Észak-Magyarország, 1967. július (23. évfolyam, 154-178. szám)

1967-07-02 / 154. szám

Vasárnap, 196?. július 2. ÉSZAKMAGI’ ARORSZAG i ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ « ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ Kikapcsolódás A házaspár, amely a mellettem álló asztalhoz ült, már túl lehet a középkoron. Csendesen, komótosan ül­nek, fagylaltot, meg süteményt rendelnek, élvezik a tapolcai fák árnyékát, a csónakázótó vasárnapi lát­ványát, a Sziget presszó kellemes hangulatát. Csend­ben eszegetnek. Amikor befejezték. a férfi töri meg a csendet: — Remek dolog ez a tapolcai kirándulás! Ez a jó levegő, meg az egész. Ugye, igazam volt, hogy jöjjünk ki! Az egész heti munka, meg az otthoni dolgok után kell egy kis kikapcsolódás. Egy kis nyugalom, ahová nem kísér el a munkahely, meg az otthon sok gondja. — Még, hogy te mondtad! én mondtam, hogy jöj­jünk ki?! Nem én mondtam, hogy mindkettőnkre ráfér egy kis kikapcsolódás?! Csend. ^ Pár perc múlva újból az asszony szólal meg: — Itt még gondolkozni is jobb. Még az is könnyeb­ben megy, ha az ember kikapcsolódik. Most például az jutott eszembe, hogy augusztus elsején lejár az OTP- részleted, megmarad több mint havi háromszáz,\ érde­mes tervezgetni. Frissíteni kellene már például az ágy­neműt, neked meg kellene venni néhány könnyen mos­ható nyári inget. Meg aztán a befőzések. Kijöhettél volna velem a piacra, hogy lásd, milyenek az árak. .. Meg festetni is kellene már, az ajtókat, ablakokat is le kellene mázoltatni. — Kitart az még egy-két esztendeig... — bátorla- lankodik közbe a férfi. — Hogyhogy kitart!? Neked az sem baj, ha a kony­ha plafonjáról tenyérnyi darabokban hullik a festék, mert a gáz-pára felszívta. Csak a tányérodba ne es­sen! Igenis, kell festetni! Meg ide figyelj . . .adjál csalc egy ceruzát... — Es a papírszalvétára sorra felkerül az ágynemű, az ingek, a festés és még ki tudja, mi mindennek az ára. Készül a családi költségvetés. Ér­vek és ellenérvek hangzanak. Már a férj is az asztal innenső oldalán ifi, hogy ne kelljen a papírdarabkát állandóan egymás kezéből kapkodni. A környezet meg­szűnt számukra. A jó levegő, a kellemes környezet, a tóba loccsanó evezők. Noteszlapok kerülnek elő, össze­gyűrt és újra kisimított cédulácskák jelzik, hogy nem megy simán a költségvetés kétoldalú elfogadtatása. Egy óra múltán csapzottan, fáradtan távoznak. Elég volt a kikapcsolódásból. (bin) * o ♦ ♦ ❖ *■ ♦ * «• ♦ ❖ O O ♦ ♦ ♦ ♦ * o ♦ Új gép érkezeit a Miskolci Pamutíonóba Meg kell dicsérni a Miskolc, III., Rácz Ádám nagyon szép mindegyik kis utcai lakosokat, különösen a park. Nem hiányzik a szép Népház épül Bükkaranyoson Borsod megyében az utóbbi években mindinkább elterjed­tek a vándorkiállítások, a klubhangversenyek. A megyé­nek szinte valamennyi közsé­gében nagy érdeklődéssel és szeretettel fogadták ezeket a rendezvényeket. A klubhang­versenyek, az egyik községből a másikba vándoroltatott kép­zőművészeti kiállítások külö­nösen a szerencsi járásban váltak népszerűekké. A nép­művelők a tervek szerint a kö­vetkező évadban is élnek ez­zel a kedvelt formával. Ter­mészetesen nemcsak a szeren­csi, hanem más járásokban is. Nem hiába tartja a régi ta­pasztalat, hogy „fűben, fában orvosság van”, a gyógynö­vény-gyűjtés. újabban pedig a nagyüzemi gyógynövény­termesztés a gyógyszergyártás szempontjából ma is rendkívül fontos. Igen sok gyógysze­rünknek az erdőn, mezőn gyűjtött, vagy a szakszerűen termesztett gyógynövények ad­ják az alapanyagát. Hegyalja, a zempléni erdő­ség és a Bodrogköz az ország­nak gyógynövényekben legér­tékesebb tájai közé tartozik, ahol a földművesszövetkezet és az Erdei Termék Vállalat megbízottai nagy mennyiségű és sokfajta gyógynövényt vásá­rolnak fel a szorgalmas gyűj­tőktől. Most ért véget a hárs­favirág szedése a parkokban, utak mentén, de a Hegyköz­ben még ezután virágzik a hársfa, ott nagy kiterjedésű hárserdők virágtermésére lehet számítani.