Észak-Magyarország, 1967. augusztus (23. évfolyam, 179-205. szám)
1967-08-22 / 197. szám
®edd, 1967. augusztus 22, ÍSZAKMAGTAROBSZAG 9 Kállai Gyula elvtárs beszélt a miskolci nagygyűlésen (Folytatás az 1. oldalról.) fegsajátabb, közvetlen ügye is •— fejtegette Kállai elv társ, hangsúlyozva, mennyire szükséges az együttes erőfeszítés. Beszédét így folytatta: Bár népünk helyesli a reformot, sokakban van még aggodalom és bizonytalanság egyes részkérdéseket illetően, így például többen mondják, hogy helyes, ha megnő az üzemek önállósága, a tanácsok felelőssége, de vajon az igazgatók, a tanácselnökök helyesen, megfelelően, a köz javára fog- hak-e élni megnövekedett jogaikkal? A kérdés érthető. Előfordulhatnak esetek, amikor egyesek nem a köz javára Igyekeznek majd felhasználni Jogaikat, de figyelembe kell venni azt is, hogy nemcsak az Igazgatónak lesz nagyobb a hatásköre, hanem az üzemi dolgozóknak, az üzemi szak- szervezeteknek is, és nagyobb lesz a politikai felelőssége az üzemi pártszervezeteknek. A reformmal együtt tovább szélesítjük a szocialista demokráciát, amely alapvető eszközünk abban, I hogy még nagyobb tömések vegyenek részt az egész ország, és benne a saját sorsuk irányításában. Kő az üzemek és vállalatok önállósága, ezzel együtt nő a közéleti demokrácia is, nő a dolgozó tömegek ellenőrzése az önállóság felett. Nyugodtan mondhatjuk, hogy a párt Központi Bizottsága, az országgyűlés és a kormány felülről, a dolgozó tömegek, a helyi pártos tömegszervezetek pedig hiúiról fogják ellenőrizni a reAz első kenyér — új búzából. form intézkedéseinek helyes megvalósítását. Ezt fogja segíteni az új Munka Törvény- könyv is, amely az ősszel kerül az országgyűlés elé. Az új Munka Törvénykönyv biztosítja az üzemi mun- káskollektívák jogait és lehetőségeit ahhoz, hogy sok kérdésben érdemi ellenőrzést gyakoroljanak, hogy felkaroljanak és megvalósítsanak minden hasznos elképzelést és javaslatot, amely a vállalat munkájának megjavítását. a jobb eredmények elérését szolgálja. Így a munkásosztály nagy tapasztalatai, kollektív bölcsessége előrehaladásunk újabb forrásává válnak. A gazdasági reformot. 1968. január 1-vel egy ütemben vezetjük be az egész népgazdaságban. Ez indokolt, mert az egész népgazdaságot átfogó reformról van szó. amelynek mindenütt érvényesülnie kell. Ez azonban nem jelenti azt, hogy január 2-re már minden gazdasági problémánk megoldódik, hogy népgazdaságunk egy csapásra feneketlen pénzeszsákká, vagy a mesebeli terülj, terülj asztalkám-má változik. A reform jótékony hatásának kibontakoztatásához idő. s ami még ennél is fontosabb, a dolgozó tömegek áldozatkész, fegyelmezett munkája szükséges. Bízunk benne, hogy ez meglesz, s a harmadik ötéves terv hátralévő esztendőiben a tervfeladatok teljesítésével együtt teljesen kibontakoznak a reform előnyei is, és tovább javul népgazdaságunk helyzete, egész dolgozó népünk javára. kát biztosít, jelentős mennyiségű terméket exportál, ezzel valutát szerez az országnak, így tehát ma már minden forint, amit a mezőgazdaságnak adunk, közvetlenül érezteti jótékony hatását a népgazdaság egészével. A magyar népgazdaságban a mezőgazdaságnak mindig fontos szereségek további csökkentésére törekszünk, a termelőszövetkezeti parasztság és különösen a falusi fiatalok felelősségérzetére is hivatkozunk. Azt kérjük tőlük, szeressék a szövetkezetét, dolgozzanak szívesen a mezőgazdaságban. Kezük munkájával teremtsék meg azt a szocialista falut, amely sem anyagiakban, sem kultúrában, sem pihenésben és szórakozásban nem nyújt kevesebbet lakóinak. mint a város. Kállai Gyula elvtárs végezetül nemzetközi kérdésekről beszélt, hangsúlyozta annak jelentőségét. hogy a szocializmust építő népek nagy családjába tartozunk. Beszédét így folytatta: — Együtt haladunk és szolidárisak vagyunk a világon mindenkivel, aki az imperializmus ellen, a békéért, a demokráciáért. a társadalmi haladásért küzd. És ez hatalmas, leküzdhetetlen erő. Ahhoz, hogy belső építőmunkánkat a legjobb eredménnyel folytassuk, mindenekelőtt békére van szükségünk. A nemzetközi béke megőrzéséért folytatott küzdelmünk reális, elérhető célért folyik. Nem mintha a béke legfőbb ellensége, a nemzetközi imperializmus megváltoztatta volna