Észak-Magyarország, 1967. július (23. évfolyam, 154-178. szám)

1967-07-08 / 159. szám

Szombat, 1967. július 8. ESZAKMAGYARORSZAG s Előkészületek a gazdasági mechanizmus | reformjának bevezetésére I Dr. Bodnár Ferenc eJvtárs tájékoztatója a megyei pártbizottság ülésén ni. Abban a tájékoztatóban, amelyet a Központi Bizottság ülése alapján a megyei párt­bizottság legutóbbi ülésén dr. Bodnár Ferenc elvtárs, a Köz­ponti Bizottság tagja, a me­gyei pártbizottság első titkára tartott a gazdasági mechaniz­mus reformjának bevezetésé­ről, több íontos megállapítás hangzott el a IX. pártkong­resszuson meghatározott gaz­daságpolitikai irányelvek al­kalmazásáról a harmadik öt­éves terv időszakában, ezen beiül az 1968—1970. évi terv­időszakban. Ezek közül idé­zünk néhányat. A termelés volumenét, az ©téves terv előirányzatainak megfelelően, növelni kell a következő években is, de a ka­pacitások kihasználásánál alapvető feltétel és követel­mény a piaci kereslet és a ter­melés gazdaságossága. Az új gazdaságirányítási rendszer bevezetésének első éveiben a gazdaságosabb termelés ki­alakítására ható valamennyi eszközzel úgy kell gazdálkod­nunk, hogy a negyedik ötéves tervben már nagyobb arányú javulás következzék be. Az ipari termelésben érvényes az az előirányzat, amely megha­tározza egyes ágazatok terme­lés növekedésének ütemét. Az iparnak az ötéves terv idősza­kában eleget kell tennie nem­zetközi szállítási kötelezettsé­geinek. A gazdaságpolitika többször megfogalmazott minőségi kö­vetelményeit a beruházások tervezésében, finanszírozásá­ban és kivitelezésében a leg­határozottabban érvényre kell juttatni. A beruházási struk­túra olyan átalakítására tö­rekszünk, hogy nagyobb teret * lehessen biztosítani a vállalati kezdeményezéseknek, és ezál­tal előtérbe kerüljenek a gyorsan megtérülő befekteté­sek, melyek előmozdítják a vállalatoknál meglevő egysze­ri tartalékok kiaknázását, a termékstruktúra és minőség javitásál. flz árukínálat növekedése a városi piacokon Az új gazdasági mechaniz­mus sikeres működése szem­pontjából alapvető kérdés a forint és a pénzforgalom sta­bilitása, amelynek egyik fő biztosítéka a jó közellátási helyzet. Nagy jelentőséget tu­lajdonítunk az árukínálat nö­vekedésének a városi piaco­kon; ezzel a céllal verseny alakul ki a különféle terme­lő és kereskedelmi szektorok közölt, s ez fokozza az árak alakulására gyakorolt piaci hatásokat. Éppen ezért az il­letékes szerveknek gondos­kodnak kell arról, hogy a piacokon a szocialista szekto­rokban növekedjék a kínálat, ezáltal kedvező befolyást ér­vényesítsenek az ellátásban és az árak színvonalára. A kereskedelem legerőtelje­sebb emelkedése a vegyes iparcikkekben várható. E ter­mékek széles körében az ellá­tás biztosítva van (háztartási villamosgépek, híradástechni- kai cikkek, vegyi és ásvány­olajipari termékek, kultúrcik- kek, tüzelőanyag stb). Agrárpolitikai kérdéseket érintve, egyebek között, Bod­nár elvtárs utalt arra, hogy az 1966-ban végrehajtott rész­leges felvásárlási árrendezés e borsodi szövetkezeteknek <16.8 millió forint többletbe­vételt hozott. Foglalkozott a végrehajtott