Észak-Magyarország, 1967. július (23. évfolyam, 154-178. szám)

1967-07-09 / 160. szám

Va&ärnair, 1957. JtJöks 9. —m1MMBW——■— ßSZAKMAGTARORSZÄG ^tsaLádi-KÖR Ax iiiitesrrsilpssia TiiiimmiiiiiiimiiimiiiiiiiiiiiiiiMiiiiiiiiiiiiimmiiiiiiiiniiiiimiiiiiiiimiii Testedzés a szünidőben Ha uagy a meleg Pöttyösből háromrészes ruhácska Nyári hűsítők A frissítő italokból is sze­retjük a változatosságot. Ott­honi elkészítésre ajánljuk a következőket Málnás limonádé Körülbelül fél kiló érett málnát 15 deka cukorral, fél citrom levével és fél liter for­ralt, lehűtött vízzel korsóba teszünk. A citrom másik felét héjával együtt felszeleteljük és hozzáadjuk. Hideg helyen lehűtjük, s körülbelül két óra múlva egy üveg ásványvizet adunk hozzá. Poharakban kiskanállal tálaljuk. Epertej Egy pohár eperszirupot 3 deci tejjel és egy tojás sárgá­jával jól elkeverünk. (Az ep­ret előzőleg áttörjük, s tíz de­kához egy púpozott evőkanál porcukrot számítunk.) Tojásos liáné Egy tojás sárgáját egy ká­véskanál porcukorral és két, evőkanál tejjel jó] elkeverjük. Egy csésze (egy duplányi)' erős, forró kávét öntünk hoz-1 zá. (Ez csak egy adag.) i Mandulás ital Egy liter tejet négy ovöka-, tiál cukorral felfűzünk. Három deka darált mandulát adunk hozzá, amíg forró. Ha lehűlt,' két tojást keverünk hozzá, s' jégkockával kínáljuk. ' Citrom fröccs , Akinek turmix-gépe van,! sgy személyre fél citromot és! üt deka porcukrot számítva.! 2 dl vízzel citromfröccsöt ké-( szíthet. ( Gyümölcs-turmix J Készítésénél felhasználhat lünk: ég.v személyre 10 deka* gyümölcsöt, öt deka porcuk-* tol és bét deci tejet- t Az öltözék hátul pumls, ftlSl Vét zsebbe] díszített kis húzott Szok­nyából. egy rövid ujjú, elöl rollni- val köthető boleróból és gumis buggyos nadrágból áll. Valameny- nyit a rajzon látható módon — piros paszpól díszit. A szoknyára és a napozónadrág­ra egyaránt rágombolható az elöl cakkosan szabott és pirossal pas/- polozott kis felsőrész, amellyel a szoknyácska és a nadrág la napo­zóként hswju Iható. volt a földön. Rosszmájúság volna talán arra gondolni, hogy a kézben levő csomag­ban is akadt egy tökalsó. amaz pedig valami tartalék lehetett. * Sok csodálkozni való akad egy nagyobb üdülőben. Volt például egy nagyon kedves asszonyka, aki otthon jegy­szedő egy moziban. S mi volt a legfőbb szórakozása üdülése alatt? Átjárt az üdülővel szomszédos moziba filmet nézni. A változatosság ked­véért * Befejezésül egy apró törté­net Egy szemüveges kislány, az üdülő legfiatalabb lakója, két idősebb, szigorú nénivel lakott egy szobában. A két néni egy pillanatra sem szürrf meg anyáskodni a kislány fi* lőtt. Még a televíziót sem néz« hette végig minden este, meri a nénik korán feküdtek, ■ lámpát eloltották, általába* eléggé kordában tartották ai idegen lánykát. A könyvtár­ban találkoztunk vele. Éppen Druon Finom famíliák című regényét kölcsönözte ki. Nem merte a szobában olvasni, félt. hogy a nénik nem engedélye­zik neki a pajzán históriát S fájdalom, az üdülési idő ha­marabb letelt, minthogy a re­gényt végig olvashatta volna. (bmj kor Almássy Zsuzsa esett el. De micsoda különbség volt a két morajlás között! * Ugyancsak budapesti üdülé­sen történt. Az érkezés dél­előttjén egy férfi derűsen, mondhatnánk