Észak-Magyarország, 1967. július (23. évfolyam, 154-178. szám)
1967-07-30 / 178. szám
ESZAKMAGYARORSZAG 5 Vasárnap, 1961. Július 30. 1 járási tanács véirefiajlé bizottságának lése Vattán A kezdeményező elképzelés helyességét igazolta, immár másodszor, a Mezőkövesdi Járási Tanács Végrehajtó Bizottságának július 28-án, pénteken, Vatta községben megtartott ülése. Az új vb megválasztása után született az a határozat, hogy lehetőleg minden olyan kérdést, problémát, amely a járás egy adott községének életét érinti, a helyszínen tárgyalják meg, egyben azonnal vessék össze a jelentés, a vita és a kialakult vélemény tételeit a gyakorlati valósággal. A pénteki vb-ülés a Vattai Községi Tanács Végrehajtó Bizottságának gazdaságszervező tevékenységét és ezzel kapcsolatos további feladatait tárgyalta meg. A községi tanács végrehajtó bizottságának jelentését Bállá Zoltán községi vb-elnök ismertette. Először részletesen elemezte az állam- hatalom helyi szervének tevékenységét, abból az alapvető tényből indulva ki, hogy Vatta község termelő, gazdálkodási tevékenysége mezőgazdasági jellegű. Természetes, hogy ez alapvetően határozza meg a Á reform új elemei megyénk szénbányászatában a az Itt ült az ikrek anyja. Szép, barna fiatal asszony, idegeiben hurcolva mindazt a sok kínt és szenvedést, amelyet az élet szinte kizárólagosan az asszonyok számára sűrít össze. Milyen humánus, felemelően szép gondolat a női egyenjogúság! A törvény kimondja, az állam törvénye, de a természetnek is megvannak a maga törvényei. S ezek a törvényeik olyan elemi erővel verik béklyóba a nőt, hogy nincs rendelet, amely fel tud szabadítani. Az ikrek anyja egy hete hagyta el a kórházat. Két kis újszülött magzatát a tizenöt éves nagy lány gondjaira bízta. Őket is, meg a többieket is, mert az ikrekkel együtt hat gyermeke van. Az ikrek apja a négy gyermek gondját is soknak találta. Amikor az asszony ötödször is teherbe esett, a harminc- három éves férfi fiata- labbat keresett.. Elhagyta a családot, amikor még csak útban voltak az ikrek. Az asszony első útja a férj üzemébe vezetett. Fel akarta venni, annak rendje-módja szerint, a szakszervezeti segélyt és a szülési pénzt. Már majdnem kifizették, amikor megjelent az apa, s nem járult hozzá a pénz kifizetéséhez. Az üzemi kifizetőhely azt mondta, hogy nagyon sajnálja, az asszony peres úton érvényesítse igényeit. Ezért jött az ikrek anyja. Mit tegyen? Az illetékes társadalombiztosítási ügyintéző felvilágosított: menjen az ikrek anyja a bírósághoz, vegyék fel a panaszt, s gyorsan tűzzék ki a tárgyalást, hogy az asszony pénzhez jusson. A soros ügyész nyilatkozatot kér az apától, amelyben lemond a részére járó szülési segélyről —, mert az asszony háztartásbeli —, s amelj'ben vállalja, jobban mondva elismeri, hogy ő a gyermekek apja. Egy hét se telik bele, s az ikrek anyja ismét itt van. Hozott írást az apától, de a jogi emberek szerint nem jó, mert nincs benne, hogy a férj az asszonytartást is vállalja. Beszélünk a járásbírósággal. A válasz: — Pert indítani? Miért? Ez nem peres ügy. Kérjen az ikrek anyja egy igazolást a háztömbmegbízottól, azt vigye el a községi tanácshoz, ahol hivatalosan igazolják, hogy a házasfelek nem élnek közös háztartásban, erre az üzemi kifizetőhelyen meg kell kapni a pénzt. Beszélünk az üzem SZTK-ügyintézőjével: — Kérem, én és az üzem párttitkára személyesen jártunk a felettes S^TK-hatóságunknál. Azért mentünk mi, hogy annak á szegény asszonynak ne kelljen már annyit mászkálnia. Ott