásá­val egész propagandánk, agi­tációnk jobban számolhatna azzal, hogy — hála a hírközlő szervek rohamos fejlődésének és a központi tájékoztatás frisseségének — hazánk egész lakossága, közte a párttagság is, minden lényeges hazai és nemzetközi eseményről fris­sen, „naprakészen” kap tájé­koztatást. A televízióra, a rádióra, a központi és a helyi pártsajtó információjára gon­dolunk. Ezek nézőinek, hallga­tóinak, olvasóinak tábora meglehetősen széles körű és egyre bővülő. A párt- és a tömegszervezetek tájékoztató és felvilágosító munkája job­ban alapózhatna c sokféle csatornán „nem szervezett ke­retek közt”, (nem párt- vagy tömegszervezeti rendezvénye­ken) szerzett információkra, ismeretekre. A „hagyomá­nyos”, vagyis a szervezett tá­jékoztatás mellett — néha esetleg helyette — nem len- ne.e célszerű egy-egy közér­deklődésre számottartó tv­vagy rádió-közvetítésre, egy- egy fontosabb párthatározat, elvi cikk, vagy tudósítás olva­sására, friss tanulmányozásá­ra „mozgósítani”, felhívni — amire lehet, előre — a párt­tagság és nem is csak a párt­tagság figyelmét? A téli poli­tikai tanfolyamok, tv-körök nagyszámú hallgatói, részve­vői a megmondhatói megyénk­ben, hogy ezek a tulajdon­képpen korszerű formák nem­csak vonzó, szívesen látoga­tott, hanem színvonalas, ta­nulságos és hatásos „páriren- dezvények” ts. N éhány pártbizottságunk — például az Ózd vá­rosi-üzemi, a Miskolc városi, a DIGÉP, a borsodná- dasdi lemezgyári stb. — jó érzékkel és hatásosan nyúl az olyan korszerű agitációs esz­közökhöz is, mint az alkalmi kiállítás, vagy a szemléltetés más eszközei. Másütt — pél­dául a Lenin Kohászati Mű­vekben — igen kedveltek és hatásosak azok a neves elő­adók álfal tartott tájékoztató előadások, amelyeket a pártbi­zottság felkérésére kitűnő spe­cialisták, országos hírű külpo. litikusok, közgazdászok stb. tartanak. Szemléltető agitációnk job­ban kihasználhatná — és nem is csak egy-egy politikai kampány idején — a városok, nagyobb (felépülések üzletei­nek kultúrált kirakatait. Új­ságjaink, napilapjaink olvasó­táborát növelhetnék a forgal­masabb helyeken, parkokban, sétányokon kiállított — és na­ponta frissen cserélt — nyil­vános „újságolvasó táblák”. természetesen esőtől és más rongálódástól védett helyeken, megfelelő körülmények között. (Több külföldi országban igen népszerűek és olvasottak az így közszemlére kitett újsá­gok.) A Kossuth Könyvkiadó számos praktikus kiadványa mind-mind felhasználható len­ne a tájékoztatás fejlesztésére, a növekvő igények jobb kielé­gítésére, agitációs- és propa­gandamunkánk hatékonyságá­nak fokozására. Persze az, hogy helyileg mennyiben van meg a szük­séges összhang á pártunk po­litikája iránt megnyilvánuló érdeklődés és a jogos, termé­szetes igények kielégítése kö­zött, azt a helyi pártszerveze­tek feladata és kötelessége konkrétan, a maga bonyolult összefüggéseiben és differen­ciáltságában felmérni. Mint ahogyan az agitációs- propa­gandamunka helyi feladata a helyi igények kielégítése is. (Számolva természetesen a központi és általában a fel­sőbb pártszervek segítségével.) De azt egész propaganda- és agitációs tevékenységünkben feltétlenül és az eddigieknél jobban figyelembe kell ven­nünk, hogy „rohanóbb” világ­ban élünk, mint akár csak egy-másfél évtizeddel ezelőtt is. Igen sok embernek több irányú elfoglaltsága van, sen­ki sem szívesen vesz részt sok időt igénylő — főleg unalmas — rendezvényeken, mindenki szeret rövid úton, az őt érdek­lő kérdések lényegéről, ha lehet kényelmes, kultúrált kö­rülmények között tájékozód­ni, haszontalan időtöltésnek tartja (valójában az is), ha két vagy több társadalmi szerv rendezvényén ugyanazt hallja — csak sokkal később,, amiről a sajtóból, a rádióból.