Észak-Magyarország, 1967. augusztus (23. évfolyam, 179-205. szám)
1967-08-19 / 195. szám
Szombat, 1967. augusztus 19. ESZAKMAGYARORSZAG 3 A .9íiotté4 munkát szereti Az a furcsa £ÍKSS: dön, hogy a helyi termelőszövetkezet legjobb kombájnosa vattai lakos. Pinczés József, aki egyébként szerelőként dolgozik a szövetkezetben, még úgy is vitathatatlanul első lett az aratásban, hogy az utolsó két nap nem tudott kimenni a búzaföldekre, mert eltörött a kombájn féltengelye. — Rengeteget drukkoltam ez alatt a két nap alatt, hogy ne „hozzanak be” a többiek. De olyan előnyöm volt, hogy még így is harminc holddal többet vágtam le. Volt olyan nap, amikor 8 vagonnyi búzát vittek be tőlem. — De kint is voltál kora hajnaltól késő estig a táblákon — szói közbe a felesége. — Igaz is, ha az asszony nem segít azzal, hogy mindent előre elkészít, s csak mosdani és aludni kell otthon, nem megy ilyen jól. Mert én olyan ember vagyok. aki nem szereti másra bízni a gépét. Ahogy Pinczés József mondja, bolondja a motornak. Sokszor fél négykor is bement a műhelybe, csakhogy mire indulnak a gépek •matni. már minden rendben 'egyen. — Mert olyankor nincs megállás. Az életet vágni kell. Tavaly egyszer nem volt kocsi, ami a levágott terményt elviszi. Jött egy eső, és bizony, száz holdat még lábon talált. A búza ugyan nem ment kárba, de a minősége rosszabb lett. Hát ezt most el akartuk kerülni. Igaz, most nem volt eső, de azt nem lehet előre tudni. A külső szemlélődő nem is veszi észre, milyen apró. kis fogásokon múlik, hogy minden úgy menjen, mint a karikacsapás. — Bizony, aki a kombájnon ül, ismernie kell a „kombáj- nos-cselt”. Ez pedig nem más, mint az, hogy amikor már majdnem tele van a- tartály, az ember akkor tülköl. Mire a kocsi odaér, már üríthet is. Való igaz, hogy sokszor fél perceken múlik az eredmény. Ha akkor várok, bizonv, esetleg húsölnöm kell a gép árnyékában. Mert a négy kombé inhoz csak két kocsi volt. Én meg nem az az ember vagyok, aki munkaidőben pihenni szeret. De a „kombájnom-cselhez” hozzátartozik még a jó fordulás is. Ebben, úgy mondják, mester vagyok. Az aratás június 3-án kezdődött és 24-én fejeződött be Ernődön. S ez alatt 500 holdat, azaz 65 vagonnyi termést vágott le. Meg is van a látszatja, mert a hat és léi mázsa búzán kívül 5100 forint készpénzt is kapott. Ebből pedig már lehet tervezgetni, vásárolni. — Nyolv éve nősültem, három év múlva házat kezdtem építeni. Igaz, erre kaptam OTP-kölcsönt. de az akkori 1500 forintos fizetésemből meg kellett szorítani a nadrágszíjat. Még be kell bútorozni a lakást, meg autót is szeretnék venni. Addig csinálom. Legyint., és folytatja. — Azt hiszem, akkor se hagyom abba ezt a nyári ki-i ruccan ást. Tavaly elhatároztam, hogy az idén már nem aratok. Két ujjamat bekapta a gép, de fél kézzel akkor is arattam tovább. Mit csináljak! Szeretem a gépet, a ledűlő búzát. S bár az anyagiak sem mellékesek, elsősorban nem azért csinálom. $ ho-y valóban.^ csinálja, arra bizonyság az is, hogy amikor órabérben borsót aratott, akkor is ő vállalta a munka oroszlán- részét. — Akkor nem kellett, volna hajráznom. De én mindig azt szeretem, ha minden flottul megy. Csutorás Annamária Kétszáz bodroghözí asszony munlkat talált A Sátoraljaújhely környéki falvakból sokan járnak dolgozni a Hegyalja Ruházati Szövetkezetbe. Az iparilag „fehér foltnak” számító bodrogközi községek azonban még így is jelentős női munkaerő- íeleslcggel rendelkeznek. Ezek egy részének elhelyezésére, valamint a bejáró dolgozók létszámának csökkentésére követésre méltó kezdeményezést valósít meg a szövetkezet vezetősége. Az elmúlt évben fióküzemet létesített Nagy- rozvágy községben, ahol 130 asszony talált állandó