mondták, hogy csak birósági ítélet után fizethetünk. Most már az asszonnyal együtt megyünk a járásbírósághoz. Itt elénk tárják a Családjogi Törvény 1952. évi IV. törvényét, amelynek 35. § 1. bekezdésében ez áll: „A gyermek apjának azt kell tekinteni, akivel az anya a fogantatási idő kezdetétől a gyermek születéséig eltelt idő, vagy annak legalább egy része alatt házassági kötelékben állott.” Az ikrek anyja ma sem vált el, s hathónapos terhes volt, amikor férje elhagyta. Nincs helye a pernek. Telefon az SZTK és bíróság között. Persze hogy nem kell per — mondja most már az illetékes. Rosszul informáltak a helyzetről. Azért mondtam. Az ikrek anyja hazamegy a falujába, felkeresi ismét az üzemi kifizetőhelyet. Előbb még megszoptatja a kicsiket. Jaj. még a teje is elapad ebben a rettenetes idegálla pótban. Szörnyű feszültség emészti, mert ma még a száját is betapasztották. Lakatot tett rá a paragrafus. Rágalma- zási per vádlottja volt. Megsértett valakit erkölcseiben, aki állítólag az ikrek apjával él. Nem szabad sértegetni neki, a hatgyermekes, kenyérgondokkal-küzdő anyának azt a fiatal lányt, aki most őt helyettesíti. Ügy szóljon még egy szót, hogy most egy évre felfüggesztette a bíróság' a 800 forintos pénzbüntetést, de ha közben panasz lesz rá, ezt is végrehajtják! Női egyenjogúság! Hogyan lehet élni vele, ha négy gyerek kapaszkodik valakinek a szoknyájába, s a bölcsőben sírnak az iker csecsemők? Adamovi.cs Ilona tatarozásának halaszthatatlanságát, a zöldségtároló építését, a közkutak tisztítását, eszpresszó építését, a kereskedelmi egységek (boltok, üzletek) külső és belső, állapotának, kulturáltságának javítását, valamint a helyi szolgáltató ipar tevékenységének fejlesztését. Szükség van a faluban egy autó-motorszerelő műhely (kisiparos) működési engedélyének kiadására, egy férfi és egy női fodrászra és más szolgáltatói tevékenységre is. A tanácselnök elmondotta, hogy e feladatokat még ebben az évben el kell és el is akarják végezni. Foglalkozott a beszámoló a jelölő gyűléseken elhangzott javaslatok és kérések teljesítésével is. Ezek közül megemlítette, mint legfontosabb választói kívánságot, az úgynevezett „pallóközisi híd” felújítását, amit a választói jelölő gyűléseken többen is kértek. — Választóink jogos igényeit maradéktalanul teljesíteni akarjuk — mondotta Bállá Zoltán vb-elnök —, de kérjük a járási tanácsot, adjon megfelelő segítséget a hídépítéshez. A ísz és a lauacs együtt működése A vattai Szemere Bertalan Termelőszövetkezet gazdálkodásával, a közös gazdaság fejlődésével is részletesen foglalkozott a beszámoló. A termelő- szövetkezet nagyon sokat fejlődött az utóbbi években, de korántsem használja ki lehetőségeit. A községi tanács vezetői igyekeztek és továbbra is igyekeznek segíteni a termelő- szövetkezet fejlődését, számos javaslatot is tettek a tsz vezetőségének, sőt, határozatokat is hoztak egyes mezőgazdasági termelési feladatok elvégzésére. — Azonban arról is be kell számolnom, hogy termelőszövetkezetünk nem fogadja szívesen a községi tanács határozatait, tanácsait és javaslatait — mondotta Bállá Zoltán. Ennek alátámasztására számos konkrét esetet sorolt fel a vb-elnök. A jelen levő termelőszövetkezeti elnök elismerte a bírálatot, és megígérte, hogy a jövőben megszüntetik ezt a káros gyakorlatot A Mezőkövesdi Járási Tanács Végrehajtó Bizottsága megvitatta a jelentést, majd helyszínen tanulmányozta a problémákat. • Ezután határozatot hozott. A határozat értelmében a jövőben a járási vb