Észak-Magyarország, 1967. július (23. évfolyam, 154-178. szám)
1967-07-30 / 178. szám
2 ÉSZAKMAGYARORSZAG Vasárnap, 1967. Julias 30. Kádár János beszéde a Gaiiz-MÁVAG-ban < (Folytatás az 1. oldalról.) a politikában, a gazdasági együttműködésben és minden más területen, ahol módunk van. Népünk tudja, miért folyik a harc, s szolidáris az imperialisták ellen küzdő erőkkel. Hangsúlyozta, hogy történelmi tapasztalától: bizonyítják: sem a szocialista országok, sem a haladásért küzdő más országok nem tudnak kü- lön-külön, egyenként boldogulni. Ha viszont egyesítjük erőinket, mindig meghátrálásra lehet kényszeríteni az imperializmust. Kádár János elítélte az olyan politikát, amely gátolja a haladó erők egyesítését, s kiemelte, hogy pártunk és kormányunk szüntelenül harcot folytat a haladás nemzetközi erőinek összefogásáért. Küzdünk a szocialista országok, a kommunista világmoz- galom egységéért, a szocialista országok és a szabadságukért küzdő nem szocialista országok szövetségéért. A párt első titkára emlékeztetett arra, hogy a közel- keleti háború napjaiban Képzőművészet! mMiskolcira!! A minap értékes levelet hozott a postás. Címzett: Miskolc Város Tanácsa. A feladó: özv. Kohán Györgyné, a nemrégiben elhunyt neves Kossuth-díjas festőművész özvegye. A levél arról értesíti a városi tanács elnökét, hogy a művész özvegye felajánl a város számára férje hagyatékából 1151 képet. Azért gondolt Miskolcra Kohán Györgyné, mert ez a város, érzése szerint, évtizedek, óta nagy barátja a képzőművészetnek. Kohán Györgyöt közvetlenül a háború után kétszoba-összkomfortos lakás ígéretével letelepedésre hívta Miskolc városa. Az utána következő esztendőben pedig több képét pártfogólag állították ki az országos kiállításokon, s néhányat meg is vásároltak. Kohán György képei jelenleg Gyulán várnak sorsukra. A Gyulai Városi Tanács egyelőre nem tud mit kezdeni a hatalmas mennyiségű képanyaggal, ezért is gondolt az özvegy egy nagyobb városra. Kikötése pusztán any- nyi, hogy a képek falra kerüljenek. Ez utóbbi teljesítése Miskolcon is gondot okoz. A város vezetői nagyon örülnek a becses ajándéknak, de több mint ezer kép egyidejű kiállítását egyelőre nem tudják vállalni. De mivel semmiképp sem akarnak lemondani a nagyszerű ajándékról, keresik a megoldást: miként lehetne Miskolcon a már meglévő, időszakos kiállítási csarnok mellett egy állandó képtárat nyitni. Az igény nagyon is jogosult, mert néhány intézmény (és magángyűjtő) gazdag képanyaggal rendelkezik, olyan kollekcióval, amelyet kiállítás révén mindenképpen érdemes lenne közkinccsé lenni. A jelenlegi kiállító csarnoknál nagyobb helyiségre lenne szükség, hogy a Herman Ottó Múzeum jelentős képanyagát, Kohán György hagyatékát s városunk egyik igen jelentős műgyűjtőjének kollekcióját bemutathassák. Bízunk benne, hogy az illetékesek — látva az igényt- és a felhalmozódott képanyagot — lehetőséget teremtenek egy állandó képtár megnyitására. (párkány) Moszkvában találkoztak a Varsói Szerződés országainak és Jugoszláviának a képviselői. Tanácskoztak és határozatot fogadtak el, amelynek első pontja megbélyegzi Izraelt, mint agresszort, az agressziót támogató Egyesült Államokat és más, mögöttük álló hatalmakat. A tanácskozás Budapesten folytatódott, mert a harc nem áll meg, cselekednünk kelj. Itt azok voltak jelen, akik magukévá tették a moszkvai határozatokat. — Az imperialisták megtanulták becsülni a Magyar Népköztársaságot. Tudják, hogy hazánk olyan szocialista ország, amelynek erejét és értékét éppen az adja meg, hogy szolidáris a Szo\yetunióval, s a