természetét, hanem mert megváltoztak a világ erőviszonyai. Az imperializmus, és különösen az amerikai imperializmus, ma is a háborús veszély legfőbb forráaz újabb világháború ki- tonai puccsokkal, agresszióval robbantását. igyekeznek megakadályozni a világ fejlődését Napjainkban Ettől ugj'an visszariadnak, de ez az imperialista politika tamás eszközöket vesznek igény- szi bizonytalanná és veszélyesbe, így helyi háborúkkal, ka- sé a nemzetköri helyzetet Szolidárisak vagyunk a vietnami néppel amikor az agresszorok visszavonulásra kényszerülnek az általuk jogtalanul bitorolt területekről. A kérdés kapcsán ismét hangsúlyozni kívánom: mi az iáraeli—arab konfliktusban nem vallási, vagy faji, hanem politikai kérdést látunk. Ez alkalommal is arról van szó: ki van az imperializmus mellett és ki van ellene. A^ egyes országok, pártok és az egyes emberek állásfoglalását is csak ezen az alapon lehet megítélni. A magyar nép az imperializmus ellen, s az arab népek mellett lép fel ebben az esetben is. A békés egymás mellett élés politikája, melyet mi külpolitikánk egyik fontos alapelvének tekintünk, helyes, marxista— leninista forradalmi politika. De a békés egymás mellett élés politikáját akkor tudjuk -eredményesen, valóban forradalmi módon megvalósítani, ha szüntelenül erősítjük a szocialista országok politikai és gazdasági egységét, ha nem teszünk elvi, politikai engedményeket a kapitalista országoknak, ha következetesen harcolunk az imperializmus politikája ellen, valamint a szocialista országok egységét bomlasztó fellazítás! törekvések ellen, A békés egymás mellett élés politikája magában foglalja azt is, hogy szolidárisak vagyunk minden, valóban forradalmi, felszabadító harccal, amely az imperializmus ellen, a népek szabadságáéit és önrendelkezéséért folyik. Ami pedig a békéért és az emberiség boldogságáért, a szocializmusért vívott harcot illeti, ma a világ egy és oszthatatlan. Történjék a világ bármely zugában, bármilyen esemény, az közvetlenül érint minket is. Ezért vagyunk szolidárisak a testvéri vietnami néppel, azért adunk meg nekik — erőnktől telhetőén — minden támogatást. Elítéljük az Egyesült Államok népirtó háborúját. Meg vagyunk győződve róla, hogy ebben a küzdelemben, amely a vietnami nép azon elemi jogáért folyik, hogy maga határozza meg. milyen társadalmi rendben kíván élni, a végső győzelem az igazság, a szabadság, tehát a vietnami nép oldalán lesz. Szilárd meggyőződésünk az is, hogy kudarc vár azokra az imperialista manőverekre is, amelyekkel az arab népeket óhajtották letériteni a társadalmi haladás és a szocialista országokkal tartott szövetség cs együttműködés útjáról. Az angol és amerikai segédlettel végrehajtott izraeli agresszió — bár átmenetileg még mindig arab területeket tart megszállva — nem érte el alapvető célját Egyiptom és Szíria haladó társadalmi rendszerét nem tudták megdönte- ni. Az arab népek összefogása nem gyengült, hanem erősödött. Hasonlóképpen a szocialista országok és az arab népek szövetsége és együttműködése is elmélyült, kiszélesedett. El fog jönni az az idő is, A mi hazánk a munka országa A (iszakcszick bőség-kosara. Megváltozott a falu élete is Kedves elvtársak! Régi, szép hagyomány ereje Nyilvánul meg abban, hogy Augusztus 20. a kenyér ünnepe *- Ma nyugodtan és örömmel, abban a tudatban szeghetjük meg az új búzából sütött kenyeret, hogy az ország ellátása teljes egészében biztosított. s mezőgazdaságban sikeresen -^fejezték a legnehezebb mun- fát, a kalászosok aratását és ^takarítását Dicséret és körönét mindazoknak, a terme- ószövetkezetek és állami gazdaságok dolgozóinak, akik az >rszág kenyerét megtermelték * betakarították. Büszkén Mondhatjuk azt is. hogy ezt a tenyeret már teljes egészében 1 szocialista mezőgazdaság érinél te meg. , Mezőgazdaságunk szocialista ^szervezésének befejezése óta Mindössze öt esztendő telt el. -z nagyon rövid idő, de ez dlatt a falu életében bekövet- ?ezett változás és fejlődés vadban nagy — mondotta Kál- elvtárs, majd' arról beszélt, l0Ry ez az öt év választ adott 1 korábban kétkedőknek is. A termelőszövetkezetek ma Mintegy 30 százalékkal terhelnek többet, mint 1961-ben, 12 átszervezés befejező évében, s ennek megfelelően nőtt ® Jövedelmük