is köteles még többet segíteni a Vattai Községi Tanácsnak, elsősorban a termelőszövetkezeti gazdálkodás javításában, illetve a két helyi vezető testület kapcsolatainak megjavításában. Kimondja a határozat a szolgáltató ipari problémák sürgős megoldását is, valamint azonnali határidővel egy cukrászda létesítését rendeli el Vattán. Mint legsürgősebb feladatot, elrendeli a híd felújítását, illetve: ebhez [elújítási hitel biztosítását. Az érdekes és eredményes vb-ülés a délutáni órákban ért véget, de valamennyi részvevője azzal az érzéssel búcsúzott Vatta község vezetőitől, hogy helyes úton járnak. (sz. j.) berendezések kapacitásának legmaximálisabb kihasználása, jó anyagellátás, gyors és megbízható karbantartás, rugalmas műszaki irányítás, az egész kollektíva tudatos tevékenysége. Jól kezdődött tehát a „start” Ormoson és más üzemben is. Az előzetes számítás, felmérés szerint Királdon és Ede- lényben is kedvező a helyzet. A Borsodnádasdi Bányaüzemhez tartozó bánberkei bányarészben például a megszüntették az éjszakai műszakot, s ez is kedvezően hatott a termelésre. Borsodnádasd, Királd, Szuhakálló II. akna és Ormos már gazdaságosan, állami dotáció nélkül termel, s jobb szenet ad a vásárlóknak. A Heves megyében levő, de az Özdvidéki Szénbányák igazgatása alá tartozó Egeresein Bányaüzemben is új utakon jár a műszaki és a fizikai kollektíva, meggyorsítja a műszaki fejlesztést, gazdaságossá teszi a termelést, automatizál, kísérletezik, kitűnő, 4000— 4200-as kalóriájú szenet akar termelni az új gazdasági mechanizmus célkitűzéseinek megfelelően. Az első fél év során is eredményes volt megyénk szénbányászatának munkája, eredményesen vezették be egy sor üzemben a reform új elemeit. Természetesen mindez nem járt és nem jár zökkenők nélkül — hiszen tökéletes arányosság csak ritkán, s csak rövid időre jöhet létre a gazdasági életben —, de a cél, a gazdaságos széntermelés megvalósítása reális célkitűzés. Monos János, a Borsodi Szénbányák igazgatója többek között ezeket mondotta egyik értékes nyilatkozatában a reformról, a már megtett intézkedésekről: A koncentrációra jellemző, hogy amíg az előző évben 28 aknából átlagosan 58 vagon szenet termeltünk, addig ez év első öt hónapjában 23 aknából 70 vagon szenet termeltünk naponta . . Most van folyamatban egy próbaszámítás, amely új ár, bér- és számviteli rendszeren felépülő költségvetést, üzemi és vállalati eredményt akar kimutatni... Az állóeszköz állományból 274 millió forint értéket minősítettünk feleslegesnek, amelyből az eddigi csökkentés 118,2 millió forint ... Az árbevételi többlet az első 5 hónapban 11 millió 392 ezer forint, a szén önköltségi megtakarítása csaknem 19 millió forint, a vállalati eredmény pedig több, mint 29 millió forint többletnyereség, amely 20 napnak felel meg . . . Ezenkívül különféle bizottságokat hoznak létre az új mechanizmus bevezetésének előkészítésére, sikere érdekében. S még számos intézkedés mutatja: a Borsodi és az Özdvidéki Szénbányák egész területén eredményes az új gazdasági mechanizmus egyes elemeinek bevezetése, az új tervek, elképzelések megvalósítása. A kezdet tehát jő, biztató és eredményesebb munkára, gazdálkodásra serkent. Ma már mindenütt írásképpen számolnak, igazodva az élethez az új köve- elményekhez, a fejlődés ue- yes és szükségszerű parancsaihoz. Mindez azt mutatja: ;ok még a lehetőség, amelyet -tí lehet használni, helyes volt tehát a párt és a kormány határozata, javaslata a reform levezetéséről, mert ugyancsak