* a televízióból már tájékozó-* dott. * a z igények együtt nőttek* s várhatóan notion nö-2 nek a jövőben is a mun-* kásosztály, a parasztság, nz* értelmiség általános, szakmai* és politikai műveltségének J gyarapodásával. Fontos, hogy* ezekkel egész tájékoztató, fel-j világosító és szervező mun-* kánk is lépést tartson. ♦ Cscpányi Lajos ______________:-------------- ♦ ♦ Ú jszerű falfestékéi f próbáltak ki A Borsod Megyei Építőiparig Vállalat műszaki fejlesztésig osztályának dolgozói egyre in­kább felkarolják azokat a ha-* zai újításokat, amelyeknek^ bevezetésével gyorsabban és* gazdaságosabban épülhetnek* az új lakások. Ezekben a he-J teliben a budapesti Lakk- és* Festékipari Vállalat jelentke-J zett új termékkel: különböző* műanyagokból készített, púderj finomságú falfestékkel. A mű-* anyagfesték nagy előnye, hogyj vízzel történő hígítása után* azonnal a falra kenhető, alkal-* mazása egyszerű és praktikus.* Az új festéket a miskolci* Szentpéteri-kapui lakótelep^ egyik új lakásában próbálták* ki. T Űj víztároló épül Borsodban aki enj lt-1 o-1 Építik a íöldbesüllyesztcit vízdzáró bclonfalat. Háttérben a vízadagoló torony. j OCaptó | Történészei nk E mlékszem arra az időszakra, amikor az orvosregé­nyek s a népszerűén megirt orvosi könyvek iránt hirtelen megnőtt az érdeklődés. Igaz, több kétes ér­tékű munka vált bestsellerré s ezekből a vállalko­zásokból a tudomány nem mindig került ki tisztán, s hi­telesen. Mindazonáltal tettek valamit azért, hogy fontos területre irányítsák a figyelmet, és a romantika, az izga­lom, a képzelőerő szabad csapongása közepette ismeretek is utat törtek maguknak. Manapság — úgy tűnik — ilyesfajta vonzódás terebélye­sedik ki a történettudományi munkák bizonyos csoport­ja iránt; elsősorban az emlékiratok, önéletrajzi írások, dokumentumkötetek iránt, amelyek a második világhábo­rúnak és előzményeinek kulisszatitkaiba engednek bepil­lantást; azokba a cselszövényekbe, ravaszkodásokba, dip­lomáciai fortélyokba és árulásokba, amelyeknek vérziva­taros, pusztító hatását százezrek és milliók szenvedték meg. Aligha csodálkozhatunk a tájékozódásnak ezen az igé­nyén, és tegyük hozzá: az idézett múltbeli példától elté­rően, merőben más munkák, összeállítások elégítik ki a friss igényt és gyarapítják a hiteles múlt megrajzolásához alkalmas és szükséges ismereteinket. Érdekesen és lelki- ismeretesen megírt, megbízható tudományos munkák; olyanok, amelyeket a szakember és az átlagolvasó egy­aránt szívesen és megnyugvással forgathat. Ezzel a mai példával azt szeretnénk érzékeltetni, hogy egy fontos tudományág, nevezetesen a történettudomány művelői — számos korszak alapos marxista elemzésével, felmérésével és áttekintésével — fontos hivatásuknak te­kintik a politikai ludat alakítását, a társadalom mozgá­sának megértetését.. A megalakulásának századik évfordUr lóját ünneplő Magyar Történelmi Társulat jubiláns ülé­sén az új elnök, Ember Győző többek között épp erre a feladatra hívta fel a figyelmet: „A társulat elsőrendű fel­adatait a politikai tudat szolgálatában, a tudományos mun­ka szervezésében, irányításában és művelésében, a társa­dalom' történeti, szocialista megalapozottságú tudatápolá­sában és fejlesztésében, általában a szocializmus építésé­ben látjuk. Ez a mi munkánk második századunk küszö­bén és legfontosabb feladatunk.” A magyar történészek — támaszkodva a társulatuk keretei közölt munkálkodó számos haladó tudós, a Száza­dok című folyóirat több igaz hivatástudattól fűtött dolgo­zótársának értékes publikációira —, sokrétű kutatómun­kájuk, forrástanulmányaik, vitáik és marxista elemzéseik alapján sok adósságot törlesztettek. Különösen az elmúlt évtizedben számottevő mértékben járultak hozzá forradal­mi örökségünk tisztázásához, s egyebek között olyan té­makörök gazdag kidolgozásához, mint az 1S4S—49-es sza­badságharc, a Tanácsköztársaság, a Horthy-korszak, a má­sodik világháború és a felszabadulás. Sokat tettek azért, hogy hazánk történetét minél jobban beágyazzák az egye­temes történelmi folyamatba, a magyar történelmet a szomszédos népek történelmével