-Hogy mi mindent gyűjtenek egész esztendőben — zuzmó­kat, gyökereket télen is — a hegyaljai, hegyközi és bodrog­közi „füvesek”, azt felsorolni sem könnyű. Érdekességként említsük meg a hárson, ka­millán, borsosmentán, bodzán kívül az ürmöt, amelyet a ki­tűnő ürmösboron kívül külön­böző étvágygerjesztő gyógy­szerek készítésére használják. A nadragulya gyökeréből fáj­dalomcsillapítót, leveléből az asztmás görcsök feloldására szolgáló, úgynevezett „asztma­dohányt” gyártanak. Csalánfű, bengekéreg, kecskefű, szagos müge, tíidőíű, kálmosgyökér és még vagy 50—60 féle gyógy­növény található a zempléni tájakon, erdőkben. A hazai feldolgozáson kí­vül jelentős mennyiségű gyógynövény kerül exportra is. Egyes zempléni gyógynö­vényekből, elsősorban hársvi- rágból és a C-vitaminban gaz­dag csipkebogyóból vagon­számra szállítunk külföldre, ahol — amint az köztudomá­sú — igen keresett cikk a magyar gyógynövény. Ezért a sátoraljaújhelyi járásban so­kan foglalkoznak a gyűjtésé­vel, s egyes családoknak — fő­képp Erdőbényén, Makkos- hotykán, Telkibányán, Három- hután. Tiszakarádon, Tisza- csermelyen — komoly jöve­delemforrásul is szolgál. Üj gép érkezett a napokban Nyugat-Németországból a Mis­kolci Pamulfonóba. Hamaro­san megkezdik felszerelését. A gép üzembe helyezésével lehe­tővé válik, hogy a gyár jelen­tősen megnövelje szintetikus fonaltermelését. Az üzem gépparkja eddig is alkalmas volt rá, hogy mind több mű­szálat. állítson elő, azonban ezt a törekvést fékezte a tisz­títóberendezés szűk kapacitá­sa. A háromszázezer márka értékű nyugatnémet tisztító­gép munkába állításával ez a probléma megoldódik, és je­lentős termelésnövekedést eredményez á szintetikus szál gyártmányféleségekben. visszahúzódott, ezek a ten­geri jövevények elsüllyedtek a fövenyben. S a sötét ég elbűvölő csen­dességét át-, meg álszurkálta a számlálhatatlan csillagok so­kaságának szakadatlanul villo­gó sziporkázása, de oly élén­ken, mintha mondani akar­tak volna valamit a földnek az éjszaka mély titokzatosságá­ban. Ök ketten szótlanul tovább mentek még jó darabig a ned­ves, süppedős homokon. Lép­teik nyoma csak egy-egy pilla­natig maradt meg: mire a kö­vetkező benyomódott a fö­venybe, az előbbi már el is tűnt. Csupán ruháik suhogása hallatszott. Most szemükbe villant a sö­tétségen át egy partra húzott és felforditott fehér csónak. Leültek rá. Az asszony az egyik, a férfi a másik oldalára, s egy ideig hallgatva nézték a hamuszürke, nedves homo­kon csendesen szétterülő, üve­ges fényű hullámokat. Akkor az asszony ég felé emelte szép fekete szemét, s a csillagok világánál felfedte elgyötört homlokának sápadtságát. — Noli, szokott-e még éne­kelni? — kérdezte bizonyára a fájdalomtól elszorult torokkal. — Én ... énekelni? — No igen, maga azelőtt énekelt, az ib í szép éjsza­kákon . .. Nem emlékszik, Ma- terában? Bizony énekelt. . . Még fülembe cseng a hangocs­kája . .. Fejhangon énekelt. de olyan lágyan, olyan bájos szenvedéllyel... Nem emlék­szik.? bérházak lakóit, áldozatos kerítés sem. Szinte csendes társadalmi munkájukért. A vetélkedő folyik: kinek leg- házak előtti részeket minden szebb a házatája, hol nyílik évben parkosítják, virággal, mindig virág. A példa másutt pázsittal látják el. Most is is követésre találhat. Űj létesítménnyel gazdago­dik Bükkaranyos: a község­ben szépen halad egy korsze­rű népház építése. A népházban orvosi rendelő, váró, tanácsadó, párthelyiség, KISZ-helyiség, könyvtár, klub­szoba, művelődési otthon és eszpresszó kap helyet. Szó van arról is, hogy a postának ugyancsak ebben a komplett épületben adnak majd két helyiséget. A körülbelül egymillió fo­rintos költséggel épülő léte­sítmény nagyobb részét a köz­ség saját erejéből valósítja meg. A népházat a tervek sze­rint ez év őszén adják át rendeltetésének. Elkészülte után környékét a lakók tár­sadalmi munkában parkosít­ják. Mimi az állandó A tanácsok újjáalakulása óta eltelt időszakban az ál­landó bizottságok elkészítet­ték egész évre szóló munka­tervüket, s a megvalósításhoz is hozzákezdtek. A Mezőkövesdi Járási Ta­nács mezőgazdasági állandó bizottsága például javasolta a mezőkeresztesi termelőszövet­kezet vezetőségének, hogy job­ban használja ki a felszerelt öntözőberendezéseket. Javasol­ták azt is, hogy a termelőszö­vetkezet kertészete gondos­kodjék jobban a község zöld­ségellátásáról. A kommunális állandó bi­< á ha n hizol (8 ago k zottság a járás kereskedelmi ellátottságát mérte fel. s to­vábbította a lakosság igényét, hogy javítsák meg a kenyér , minőségét. A kulturált ke­reskedelem érdekében is munkálkodtak. Javasolták, hogy a falusi italboltokat fo­kozatosan alakítsák át kisven­déglőkké. Hasznos munkát végeztek a közgazdasági és jogi állandó bizottság tagjai is. Ellenőr­zést tartottak a járási tanács pénzügyi és igazgatási osztá­lyán, s a munka további javí­tásához értékes segítséget nyújtottak. A balaíonszemcsi KlSZ-íáborban A KISZ Budapesti Bizottságának balatonszemesi vezetőképző táborában májustól szeptemberig, hetenkénti váltásban, a fővárosi kerületek KISZ-vezetői, körülbelül 4000 fiatal sajátítja el az ifjúság munkamódszereit, mélyíti politikai tudását. Tábori Qct Szemesen. Gyógynövények a zempléni hegyekben Vándorkiállítások, klubhangversenyek a megyében galmi engedélyt is, s így ez év második felében várható­an megkezdjük a tv-stabilizá- tor gyártását. Ez a rövid közlemény két dolog szoros kapcsolatát jelzi. ;Egyik: közismert, hogy sokan ! keresnek tv-stabilizátort, de ■a kereskedelem nem tud elég ! mennyiséget gyártani. Az em­lített szövetkezet egy újítás, | illetve kollektív munka nyo­• mán elkészített egy új típusú ] műszert, amelyet az illetékes .szakszervek elfogadtak. Másik: ■az is közismert, hogy a szén­termelés bizonyos mérvű •csökkentése nyomán lehetőség Inyílik egyik-másik bányaépü­• let más célra való hasznosí­tására. A borsodi tröszt Már- Itabányát felajánlotta a kisipari | szövetkezeteknek, s a miskolci | vasasok két kézzel kaptak az ■alkalmon. Mindenekelőtt itt I .akarjak megszervezni a tv-' Istabilizátor termelését. Milyen Imennyiségben? Erre egyelőre •nem tudnak válaszolni. Függ • a műszaki feltételek megte­I f . remtesetol, a kereskedelem | megrendelésétől, a termelés | megszervezésétől. Mindeneset- ■reaktsz bátor vállalkozásáért , elismerést érdemel, s bizta- 1 tást, hogy minél nagyobb am­bícióval, s minél gyorsabban •szervezze meg a műszer tö- i meggyártását. ', A Vas- és Fémipari Ktsz I mártabányai egysége a tv-sta- ' bilizátor mellett egy sereg más • termék gyártására is berendez- . kedik. Itt gyártja majd to- [vább az exportra terülő pat­kány- és egérfogókat, a ICaye •olajozó kannákat, s itt akar­ják festeni is az exportra ke- Irülő árukat. — Tegnap •—• újságolta Gajdosi Lajos, a Miskolci Vas- és Fémipari Szövetkezet fő­mérnöke — megkaptuk a for­Tv-stabilizátor gyártása az egykori bányaépiiletlien Á tanárt lelke mélyéig fel-, kavarta ennek az emléknek j váratlan felidézése, s valami, kifejezhetetlen ellágyulás bor-' zongott végig rajta a hátgerin- ] cén át a haja tövéig. • Igen ... igen ... igazat mon-' dott az asszony: csakugyan énekelt ő akkoriban, még oda­lent Materában is; még éltek lelkében ifjúságának édes, szenvedélyes dallamai, és ami­kor valamelyik barátjával a szép, csillagos estéken sétálga­tott, ezek a dalok újra kivirul­tak ajkán. I gaz volt tehát, hogy magával vitte az életet a torinói atyai házból, hiszen még ott lent Materában is nyilván nála volt az élet, ha énekelt... ennek a szegény kis barátnőjének. Talán udva­rolt is neki egy kicsikét azok­ban a régmúlt napokban, ó, persze, csak úgy rokonszenv- ből. minden hátsó gondolat nélkül... hogy egy kis szere­tetek melegséget erezzen ma­ga körül, egy jó barátnő nyá­jas gyöngédségét. — Emlékszik, Noli? — Igen ... igen, asszonyom, emlékszem... — suttogta, az éj ürességébe meresztve sze­mét. — Maga sír? — Emlékszem .. 1 Részlet a szerző hasonló cí­mű novellájából, amelyet ab­ból az alkalomból közöltünk, hogy 100 esztendeje született a nagy olasz író, a Nobcl-díjas Luigi Pirandello.

Next

/
Thumbnails
Contents