rizonyság: a szénbányászat is ehet gazdaságos, ellentétben azzal a sokáig uralkodó némettel, amely szerint a szen- ermelés a természet függvé- iye, tehát nem lehet rentábilis. Az„is ugyancsak tapaszaiét, hogy a pártbizottságok, i pártszervek a szénbányádban is helyesen foglalkor- iak e témával, segítik, támo- ;atják a gazdasági-műszaki rezetésf a valóban hatalmas ázdaság! terv megvalósításáén. Szegedi László Szögligetet, az edelényi járás legészakibb fekvésű kis községét elsősorban természeti Az ikrek aBti/ja szépségeiről ismerik. Sok kiránduló gyönyörködik ebben a tájban, az eléggé mo'stoha természeti körülmények azonban nem kedvezőek a mező- gazdaság számára. Itt északon, a ráadásul dimbes-dom- bos táblákon rendszerint későn kezdődik, s bizony, jóval a déli járások községei után fejeződik be az aratás. Az idén azonban minden másként történt. A szögligeti Dobó István Termelőszövetkezet tae- jai azt ajánlották fel a Nagy Októberi Forradalom 50. évfordulója tiszteletére, hogy az elsők között fejezik be a nagy nyári munkát. Szorgalmas, gyors, tervszerű munkával sikerült Is teljesíteni felajánlásukat: július 27-én befejezték az aratást, a cséplést, s teljesítették gabonaeladási szerződéskötésüket U. Szögliget az elsők között Alakul a dél-borsodi tsz-szövetség szövetségbe. Az előkészítő bizottság, melynek elnöke Török László igrici tsz-elnök, kidolgozott minden okmányt és javaslatot, amelyeket majd a szövetség tagjainak küldöttközgyűlése elé terjeszt megvitatásra, jóváhagyásra. A küldöttközgyűlésre augusztus első felében kerül sor. Három napig tartó munka és vita után elkészült a délborsodi termelőszövetkezetek területi szövetségének működési mintaalapszabály-terveze- te és az első költségvetés. A dél-borsodi területi szövetség a miskolci, a mezőkövesdi és a mezőcsúti járás termelőszövetkezeteit tömöríti egy nagy M indjobban tisztázódnak a vitás gazdasági kérdések. Egyre világosabbá válik, hogy szükség van a szénbányászat gyorsabb ütemű korszerűsítésére, termelésének gazdaságossá tételére. Mind kevesebb azok száma, akik azt vallják, hogy a szénbányászat átalakítására az új gazdasági mechanizmus bevezetése miatt van szükség. A bányák műszála vezetőinek jelentős többsége jól tudja, hogy a szénbányászat koncentrációjára, termelő létszámának ésszerű átcsoportosítására az új gazdasági mechanizmus nélkül is sor került volna. A szén bizonyos területeken háttérbe szorul az olcsóbb és gazdaságosabban kitermelhető, szállítható energiahordozók között. Olcsóbb a földgáz, az olaj, amelyekkel a szén csak úgy veheti fel a versenyt, ha termelésének önköltsége, árbevétele gazdaságos, mind az üzem, mind a népgazdaság számára. Arról van szó, hogy hazánk tervszerű és gazdaságos energiaellátása végett népgazdasági terveink jelentős strukturális változásokat irányoznak elő az energiahordozók szerkezetében. Ez pedig mélyreható változásokkal jár a szénbányászati iparágban is. Dr. Lévárdi Ferenc nehézipari miniszter ezt mondotta többek között a most megalakult Egyesült Magyar Szénbányák létrehozásával kapcsolatban: „A gazdaságosság az a döntő tényező, amely az energiahordozók közti választásnál a legtöbb esetben érvényesülő szempont.” A z útkereséshez természetesen tapasztalat, ismeret és fantázia is kell. Olyan fantázia, amely realitáson nyugszik, a valóság talajára épül. S szükség van erre a reform új elemeinek bevezetésénél is. Ha már itt tartunk, nézzük meg, a reform milyen új elemeit vezették már be az Özdvidéki és a Borsodi