hitelrendezéssel, majd hangsúlyozta, hogy az új hitelnyújtási rendszerben előnyben kell részesíteni azo­kat a mezőgazdasági üzeme­ket, amelyek nagyobb, saját- erővel járulnak hozzá a beru­házások megvalósításához, il­letve azokat az üzemeket, amelyekben a beruházások gyorsabban térülnek meg. Elő kell mozdítani, hogy a termelőszövetkezetek gazdál- kodásá’vin előtérbe kerüljenek a jövend mezőség javításának j belső eszközei, az anyagi- és i Példás e£fin(tmnkődé§ „Zöld utat” — olvasható a bélyegzőkön a TVK és a BVK között közlekedő vasúti tar­tálykocsik szállítólevelein 1966 márciusa óta. Mit takar ez a jelmondat? A két vegyipari gyár KISZ- vezetősége még az elmúlt év elején megvitatta az előttük álló feladatokat. Az egyik íontos kérdés a Tiszai Vegyi­kombinát és a Borsodi Vegyi­kombinát nitrogénműtrágya­gyárának tervszerű együttmű­ködése volt. A fő feladat volt a TVK ammónia-termé­kének átszállítása a BVK-hoz. valamint a savszállítás za­vartalan biztosítása a BVK- ból a TVK-ba. A sav- és az ammónia-ter­mékek szállítása vasúton tör­ténik Tiszaszederkény — Nyékladháza — Miskolc — Kazincbarcika útvonalon. A kiszállítandó termékeknek, nagy mennyisége szükségessé tette a négynapos kocsifordu­ló csökkentését. A miskolci vasutas fiatalok megértették az ügy fontossá­gát. A rövidebb kocsifordu­lók biztosítása végett az érin­tett vállalatok és a vasutas fi­atalok komplex szocialista e terződósben vállalták a 1 yors, zavartalan szállítást. A szerződés megkötése után a két vegyi üzem elsőd­leges feladata a kocsik gyors fellöltése, illetve kiürítése volt. Az érdekelt vasútállomá­sok pedig vállalták a kocsik gyors „besorolását” a szerel­vényekbe. A kocsikat közvet­lenül a mozdonyok után akasztják, ezzel is megköny- nyítve mozgatásukat. És az eredmény... A két vegyipari üzem és a vasutas fiatalok vállalását si­ker koronázta. A 30 órára csökkentett kocsifordulók kö­vetkeztében a vasút a terve­zettnél 600 tonnával több sa­létromsavat szállított el a Borsodi Ve?y ‘kombinátból. Ez 1250 tonna 20,5 százalékos ' műtrágya gyártásához volt elegendő. A komplex szocialista szer­ződést ez évben ismét megújí­tották. Az érdekelt üzemek és a vasutas fiatalok KlSZ-szer- vezotei a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom évfordu­lójára vállalták, hogy ismét csökkentik a kocsifordulókat, ezáltal a vasút a tervezettnél több salétromsavat tud elszál­lítani. Eltelt egy fél év. A szerző­désben foglaltakat most érté­kelik. A tonnákban és órák­ban kifejezett számsorokból már most kitűnik, hogy a várt eredmények nem marad­nak eL Váratlan siker Sokat dicsérik azokat a ter­melőszövetkezeteket, amelyek melléküzemági tevékenységgel is foglalkoznak. Az Üj Muhi Termelőszövetkezet vezetősé­ge is sokat töprengett már, mit, hogyan lehetne még ten­ni, hogy emelkedjék a tagok jövedelme, hiszen a földterü­Héjszerkezetű ABC-áruház Pécsett Az újmecsckaljal városrészben épült fel a 6750 négyz"tméter alapterületű, távfű­téses modern AH'" áruház. Építésére, ü ..n x e körülbelül három és félmillió forintot küllő"’- Érdekessége a héjs.