munkára. Ezek az asszonyok nagyobbrészt már exportra dolgoznak és a kis üzem beváltotta a hozzáfűzött reményeket. Ezért az idén újabb bodrogközi faluban, Zemplénagárdon Augusztus 20 tiszteletére A DCM új mészművének szerelői megidézték felajánlásukat r Az építőipar jobb anyagellátására modern, hat kemen- éés, nagy teljesítményű mész- fizem épül a Dunai Cementes Mészműben. Az új olajtü- Belésű, évente százhuszonötezer tonna égetett mész előállítására alkalmas üzemtechnológiái berendezéseinek nagyobb részét gyártó és szerelő Hejőcsabai Cementipari Gépjavító Vállalat dolgozói értékes felajánlásokat tettek. A dolgozók a tartós kánikulai hőség közepette is állják szavukat. Az alkotmány tiszteletére esedékes felajánlást mintegy harmadával megtetézték, s jelenleg már — 23 méter magasban — a hatodik kemenceöv szerelésénél tartanak. A munka gyorsítására, ésszerűsítésére jól hasznosították a hejőcsabai, hasonló Özemnél szerzett tapasztalataikat A négy-öt tonna súlyú foemenceöveket ezúttal már maguk készítették pontos méretben, jó minőségben. Szerelésüknél pedig új, célravezető módszert alkalmaznak. A korábbi, egyenkénti helyett egyszerre két övét szerelnek össze öi földön, s úgy emelik a munkahelyre. A már eddig szerzett értéltes előny további növelésével megvan a remény rá, hogy vállalásuk következő szakaszának is eleget tesznek, s a hátralévő kéménceövek szerelésével év vége helyett már a jjövó hónapban végeznek. Ez pedig további lehetőséget nyújt jrá, hogy teljes vállalásuknak is eleget tegyenek, s az új üzemet 1968 decembere helyett már a jövő év augusztus 20-ra átadhassák próbaüzemelésre. fäibez persze az is szükséges,1 rendeztek be őj üzemet. Á községi tanács az eddig kihasználatlanul álló kastély- épületet a szövetkezetnek engedte át. A kastély átalakítását, gépekkel való felszerelését a napokban fejezték be. Az új üzemban hatórás műszakokon 200 asszony és fiatal lányt foglalkoztatnak majd; betanításukat augusztus 20-a után kezdik meg. A rövidebb munkaidő lehetővé teszi, hogy a falusi asszonyok az üzemi munka után maradéktalanul elláthassák a háztáji gazdaságok feladatait is. A zemp- lénagárdi kastélyban kialakított kis „ruhagyárat” az alkotmány ünnepének előestéjén avatják fel. A szövetkezet vezetői az idén még egy fióküzemet nyitnak Tiszakarádon. Ebben 360 asszonyt alkalmaznak és az üzem átadására előreláthatólag a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójának ünnepén kerül sor. VIZSGALAT Ä A megyei és a járási tanács képviselőivel egyetemben lépünk be az encsi TÜZÉP-le- lepre. A látogatás vizsgálati jellegű. A járási székhely és a környék lakói közül sokan panaszkodtak, s panaszkodnak ma is a telep működésére, az emberekkel való bánásmódra. A panaszok eljutottak a megyei tanácshoz, s a szerkesztőségbe Is. Eredetileg úgy volt, hogy a vállalat főellenőre is velünk tart, de ő bennünket megelőzve, korán kiutazott Miskolcról Encsre. Ott közölte, hogy mindent a legnagyobb rendben talált, és sürgős munkára való hivatkozással a gönci telepre ment ki, amely egyébként földművesszövetkezeti tulajdon. Már az első benyomás nyugtalanító. A telep rendetlen. A szanaszét heverő, rosszul tárolt áruk halmaza felelőtlenségre, hanyagságra utal. Az előírással ellentétben sehol nincs árjelző tábla. A panaszlap 1966 óta „ismeretlen”, a panaszkönyv elrejtve, és a rendelkezéssel ellentétben nincs ellenőrző könyv. Az irodában, a telepen zúgolódó vásárlók. A panaszok, kérések hiába hangzanak el, a telepiek közül senki sem figyel a vásárlókra. Minden kérés belevesz az ingerültség hullámaiba. És valamennyiük között legingerültebb a panaszok szerint mindig dühös, emelt hangon beszélő Kovács Endre, a telep