hangoskodva mesélte a társalgóban: — Nekem tulajdonképpen mindegy, milyen az üdülő, alig leszek itt. Van egy ha­verom a városban, mindig hi­vott. Most kicsomagolok, "a két üres kofferrel meg be­csengetek majd hozzá. Meg­mondom, hogy két hétre jöt­tem. Micsoda képet fog vág­ni, és hogy fog örülni! Nála leszek ón majdnem minden percben. Még ma összeállítjuk a programot két hétre. Aki­nek kell, megeheti az ebéde­met, meg a vacsorámat. Délután valóban elment a köt üres kofferrel. Alkonyai­kor tért vissza. Aztán két hé­tig szinte ki se tette lábát az üdülőből. Ügy látszik, a haver túlontúl furcsa képet vágha­tott ... * A kártyázó társaságok, az ultizó brigádok már az első napon összekerültek. Egy fér­fiakból álló társaság órákon keresztül verte a lapot, s mint megfigyeltük, fel sem tűnt hogy a tökalsó reggel há­romnegyed kilenctől fél egyig az egyik játékos fotelja alatt ‘ Az üdülési szezonnak tulaj­donképpen még az elején va­gyunk, de már jócskán adód­nak üdülési történetek. Egé­szen frissek is, meg olyanok, amiket az üdülők korábbi él­ményeiket felelevenítve me­sélnek el a társalgókban. Ezekből idézünk néhányat. * Még tél volt, fagyos hideg ült a Széchenyi-hegyi üdüli fölött. A közös termeket kel­lemes zsongás töltötte meg mindig. Áhitatos csend csak akkor ült a társalgóban, ami­kor a rádió a Szabó-családot közvetítette. Ilyenkor még tüsszenteni is illetlenség lett volna. Hasonló érdeklődést váltott ki Princnek, a kato­nának minden kalandja, meg amikor vasárnap esténként a televízióban kiabált a gyerek, hogy Ivanhoe! — még a va­csorát is sokan otthagyták, ne­hogy valamit elmulasszanak a remekműből. A tv-szobában szintén csendben illett ülni. Néha-néha ugyan volt fel- szisszenés, morajláp, s milyen érdekes, mennyi különbség van például két morajlás kö­zött. Az egyik fajta morajlás akkor futott végig a termen, amikor a korcsolya Európá­ba jnokság közvetítésénél az angol versenyző úgy verte nadrágját a jéghez, hogy a Széchen> i-hegv is belerezdült A másik morajlás pedig ugyanon n»S az adásnál ami­Mosolyog az üdülő ken, más környezetben nőttek fel, de egyben azonosak, sze­retik és szívesen is végzik e munkát. Hivatásnak tekintik. És valamennyien alaposan is­merik a területet. Nyitra pél­dául volt kocsirendező, váltó­őr, sarus. Ügy ismeri a teher­pályaudvart, mint a tenyerét. A közlekedés nagy rohamá­ban, a villamosítás, az auto­matizálás időszakában villám­gyorsan kell és ő tud is dön­teni. — Nekem — közű — a vas­út az első munkahelyem. Ilyen munkára vágytam mindig Igaz, nagyon fárasztó, sok gonddal, bajjal, felelősséggel jár. De hát ez a munka ad értelmet az életemnek. Csorba Barna n flottak három-négv embert. Mind elment. Más munkára. És mit gondolnak, miért? — Nagy felelősség ez — bó­logat Nyitra. — Sokszor ál­momban is azzal bíbelődöm, arra riadok fel, hogy a vil­lanygép nem akar megállni. — És volt már ilyen eset a valóságban is? — Nem. Erre is születni kell talán? Próbáljuk megnézni az élet- utakat. Nagy ezt. mondja. — Eredetileg orvos akartam lenni. A felvételi sikerült ’S, de helyhiány miatt... így jöt­tem ide. Hogy nem bánom-e? Lassan belenyugszom. 1959 óta dolgozom a csomóponton. Vol­tam „külsős”, s voltam már asztalkezelő is. Három hete vagyok rendelkező. Szeretem — Pistukám, a váltó „nem áll” a gépnek. á — Hadd jöjjön a csonka [felé. r — A 2302-es a hatosra áll. ^ — A Tokaj-expressz a hatos k vágányról indul... t Telefonok berregnek, apró [fehér és vörös fényű lámpák [gyulladnak ki, vilióznak, al- rszanak el. A hangszórók mé­lyéből különböző oktávú, lágy, ikemény, nyugodt, indulatos [férfi és női hangok, utasitá- [sok. r Látszólag bábeli zűrzavar ^uralkodik a Tiszai pályaudvar ^egyik sarkában megbúvó épü- [ let irányító termében. Látszó­lag, mert minden értelmet 'nyer. Az említett ,.2302-es” ► nem más, mint a Budapestről fi 10—120 kilométere« sebesség- igei közlekedő Tokaj-expressz. [ a vasút legcsodálatosabb au­tomatika ja, a dominó rend­szerű biztosító berendezés se­gítségével hárman — Nagy ^József rendelkező, Skorfa Jó- [zsef és Nyitra István kezelő [— irányítják a csomópont ► egész mechanizmusát. Az au­tomatika az ő utasításukra ‘ad „zöld utat”, vagy jelez ti­kosat, Munkájuk hihetetlenül ■ nagy figyelmet kíván. — Naponta — közli Nagy — 160—170 személy- és 110— '120 tehervonat indul, érkezik, ‘halad át a csomóponton. Ez isok milliós értékeket és na­ponta 160—170 ezer utast je­lent. 1 Ez a nagy. forgalom gyors * intézkedéseket és nagy-nagy .biztonságot kíván. Skorfa ér­dekes adatot mond. — Előzőleg a kulcsos vál­tókkal dolgoztunk. Három em­ber 10—15 perc alatt végezte el a munkát. És tessék csak megfigyelni, egy gombnyo­más, egy, kettő, három má­sodperc és a lámpák már szabad utat jelezrek. — A teherpályaudvaron 54 váltóőr kellett a munkához — közli Nyitra —, s ezt az auto­mata segítségével most egye­dül csinálom. Az irányító asztalon ott van az egész csomópont vágány­térképe. A parányi lámpák kigyulladása és elalvása jelzi, merre halad a vonat, hol áll­nak szerelvények. Egy villód- zó lámpa arra hívja fel a fi­gyelmet, hogy a váltó nem működhet, mert ott éppen va­lamit javítanak. És amíg ja­vítanak, nem enged az auto­mata oda más járművet, az automata megtagad minden parancsot. Az irányító központból gyö­ezt a munkát. Szeretem, mert változatos, érdekes és felelős­ségteljes. Skorfa már régebben, 1946 óta dolgozik a vasútnál. Fel évtizede került a Tiszaira. Tö­mör mondattal , közli: — Ennek készültem, ez volt az életcélom. Nagy Önödből, ő Taktahar- kányból és Nyitra Mezőkö­vesdről jár be. Más-más vidé­nyörű a kilátás. Messzire lát­ni a szétágazó sínpárok, a ro­bogó vonatok és a város há­zai fölött. Ám az itt dolgozók szelíd mosollyal közük. — Nekünk a gyönyörködés­re nincs időnk. — Gyönyörködésre? Sokszor az evésre sem. — Egy éve működik a Ti­száin a berendezés — jegyzi meg Skorfa, azóta már beta­► Egy gombnyomás — 160 eser ember biztonsága [ As automata nem téved — 15 pere helyett 3 másodperc alatt tózkodást ne vigye túlzásba.