Észak-Magyarország, 1967. augusztus (23. évfolyam, 179-205. szám)
1967-08-19 / 195. szám
▼asárnap, 1907. augusztus 20. ESZAKMAGYARORSZAG 7 ÉVFORDULÓ Dunaföldváron, augusztus 20-án ünnepli megalakulásának tizedik évfordulóját az ország első takarékszövetkezete. A szövetkezeti önsegélyezésnek ez a módja azóta népszerű lett vidéken: a „falusi fánkok” ma már a községek gazdasági életének jelentős tényezői. A takarékszövetkezetek és kirendeltségeik száma jelenleg megközelíti a hatszázat.:, tevékenységük kétezer község három és félmillió lakosát érinti, a takarékbetétek összege pedig meghaladja az 1 milliárd (100 millió forintot. Kezdetben a takarékszövetkezetek csupán kamatozó betétek gyűjtésével és kisebb kölcsönök folyósításával foglalkoztak. Tevékenységük azóta jelentősen bővüli. A kamatozó betéteken kívül gép- kocsinyeremény-betétet is kezelnek, ennek összege jelenleg 60 millió forint. Kölcsönfolyó- sitási tevékenységük is sok- rétű lett. Tíz évvel ezelőtt a legmagasabb kölcsönösszeg 6000 forint volt, ma az áruvásárlási hitel összege elérheti a 20—30 ezer forintot. A háztáji és kisegítő gazdaságok fejlesztését célzó termelési kölesön összege 16 ezer forintig terjedhet, s erre a célra nemcsak tsz-tagoknak és mezőgazdasági dolgozóknak, hanem fel a takarékszövetkezeti tagok. Január elseje óta a falusi bankok 00 millió forint ösz- szegű áruvásárlási hitellevelet bocsátottak ki. s a fokozódó érdeklődés azt mutatja, hogy ez az összeg az év végére kétszeresre emelkedik. Betétgyűjtő és kölcsönnyújtó tevékenységükön kívül a falusi bankok még sok más ügylettel foglalkoznak. Az Állami Biztosító megbízásából biztosításokat kötnek, és beszedik a díjakat. Ez év június végéig több mint 15 ezer új biztosítást kötöttek. 5 és félmillió forint biztosítási díjat szedtek be. A totó-lottó szelvény árusítás, valamint 1000 forint értékhatárig az államkölcsön kötvények nyereményeinek kifizetése is feladataik közé tartozik. Az elmúlt évben például 13 milliónál több totó-lottó szelvényt adtak cl, s hamarosan az ezer forint alatti lottó nyereményeket is helyben, a takarékszövetkezetek fizetik ki. Bölc Dezső ANDREA |í Lpf, | L. >• 1 1 Pataki Jenő munkája. Visszatérnek. (WWWWWWV Nőit. US érdeklődés Nem is olyan régen még nem nagyon mentek a tsz-ek- be dolgozni a falusi fiatalok. Inkább jártak be a környező üzemekbe segédmunkásként. Ma már egyre több helyen térnek vissza a községbe, s vállalnak munkát a termelő- szövetkezetben. Megnőtt az érdeklődés a mezőgazdasági szakmunkásképzés iránt is. A szerencsi járásban sem tekinthet nagy múltra vissza a szerződéses tanulóképzés, ám a közelmúlt és a jelenlegi időszak eredményei biztatóak — ha lassan is, de megkezdődött a mezőgazdasági munkások utánpótlásának kinevelése. Legutóbb 87 szerződtetett tanuló volt a járás termelőszövetkezeteiben. s végezte el la hároméves iskolát. munkásoknak, alkalmazottak- hak és nyugdíjasoknak is adnak kölcsönt. Sokan igénylik még a kölcsönös támogatásnak ezt a módját kisebb építkezésekre, lakóházak korszerűsítésére, tatarozásra, személyi szükségletek kielégítésére, s az év januárjától nagyobb értékű, tartós iparcikkek vásárlásához is nyújtanak áruvásárlási kölcsönt a takarékszövetkezetek. Ez év első felében összesen 550 millió forint kölcsönt folyósítottak tagjaiknak, s ez az összeg az év végéig valószínűleg meghaladja az egymilliárd forintot. Az első fél évben kiadott kölcsönökből 60 millió forintot a háztáji és kisegítő gazdaságok termelésének fejlesztésére, csaknem 80 millió forintot tartós iparcikkek beszerzésére és 73 millió forintot építési célokra használták '■niiimimiiiiiimiiiimimiiiiiiiii Modern borbarlang A számítógép esélyei a sakkbau Az utcaseprő szerelme 4 t„nPjj ócska már, erősen 'v stF,u kopott. elnyűtt, mint maga az öregember. De azért bírják még a munkát mindketten. Még hozzá nem is akárhogyan. Minden pirkadatkor végigcsuruszkolják az új város néhány keskeny, kis utcáját, ahová nem fér be a konkurrencia, a sepregető autó. Megtisztítanak minden talpalatnyi betont — csak azért, hogy a nappali forgatagnak