szocializmus más erőivel, szolidáris az arab országokkal és minden imperialistaellenes erővel. Ha nem tartoznánk sehova, senkihez, ha izolálnánk magunkat, kiszolgáltatnánk magunkat az imperialistáknak. A magyar munkások, a magyar dolgozók, a magyar nép érdekeit az internacionalista állásfoglalás, az imperialista-ellenes állásfoglalás képviseli és védelmezi a leghatásosabban. Heti külpolitikai összefoglalónk 0 Hiába kúszott a hőmérő higanyszála sokhelyütt a harminc fok fölé — a nemzetközi politikában nincsen vakáció. Hosszú, forró nyári hete volt a világnak, s tegyük rögtön hozzá: nemcsak a kifejezés meteorológiai értelmében. Dél- kelet-Ázsiában és a Közel-Keleten, ha lehet, tovább bonyolódott a helyzet és a hagyományos válságközpontok mellett új viszályok gócai jelentkeztek. Amikor a tavasz derekán Martin Luther King Nobel- békedíjas néger lelkész arról beszélt, hogy legalább tíz helyen számít súlyos faji összecsapásokra, az amerikai sajtó kézlegyintéssel intézte el véleményét, vagy „rémlátások- kal” vádolta. Ám jött a forró, hosszú nyár, amikor a nagyvárosok néger gettóiban tömött sorok kígyóznak a vízért, pattanásig feszülnek az idegek, s ilyenkor egy szikra is elég a robbanáshoz. Newark- ban egy összeszólalkozás, Det- roitban egy rutin-razzia kiválthatta az indulatoknak olyan összecsapását, amely halottak tucatjait, sebesültek és letartóztatottak ezreit hozta magával, Valójában — s ezt ugyanKigyulladt a Forrestal anyahajó A Tonkini-öböl vizén kigyulladt a Forrestal amerikai repülőgép anyahajó. A katonai szóvivők körében a legnagyobb zűrzavar uralkodik Saigonban és Washingtonban. Annyi máris kitűnik a jelentésekből, hogy az amerikai haditengerészet egyik legsúlyosabb vietnami katasztrófájáról van szó. Az Észak-Vielnam elleni szokásos reggeli bevetésre felsorakozott valamennyi repülőgép elpusztult a Forrestal fedélzetén támadt tűzvészben — jelentik a nyugati hírügynökségek. © A washingtoni hadügyminisztérium bejelentése szerint a tüzet az okozta, hogy az egyik A—4 típusú vadászgép több tonnás benzintartúlyának rögzítése meglazult. A tartály leesett és a repülőbenzin a gépeket a hajó fedélzetéről kilövő katapultáló berendezés átforrósodott fémrészeire folyt, ahol pillanatok alatt lángra lobbant. A fedélzeten mintegy 60 kilométer sebességű szél fújt: a több tonna benzin szétfolyt a bombákkal, megrakott gépek között, amelyekben már helyet foglaltak a pilóták. Á tűzfolyam másik része elöntötte az alsóbb szinteken fekvő hangárt és behatolt egy bombaraktárba. © Néhány percen belül robbanások rázták meg a 76000 tonnás hajót, benzintartályok, rakéták, bombák robbantak, az egész fedélzetet lángtenger borította. Aszbeszlruhás tűzoltók próbálták megfékezni a tüzet, míg számos tengerész a több emeletnyi magasságból vízbe ugprva próbált menekülni. (A Forrestalt az Egyesült Államok gyászos emlékű hadügyminiszteréről nevezték el, aki életét úgy végezte, hogy megőrült és „jönnek az oroszok” felkiáltással kiugrott az ablakon.) A mentésben részvevő tengerészek egyton- nás bombákat, rakétákat, lángoló repülőgépeket löktek a Tonkini-öböl vizébe. A Forrestalt kísérő két cirkáló vastag vízsugarat zúdított a fedélzetre, helikopterek érkeztek a Da Nang-1 támaszpontról, hogy segítsenek a sebesültek és a robbanással fenyegető hadianyag elszállításában, A fedélzeten több mint 960 perces küzdelem után sikerült eloltani a lángokat, a hangárban azonban még négy óra hosszat tartott a küzdelem és amikor a katasztrófa sújtotta hajó elhagyta harci állását és elindult egy meg nem határozott kikötő