< ■- <-ze ű építészeti megoldás. Az új áruházban képezik majd a kereskedelmi szakmunkásokat Pécs város és Baranya megye üzlet­hálózata számára, más szóval „tanáruház” lesz. ! let adott, terjeszkedésre nera nagyon számíthatnak. Egy ilyen kis tsz-nél a gépesítésre sem lehet nagyon építeni, hi­szen kicsi a határ. Tavaly megpróbálkoztak ők is a kavicsbányászással. Kez­deményezésük szerény, de a haszon biztató volt. A bánya 560 ezer forintot jelentett a közösnek. Ez évben ugyan­ennyit terveztek. Csak úgy próbaként, el­kezdtek leveleket írogatni kü­lönböző helyekre, vállalatok­hoz, tanácsokhoz ajánlgatva a muhii kavicsot. A picike szo­bából álló tsz-irodában ugyan­csak meglepődtek, amikor egymás után érkeztek a meg­rendelések, s egyre nagyobb tételeket kértek. No, ha így — gondolták — kérjünk most már vagont a szállításhoz. Meglett. Aztán már két, öt, tíz vagon kellett. Odáig ment a dolog, hogy az idei egyik szállítmányuk 29 vagonból állt. Rusz René főkönyvelőn ó maga sem hisz a számoknak. — Fél év alatt 1 800 000 fo­rint bevételünk van a kavics­bányából — mondja boldo­gan. — Már eddig több mint háromszorosa a tervezett évi bevételnek, s hogy zárszám­adásig mennyi lesz még...? Ez a váratlan siker igen jó kedvre hangolta a muhiakat. — A nagy fellendülés nem veszi túlságosan igénybe a tagságot a mezőgazdasági munkák rovására? — kérdez­tük. — Nem, arra mi vigyá­zunk — jelenti ki a főköny­velőm). — A vagonok beraká­sát gépesítettük, kevés ember- re van ott szükség. A hirtelen i nagy örömtől azért nem fe- j lejtjük el, hogy tsz-ünk első- orban mezőgazdasági üzem I és nem kavicsbánya vállalat. J A. J. Miskolciéi az Adriáig munkaerőforrások szaksze­rűbb, hatékonyabb kihaszná­lása. ö Munka Törvénykönyv új tervezete Ezek után a tájékoztató a munkaerő kérdésekre tért át, és ennél foglalkozott az új Munka Törvénykönyv terveze­tével. A munkaviszony szabá­lyozásának új vonása, hogy előmozdítja a vállalatok gaz­dálkodásának hatékonyságát, növeli az állampolgárok jo­gait. Könnyebbé válik a dol­gozók vállalaton belüli moz­gása, vagy éppen a munkavi­szony megszüntetése. A terve­zet szerint a dolgozó — ki­vétel a fegyelmi eljárás — munkaviszonyát minden hát­rányos következmény nélkül bármikor megszüntetheti. Bi­zonyos meghatározott törvény, ben rögzített esetek kivételé­vel azonban a vállalat is fel­mondhat, de a döntést indo­kolnia kell. A munkaidőbe­osztás, a túlmunka végzés vo­natkozásában a vállalat dönt, és így a jelenleginél célsze­rűbben tud gazdálkodni a munkaidő alappal. Az új törvény a munkavi­szonyok részletes szabályozá­sát a vállalat hatáskörébe utalja. Konkrétabbá válik a dolgozók jog- és érdekvédel­me is. Jobban érvényre lehet juttatni a dolgozók vállala­tonként! sajátos érdekeit. E fontos elveket és lehetőségeket azonban nap-nap után ma­gyaráznunk kell a dolgozók körében. Erre utalnak azok a viták, amelyeket megyénkben a szakszervezeti szervek ren­deztek. A kongresszusi határozat szelleméljen ez év második felében megkezdődik a mun­kaidő csökkentése. (Itt jegyez­zük meg, hogy a Miniszterta­nács éppen legutóbbi ülésén hozott határozatot arról, hogy július 1-től a népgazdaság mely ágazatában és