is. Az utóbbi wökben a párt és a kormány több központi Intézkedést tett a termelőszövetkezeti parasztság életkörülményeinek javítására. Emelték a családi pótlékot, javították a nyugdíj- rendszert és a társadalombiztosítást A gazdaságirányítás reformja növelj a szövetkezetek önállóságát is. Nagyobb lehetőségeket ad a demokrácia érvényesítésére, arra, hogy a falu népe még inkább egybeforrjon a szövetkezettel. Ehhez teremti meg a jobb szervezeti feltételeket az új szövetkezeti törvény, és az új földjogi törvény. amelyek szintén ősszel kerülnek az országgyűlés élé. A munkás—paraszt szövetségről a következőket mondotta: — Ezt a szövetséget, amelyet B munkásosztály vezet, óvjuk és erősítsük, mert ez államunk, társadalmi rendünk és szocialista nemzeti egységünk alapija. Ebben a munkában ma legfontosabb feladat, hogy folyamatosan közelítsük tovább egymáshoz a két nagy dolgozó osztály élet- és munkakörülményeit, s folytassuk a mezőgazdaság gépesítését, műszaki, technikai színvonalának emelését. A magvar mezőgazdaság ma hármas feladatot teljesít: ellátja a lakosságot élelmiszerrel, az iparnak bizonyos fontos nyersanyagope lesz, s ez nem is baj. Csak az a lényeges, hogy mezőgazdaságunk magas színvonalú, szocialista mezőgazdaság legyen. Ez pedig az egész ország érdeke. A mezőgazdaság fokozatosan és egyre nagyobb ütemben fizeti vissza mindazt, amit reá költöttünk. _ Ezt példázza már évek óta, hogy biztonságosan megtermeljük az ország kenyerét, és nem szorulunk kenyérgabona-behozatalra. Ezt mutatja, hogy évről évre javul a városok zöldség- és gyümölcsellátása; hogy a sertéshús kivételével az összes alapvető élelmezési cikkből kiegyensúlyozott és kielégítő a lakosság ellátása. A mezőgazdasági termelés lehetőségeinek javítására, a falu és város dolgozói élet- és munkakörülményeinek folyamatos közeledésére utal az a tény is, hogy számos helyen a fiatalok visszaáramlanak a faluba, a termelőszövetkezetekbe. Mi ezt helyeseljük és támogatjuk. Ügy véljük, hogy a város és falu lakói életszínvonalának további közelítésében most már a legtöbbet maga a termelőszövetkezeti parasztság teheti. Tőlük függ. hogyan tudják meglévő, jó lehetőségeiket minél jobb eredménynyel kihasználni a termelés, ezzel együtt a jövedelem fokozására. Amikor a város és q falu lakóinak életkörül mén veiben ma még meglévő különbé sa, és minden kérdést erőszakkal, háborúval oldana meg a legszívesebben. De más dolog, hogy mit akarnak, és megint más, hogy mire képesek. Nekik is számolniok kell a szocialista világrendszer erejével, amely túlságosan is kockázatossá teszi előttük Kedves elvtársak! Tisztelt nagygyűlés! Alkotmányunk szövege kimondja: „a Magyar Népköz- társaság állama szervezi a társadalom erőit, a szocialista épí lésre”. Megállapíthatjuk, hogy szocialista államhatalmunk, s az államunkat vezető. harcedzett pártunk becsülettel eleget tett és eleget tesz ennek a kötelezettségnek. Pártunk és kormányunk jó cs megvalósítható terveket dolgozott ki a szocialista haza teljes felépítésére. A magy ar nép nagy tömegei magukénak vallják c célkitűzéseket. Dolgozzunk tehát egységesen azok valóra váltásáért! A mi hazánk a munka országa. Az alkotmány, a kenyér, a dolgozó osztályok testvéri összefogásának nagy ünnepén mélységes tisztelettel adózunk a dolgozó embernek. Pártunk és kormányunk üdvözletét és jókívánságait tolmácsoljuk a szocialista haza építőinek. Jó erőt, egészséget, sok boldogságot kívánok nagygyűlésünk minden részvevőjének! Hatalmas taps fogadta Kállai Gyula elvtárs beszédét. Dr. Fekete László zárszava után megyénk több járásának küldöttei új kenyeret, illetve gyümölcskosarat adtak ajándékba Kállai Gyula elvtársnak, valamint városunk és megyénk több vezetőjének. A lelkes hangulatú, emlékezetes nagygyűlés az Intcrnacionáléval ért véget, majd megkezdődött az egész napos kellemes szórakozás. Sport, és kulturális események nyújtották a látványosságot, népi együttesek ízesítették a hangulatot, ételben és italban sem volt hiány. A Csanyik-völgybcn összese- reglett ezrek a késő esti órákig kellemesen töltötték idejüket örömben és vigasságban. A miskolci Egyetértés Tsz nődolgozói teljes egyetértésben főzik a jóízű bográcsgulyást. Szabados György felvételei