felé, még mindig több tűzfészek lángolt. A hivatalos közlés szerint 29, egyenként több millió dollár értékű szuperszónikus repülőgép teljesen megsemmisült, számos más gép megrongálódott h Forrestal mintegy 80 gépéből. A halálos áldozatok száma az első jelentések szerint 26 — de számos tengerész az eltűntek listájára került csak jelezte King — a szikra szerepét többnyire a brutális, egyre brutálisabb rendőrség játssza. A harcok nyomán érkezett riporterek megdöbbentően jelzik, mennyire állatként bánnak a „jogcímet” szerzett rendőrök foglyaikkal, s ebből elképzelhetjük a korábbi viselkedésüket is, amit ráadásul nem is látott a világ. A részletek jól ismertek a napi tudósításokból, ezúttal csupán egyetlen mozzanatot szeretnénk hangsúlyosan kiragadni. A lángoló autó-fővárosban, Detroitban ejtőernyős és páncélos alakulatokat, a vietnami háború veteránjait vetették be, hogy rendet teremtsenek. Jó iskola ez oz Egyesült Államok lakosságának, s az egész világnak, hogy a bélés külpolitika mennyire nem választható el egymástól. Ezek az alakulatok tegnap talán Dél-Vietnam valamelyik „szabad gyilkolási övezetté" nyilvánított tartományában szerezték meg a tapasztalatokat, amelyeket ma Detroitban használtak fel. A sorrend természetesen fordított is lehet. Minden valószínűség szerint az amerikai faji csatákban tűzkeresztséget nyert csapatokból is küldenek Vietnamba. Az indokínai „feneketlen hordó” újabb áldozati igényekkel lép fel. Ennek jegyében menesztették Taylor tábornok, volt saigoni nagykövetet távol-keleti körútra, hogy az USA szövetségeseinél is újabb csapaterősítésekért kilincseljen. Egyelőre ugyanis még az olyan „hű szövetségesek”, mondhatjuk: csatlósok, mint Thaiföld, Dél-Korea, vagy a Fülöp-szigetek, sem sietnek tízezrekkel emelni a dél-vietnami expedíciós csapataik számát. Egy amerikai tudósító szerint a Taylor-út tulajdonképpen annak előkészítése, hogy könnyebb legyen az elhatározott, szükséges amerikai egységeket Dél-Vietnam- ba vezényelni. Washington másik új saigoni gondja, hogy a közelgő elnökválasztások előtt heves belharc bontakozott ki a dél-vietnami tábornoki juntában. Legalább tizenkét magas rangú tiszt szeretne az elnöki székbe ülni. és szembe került egymással Thieu, az eddigi államfő, valamint Ky miniszterelnök is. Ügy látszik, hogy a diktátori ambíciót nem is leplező Ky marsállra féltékenyek társai; ily módon az összetákolt amerikai kompromisszum listáján Thieu lenne az elnökjelölt és Ky csupán az alelnöki posztra pályázna. A választások különben maximális módon előregyártottnak ígérkeznek, minden valameny- nyire is gyanús jelöltet eleve jégre tettek..; A közel-keleti válság ezen % héten kevéssé látványos, de nem kevéssé fontos szakaszához érkezett. Az arab országok nagy erőfeszítéseket tesznek soraik, belső helyzetük rendezésére. Nasszer elnök hosszasan elemezte az EAK helyzetét az 1952-es egyiptomi forradalom tizenötödik évfordulóján, s felhívta a figyelmet » harc különböző módozatainak, a politikai, diplomáciai, gazdasági és katonai tevékenységnek összehangolására. Több arab országban bizonyos gazdasági megszorítások váltak szükségessé, de az első jelentések szerint a lakosság nagy önfegyelemmel és áldozatkészséggel vette tudomásul a nem éppen népszerű rendelkezéseket. A jelek szerint augusztus elején a szudáni fővárosban. Khartoumban létrejön ez arab csúcsértekezlet — a további ét általánosabb önvizsgálat jegyében. Ugyanakkor felkészülhetünk rá, hogy ezen a konferencián lesznek súrlódások ak arab világ különböző irányzatai között. Az ENSZ rendkívüli közgyűlése