Szénbányák területén. Sok és igen megalapozott intézkedés után július 1-től Ormosbányán, Edelény- ben, Mákvölgyében és Királdon bevezették a csökkentett munkahetet. Az Ormosi Bányaüzemben — ahol szintén széles körű közgazdasági elemzések, kutatások előzték meg az 5 napos munkahét bevezetését — máris igen kedvező a tapasztalat. Az 5 napos munkahét teljesítményre és a bérek alakulása a vártnak megfelelően alakult. A reform olyan új eleme ez, amely már „kilépett” a modellező műhelyből, és „belépett” a termelésbe. Nézzük csak, mit ]elent az 5 napos munkahét Ormoson? A teljesítmények elérték az 5 napra tervezett szintet s ez lehetővé tette a bérek növekedését is. Igen, ez az új elem máris kiállta a próbát, hiszen 5 nap alatt többet termeltek és többet kerestek az emberek, mint korábban 6 nap alatt. És gazdaságosan termeltek. Számok illusztrálják a kiváló teljesítményeket a feltáráson, az elővájásokon, a frontokon és különösen Ella-aknán. Hat-nyole-tiz forinttal nőttek a bérek, a teljesítményeknek megfelelően. S hogyan érték el mindezt? Okos, előrelátó, jól szervezett munkával, s az intenzitás növelésével. És az emberek elégedettek, jó a munkarend, jó a munkahelyeken a hangulat, egyszóval: a „merész” vállalkozás sikerrel járt. S most az embereknek több a szabad idejük, a vidékről bejáró dolgozók 1 nappal korábban utazhatnak haza családjukhoz. E téma kapcsán említjük meg, hogy több bányaüzemben teszik fel a kérdést: mi szükséges az 5 napos munkahét bevezetéséhez? Talán ez az alapvető: a műszaki feltételek biztosítása, a szállítóközségi tanács gazdaságszervező tevékenységét is. A tanács munkája aktív, sokoldalú A tanácselnök beszámolt a vb-ülések, tanácsülések és az állandó bizottságok tevékenységéről. A beszámoló, majd a vita és a gyakorlati vizsgálat is azt bizonyította, hogy a Vattai Községi Tanács munkája aktív, sokoldalú, jelentős mértékben pozitív, abban inkább csak formai hibák tapasztalhatók. A községi tanács valamennyi határozata konkrét, előremutató volt, alkalmasak arra, hogy a tárgyalt problémákat lényegében is megoldják. Beszámolója második részében a nagyon eredményes, gazdag, igazán termékeny községfejlesztési tevékenységről és a lakosság nagyszerű társadalmi tevékenységéről beszélt a vb-elnök, majd ismertette a pénzgazdálkodást és a községfejlesztés további költségvetését. Felsorolt egy tucatnyi fontos feladatot, köztük az iskola A vártnál több kenyérgabonát vásároltak fel befejezéséhez közeledik. Nem egy közös gazdaság teljesítette túl szerződésben vállalt kötelezettségét. így például a mezőkövesdi Kossuth és a mezőkeresztesi Aranykalász Tsz 20—20 vagonnal, a szentist- váni VII. Pártkongresszus Tsz pedig 40 vagonnal adott el több kenyérgabonát, mint amennyire szerződött. Ezeken kívül főleg Hejce és Vilmánv környéki, valamint a Hemád völgyi tsz-ek eddig már 800 vagon sörárpát is értékesítettek. Termelőszövetkezeteink újabb 900 vagon kenyérgabona felvásárlására kötöttek pótszefződést Megyénkben jő ütemben halad az aratás. Naponta mintegy 10—12 ezer holdról vágják le a termést. A vártnál nagyobb mennyiségű kenyérgabona felvásárlására 120 átvevőhelyet rendeztek be. amelyeknek dolgozói előre megbeszélik a közös gazdaságokkal a szállítás idejét, íogy elkerüljék a torlódásokat. Az átvevőhelyek így is, szinte hajnaltól késő estig igen nagy forgalmat bonyolítanak e. Tíz nap alatt több mint 3 ezer vagon kenyérgabonát vásároltak fel és a déli. mezőkövesdi, valamint a mezőcsáti járásban, ahol a betakarítás