legyen mit bepiszkolnia. Sziszifuszi munkájukat azonban igazi örömmel csinálják. Mármint a seprő és az öregember. Hogy miként lelhet örömet a munkában egy seprő, ezt az öregember szokta bizonygatni hajnalonként, a tejeskannákkal csörömpölő teherautó friss legényeinek: — No. nézzétek mór, megint megkergült az ebadta! Csak I röpköd itt körülöttem. Ebben az utcában meg egyenesen nem bírok vele. Legszíveseb- ben hatszor is végigszaladná... Nemrégiben a tej hordó legények ilyenkor szemtelenül pukkadoztak, mint illetlen tréfán a csitrik. Sőt, mintha a sofőr is erre biztatta volna őket, amikor oda-odamondo- gatta az öregnek: — Nem a seprő ficánkol úgy, Feri bátyám!.Magát csiklandozza valami !. .. Hej. tudom isten, há nem röstellené, hatszor is végigsöpörné , ezt az utcát! És ha módja. lenne rá, talán meg arannyal is kiveretné! Az öreg ilyenkor sejtelmesen mosolygott, a tejhordók pedig kíváncsiskodtak: — Aztán Feri bácsi, van-e már valami eredmény? Merthogy stramm asszony, az biztos. Megérdemli, hogy az ember törje magát érte. Persze, valami elismerés, vagy ellenszolgáltatás nem esne rosszul. Igaz, Feri bácsi ? Szóval, volt már ilyggmi?. A esiipacsonl fAnem^váncsiskodásra rendszerint megsercentette seprőjén az aszfalton, és köszönés nélkül elporzott — a szó szoros értelmében. Egy napon azonban ezt válaszolta: — Tegnap rám mosolygott! És beszéltem is vele! Azt mondta: „Feri bácsi, nagyon örülünk magának. Az egész tanács meg van elégedve munkájával. Igazán úgy törődik utcáival, mintha saját tulajdonában lennének a házak.” Így mondta, szó szerint, esküszöm nektek. És végig mosolygott! Hej, fiúk, hogy tud az az asszony mosolyogni! Még tán a TOKAJ Seres János munkája. nap is szebben ragyogott a házakra... Ezzel az öreg sürgősen abba is hagyta, mint aki úgy érzi, hogy valami badarság szaladt ki a száján A tejhordó legények meg egymásra néztek, és csak hummogtak. Közben csattogtatták a kannákat, és szépen, sorba lerakták a tejbolt elé. Hatalmas ez az üzlet — egy egész csarnok — innen hordja a tejet az új város sok-sok lakója. Feri bácsi rátámaszkodott a fényesre koptatott seprőnyélre, és végignézett az üzlet üvegfalán. Aztán — bizonyára azért, hogy elfeledtesse a fiúkkal az előbb mondottakat — így szólt: — Hál látjátok ezt a boltot is? Mikor volt itt ilyen? Vagy amott az óvoda, meg az iskola! Meg egyáltalán: ezek a házak, ezek az utcák, ez a város! Ej, de mit tudjátok ti ezt értékelni?... — közben közelebb lépett a sofőrhöz, mert úgy látta, hogy már csak ő figyel rá. — Tudod fiam, én már itt éltem, amikor még csak kukorica, meg kenderföldek voltak errefelé, és keserves volt az élet. Aztán itt változott még minden a szemem előtt. Itt nőtt fel körülöttem a város. Hát persze, hogy magaménak érzek minden útcát. Igaza volt az elnökasszonynak ... De igaza van ennek, az ócska seprőnek is, amikor legszívesebben hatszor is végigseperné ezt az utcát, ami a tanácshoz vezet! — No. viszlát öreg! — ugráltak fel a fiúk a platóra. Egyikük, aki a sofőr mellé ült, még kikiáltott a berregő autóból: — Aztán nehogy nagyon elcsavarja a fejét az az asszony! —Bolondvagy ~ mordult w,uuurá a sofőf, és több gázt adott. Később pedig valami olyasmiről kezdett beszélni, hogy az öreg egyáltalán nem a tanácselnöknőbe szerelmes, . hanem mindenbe, ami új itt. Az egész városba. Egy-egy személynek legfeljebb a maga nagy örömét, a tiszteletét szeretné kifejezni. És hogyan tudná? Munkájával. Mert azzal is lehet. Még ha egy öreg utcaseprő is valaki. Azóta a tej hordó legények nem heccelődnek Feri bácsi- vaL Kuttkay Ann* művek parkolási lehetőségét. A MÉSZÖV, amely a borbarlang tulajdonosa, szerződést kötött a Tarcali Állami Gazdasággal, hogy rendszeresen és minőségi borokkal látja el a borbarlangot. Egyelőre évi 600 hektoliter bor szállítására kötöttek szerződést. Körülbelül egymillió kétszázezer forint értékben mo- . dern borbarlangot építenek ] Sátoraljaújhelyen. A Rákóczi- ] korabeli pincéből átalakított i borbarlangban központi fűtés, i hideg- és melegvíz lesz, előtte I pedig külön erre a célra ki- 1 alakított hely