helyettes vezetője. Panasz A telepen a kocka- és a diószenet 7:3 arányban hozzák forgalomba. Ez lenne a panasz egyik oka? Nem. Ezt mondja az egyik vásárló: — Én a diószenet magában is elvinném. De ez nem dió. Tessék megnézni, amit hozzáadnak, nem táplálja, hanem eloltja a tüzet. A telepen több ezer tonna hever a kifogásolt szénből. Mióta? — Áprilisban múlt egy éve, hogy ide szállították, azóta értékének 50—60 százalékát elvesztette — ismerte el a telep vezetője is. A szén tárolását, állapotát a vásárlók, illetve a NEB-vizsgálat már az elmúlt évben is kifogásolták. Mi lett volna a helyes eljárás? Az, hogy a több ezer tonna diót és lignitet hónapokkal előbb kirostálják, s a lakosság fogyasztására alkalmatlant ipari célra hasznosítsák. — Miért nem rostálták, s miért nem rostálják ki a szenet? :— Kirostáltatni?! — kérdezte felhördültén a főellenőr. — Az a vevő kötelessége! Ügy látszik, a főellenőr „tájékozatlan” a TÜZÉP főigazgatóságának, a vállalat központjának rendelkezéséről. A vállalat igazgatója ez év februárjában többek között ezt írta a NEB megyei bizottságának: „Főigazgatóságunk rendelkezése értelmében a telepen tárolt szenet — ha az alsó szemhullás a 20 százalékot meghaladja — rostálni kell... a vizsgálat megállapította, hogy az encsi TÜZÉP- telepen a szenet rostálni kell ... Más TÜZÉP-telepen saját dolgozóink szoktak szabad időben kisebb mennyiséget kirostálni... Egyedül az encsi telepen merülnek fel ilyen problémák ...” Ezt írta februárban a Vállalat igazgatója. Ügy látszik, a figyelmeztetést sem a főellenőr, sem a telep vezetői, dolgozói nem vették tudomásul. Következménye: a másfél éve ott heverő szénmennyiség egyre többet veszít értékéből, s ennek arányában nő a vásárlók panasza. J örvénysért és — Ha nem is tudnak jobb szenet adni — mondta egyik Vásárló keserűen —, legalább emberségesek legyenek. — Volt eset — mondta egy másik —, hogy párttitkár létemre a népi demokráciát hibáztattam a kiszolgálás miatt. Az egyik vásárló — miután meggyőződött a szén rossz minőségéről — visszakérte a vásárlási utalványát. A pénztáros azonban, Kovács utasítására, jogtalanul megtagadta visszaadását, sőt, durván sértegették a vevőt. Magunk is meggyőződtünk róla, hogy a telep alkalmazottai fölényesen, sértő módon viselkednek. Sok ember elmondotta, hogy fél még véleményt nyilvánítani is, mert a telepiek, monopol helyzetüket kihasználva, bosszút állhatnak rajtuk. íme, kiskirályságuk élő bizonyítéka: A panaszok kivizsgálása végett megjelent a telepen a járási tanács kereskedelmi csoportjának vezetője. Kovács Endre, a telep helyettes vezetője nem volt hajlandó odaadni az ellenőrző könyvei (igaz, nincs is), nem volt hajlandó megmutatni a szállítás: bércét, mondván, hogy a tanácsnak nincs joga ellenőrizni (!?!), legfeljebb, ha őt szépen megkérik, ad tájékoztatást (!?!). Hogy milyen indokkal akadályozta meg a tanács illetékes dolgozóját államigazgatási funkciójának gyakorlásában? Arra hivatkozott, hogy erre Szegedi főellenőrtől kapott utasítást (!?!). És ha már a telep ennyirö „állam az államban”, vajon minden a legnagyobb rendben megy-e? No, nem egészen. Kiderült, hogy a 7:3 arány nein mindenkire vonatkozik. A vizsgálat előtti napon például fizetési jegyzék, okmány nélkül 290 mázsa kockaszenet adtak ki. Keverés nélkül. Említettük, hogy nagy hanyagság mutatkozik a tárolásban. A mészgödör nincs körülkerítve, a faáru a szabadban, a raktárak ajtaján nincs zár. Tavaly csaknem 40 ezer forint bruttóhiány, illetve 11,5 ezer forint térítendő leltárhiány volt a telepen. A felelősségre vonás tessék-lássék volt, s még a tanulságot sem szűrték le belőle. Sőt, az akkori árukiadót ■— Kovács Endrét — telepvezető helyettessé