milyen feltételek mellett lehet meg­valósítani a munkaidő általá­nos csökkentését.) Társada­lom-politikai cél, hogy a kü­lönböző népgazdasági ágak dolgozóinak munkaideje foko­zatosan közeledjék egymás­hoz. A munkaidő csökkentésé­nél biztosítani kell a szüksé­ges koordinációt, hogy össz­hang legyen a vállalatok fo­kozatos munkaidő csökkentése és az energiaszolgáltatás, az üzletek nyitvalartása, az or­vosi rendelők, közintézmények félfogadási ideje, valamint a közlekedés rendje között. Ennél a résznél Bodnár elv. társ még utalt arra, hogy az állam a hitelpolitikával mind a termelés, mind a forgalom területén befolyást gyakorol a gazdaságpolitikai célok érvé­nyesítésére. A hitel útján biz­tosított eszközökkel a lehetsé­ges mértékig ellenőrzést kell gyakorolni a termelés és a forgalom gazdaságossága fe­lett. A lakosságnak nyújtott hitelnél alapvető szempont, hogy a vásárlóerő és az áru­alapok egyensúlyban legye­nek. Végezetül a pártbizottságon elhangzott tájékoztató a párt- szervezetek feladataival fog­lalkozott a reform bevezeté­sének előkészítésével kapcso­latban. Erről a befejező rész­ben, vasárnap szólunk. (Folytatjuk) , II. A z Adria-expressz útját remekül megkompo­nálták. Egész Jugo­szláviáról tökéletes kereszt- ■ metszetet ad. A határ- utáni 'első állomásunk, Subotica (Szabadka). A 115 ezer lako­sú, központi településnél ta­lálkozik a bácskai televény a kiskunsági homokkal. Subo- [tica és Növi Sad (Újvidék) között sok az alföldi jellegű, akácosok között megbúvó ta- [nya. A föld itt zsíros, a kuko­rica- és gabonatáblák gazdag 'termést sejtetnek. ' Errefelé igen sok a kispa­raszti gazdaság, a nadrágszíj parcella. A tarkaságot ritkán szakítja meg egy-egy nagy­üzemi gazdaság kukorica- és [gabonatáblája. ■ A hajdani római Casum [város helyén épült Növi Sad. a vajdasági területek székhe­lye. A város többféle kor és ’nép építészeti stílusát őrzi, vi­seli magán. Kísérőink felhív­ják a figyelmet a festői Pet- rovaradin-i (péterváradi) vár- [ra, a Duna jobb oldalán el­terülő festői Fruska Gorára. [A gyönyörű vidék nemcsak az újvidékiek, hanem a bel­grádiak kedvenc kirándulóhe­lye is. 444 méter magas csú­csáról látni a hegy lábánál [kanyargó Dunát, a végtelen Pannónia síkságot. Itt épült [egy partizán-emlékmű is. [ A sok nemzetiségű ország élete, történelme tele van [tragédiával, küzdelemmel, szabadságvággyal, bukással és ‘felemelkedéssel. Csaknem [négyszáz évig nyögték az itt­lakó népek a török igát, az [oszmánt csak az 1912—13-as balkáni háborúban szorítot­ták vissza véglegesen. (És 1941-ben ismét idegen hata­lom alatt nyögött az ország, [német bakancsok csattogtak, német tankok dübörögtek Ju­goszlávia testén.) A török, a keleties hatás ma is erősen érződik. Banja Koviljaca és [Sarajevo között van az ex­pressz legrosszabb útja. De tá­ján ez a legérdekesebb. Ezek- > ben a töröklakta falvakban nemcsak az elmaradhatatlan mecset ragadja meg a figyel­met, hanem a régi szokás, a vallási fanatizmus is. A mo­hamedánok között ma is dí­vik a többnejűség. — A gazdagság — hangzik az ismertetés — attól függ, hány felesége van a gazdá­nak. A falvak egyes