^ Okos tanácsokkal, s nem til-i lássál lehet mértéktartásra» szoktatni a gyermeket. Számára hasznos egy-egyfl sportág rendszeres művelése, i A könnyű atlétika, a túrázás! elengedhetetlenül szükséges aT gyermek egészséges fejlődésé-» hez. Ne tiltsuk hát, hanemf irányítsuk a gyermek érdek-^ lődését és ösztönös mozgását.! Edzett, egészséges és szépen! fejlődő gyermekünkben örö-T műnket találhatjuk. ▼ nem tiltja a focit sem, sőt időnként maga kezdeményezi a fejelést. Péter vakációjának ezek a legszebb órái ... A szülőknek minden élet­korban ügyelniük kell a gyer­mek egészséges testi fejlődé­sére, sőt edzésére is. Enged­jük vagy vígjaik strandra, hogy elegendőt ússzon. Termé­szetesen a szülőnek ügyelnie kell arra, hogy a gyermek a szabadban való csatangolást, vagy a tűző napon való tar­Hútö- vagy jégszekrény hiányában a háziasszony legna­gyobb gondja az ételek frissen tartása. A TEJ. Nagy hőségben a reggel vásárolt tej, — még ha azonnal fel is forraljuk, s nincs elég hűvösön, — megsava- nyodik. Frissen tarthatjuk a tejet, ha a reggeli forralás után három-négy óra múlva ismét felforraljuk. Közben természetesen tiszta edénybe öntjük, s lehetőleg cserép- korsóban, hideg vízzel telt edénybe állítjuk. A ZÖLDSÉGET frissen tarthatjuk, ha jól benedvesített újságpapírba csavarjuk. Tálcára, vagy edénybe rakjuk, hogy a víz lecsuroghasson, s felhasználásig sötét, hideg helyre tesszük. « A VAJ sokáig friss ízű marad, ha hideg vízzel lelt por­celántálba tesszük úgy, hogy naponta kétszer cseréljük' rajta a vizet. ' HA EBÉDRŐL ETEL MARAD MEG, ne hagyjuk a zo-' máncos edényben. Lehetőleg porcelántálba tegyük át, s! igy állítsuk friss vízzel telt edénybe. Tetejét sűrű szeműt müanyaghálóval fedjük, hogy rovar ne férjen hozzá. * NAGY HŐSÉGBEN A HÜST csak igen rövid ideig tart-i hatjuk nyersen. Ilyenkor ajánlatos ecetes-vizes ruhába4 csavarni és alacsony hőmérsékletű helyen tárolni. Még, jobb ha gyorsan elkészítjük. Hasznos tudnivalók: legköny- ti{/ebben romlik a belsőrész, a csontos hús, a borjúhús és’ a hal. i Csak a. fogyasztás napján vásároljuk meg a halat, — le-’ hetöleg élve. A nyári felvágott maradékát ne legyük el( későbbre. Tároláskor a szárazkolbászt, téliszalámit, papri-( kás szalámit, szalonnát részesítsük előnyben. Ugyancsak ne^ tároljuk a felbontott konzervek maradékát cs az elkészí-. telt gombát. — Nem megtiltottam a foci­zást!? — kiáltott édesanyja Lacira aki szurtosan, izzadlar egy izgalmas íocimérkőzésrő: érkezett haza. — De anyu, hát akkor mii csináljak? — Ülj le, olvass, vagy játssz valamivel, de ezt nem tűröm Ilyen és hasonló szülői kifa- kadásnak sokszor lehetünk ta­núi. Laci tizenkét éves. Ebben a korban erőteljesen jelentke­zik a mozgásigény, a testedző sportok iránti érdeklődés, a fi­zikai tevékenj'ség. Éppen ezért nem helyesen cselekszik Laci édesanyja — és még sok szülő —, aki azt szeretné, hogy a gyermek ilyenkor is otthon ül­jön, olvasson, vagy valami „csendes” játékkal foglalkoz­zék. Különösen nyáron, a vaká­ció Idején a szervezet edzésé­ben döntő szerepet játszanak a szabadtéri játékok, a nap­fény, a víz, általában a sza­badban tartózkodás. A szülő­nek inkább biztatnia kellene gyermekét: menjen a játszó­térre, focizzon a pajtásaival, kiránduljon ... Még télen is (szüksége van a gyermeknek napi másfél-két óra szabad­ban tartózkodásra, de különö­sen nyáron: a levegő, a nap­fény elengedhetetlen az egész­séges fejlődéshez. — Apa, már erős vagyok! — dicsekedett Péter a strandon édesapjának, s harciasán „ne­kirontott”. A papa hajlandó volt a „birkózásra”. Az izmo­kat nevelő birkózás után arra Is ügyelt, hogy pihenés, majd medencehossznyi versenyúszás következzék. Péter édesapja 1

Next

/
Thumbnails
Contents