léptették elő. És a magatartás: — Endre — ismeri el Kovácsról a pénztárosnő is —1 kicsit ingerült. Neki ez a természete. r Sajnos, ez az ingerültség, ami sokszor valójában vaskos gorombaság, kezd átragadni másokra is. Teljesen érthetetlen, hogy a vállalat nem próbál itt rendet teremteni. Vagy nem is tud róla? Hiszen velünk is ezt. közötte a főellenőr: mindent a legnagyobb rendben talált. Valóban? Csorba Barnabás Szocialista brigád —* kétszáz taggal Készül a mentesítő út s' Átépítik, korszerűsítik a Miskolc—Budapest közötti fő útvonalat. A közlekedés zavartalan lebonyolítása céljából Miskolctól a megye határig a Miskolci Közúti üzemi Vállalat mentesítő utat épít a régi mellett, Foto: Szabados György A napokban csúcsértekezletre hívtak. A hosszú asztal mellett ülő emberek azt. a benyomást keltették: több üzem, szerv képviselői. Hamarosan kiderült azonban, hogy a tanácskozók, mint például Ve- nesz István kocsimester, IV. Kovács István tolatóvezető, Balázs Ferenc raktárnok. Léport Ferenc, Farkas István, Kubonyi László, Danyikó Bertalan rakodók a többi jelenlevővel egyetemben egyetlen brigád képviselői. Igen, egyetlen brigádé. A brigád igen nagy létszámú, mintegy 200 emberből, vasutasból, akövistából áll. A komplexbrigád azért jött létre, hogy a Gömöri pályaudvaron — amely központosított állomás — óramű pontossággal történhessék a sok ezer tonna áru ki- és berakása, ide- és elfuvarozása. A brigád tagjai voltaképpen hosszú évek óta azt csinálják, amit most. Ám a különbség igen nagy. íme, a gazdasági oldal: 1965-ben a beérkező vagonok 70 százalékát késve pakolták ki. És az emberi vonatkozású megállapítás: sokan és sokszor jogosan úgy vélekedtek: „fizetési napon se a vasutasokra, se az akövístákrn nem nagyon leheti számítani”. És most? A szocialista komplexbrigád egyik vezetője, Kocsis László elmondotta, hogy ez év első felében a kirakatlan kocsik aránya 29 százalékra csökkent, 5 százalékkal kevesebb az elmúlt évinél, így 14 százalékkal kevesebb kocsiálláspénzt kellett fizetni, mint tavaly. Kőszegi Gábor, a brigád másik vezetője arról szólt, hogy nőtt a dolgozók szakmai tudása( megerősödött a munkafegyelem, a vasutasok és az akövis- ták igen jó együttműködésben, egymást segítve munkálkodnak. A kollektív szellemet jellemzi az is, hogy évente közös kirándulásokat szerveznek a családtagokkal együtt. Legutóbb például Egerben jártak. Az értékelésnél — amelyen részt vett dr. Pásztor Pál, a MÁV miskolci Igazgatóság vezetője, Valykó István, a 3. sz. AKÖV igazgatója, ■ Kárty József minisztériumi főelőa ’ — szó esett társadalmi mi: káról is. Ugyanis régebben pályaudvaron hadilábon állt:' a tisztasággal és a renddel, szocialista komplexbrigád u-' jai rendet, tisztaságot teremtettek' és a társadalmi munka értéke mintegy 150 ezer fon tol tesz ki. A brigád műnké a jó együttműködés is hoz: járult, hogy a Gömöri pály: udvhr 105,6 százalékos, azr éliizem szint feletti eredmény érhetett el. Ugyanígy kihat * az AKÖV munkájára is. A komplexbrigádok szerepe igen jelentős népgazdaság szinten (is. Az országban 1"*' ilyen brigád dolgozik, s múl * désük tavaly 69 millió forint megtakarítást eredményezett. A megyében 18 MÁV—AKÖV komplexbrigád ügyködik. Az év első felében végzett munka alapján a füzesabonyi lett az első, és a Göpiöri pályaudvari a második. Az eredmény a jó — esőben, hóban-fagyban végzett — munkáról tanúskodik, a „névtelen” emberek mindennapos küzdelméről. A komé - lex brigád megérdemel' kapta a kitüntető oklevelet, tagjai közül többen a pénzju* talmat, a kitüntetést. hogy a különböző gyártmányok, berendezések leszállításával a kooperáló vállalatok ü idejében teljesítsék kötelezettségüket. j i, , ,k