biztosítja a járnok az egyik lengyel napilapnak adott interjújában. Az a játszma, amely most egy ame. I rikai és egy szovjet számító- j gép között folyik, a szovjet, sakkbajnok szerint harmadosztályú játékosok színvonalán mozog. Amint Botvinnik kifejtette. az ember fölénye abban rejlik, hogy egy adott helyzetben az ember automa- | tikusan elveti azokat a lehető- | ségeket, amelyek az általános sakkstrátégiával ellentétesek, míg a gép az összes lehetőséget számításba veszi. „A játék előrehaladásával csökken a gép kapacitása: minél kevesebb figura van a sakktáblán, a számítógép annál kevésbé „látja” a játékot. A végső fázisban óriási az ember előnye”, állapította meg a szovjet sakkbajnok. „Az elektronikus számítógép sohasem győzheti le az embert sakkban”, jelentette ki Botvinnik szovjet sakkbaj„írd alá, édes gyermekem !”= Serceg a toll a fehér papíron. = De hiszen végig se olvasta ! = „Az Úrnak tetsző dolgot cse- = lekedsz, az Ür méltányolja az lélek jóságát...” Ábel Balázs.z Neve belekerül egy sírba. Ej „Hóórukk! Most emeld! Raj-jjj ta, megmozdult!” 5 Rohanó évek. Villanásnyi z mindegyik. Lassan feledés ho-z mályába vész az eltemetett z név. Felkorbácsolt emlékek, z Belső szégyenkezés. Minél tá-E volabbi az idő, annál mardo-E sóbb az érzés. Más világ, E más emberek, más gondolko-; zás. Az emlékezés is változik, z Gyötrőbb, egyre gyötrőbb. Az-z tán híre kel, hogy vízvezeté-z két építenek a faluban. Lez kell bontani az emlékművet, E másképp nem oldhatják megE a csőrendszer lefektetését. E Egyelőre csak terv. Két, három ; év telik el. A gyötrődést féle- ; lem fokozza. Végül megszülj- ; tik a döntés. ; Vége. Most mindennek vége.» Minek vége? Álnokság volt aS tisztessége, becsülete ... z „Hej, tanító úr, tessék csak; idejönni!” Megremeg és ólom-; lábakon közelebb lép. „Ott; vannak a cigaretták, amikről; beszéltem” — szól az egyik; öreg. „Meg a demizson is, des ni csak, kifolyt belőle, hát ezz meg hogy lehet!” — mondjaE a másik. E „Ezt nézze tanító úr, ez megE valami írás lehetett.” De nem; látszik már rajta semmi. Csak; a nikotin-sárga. A bor eláz-; tatta a cigarettát, és ráfolyt a; lé a papírra. Egészen elrágta.; „Ugyan mire kellett ez a pák- z saméta... ” = Á bel Balázs áll és hallgat.; Szíve váciul ver, szája-; széle remeg. Keze is, Z ahogy forgatja a semmitmondó; lapokat. Zsebkendőért nyúl,; megtörli homlokát. Lába elé; hullaija a lapokat, s átlépve; rajtuk hazafelé indul. S Csala László " ta nemzetünk hősét, a vörösök áldozatát. Mi, a falu egyszerű lelkei szerény módon rójuk le kegyeletünket. E lapokon megittam a zászlós dicső tetteit, amelynek végén aláírásunkkal Pecsételjük meg a hű emlékezést, s kiérdemelve az Ür kegyét, eltemetjük a hőssel együtt, hadd nyugodhassék békességben, hogy mi élők, alázatos honfitársaiként végezzük kötelességünket, nem feledve, amit tett és amiért tette. Itt van, fiam, olvasd el és írd alá.” A tanterem nyitott ablakán át kiszűrődött a halk zsivaj. Szeptemberi meleg sóhajtozott a vén diófa ágai között. A szomszédos tanítói lakás kertiében fiatalasszony hajladozott óvatosan, vigyázva minden mozdulatára. A jövő hónapban megérkezik a második gyerek, Sondolta a fiatal tanító. Most már jöhet, van lakás is, biztos kenyér is. Három évig volt aHás nélkül... Ennek a fiatal zászlósnak nem volt gyereke. ' Csak menyasszonya, aki állítólag zárdába vonult bánatával. És ha lett volna? Szüleinek birtoka van a Dunántúlon ... Az emberek azt mesélik, hat kommunistát végeztetett ki. A Kálvária-domb alatt velük ásatta meg a közös sírt, s szakaszával valósággal belelövette őket. Azt se tudják, kik voltak. Nem ide- valósiak. A zászlós se volt idevaló. Itt szúrta le valaki, még a tömeggyilkosság estéjén. „Elolvastad. fiam? Itt írd alá, édes gyermekem.” Fent valanielyik ágon rigó trillázott. Gúnyosan kötekedve. Érett dió pottyant az asztalra, a szétrepedt barna héjából egészséges gyümölcs bukkant, elő. Tanítás után odaadom a feleségemnek, gondolta a tanító Milyen hálásan kacag minden apró kédveskedésért. fagyon szeretem ezt a gömbölyű kis szőke asszonyt.»«