kapcsolatban fejtsék ki, és így harcoljanak a nacionalizmus veszélyével szemben. („Következetesen, újra és újra rá kell mutatnunk a jö­vőben is az egyes kérdések megítélésében mutatkozó na­cionalista maradványokra, anélkül azonban, hogy egyet­len percre is szem elöl tévesztenénk a nemzeti kérdés óriási jelentőségét a múltban és a jelenben” »--- hangzott el a mostani tanácskozáson.) A Magyar Történelmi Társulat megizmosodásának is bi­zonysága a néhány évvel ezelőtt napvilágot látott Magyar- ország Története című kétkötetes munka, amely népünk történetének összefüggő és rendszeres ismertetését nyújtja az őstörténettől a szocializmus építésének korszakáig. Tiz szerző, jórészt történettudományunk fiatal nemzedékének összefogásából született ez az áttekintés. Mind ennek láttán, mind más eredmények ismeretében joggal ítéljük meg bizakodóan történettudományunk to­vábbi fejlődését. Sokat tehet és nyilván fog is tenni azért, hogy népünk történelmi és politikai tudata, ismeretköre, látásmódja, szemlélete még alkalmasabbá váljék a jelen feladatainak józan, egészséges, alkotó szellemű megítélé­sére és teljesítésére. Sárközi Andor Selyemszál hazai anyagból Devizaincglakarítást hoz a BVK űj terméke Szerény kis házi ünnepség I színhelye volt néhány nappal! ezelőtt a Borsodi Vegyikombi- j nát kaprolaktám üzeme. Kis I ideig álltak a gépek, s a mun­kások és a műszakiak öröm­mel gondoltak rá: kétezer tonna már „lefutott” ... Érdemes erről bővebben is, szólni, hiszen nemcsak a gyár életében, hanem népgazdasági szinten is fontos határállomás, j Rekordidő alatt állították | elő ezt a kétezer tonnát. Az- j előtt csaknem öt esztendő alatt I produkált ekkora mennyiséget ebből a termékből az egész; magyar vegyipar! A BVK jjan az idén kezdték meg a kapro- ! laktam gyártását, s néhány hó- ; nap alatt — a jubileumi mun- ; kaverseny szép eredményeként ] — adott ennyit e fonlos alap­anyagból az üzem kollektívája A kaprolaktám Kazincbarci- i káról Nyergesújfaluba „uta- i zik”. Az ottani Viscosa gyár­ban augusztus 1-től már a bor­sodi anyagból kezdték e' húzni a végtelen selyemszálat. AI BVK kaprolaktámja jól kiállt: a próbát. Nyergesújfaluba , alapos felkészültséggel, ered ménycs kísérletsorozat ut: ; kezdték el a műszálgyártást n Borsodi Vegyikombinát alap­anyagából. Így történt, hogs’ a kaprolaktám kiválóan vizsgá­zott, az új, végtelen selyem­szál nagyszerű minőségű, fé­nyes csillogása. Nemcsak fehé­ret, hanem többféle színűt is készítenek majd belőle a Viscosában. Eddig az alapanyagot nyu­gatról importáltuk. Az idei, gyorsan felfutó termeléssel s' - került elérnünk, hogy többé nem „kemény” valutáért keil beszereznünk a kaprolaktám, t. A harcikat alapanyag segítsé­gével készült selyemszálból hamarosan megkezdik majd a fehérnemű- és a harisnya gyár tást. Jövőre talán már a bol­tokban is megtaláljuk e biío- nyára szép és praktikus vég­termékeket. amelyek a kétezer tonna kaprolaklámból készül­tek. Gy. K. Öregek napközije nyílik Ede’ény&en Edelénvben a járási, a köz­ségi tanács és a tömegszervek támogatásával a kastély régi, személyzeti részében napközit rendeznek be az öregek részé­re. A napköziben mintegy 25 1 idős ember kap majd helyet, élelmezést. Ügy tervezik, hogy televíziót, rádiót, újságokat, folyóiratokat 's bocsátanak a lakók rendelkezésére. A nap­közit előreláthatólag még az ősz folyamán megnyitják. nyiségű vasbetont használnak] fel. Az új víztárolót 1971-ben] kezdik feltölteni. Építési költ-' sége több mint 200 millió fo­rint. i építenek Ózd és Kazincbarcika vízellátására. A völgyet el­záró gát hossza 250 méter, ma­gassága 19,3 méter lesz. Épí­téséhez 45Ó 000 köbméter földet mozgatnak meg és nagy meny­, A Bánhorváti, Dédestapol- csány és Uppony községek kö­zötti völgyben elrekesztik a Bán-patak vizét, s 7,8 hektár felületű, 5,8 millió köbméter vizet tároló mesterséges tavat

Next

/
Thumbnails
Contents