már nem tárgyalt a héten, de hatása érezhető volt. A Jeruzsálem izraeli ®n- nektálását elítélő határozat (99-en szavazták meg, ellené senki) nyilván hozzájárult ahhoz. hogy a volt Jordániái szektorban erősödik az ellenállás, s m»'*"övekedett az Izraeli bekebelezés elleni tiltakozás. TfMÄft EDE Ehhez azonban húszezer dollár kell. Annyi kauciót kell letenni a benzintársaságnál. Bibi és én kuporgatjuk a dollárokat.. A Rsoldomat minden elsején és tizenötödikén pontosan átadom Bibinek. Csak annyit tartok magamnál, hogy cigarettára jusson. Bibi $em költ. A kosztot ingyen kapja, főnökéók olcsón szállást is adnak neki egy parányi szobácskábán. Tizenötezer dollárunk van már a bankban, Még ötezer kell. Bibi, hogy gyorsabban menjen a dolog, játszani akart a tőzsdén. Példákat mondott arról, hogyan gazdagodtak meg emberek a tőzsdei spekulációval egyik napról a másikra. Én viszont arról példáztam, hogyan ment rá jóval több embernek a gatyája Is a tőzsdére. Ezen összevesztünk. Bibi aztán mégiscsak nekpm adott Igazat, s jóváhagyta, hogy ne kockáztassuk kis vagyonkánkat. Ha meglesz a húszezer, átvesszük a boltot. Nekem még három évem van a hadseregnél. 4rm'g . leszerelek, addig Btbi egyedül vezeti majd az Üzletet. Aztán majd beszállok én is. Bárcsak már ott tartanánk. — Mi újság Fort Brgggben? — kérdi Bili. — öreg fiú, ha lehet, beszéljünk’ másról — hárítom el ‘a kérdést. — Persze, igazad van — kap ószba Bili. Nem lenne teljes a heti bcs- számoló a kanadai incidens említése nélkül. A kétnemzetiségű Kanada idén ünnepfi századik születésnapját, ahogyan mondják: „félmilliári dolláros születésnapi tortával’*, a montreali világkiállítással. Az ünnepségsorozat lehetőséget ad számos külföldi kormányférfiú látogatására; ezek eddig a megszokott keretek között zajlottak le. A francia elnök, De Gaulle látogatási azonban korántsem a protokofl előírásainak megfelelően meri végbe.., Kanada egyik sarkalatos-»problémája ugyanis lakosságáf iák összetétele. Mintegy har- nlnc százalékban francia eré- tetű, s ez a nyelvi csoport tő- ént Quebec tartományba^ .elyezkedik el. Panaszoljál^, iOgy gazdaságilag, valamint .uiturálls téren háttérbe szőj ulnak az „angol-kanadaiak” nögött. Az elégedetlenség ál- .alános, de a többség ■— a jé- ek szerint — az egységes Ka- íada kereteiben kíván orvos'- 'ást találni sérelmeire. Egy mind jobban szerveződő kf- lebbség azonban szeparista el- /eket vall, sőt az elmúlt évek :orán merényleteket, szabotázsakciókat is végrehajtott -'gy független, szabad Quebec 'étrehozása végett. A kanadai íraneiák általában nem titkol; iák Amerika-ellenes érzelmeiket, de a többség azért aggodalommal is tekintene egy tel; !es szakításra, féltve gazdaságii és anyagi helyzetét. Pé 3«ulie már korábban is cél; ;ott rá, hogy nem lenne kedvé iienére egy független Francia;- Canada, mostani útja során zonban annyira nyíltan kiállt ■ gondolat mellé, hogy a* Htawíii kormányt egy ellen; 'yilatkozat kiadására készteti e, Sértődés sértődést követett» 'égül is a francia elnök meg- -.akította útját. Egyelőre csak találgatna^- ni indíthatta a franci® elnököt na, hogy kiváltsa a „kanadai otrányt”. Annyi bizonyod logy a francia—angol—amerir :ni—kanadai kapcsolatok légyszögében komoly feszült; ég keletkezett, s a hosszú, for; ó nyári hét hőmérséklete néi ány fokkal megemelkedett. Tudja ő is, amit én, A CIC nem veszi jónéven, ha For Bragg lakói fecsegnek. Aki nek eljár a szája, azzal ki méletlenül elbánnak. Epper ilyesmi miatt volt nemréger nagy ramazuri, A szakaszunkban volt eg' horvát. Még siheder korábai ' beállt az usztasák közé. Aztán a francia idegenlégióin, került. Onnan pedig hozzánk , Tapasztalt legény volt, mégi.' ráfizetett. Szabadsága idejár1 megismerkedett egy csinos nő-1 vei. A nő etette, itatta, szerel-1 meskedett vele. Egyszóval aln-, pasán az ujja köré csavarta Egy sereg dolgot kiszedett belőle, A nő valami pacifista' újságnál dolgozott. Megírta A hogy ml történik a For: \ Brággben. Az elhárítók per-i sze hamar kiszagolták, lei tő’ ] szerezte értesüléseit. Letartóz-] tatták a fiút. De nem kerül ’ a hadbíróság elé. Szökés köz j ben agyonlőtték. Ezt persz i senki sem hiszi el. De senk] sem kíváncsiskodik. A CIC ] emberei hidegre tették és] kész. Ne szólj szám, nem fa ] fejem, Ehhez tartsa magát a' ] ember és akkor nincs baj. B ibi közben a pultná l dolgozik. Felveszi ?] vendégek számára] fenntartott csábmosolyát. Jól-1 esik itt ülni, Falatozni, kor-] tyoint a sörből, Nézni, ahogy ] Bibi sürög-forog. Csak roár^ tíz óra lenne. ^ (Következik: A kutyakaland.) ^ gén világban, Egészséges életerejével azonban felül tudott kerekedni csalódásán. Munkát kapott itt a snack-bárban. Dolgozik keményen. S mint említettem, utálja az amikat a z ablak mellé, a sarokban levő asztalhoz ülök. Bili, Bibi főnöke lép ki a konyhából. Bili egy nagy benzintársaságtól bérli a snaek-bárt. A benzinkutat a társaság üzer meiteti, a snack-bárra viszont nem költenek, de az, az országban levő többi tízezerrel együtt a bérlők folytán mégis búsás hasznot hoz nekik. Persze Bili sem jár rosszul. Az országúton és a benzinkútnál nagy a forgalom. így remekül megy a snack-bár js. Épnek persze roppant örülök. Ha minden jól megy, gazda leszek itt nemsokára. Bill a városba akar költözni. Nőnek a gyerekei, városi iskolában szeretné őket neveltetni. Tíz esztendei bérlete során már összegyűjtött annyi tőkét, hogy a várasbán egy szerényebb éttermet nyithat. • Kedvel bennünket. és azt, mondta, átadja Bibinek meg nekem a snack-bár bérletét — Szerencsés fickó vagy! Ismerem amióta itt van. Megpróbáltam fűzni. Kedves ugyan, de nem lehet zöldágra vergődni vele. Bár nem szeretem, ha Bibire megjegyzéseket tesznek, de amit a sofőr mond, tetszik. Bibi szemrevaió, csinoá nő. Kék szemében mindig mosoly bujkál. Bőre üde. Haja barnába hajló vörös. Szája izgalmas, "alakja formás. Igaza van a sofőrnek. Valóban szerencsés fickó vagyok, hogy megismertem és ő engem választott. Hogy miért pont engem. Akadt volna neki jobb is. Bibi utálja az amikat. Bibiana német. Nürnbergbe való. Alig múlt tizenhat éves, amikor ott megismerkedett egy amerikai hadnaggyal. Tóm Ogdennel. A hadnagy feleségül vette. Aztán áthozta Amerikába. De itt már nem éltek jól. A hadnagy családja lenézte Bibit. Nem fogadták be maguk közé. Ogden egyre jobban a családja és barátai befolyása alá került. Egy szép napon aztán faképnél ,hagyta, Bibi egyedül maradt az ide-; 7. iVe szólj szám ••• T eher- és személygépkocsik állnak a snack- bár előtt. Sok a vendég, jól megy a bolt. Pillanatra elvakítja a szemem a fény, ahogy belépek. Tétován megállók az ajtóban. Bibi a pult mögött egy testes, bőrzekés sofőrnek- kever eítromfröccsöt. Felém pillant. Felderül az arca. — Halló Darling! — Halló! —* Kimenőt kaptál? —■ Igen. — Nagyszerű. Rétámaszkodom a pultra. Bib! hozzám hajol, és gyors esókot lehel az arcomra. A testes, bőrzekés sofőr irigykedve bámul. Bibi a konyhaablakhoz lép. Ételt adnak ki az egyik vendégnek, A sofőr lehajtja a cítrom- fröecsöt. Kezefejével megtörli száját. Fejével Bibi felé int. s rekedt hangon megkérdi: — Jó vagy nála? i — Azt hiszem — mosolygok.