lakói, főleg az idősebb nők ma is a jel­legzetes török viseletben, hosszú bugyogókban járnak, s arcukat illően eltakarják az idegen előtt. De hát ide is betör a modernség. Az egyik faluban három török nő jön velünk szemben. Arcuk elta­karva, csak szemük villan ránk kíváncsian. Húsz méter­re tőlünk csinos, miniruhás, a legújabb divatú hajviselete lány halad. Ä kallanszerü völgyben úgy 40—50 fokos hő­ségben két török ka­pál hét erősen beöltözött, fá­tyolozott nővel. Utóbbiak még csak fel se mernek nézni. A következő településen már európai ruhás, csinos fiatal­asszonyka nevetve nyújtja fel kisfiát a tehergépkocsival megálló férjének. Néhány ki­lométerrel arrább, Sarajevo közeledtével az országút mel­lett kanyargó folyócska part­ján kocsi kocsit, sátor sátrat ér. Fürdőruhás férfiak, biki­nis nők sütkéreznek a föve­nyen. Ügy hat a látvány, mintha egy másik világból, a középkorból érkeznénk a mába. Sarajevóban, Bosznia és Hercegovina fővárosában európai öltözékű férfiak és nők hada hömpölyög. Diákok és diáklányok ülik körül a szökőkutat a mecset udvarán, s jóízűeket szippantanak a vízből. Itt tökéletes összhang­ban megférnek együtt az ult­ramodern épületek, a mecse­tek. a széles utak, a hegyekbe nyúló sikátorok, a keleties jelleget magukon viselő zeg­zugos utcácskák. A bazár ut­cákban tarka, színes kép fo­gadja az érdeklődőt. A szege­11 papucstól kezdve az olasj >rkánig minden megtalálható. 5 talán legérdekesebb a mcs- erek utcája. Parányi műhe- yek, tele bronz- és rézedé­nyekkel. Az ötvös őskori esz­közökkel, a vevő szeme lát­óra készíti, keleties motívu­mokkal díszíti az edényeket. Éjjel haladunk Sarajevóból Dubrovnikba. Egyik helyen vízesés zúdul le a sziklafal­ai, közelében fogadó. Tűz parázslik, s a parázs fölött egész bárány sül. Itt, Dél-Dalmáciában na­gyon korán kel a nap. Gyö­nyörködünk a mesésen szép tájban, a keklő Adria nyúlvá­nyában. Es korán érünk Dub- rovnikba is. Dubrovnik a jugoszláv ten- lerpart legfestőibb része. B.- ékkel, egy kedves miskolci házaspár kalauzolásával el­haladunk a városi kikötő slőtt, ahol százával ringnak a csónakok, megtekintjük az ősi Raguzát, a bástyákat, a vártornyokat, a szűk utcákat, a velencei gótika, a rene­szánsz és a korai barokk mes­terin ű veit. Pillanatra leülünk a móló­nál a padra. Valaha görög es római halászok csónakjai, ve­lencei gályák, prédára éhes fegyveresekkel teli szaracén hadiflották hasították itt a tengert. Most, a közelben egy apa fürdik csacsogó kisfiával, fiatalok jönnek, ledobják ru­hájukat, és fejőst ugranak a kék, tiszta, átlátszó vízbe. An­golok, németek, csehszlová­kok és magyarok bolyongannk a parton, s fürdenek a stran- lokon. A középkorban a ra- guzai köztársaság és Magyar- arszág között kereskedelmi kapcsolatok voltak. A kapcso- latra most is számos példát .alálunk. A nagy áruházban smerős címkékre akadunk, a 3udapesti Kötöttárugyár, a Debreceni Ruhagyár termé­keire. És lehet, hogy utóbbit i ruhagyár ózdi egységében készítették? Ki tudja. Hosszú tz út. s mégis, milyen kicsi i világ. Csorba Barnabás ÍMÍ UliUiEUl

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents